|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (1. rész)
|
1989. február 6., hétfő - Jassó Mihály, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökletével hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP Budapesti Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői, a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság budapesti illetőségű tagjai, s meghívottként jelen volt a fővárosi értelmiség több képviselője. A munkába bekapcsolódott Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.
A testület elsőként áttekintette az elmúlt év gazdálkodásának fővárosi tapasztalatait, s az esztendő várospolitikai feladatait. Katona Béla titkár fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, amely kiemeli: 1988 gazdálkodási eredményei lehetővé teszik 1989-ben a kibontakozást jobban elősegítő gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalát. A tájékoztató a továbbiakban megállapítja: Budapest lakosságának közérzetét rontja, hogy egyre inkább érzékeli a főváros fejlődésének lassulását, az intézményekben sűrűsödő problémákat. A fővárosi lakosság jelentős részének életkörülményei kedvezőtlenül alakultak az elmúlt évben. A gazdasági és társadalmi mozgások nyomán polarizálódott a jövedelem- és a vagyonelosztás, felerősödtek az egyes rétegek és csoportok életszínvonalbeli különbségei, s az ebből származó feszültségek. Nem sikerült javítani a társadalmi minimum szintje alatt élő, 500-600 ezerre tehető budapesti ember életfeltételein. Mindennek következményeként egyes rétegek körében a tűréshatáron lévő életszínvonal csökkenése, az elhelyezkedés nehezebbé válása, a fővárosi intézményekben tapasztalható, csökkenő színvonalú ellátás együttesen okozta, hogy a lakosság hangulata tovább romlott, bizalma fogy. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (2. rész)
|
Katona Béla felhívta a figyelmet arra, hogy az idei áremelések miatt izzó hangulat alakult ki a fővárosban is. A párt feladata, hogy támogassa a kormányt álláspontjának határozott megvalósításában, de folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a kormány betartja-e ígéreteit, s amennyiben nem, a testület emelje fel szavát. A gazdaságélénkítő programmal kapcsolatban szólt arról az elképzelésről is, amely szerint több külföldi magánvállalkozói tőkét kell bevonni az egyes szolgáltatásokba és a kereskedelembe. Ennek gazdasági következményei egyértelműen hasznosak, számolni kell azonban a politikai ellenállással. Az 1989. évi várospolitikai koncepcióra áttérve felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei gazdasági lehetőségek az előző évinél is szigorúbbak lesznek, az eszközök növekvő részét kell az üzemeltetésre fordítani. A prioritások között sorolta a kommunális ellátás elfogadható színvonalának megteremtését, a szociális segélyek reálértékének megőrzését, a lakáshelyzet javítását, az egészségügyi gép- és műszerbeszerzés, valamint a szociális otthoni fejlesztések feltételeinek biztosítását. A tömegközlekedés helyzetével kapcsolatban tájékoztatta a testületet: márciustól szeptemberig várhatóan újabb intézményeknél vezetik be a lépcsőzetes munkakezdést, megszüntetik a párhuzamos járatokat, s csúcsidőn kívül csökkentik bizonyos közlekedési eszközök gyakoriságát. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a tömegközlekedés átalakítása - különösen az áremelések fényében - politikai tényezővé válhat. Kérte a pártbizottság tagjait, segítsék a lakosság folyamatos tájékoztatását a feszültségek csökkentése érdekében. A továbbiakban utalt arra, hogy a VII. ötéves terv használhatatlannak bizonyult a várospolitika gyakorlatában, ezért még a választások előtt új várospolitikai koncepciót kell kialakítania a pártbizottságnak. (folyt.köv.)
1989. február 6., hétfő 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (3. rész)
|
A vitában elhangzott: tisztességtelen a fővárosi közlekedési tarifák emelése, ezt pótadó kivetéseként értékelték, hiszen megfelelő támogatás hiányában a BKV gépparkja műszakilag erősen romlik. A főváros lakóinak politikai hangulatát negatívan befolyásoló tényezők között sorolták fel a stabil szabályozórendszer hiányát, s azt, hogy a munkanélküliséggel egyidejűleg több helyen külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak. Felhívták a figyelmet a reprivatizálás veszélyeire a kereskedelemben és a vendéglátásban. Ebben a kérdésben konkrét állásfoglalást sürgettek. Felvetődött: a fővárosi vállalatok jelentős része nem tudja a jelenlegi gazdasági szabályozók között megvalósítani az erre az évre meghatározott 5 százalékos bérfejlesztést. A vita összegzéseként Katona Béla leszögezte: az ország lakosságának bizalmát az erősíti, ha a gazdaságpolitika látható eredményt produkál. Ez ma a politikai továbblépésnek is feltételévé vált. A testület ülésén ezt követően Barabás János titkár fűzött szóbeli kiegészítést a párt és az értelmiség viszonyát elemző előterjesztéshez. Utalt arra, hogy széles körű konzultáció előzte meg a téma napirendre tűzését: különböző oktatási intézményi, minisztériumi, tanácsi apparátusi pártszervezetek tagjaival, a társadalomtudományban, a művészeti életben, a műszaki, a közgazdasági területen dolgozó értelmiségiekkel, illetve több új formáció képviselőivel folytattak véleménycserét az előkészítő munka során: több mint 250-en mondtak véleményt az előterjesztésről. A konzultációkon felvetődött: mennyire időszerű ma e kérdéssel foglalkozni, hiszen a párt az értelmiség túlnyomó többségét már nem tudhatja maga mögött. Többen úgy vélekedtek: az értelmiség közül sokan várakozó álláspontra helyezkedtek. Más vélemények szerint az MSZMP elkésett, 5-10 évvel ezelőtt kellett volna az értelmiség különböző csoportjaihoz fordulni. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (4. rész)
|
Sokan nem az MSZMP-ben látják a változás, a fordulat lehetőségét. Ugyanakkor igény van a párt eddigi értelmiségi politikájának kritikai elemzésére, az értelmiség rétegződéséről kialakítandó kép felrajzolására, világos értékrend megfogalmazására. Jó néhány beszélgetésen elhangzott: a budapesti pártbizottságnak is tisztáznia kell saját pozícióit a szemléleti változás megindítása érdekében a fővárosi pártszervezetekben. A tudást, az igényes minőségi munkát, az innovációt fel kell értékelni, s emiatt is fontossá válik e réteg. A viták megerősítették azt a tapasztalatot, hogy az értelmiség nem homogén társadalmi csoport, ezért a párt viszonya, együttműködése, konkrét állásfoglalásai is differenciáltak, teljesítmény- és minőségcentrikusak. Általánosítható tapasztalatként hangsúlyozta Barabás János, hogy szembe kell nézni a korábbi értelmiségpolitikai elvvel és gyakorlattal; el kell ismerni a múltból az értéket, de világosan el kell határolódni az elvetendőtől és a meghaladottól. Többen úgy vélekedtek a konzultációkon, hogy az értelmiség rossz közérzetének oka a tudás évtizedek óta tartó társadalmi leértékelődése, a különböző szakértelmiségi csoportok kezdeményezéseinek, javaslatainak többszörös semmibe vétele fontos döntéseknél, sokszor szubjektív politikai indíttatású beavatkozások sokasága a szellemi munka folyamatába, a szellemi élet eseményeibe, a társadalom szellemi szféráját, kulturális állapotát, folyamatait, fejlődését érintő operatív döntések közötti ellentétek. Ide sorolták az emberi tényező szerepének leértékelődését, az értelmiségi életmód ellehetetlenülését, a fiatal értelmiség speciális problémáját, valamint azt a tényt, hogy az értelmiség különböző csoportjai nem érzik, hogy részesei a döntési folyamatoknak. Jól jelzi a romló közérzetet, hogy a különböző alternatív szerveződések tagságának bázisa jelentős részben értelmiségi. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a szakértelmiségi csoportok elitje ma még nincs ott ezekben a szerveződésekben. A napirend feletti vitában felszólaló Berecz János felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiséget egy régi, tehát konzervatív szemlélet alapján kezeli a párt, ugyanakkor ettől a rétegtől várja az új értékrend kialakítását, a társadalmi élet minden területén szükséges megújuláshoz az alkotó, és minél nagyobb arányú hozzájárulást. Ezt a szemlélet el kell vetni - hangsúlyozta. A továbbiakban szólt arról, hogy ha a szellemi élet korlátok közé szorul és nem bontakozhat ki, a tudományos következtetésekkel a politikai vezetés nem számol, akkor a jövővel találja magát szemben. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (5. rész)
|
Ezért nem tekinthető gesztusnak, hogy a budapesti pártbizottság foglalkozik az értelmiséghez való viszonyával: ez lényegi törekvésként, a politika alapvető kérdéseként értékelendő. Az öntörvényű mozgás érvényesüléséhez a politika sok oldalát kell átalakítani - állapította meg a KB titkára, majd kifejtette: a pártnak szembe kell néznie azzal az új helyzettel, hogy a politika alakításában való részvétel nemcsak az MSZMP-től függ, az értelmiségnek nem kell feltétlenül valamilyen módon a párthoz kapcsolódnia ahhoz, hogy beleszólhasson az ország politikai sorsába. Ez olyan versenyhelyzetet teremt, ami vonzó az értelmiség számára. A pártnak fel kell készülnie arra, hogy akkor áll mellé az értelmiségnek az a része, amely progresszívnek ítéli az MSZMP törekvéseit, általában vallja a szocializmus eszméit, ha úgy érzi, a pártpolitika alakításán keresztül érdemes beleszólni az ország, a nemzet sorsának intézésébe. Berecz János kiemelte az előterjesztésnek azon megállapítását, hogy az MSZMP ma még szellemi, ideológiai értelemben nem felkészült az általa meghirdetett és vázlatosan megformált történelmi fordulatra. Hozzátette: ha ezt nem ismerjük fel, nem ebből vezetjük le a következő időszak párttevékenységeit, akkor nem jutunk túl a tegnapon, siránkozunk, hogy mi mindent elveszítettünk, s nem tudunk a jövőben együtt menetelni a nemzettel. Kifejtette: hosszabb távra meg kell szokni, hogy nem kormányprogramokat kell kérni, hanem a kormánnyal szembeni követeléseket, elvárásokat kell megfogalmazni, olyanokat, amelyekért a párt kész fellépni, harcolni, s tagjait megvalósításukra biztatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem egyszerű szemléletváltásra van szükség az értelmiségi politikában, hanem talpára kell azt állítani. A tudás felértékelődése, értékének fel- és elismerése megváltoztatja a különböző társadalmi rétegek helyzetét, a társadalomhoz való viszonyát. Egy jövőre orientált, jövőt hordozó kommunista reformpolitika stratégiáját kell kialakítani - hangsúlyozta. A reformpolitika pedig csak annak lehet sajátja, aki felfordulás nélkül kíván áttérni egyik formáról a másikra. Az értelmiség megbecsülésével kapcsolatban aláhúzta: fontos az anyagiak elismerés, a gesztus, a megbecsülést kifejező szó, de az értékrend kialakítása nem lehetséges az értelmiség nélkül, s a párt számára is létkérdés. Az értelmiség szellemi autonómiájának biztosításáról szólva elmondotta: a 70-es évek végéig számos esetben előfordult, hogy a párttag értelmiség egy része a páncélszekrényeknek ,,termelt,,. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (6. rész)
|
A 80-as években bekövetkezett a fordulat, amikor az értelmiség kiáramoltatta szellemi értékeit, s az az úgynevezett ellenzéki nézetrendszeren át jelent meg. Nagyon sokat szegényedett a párt ezáltal - húzta alá -, mert nem volt ereje, türelme, hogy az autonóm törekvések, nézetek a párton belül vívják meg saját harcukat, s vérezzenek el, vagy váljanak uralkodó nézetekké. Berecz János kijelentette: amíg nem lesz a pártban platformszabadság, s türelmetlenség mutatkozik minden más véleménnyel szemben, addig az értelmiség nem nagyon hallgat az MSZMP-re, hiszen a párt létéhez tartozik a platform- és a véleményalkotási szabadság. Megállapította: az értelmiség intézményeit előre messze elkerüli a reform, uralkodnak a régi mechanizmusok és működnek a régi reflexek. Úgy ítélte meg: a budapesti pártbizottság állásfoglalására van szükség ahhoz, hogy a demokratikus lét hassa át az értelmiség intézményeit. Azért ez a testület, mert döntően és meghatározóan a főváros játszik szerepet ezekben a kérdésekben, s a budapestiek állnak e demokratikus formáknak, a demokrácia érvényesítésének élén. A párt legyen az értelmiségé is, a tudás, és annak érvényesülése érdekében - hangsúlyozta befejezésül a KB titkára. A több mint öt órás vitában szinte valamennyi felszólaló hangsúlyozta: rendkívül időszerű volt a téma napirendre tűzése, hiszen az országos helyzet alakulásában meghatározó a főváros hangulata, értelmiségének közérzete, állapota, s ilyen meghatározó kell legyen e réteg szerepe, feladata a társadalmi fejlődés további alakításában, a párt megújulásának folyamataiban is. A párt és az értelmiség együttmunkálkodásának politikai tartalmáról elhangzott: az értelmiségtől többet kell várni az értékrendszer megalkotásában, a követendő közszereplési mintában. A párt megújulása értelmiségi jellegű részvételt igényel a politizálásban, az elmélet alakításában, a kérdések megválaszolásában. A felszólalók között véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy az értelmiség vagy a társadalom pangásáról kell-e beszélni. Felhívták a figyelmet, hogy történelmi optika alatt kell megítélni az MSZMP értelmiségpolitikáját. E réteg nagy tömbjei ugyanis megélték a diplomák inflálódásának folyamatát, valamint a deklasszálódást. Megfogalmazódott, hogy az MSZMP térvesztése az értelmiség körében érzékeny veszteség, s a pártnak alapvető érdeke ezen változtatni. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (7. rész)
|
Úgy foglaltak állást, hogy az értelmiségi politika újragondolásakor szükség lesz a kedvezőtlen helyzet okainak mélyebb feltárására, de erre ma e testület nem vállalkozhat. Javaslatként hangzott el, hogy kiemelkedő jelentősége miatt új oktatáspolitikai koncepciót kell kidolgozni - ez szerepel a Központi Bizottság programjában is -, valamint az is, hogy a pártbizottság deklarálja: olyan bérreformot támogat, amely a jövőben a teljesítmény alapján biztosítja az értékes szellemi tevékenység megbecsülését. Szükségesnek ítélték, hogy a pártnak legyen határozott álláspontja, az országot foglalkoztató minden fontos kérdésben. Nagy hangsúlyt kapott a vitában az a gondolat, hogy a párt megújulása, a hatalomgyakorlás feletti társadalmi kontroll intézményi létrehozása nélkül az értelmiségpolitikai teendők nem szervezhetők meg. (MTI)
1989. február 6., hétfő 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|