|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar antiszemitizmus?
|
-----------------------
München, 1990. október 2. (SZER, Magyar híradó) - Lángh Júlia:
- A Magyar Írószövetség elnöksége egyértelmű állásfoglalásával a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet. Az ügy, amennyiben csak "Csoóri-ügyként" emlegetjük, az Írószövetség elnökségéből történt kilépések elfogadásával szervezeti értelemben lezárt lehet, valójában azonban nem az. Háromezer éve tart világszerte.
Mint ismeretes, a neves és mindenki által tisztelt költő a Hitel 18. számában a magyarság és zsidóság viszonyáról írva úgy itélte, hogy "a Tanácsköztársasággal, a Horthy-korszakkal, de különösen a vészkorszakkal a szellemi-lelki összeforradás lehetősége megszünt". Csoóri fordított asszimilációs törekvést érez, mely szerint a szabadelvű magyar zsidóság kívánná stílusban és gondolatilag asszimilálni a magyarságot.
Erre a cikkre reagálva hárman kiléptek az Írószövetségből, Mészöly Miklós lemondott elnökségi és választmányi tagságáról. Jókai Anna összehívta a rendkívüli elnökségi ülést, amely valamivel több mint 2 órás megbeszélés után egyhangúlag elutasította a kirekesztő és nemzetet megosztó törekvéseket és kifejezte azt a reményét, hogy Csoóri Sándor feloldja súlyos szavait.
Ezzel az elnökség megmentette az írótársadalom becsületét és ezután a kérdés - mármint a kérdésnek az a része, hogy dehát Istenem, mi történt Csoórival? - már talán lehetne csupán az írók ügye. De nem az. Azért nem, amit egyébként szintén írók mondanak, Kertész Imre, aki szívszorítóan beszél a katasztrófa-élményről; Kornis Mihály, aki azt mondja "ha Csoórinak a Hitel-beni cikke a kormány kultúrpolitikájának a rangjára emelkedik, fel fogom varrni a sárga csillagot". (folyt.)
1990. október 2., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|