|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (1. rész)
|
1990. szeptember 25., kedd - Kedden nyilvánosságra hozták a
kormány hároméves programját. ,,A nemzeti megújhodás programja - A
Köztársaság első három éve,, című dokumentum több mint 2OO oldalon
foglalja össze az elkövetkező három év feladatait, a
gazdaságpolitika, a környezetvédelem, az oktatás és kutatás, a
népjólét, a művelődéspolitika, a közigazgatás, a nemzetbiztonság és
honvédelem, valamint a külpolitika területén előttünk álló
tennivalókat. Szól a program a múlt rendszer örökségéről, a
gazdaságpolitika eszközrendszeréről, az első száz nap törekvéseiről,
a jogállam kiépítésének legfontosabb állomásairól, az egyházak
szerepéről is.
A jövő magyar gazdaságának fő vonásait felvázolva a dokumentum a világpiacba integrálódó, a magántulajdon elsődlegességére épülő modern európai szociális piacgazdaság megteremtését tűzi ki célul. Összehangolt lépésekkel kívánják növelni a magántulajdon súlyát, gyarapítani a vállalkozások számát. A versenyszabályok megteremtése, a termelési tényezők liberalizálása néhány év alatt megtörténik, s a talpraállást segíteni fogja a valós külgazdasági nyitás, a világpiaci alkalmazkodókészségre, versenyképességre, fejlődésre serkentő gazdálkodási környezet megteremtése. Elsődleges cél marad az egyensúlyi követelmények teljesítése, az adósságállomány kezelése, nemzetközi fizetési mérlegünk kiegyensúlyozottá tétele. Ehhez kapcsolódik a belső gazdasági egyensúly megteremtésének, az infláció megfékezésének követelménye, ami egyformán elengedhetetlenné teszi az államháztartás - ezen belül a költségvetési gazdálkodás - gyökeres átalakítását, a szociális rendszer átépítését, megerősítését.
Az elmúlt évtizedekben felhalmozódott gazdasági problémák hatására az új kormány üres kamrákat, fedezetlen csekkeket kapott. Romlottak a külső feltételek is, s így hazánk Európa leglassabban fejlődő, fokozatosan lemaradó országai közé került. Ugyanakkor a piacgazdaság kiépítését a magyar gazdaság több vonatkozásban helyzeti előnnyel kezdi meg a többi kelet-európai országhoz képest. Előrehaladt az import, az árak, a bérek szabályozásának liberalizálása, mindinkább irányadó a nemzetközi piac értékítélete, a gazdálkodók már képesek reagálni a külő feltételek változására. A magyar faluban a háztáji, az iparban a második gazdaság bizonyította életképességét, vonzotta az innovatív, vállalkozásra képes embereket, 1982-től számot tevően nőtt a magánvállalkozói szektor. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (2. rész)
|
Jelentős tőkeállomány halmozódott fel, mindinkább érvényesülni kezdtek a gazdálkodás piaci elemei.
A kormány - figyelembe véve a mozgásterét, döntési lehetőségeit behatároló adottságokat - az első időszakban a kialakult válság leküzdését és a további megrázkódtatásokra történő felkészülést tekinti elsődleges feladatának. Ebben a szakaszban, amely várhatóan 1991 végéig tart, igyekszik stabilizálni az ország fizetési helyzetét, megfékezni az 1988 óta felgyorsult pénzromlást, életre hívni a központi államigazgatás demokratikus és hatékony rendjét, megteremteni a nemzetgazdaság működése szempontjából oly fontos helyhatóságokat. Folytatja a gazdaság ,,államtalanítását,,, a kibontakozást akadályozó ésszerűtlen kötöttségek, bürokratikus szabályok megszüntetését. A program már a kezdeti szakaszban épít az új lehetőségekre, a vállalkozói kezdeményezésekre, ezt különböző intézkedésekkel - például az adórendszer módosításával, a gazdasági diplomácia eszközeivel - ösztönözni fogja. Új gazdasági rendet alakít ki, amelyben megszűnnek a kereskedelmi kötöttségek és a monopóliumok, az állami szektorban pedig gyorsütemű privatizálás kezdődik.
Az új gazdaságpolitika középpontjában a kínálati piac megteremtése áll. Ez a rendszer a vállalkozás szabadságára épül, aminek kulcspontja a tulajdon szabadsága, a vegyestulajdonon belül az állami tulajdon túlsúlyának fokozatos csökkentése. A tulajdonreformmal összekötött privatizáció gyors, de megfontolt folyamat lesz, s ezt kíséri majd a vállalkozási reform, amelynek alapelve, hogy minden tulajdon piaci, vállalkozói értékek szerint működik, tehát minden olyan vagyont el kell adni, ami többet ígér, mint a tőkésített bérleti díj. A rendszer másik sarokköve a fogyasztók szabadsága. Az igények mind tökéletesebb kielégítése az inflációtól függetlenül javulást idéz elő a fogyasztásban. Ezzel párhuzamosan - a vállalkozásfejlesztési reform részeként - különböző ösztönzőket vezetnek be, amelyek segítik a lakossági megtakarítások, illetve a képződött tőkejövedelmek vállalkozási célú befektetését.
A kormány határozott szándéka az áru-, tőke- és munkaerőpiaci verseny kibontakoztatása, erősítése és tisztaságának fokozása. Az ehhez szükséges jogszabályok elkészültek, illetőleg jelenleg készülnek, új szervezetek jönnek létre, s a verseny élénkítését segíti többek között a privatizáció, valamint az import további liberalizálása is. E célokat szolgálja majd a hitel- és pénzforrások eddiginél nagyobb arányú átcsoportosítása.
A piacgazdaságra jellemző formákat és arányokat nem egyszeri tulajdonreformmal, hanem 3-5 évre kiterjedő tulajdonváltási és privatizációs folyamattal kívánják megteremteni. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (3. rész)
|
Mivel az állami szektor még hosszabb ideig jelentős marad, megteremtik a közvagyon felelős és ésszerű működtetésének feltételeit. A vállalatok várhatóan egyre nagyobb számban alakulnak át részvénytársasággá, még akkor is, ha nem kerülnek azonnal privát tulajdonba. Ez segíteni fogja a visszaélések elkerülését, megkönnyíti a hazai és külföldi befektetők választását.
A kormány a korábbi tulajdonok természetbeni visszaadását általában nem támogatja. A termőföld esetében - a dokumentum szerint - az alkotmányjogi vizsgálódások alapján lehet dönteni az eredeti (,,1947-es,,) tulajdoni állapotokat is figyelembe vevő tulajdonjogi rendezésről. Cél a polgárok föld magántulajdonára épülő gazdálkodás és a szabad szövetkezésen alapuló agrárgazdaság megteremtése. A földreform során mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel és a földműveléssel foglalkozó falusi réteget kell földhöz juttatni. A tulajdonok (gyárak, üzemek, boltok, műhelyek) visszaadása helyett értékpapír formában kifejezett részleges kártalanítást ajánl a kormány. Ezeket az értékpapírokat új tulajdon vásárlására lehetne fordítani. A privatizáció mozgósítja a megtakarításokat, mérsékli a túlkeresletet, így a kormány inflációellenes politikájának is fontos eleme.
Támogatja a program a külföldiek magyarországi befektetéseit és részvételüket az állami vagyon privatizációjában, hiszen ez segíti a magyar gazdaság megújítását. A kormány a külföldi befektetéseket akadályozó adminisztrációs, engedélyezési és egyéb gátak gyors felszámolását ígéri.
A privatizációból befolyó bevételnek össze kell kapcsolódnia az államadósság törlesztésével. Kedvezményes hitelt vezetnek be, pénzügyi alapot hoznak létre, segítendő a privatizáció körébe vont vagyontárgyak megvásárlását, s a kormány új privatizációs kötvényt bocsát ki. Ez az értékpapír az inflációt érzékelhetően meghaladó reálmegtakarításhoz juttatja majd az állampolgárt, úgy, hogy további különleges előnyöket biztosít, ha a kötvénytulajdonos privatizált állami tulajdon megvásárlására fordítja az értékpapírt. A részvénytulajdon széles körű elterjedése az infláció leküzdésének és a megtakarítások növelésének egyik fontos eszközévé fog válni. Az alkalmazotti részvénytulajdonosi program beindítása után az állami vállalatok dolgozói is részvénytulajdonosokká válhatnak.
A kormányprogram fontos célja, hogy a köztulajdon államtalanítása és a privatizáció eredményeképpen a hároméves program végére a magántulajdon aránya elérje a vállalkozói vagyon 30-35 százalékát, s az intézményi tulajdonosokat is figyelembe véve 50 százalék alá csökkenjen az állami tulajdon. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 18:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (4. rész)
|
Így valódi vegyestulajdonú gazdaság alakul ki.
A hároméves program megteremti a gazdaság gyorsabb ütemű, tartós növekedésének feltételeit. Ez időszak alatt azonban a magyar gazdaság várhatóan csak szerény növekedést tud majd felmutatni, s azt is csak a harmadik év végén. Az esetenkénti társadalmi feszültségekkel, az átmenetileg gazdasági visszaeséssel, illetve megszorításokkal is járó változtatásokat a kormány annak tudatában kezdeményezi, hogy ezzel működőképes, modern piacgazdaság kereteit hívja életre, megalapozva a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit.
A gazdasági szabadság és gazdasági fegyelem összefüggéseit elemezve a program kiemeli, hogy költségvetési fegyelem szükséges az infláció lassulásához, a túlkereslet csökkentéséhez. A széles rétegek nyomorba süllyedését szociális háló alkalmazásával fogják megakadályozni. Kettős feladatot ró a kormányra a belső és külső egyensúly keresése, valamint a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. A pénzpolitika hármas célja ez lesz: a gazdasági átalakulás segítése; a külső fizetőképesség fenntartása; a forint vásárlóértékének védelme. Az infláció ellen összetett politika alkalmazásával lépnek fel, s a kormánynak meggyőződése: a gazdaságban bekövetkező minőségi változások, a vállalkozások fellendülése és a forint iránti növekvő bizalom segítenek majd megtörni az inflációs várakozásokat.
A kormány kinyilvánítja, hogy Magyarország nem kezdeményezi adósságának átütemezését, az ország fizetőkész és a fizetőképességet biztosító gazdaságpolitikai intézkedéseket - mint eddig is - mindenkor megteszi.
Az elkövetkező három évben kiépítik a forintfolyószámla konvertibilitását. E folyamat már ma is előrehaladott, hiszen a gazdálkodó szervezetek számára a forint gyakorlatilag konvertibilis, s lehetőség van a külföldi tőke profitjának teljes átváltására is. A vállalkozási tevékenység folyamatos bővülésével a jövőben szükségszerűen szűnik meg a gazdálkodói, illetve a lakossági kör éles elkülönültsége.
A program megvalósításának időszakában hazánk külgazdasági kapcsolatait elsősorban azokkal a gazdasági térségekkel, országokkal kell szorosabbra fűzni, amelyek a fejlett technika megszerzése, a piaci lehetőségek bővítése és pénzügyi kötelezettségeink teljesítése szemszögéből meghatározóak. Mindenekelőtt az Európai Közösséghez való közeledéés lehetőségeit törekszünk kihasználni; az EK-ba történő integrálódásunk szakaszosan célszerű és lehetséges. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (5. rés
|
Elkészült a kormány hároméves programja (5. rész) A kormány olyan társulási szerződés megkötését tűzi ki célul, amely figyelembe veszi az együttműködő országok eltérő fejlettségét, bekapcsolja a magyar gazdaságot a regionális programokba, egyúttal fokozatosan megteremti a teljes jogú csatlakozás lehetőségét. Elsőként az úgynevezett aszimmetrikus szabadkereskedelem fokozatos - két-három év alatt történő - megteremtésére törekszünk. Alapvető érdekünk a kelet-európai és a szovjet piac megtartása, az átmenetileg elkerülhetetlen jelentős forgalmi visszaesés megállítása, majd a forgalom megújítása egy korszerűbb struktúrában, kedvezőbb kereskedelmi feltételek mellett. A program külön megemlíti, hogy alapvető feladat a japán működő tőke beáramlásának elősegítése, s hogy az USA a jövő egyik fontos exportpiaca, sőt a COCOM-előírások enyhítése nyomán elhárulnak az akadályok a fejlett technika és technológia importja elől.
A konvertibilis exportot 1993-ra az ideihez képest várhatóan 3O százalékkal kell növelni, ami feltételezi az export szerkezetének, minőségének, árviszonyainak javulását és piacképességének erősödését. Ez a növekedés nélkülözhetetlen az ország fizetőképességének fenntartásához, a gazdaság átalakításához. Ezért a kormány pénzügyi politikája ,,terelni,, fogja a vállalatokat, vállalkozókat a fizetőképes külföldi piacok felé. Ezt a célt szolgálja majd az importliberalizáció, az engedélyezési rendszer egyszerűsítése, a vámrendszer módosítása, az árfolyampolitika, az agrárexport támogatása, továbbá - közvetve - a működő tőke beáramlásának további ösztönzése.
A kormányprogram részletesen kifejti az államháztartás reformjának, az adórendszer fejlesztésének követelményeit, szól az önkormányzatok pénzügyi forrásairól, a támogatásleépítés fő területeiről, az ipar-, a versenypolitika elveiről és az alkalmazkodást segítő intézkedésekről. Vázolja az energiapolitika, a belkereskedelem, az idegenforgalom és az agrárpolitika fő céljait, s kiemelten kezeli az infrastrukturális elmaradottság felszámolásának feladatait.
A Bécs-Budapest Világkiállításról a dokumentum nem foglal állást: meghatározza azokat a fő elveket, amelyek figyelembevételével dönteni kell a program ránk eső részének megrendezéséről.
A munkaerőpiaci folyamatok adminisztratív, központi szabályozásához a kormány semmilyen formában nem kíván visszatérni - mutat rá a program -, célja, hogy a foglalkoztatás, a bérezés, a munkafeltételek kérdéseit döntően a munkaerőpiac, illetve az intézményes érdekegyeztetés mechanizmusai alakítsák. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (6. rész)
|
A munkaerőpiaci politika megújításának lényege a munkaerőpiaci mozgékonyság tudatos kiszélesítése, a különböző munkavállaló csoportok ezzel összefüggő alkalmazkodási képességének javítása.
A program környezetvédelemről szóló fejezete külön elemzi a dunai vízlépcső problémáját, megállapítva, hogy mindkét fél számára megnyugtató eredmény csak úgy érhető el, ha a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság illetékeseivel közös kutatást folytatunk a károk, a veszélyek és a kockázatok feltárására. Ugyanakkor az ökológiai szükséghelyzetet kizárólag akkor lehet elkerülni, ha nem kezdődik meg a dunakiliti-körtvélyesi tározó feltöltése
Az 1993-ig szóló időszak oktatáspolitikája a tudás stratégiai fontosságán alapul, a nevelést igyekszik a család és az iskola harmonikus együttműködésére építeni. Külön fejezetrész foglalkozik a kormányprogramban a kisebbségek oktatásával.
A népjólét területén a kormány első célja, hogy a léthatár alatt tengődők kiemelkedhessenek a szegénységből, a veszélyeztetettek pedig ne süllyedhessenek oda. Ennek eszköze a társadalmi támogatás rendszerének megújítása. A minimális, társadalmilag meghatározott létfeltételhez minden állampolgárnak joga van - ennek érdekében megújítják a segélyező ellátás rendszerét. Ugyanakkor a cél az, hogy a családok többségének szociális biztonságát ne segélyezéssel, hanem munkajövedelmekkel teremtsék meg. Az átmenet időszakában az állam felelősséget vállal a minimumellátásokért. Azok számára, akik nem képesek munkát végezni, illetve tartósan munkanélküliek, szavatolják a létfeltételeket. A kormány kimondja: a nyugdíj munkával szerzett jog, és a társadalombiztosítási rendszer átalakításával arra kell törekedni, hogy a nyugdíjak értéke mielőbb ténylegesen megőrizhető legyen. A szociálpolitika erőforrásait a társadalmilag legalább elvárhatónak ítélt ellátási szint elérésére összpontosítják. Bővítik a célzott ellátások körét, kidolgozzák annak módszertanát, hogy miként lehet felmérni a jövedelmet, ugyanis csak így lehet bevezetni a rászorultság alapján támogató rendszert. A kormány segíti és ösztönzi a családszemléletű szociális alap- és háttérlétesítmények kiépítését, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatoknak felelősséget kell vállalniuk a társadalom leszakadó, vagy különleges élethelyzetbe kerülő tagjainak ellátásáért. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Elkészült a kormány hároméves programja (7. rész)
|
Az egészségügy, a család-, a gyermek- és ifjúságpolitika teendőinek felsorolása után a dokumentum a lakáspolitikával foglalkozik. Kiemeli, hogy a kormány a hosszú távú célt, a ,,piackomform,, lakáspiac megteremtését fokozatosan valósítja meg. A lakbéreket az inflációt meghaladó mértékben, de fokozatosan emelik, figyelembe véve a lakások minőségét és a családok jövedelmét is. A dokumentum szerint hasonló fokozatos megközelítés szükséges a lakáshitelek kamataival kapcsolatban. Itt ugyanakkor tekintetbe kell venni a lakások értékének emelkedését is. A szociális lakástámogatások legalább egy része központi állami feladat marad. Az építőipar és az épületkarbantartás privatizációja fel fog gyorsulni, ami segíti a lakáspiac kialakulását. A nem szociális alapon kapott támogatások fokozatosan leépülnek. A bérlakás-szektorban kialakul a valódi tulajdonos-bérlő viszony.
A költségvetési kiadások növekedésének megállítása miatt már 1991 elején át kell alakítani a lakástámogatási és -hitelezési rendszert. A tervezett intézkedések szerint a jelenlegi tanácsi kezelésű bérlakások önkormányzati tulajdonba kerülnek, s ez új szabályok kidolgozását igényli a bérlettel és az értékesítéssel kapcsolatban. (A bérleti díjnak fedezni kell a karbantartást.) Újragondolt rendszerben teszik lehetővé a bérlakásban lakóknak, hogy kedvezményesen megvásárolhassák lakásukat. A szociálpolitikai támogatás rendszerét átmenetileg változatlan formában indokolt fenntartani, ugyanakkor a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatását önkormányzati hatáskörbe adják. 1991-ben új hitelezési rendszer bevezetésével helyettesítik a lakásépítési, -vásárlási és egyéb hitelek törlesztési támogatási rendszerét. Az 1988. december 31-e előtt érvényes jogszabályok alapján felvett kedvezményes (1-3,5 százalékos) kamatozású hitelek költségvetési kamattámogatását 1991-ben elkerülhetetlenül mérsékelni kell. A konkrét megoldásra a kormány javaslatot dolgoz ki.
A művelődéspolitika és az egyházak szerepének elemzése után a kormányprogram a közigazgatás feladatairól szól, külön kitérve a magyarországi kisebbségek helyzetére, egy új, aktív kisebbségvédelmet biztosító politika megvalósításának szükségességére. Önálló fejezet taglalja a nemzetbiztonság, a honvédelem, továbbá a külpolitika feladatait. Végezetül arról ad számot a dokumentum, hogy hol tart a kormány a jogállam kiépítésében, s hogy mit sikerült megvalósítani a rendszerváltás feladataiból a kormány működésének első száz napjában. A kötet végén függelékben olvashatók a tervezett legfontosabb intézkedések, s táblázatok szemléltetik a legégetőbb, statisztikailag bemutatható társadalmi problémákat. (MTI)
1990. szeptember 25., kedd 20:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|