Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › április 03.
1989  1990
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó, Kasza László:

Április 4.

"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."

Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról - Kótai Géza nyilatkozata (1. rész)

1989. január 31., kedd - Az új szerkezeti felépítésű Alkotmány alapvető elvei között szabályozza az államnak és a társadalom tagjainak, szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó legfontosabb normákat, amelyek egyben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelvei is. Az új Alkotmány szabályozási koncepciójának kidolgozásával kapcsolatban Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője nyilatkozott Kun Erzsébetnek, az MTI főmunkatársának.

- Belső társadalmi viszonyaink demokratikus átalakulása,
mindenekelőtt az egyesülésről szóló törvény életbe lépése, új
helyzetet alakíthat ki nemzetközi tevékenységünk számára. Ez új
követelményeket jelent az alkotmányozási munkában - hangsúlyozta. A
nemzetközi tevékenység többé nem a diplomaták, a hagyományos
társadalmi és tömegszervezetek monopóliuma. Ezért szükséges, hogy az
új Alkotmány világosan összefoglalja azokat az elveket, alapvető
nemzeti érdekeket, amelyek tiszteletben tartása egyaránt kötelező
nemzetközi kapcsolataink valamennyi résztvevője számára. Ezt
elsődlegesen nem tiltó, hanem megerősítő jelleggel célszerű az
alaptörvénybe foglalni, hogy az egyesületek, az újonnan alakuló
autonom szerveződések nemzetközi szerepvállalása, terebélyesedő
külkapcsolatai hasznosan egészíthessék ki nemzeti érdekeink külhoni
képviseletének gyakorlatát, s új vonásokkal, hitelesen
gazdagíthassák a világban rólunk kialakított képet.

    - A konkrét szabályozások szükségességével kapcsolatban
indokoltnak tartom, hogy az alaptörvény világosan meghatározza: a
magyar állam intézményei és polgárai, a Magyarországon működő
pártok, szervezetek, egyesülések és tagjaik nemzetközi
tevékenységükben nem sérthetik az Egyesült Nemzetek Szervezetének
Alapokmányában rögzített elveket, a magyar törvényhozás által
becikkelyezett nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeket,
az emberi jogok általános érvényű szabályait, valamint az európai
béke, biztonsági és együttműködési rendszer elveit és normáit. Ez a
körülmény azonban semmiképp sem jelentheti annak igényét, hogy e
szervezetek és személyek nemzetközi állásfoglalásaikban az állam
külpolitikáját részletkérdésekben is egyöntetűen képviseljék. Nem
zárhatja ki a konkrét aktuálpolitikai lépések bírálatát sem,
feltéve, hogy a kritika módja és formája egészében véve összhangban
van a nemzeti érdekekkel. (folyt.köv.)


1989. január 31., kedd 12:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról - Kótai Géza nyilatkozata (2. rész)

- Szükséges annak alkotmányi rögzítése is, miszerint a magyarság
számottevő része - nemzetiségként és nem nemzetiségként - országunk
határain kívül él - hangsúlyozta Kótai Géza. - Fontos annak
kinyilatkoztatása, hogy a Magyar Népköztársaság (amennyiben ez az
elnevezés megmarad) minden külföldön élő és magyarságát vállaló
személyt - a nemzeti felelősség és a nemzetek közötti barátság
szellemében, a közös történelmi múlt és szellemi örökség alapján - a
magyarsághoz tartozónak tekinti. A magyar nemzettest említett
széttagoltsága következtében az Alkotmányban tükröződnie kell annak,
hogy nemzetközi kapcsolataink sajátságos, mindenkor nélkülözhetetlen
eleme a határainkon túl élő magyarság sorsával való törődés, a velük
tartott kapcsolatok ápolása. Ismeretes az is, hogy mi a külföldön
élő magyarok kettős kötődését - állampolgári lojalitásukat és
nemzeti hovatartozásukat - lehetőségnek tekintjük a Magyarország és
más államok, a magyar nép és más népek közötti megértés, baráti
együttműködés előmozdítására. Az állampolgári kötelezettségek
felelősségteljes vállalásának, a híd-szerep betöltésének pedig
alapvető feltétele: az emberi jogok elszakíthatatlan részét képező
nemzetiségi jogok gyakorlásának biztosítása, a nemzettudat
megőrzésének, a nemzeti-nemzetiségi lét kiteljesítésének
szavatolása. Szükséges tehát, hogy e felfogásunkat és szándékunkat
az új Alkotmány megjelenítse annak rögzítésével, hogy a Magyar
Népköztársaság - a nemzetközi joggal és normákkal összhangban,
állampolgári kötelezettségeiket tiszteletben tartva - a maga
részéről mindent megtesz azért, hogy a külföldön élő összes magyar
gyakorolhassa egyéni és kollektív jogait, megőrizhesse nemzeti
önazonosságát, szabadon fejleszthesse kapcsolatát anyanemzetével. Ez
semmiképpen nem jelent beavatkozást más államok belső ügyeibe,
hiszen e rendelkezések a nemzetközi jog, az emberi jogok általánosan
elfogadott normáinak alkotmányi megjelenítése. Az ilyesfajta
szabályozás egyébként nem idegen a szocialista alkotmányozási
gyakorlattól.

    - Nemzetiségi politikánk elvszerűségét, komolyságát támasztja
alá a Nemzetközi Pártkapcsolatok osztályának az a javaslata is, hogy
az új Alkotmány mondja ki: a Magyar Népköztársaság a hazánkban élő
nemzetiségiek, valamint a határainkon kívül élő valamennyi magyar
anyanemzetével és egymással való kapcsolattartását azonos elvek
szerint értelmezi és kezeli - mondta Kótai Géza. - Ezzel
összefüggésben, az eddigi gyakorlat rögzítéseként azt is célszerű
kimondani, hogy Magyarország biztositja nem magyar nemzetiségű
állampolgárainak anyanemzetükkel való kapcsolattartásuk jogát.
(folyt.köv.)


1989. január 31., kedd 12:35


Vissza »


Alkotmányos alapelvek a külpolitikában - Kótai Géza nyilatkozata (3. rész)

Arra a kérdésre, hogy nem az Alkotmányban kellene-e szabályozni
az említett rendelkezések megvalósításának mikéntjét, a Központi
Bizottság osztályvezetője úgy nyilatkozott: az ezzel összefüggő
részletkérdésekről egy külügyi törvénynek kellene rendelkeznie,
amelynek kidolgozása és elfogadása sürgető feladat.

    Az új Alkotmány szabályozási koncepciójának és szövegének
kimunkálásával kapcsolatosan szólt arról, hogy a KB Nemzetközi
Pártkapcsolatok Osztályának javaslatairól a múlt év őszén
tájékoztatták Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, s felvetéseiket
az alkotmányozási munkában figyelembe vették.

    - Meggyőződésem, hogy az említett rendelkezésekkel az új magyar
Alkotmány és a hozzá kapcsolódó törvények az új helyzetnek
megfelelően, a jogállamiság követelményeivel összhangban, világosan
és átfogóan szabályozzák a nemzetközi tevékenységet. Mindez egyúttal
az emberi jogok gyakorlásának újabb lehetőségét és törvényes
biztosítékát is jelenti - mondotta végezetül Kótai Géza. (MTI)


1989. január 31., kedd 12:39


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara. - FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD