|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó, Kasza László:
Április 4.
"A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer
kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan
szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra
juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint
újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem
átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös
nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét
igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (1. rész)
|
1989. október 6., péntek - A ,,Demokrácia, Jogállam, Szocializmus,, jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életének, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit.
A hivatalos megnyitó a tervezett 8.30 órához képest némi késéssel, 9 óra 20 perckor hangzott el, mivel a csütörtök esti előzetes vita eredményeként számos módosítás született a tanácskozás ügyrendjével kapcsolatban, s az e változásokat tartalmazó javaslatot még a megnyitó perceiben is sokszorosították a kongresszusi központban. A csúszás ezúttal nem pusztán formai okok következménye volt, hiszen az ügyrend mögött fontos tartalmi kérdések húzódtak meg. Az egyik előzetes tervezet szerint ugyanis a párt céljáról, jellegéről, programjának alaptételeiről folytatott vita után választanák meg az új vezető testületeket. Egy másik variáció viszont együtt nyitna vitát a különböző beszámolók felett, s csak a tanácskozás végén kerülne sor a vezetőségválasztásra. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 09:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (2. rész)
|
A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadságharc 1849. október 6-án kivégzett mártírjaira emlékezett. A többi között elmondotta: - E harcokat az emberi, a társadalmi és a nemzeti szabadságért mindíg, mindenütt veszteségek, olykor vereségek kísérték - és kísérték a hősök, a mártírok tetemei. Az emberek, a népek tudják ezt, anélkül is, hogy tanítóik megtanítanák rá őket. Tudják, hogy a részvereségben is benne rejtezik a győzelem, tudják, hogy az áldozat a holnap igérete. - Október mást is jelentett a magyar történelemben Jelentette a reményt. Jelentette 1918 őszirózsáit; a nagy kísérletet az önálló, demokratikus magyar köztársaság megteremtésére. Az élniakarást az Osztrák-Magyar Monarchia füstölgő romjai felett, a kindulást egy katasztrófa túléléséhez. És a magyar nép valóban túlélte a háború és a béke rettenetét, a fehérterrort, a második világégés apokalipszisét, és nemcsak túlélte, de 1956 októberében kitaszította uralmából új nyomorgatóját, a magát kommunistának nevező népidegen rákosista rendszert. 1956. október 6-án másodszor hulltak rá a rögök négy törvénytelenül kivégzett kommunista tetemére. E szomorú temetés után egy új október tavaszias népvihara ütött rést a sztálini rendszer falain. Bár ez a vihar sem száguldott át hazánk földjén súlyos áldozatok nélkül, bár itt is, ott is szedett ártatlan áldozatokat, bár ez a felbuzdulás sem vezetett győzelemre, de a vállalás, a küzdelem és az áldozat ezúttal sem volt hiábavaló. Hajtsuk meg fejünket a Batthyányok, Damjanichok, Rajkok, Nagy Imrék és Mező Imrék emléke előtt. De emeljük is fel rájuk szemeinket abban a biztos tudatban, hogy nem a történelem kiszolgáltatott áldozatai voltak ők csupán, de egyúttal cselekvői, nagy eszmékért a maguk módján küzdő harcosok, akik a történelmet halálukkal is alakították. A magyar nép tiszteletétől övezve nyugodjanak békében az anyaföldben, amelyet valamennyien magukénak vallottak. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 10:09
|
Vissza »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (3. rész)
|
Ormos Mária megemlékező szavai után Nyers Rezső pártelnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelenteket, s a sajtó nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája iránt érdeklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a párt volt elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom közelmúltban elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről. Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogy a megnyitó ülés elnöki tisztével Gönci Jánost bízzák meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a tanácskozás irányítását ettől kezdve Gönci János vette át. A levezető elnök mindenekelőtt a pártfórum munkájának zökkenőmentes lebonyolításához szükséges munkabizottságok vezetőinek személyére tett javaslatot. Ezt elfogadva a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Vastagh Pált, az ügyrendi bizottság elnökévé Kovács Lászlót választották meg. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 10:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (4. rész)
|
A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a megválasztott 1279 küldött közül a tanácskozás első napjának reggelén 1256-an regisztráltatták magukat, tehát a kongresszus határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoportokon kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus platformhoz 68, az összefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30, a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetséghez 464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az agrár- és élelmiszergazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus jóváhagyta. A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntöttek arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen. Ezt követően az ügyrendi bizottság elnöke, Kovács László számolt be arról, hogy a csütörtöki vitában megfogalmazódott alternatív javaslatokat, szövegmódosító indítványokat a bizottság ,,átvezette,, az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ennek ellenére mintegy két órán át tartott, mert a különböző változatok elfogadtatására többször is meg kellett ismételni a szavazást. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos testületeinek és tisztségviselőinek megválasztása. A küldöttek úgy határoztak, hogy legalább 12 tagú küldöttcsoportokat a kongresszus ideje alatt is alakíthatnak, s azok saját alakuló létszámuk feléig funkcionálhatnak. Egyetértés volt abban, hogy a felszólalások ne legyenek hosszabbak 5 percnél. Vita bontakozott ki abban, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a Demisz képviselői az általuk választott vitaszakaszban kapjanak-e felszólalási lehetőséget. A többség amellett voksolt, hogy indokolt 15 percet kapniok véleményük kifejtésére. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 13:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (5. rész)
|
A kongresszusi vita ütemezésének kérdésében véleménykülönbség mutatkozott. Csaknem ötszázan voksoltak amellett, hogy az első három napirendi pont szóbeli kiegészítésének elhangzása után tisztázzák a párt céljait, jellegét, programjának alaptételeit, működési elveit, s döntsenek a párt nevéről is. Szükségesnek ítélték, hogy már ebben az első vitaszakaszban fogadják el az országos vezető testületekre és tisztségviselőkre vonatkozó alapszabályt , válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket. A küldöttek többsége a változat első felével szintén egyetértett, de amellett volt, hogy csak a második szakaszban vitassa meg és fogadja el a kongresszus a párt programnyilatkozatát és alapszabályát, ezt követően válasszák meg az országos testületeket és tisztségviselőket, majd a kongresszus harmadik szakaszában foglaljanak állást időszerű politikai kérdésekről, indítványokról, valamint a fellebbviteli ügyekről. A kongresszus résztvevői ezután arról döntöttek, hogy egy javaslat csak akkor válik határozattá a kongresszuson, amennyiben azt a szavazók több mint fele támogatja. A kongresszuson létrehozandó országos testületek és tisztségviselők választásával kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy a pártelnököt egyéni, a további tisztségviselőket és elnökségi tagokat zárt listás jelöléssel válasszák meg a küldöttek. Az elnök személyére a plenáris ülés nyilvánossága előtt tegyenek javaslatot, s a jelölőlistára kerüléshez a szavazatoknak több mint a felét kell elnyerni. A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus elnökségének tagjaira és a levezető elnökökre tett javaslatot, majd jóváhagyták a kongresszusi munkabizottságok vezetőinek listáját. A párt programnyilatkozatát szerkesztő bizottságot Pozsgay Imre, az alapszabály-szerkesztőt Fejti György vezeti. A személyi kérdéseket előkészítő bizottság vezetője Kovács Jenő, a kongresszusi ügyrendi bizottságé Kovács László, a mandátumvizsgálóé Vastagh Pál, a szavazatszámlálóé Gyuricsku Kálmán, a fellebbviteli bizottságé pedig Balogh Sándor lett. A pártvagyon helyzetével foglalkozó szakértői bizottságot Kovács Imre vezeti. A kongresszus szóvivői tisztét Barabás János és Major László tölti be. (folyt.köv.) -ri/kö/rj fr
1989. október 6., péntek 13:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (6. rész) - Nyers 1.
|
A kongresszuson Nyers Rezső pártelnök mondott megnyitó beszédet. Emlékeztetett arra: a tavalyi pártértekezlet óta nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban lezárult egy korszak, valami új kezdődött. Elkerülhetetlen, hogy a párt is számot vessen helyzetével, meghatározza, mit akar tenni az ország, a nemzet jövőjéért, mit kell tennie a szocializmusért, a mozgalom újjászületéséért. A szónok hangsúlyozta, hogy a politikai gondolkodás kiindulópontja csakis az lehet: mit akar a magyar nép, milyen törekvések összegeződnek egy mai formálódó közös akaratban. Rámutatott: a nép azt kívánja, hogy a politikusok és a gazdasági szakemberek vezessék ki az országot a gazdasági bizonytalanságból, s a mindennapi élet minősége javuljon. Széles körben helyeslik vagy elfogadják a piacgazdaság teljes körű kifejlesztését és a tulajdonreformot, de azzal a feltétellel, hogy a növekvő piaci haszonból a dolgozó tömegek is részesüljenek, a pénzügyi stabilizáció terheiből pedig ne többet, mint egy igazságos részt kelljen vállalniuk. Az állampolgári jogok szélesítését, egyértelmű kifejezését és alkotmányos garantálását akarja az ország népe - folytatta Nyers Rezső. Az emberek azt kívánják: a választáson alapuló demokrácia legyen Magyarországon, s nem fogadják el többé azt, hogy a választásoknak ne legyen következménye a kormányzás irányzatára, s a politikai felelősséget elhomályosító mechanizmus működjön. Az emberek többsége nyílt és tárgyilagos, elfogultságtól mentes múltértékelést kér számon az MSZMP-től és a politikai élet más vezető tényezőitől is. Széles körű önkormányzatot igényel a magyar vidék népe, csakúgy, mint a főváros lakossága, s ezzel összekapcsolva jelentkezik az igény az ország elmaradott térségeinek felzárkózását segítő, tartósan működő megoldások iránt - hangsúlyozta a politikus. Hazánk nemzetközi kapcsolatairól szólva kiemelte, hogy a világgazdaságba szervesen beépülő nemzetgazdaságot, független külpolitikát kíván a magyarság többsége; azt, hogy Európa két részével és a semleges országokkal egyaránt jó viszonyban legyünk, intenzív együttműködést folytassunk. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 14:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (7. rész) - Nyers 2.
|
Ezzel összefüggésben a politikus hangoztatta: amíg a világban katonai-politikai tömbök léteznek, addig a józan ész azt diktálja számunkra, hogy a Varsói Szerződést és a KGST-beli kapcsolatainkat ne kérdőjelezzük meg, viszont törekedjünk ezen integrációk belső reformjára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP milyen párt legyen a jövőben, miben változtasson a mozgalom, Nyers Rezső kifejtette: a mélyen szántó viták általános egyetértéshez vezettek abban, hogy a sztálinizmus teljes egészében elvetendő, mert az valójában nem a szocializmus egyik alternatívája, hanem tévút, a szocializmustól idegen módszerek alkalmazása. Ezen az alapon nyer igazolást a hazai sztálinizmus elleni, 1956-os népfelkelés, amely utat nyitott az MSZMP létrejöttének, egy sajátos reálpolitikának. A múltról szólva megjegyezte: folytatni kell még a kutatást és a vitát az MSZMP gyakorlati politikájáról és a Kádár-korszakról. Az MSZMP történelmi szerepét abban foglalta össze, hogy az a sztálini modell és politika diktatórikus, népellenes gyakorlatától igyekezett elszakadni, a gazdasági rendszerben új utat keresett, ám a politikai struktúrát érintetlenül hagyta. A párt elnöke szólt azokról a nagy politikai hibákról is, amelyek a párt válságához vezettek. Mint mondta: aligha vitatott például az a politikai tévedés, amelyet 1972-74-ben követett el a párt a reformok leállításával, majd 1985-86-ban azzal, hogy további gyökeres reformok nélkül gazdasági növekedést kezdeményezett. E két téves döntés volt a közvetlen okozója Magyarország nagymérvű külföldi eladósodásának is. Az ezért való felelősséget jogosan kéri számon az MSZMP-n a nép - jelentette ki -, s a mi válaszunk nem lehet mentegetőző, a kritikát el kell fogadnunk. Ezzel összefüggésben azonban azt is elmondta, hogy az eseményekből a párt tanult, s az ellenőrzés nélküli kormányzást, az egypártrendszert - melyek a hibákat lehetővé tették - maga is igyekszik megszüntetni. Az ebből adódó következtetést úgy fogalmazta meg: az idő változásával az MSZMP történelmi szerepe is a végéhez ér. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 14:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (8. rész) - Nyers 3.
|
Most egy olyan új típusú pártra van szüksége a magyar szocialista mozgalomnak, amely utódja, de nem egyszerűen politikai folytatása az MSZMP-nek - állapította meg Nyers Rezső. A kongresszus jogát és feladatát is abban jelölte meg, hogy az erről az új típusú pártról döntsön. Véleménye szerint abban a felfogásban kellene a kongresszusnak közös nevezőre jutnia, hogy a bürokratikus centralizmust megvalósító, úgynevezett ,,államszocializmus,, rendjét lebontják, s azért szállnak síkra, hogy helyére a demokratikus szocializmus rendjét építsék fel. Ezzel nem kis kockázatot vállalunk, hisz társadalmunkban vannak hívei és szorgalmazói a ,,szocializmus nélküli,, demokráciának, s az alkotmányos működés lehetőségei részükre is adottak lesznek - mondta. Ezt a kockázatot azonban - Nyers Rezső szerint - a pártnak vállalnia kell, s újra és újra meg kell küzdenie a demokratikus szocializmus eszméjéért és politikájáért. A továbbiakban arról szólt, hogy az új párt nem lehet kommunista és nem lehet egyszerűen szociáldemokrata párt sem. Az új szocialista pártnak keresnie kell azt a még ki nem alakult szintézist, amely a szocialista mozgalomból kettészakadt szociáldemokrata és kommunista tradíciók, értékek és gyakorlat újratalálkozásából alakulhat ki. Az új pártnak szoros szövetségesi, baráti viszonyt kellene fenntartania a keleti és a nyugati reformkommunista pártokkal, közöttük is kitüntetett helyen a reformpolitikát megvalósító SZKP-val. Baráti és szoros szálakat kívánatos kiépíteni a Szocialista Internacionáléval, a szocialista, szociáldemokrata pártokkal. A párt részese kíván lenni az európai baloldal kialakulásának, megerősödésének, hatékony működésének. Nyers Rezső szerint az újjászülető pártnak a választásokon néppártként kellene megjelennie. Mint mozgalomnak pedig döntően és főként munkavállalói érdekek kifejezőjeként szükséges működnie. Emellett építhet a szabadfoglalkozásúakkal, kistermelőkkel, kisvállalkozókkal való szövetségre is. El kell viszont határolódnia azoktól, akik a demokráciát az osztálypolitika eszközének tekintik, nem pedig a társadalmi együttélés létformájának, de ugyanígy azoktól is, akik a proletárdiktatúrás irányzatot képviselik, hiszen a párton belüli vitát kiküszöbölő demokratikus centralizmus nem fér össze a demokratikus szocializmussal. A párt nem vállalhat közösséget azokkal sem, akik pozíciójukat személyes érdekeik érvényesítésére, a pártot pedig hatalmuk fenntartására használták. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 14:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (9. rész) - Nyers 4.
|
Az MSZMP elnöke a párton belül kifejlődött reformmozgalmat az életerő pozitív megnyilvánulásának nevezte. Nyers Rezső végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZMP kongresszusának állásfoglalásától függ a magyar szocialista munkásmozgalom sorsának alakulása, s hatása a nemzet jövője szempontjából is jelentős. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (10. rész) - Grósz 1.
|
A napirendnek megfelelően ezután Grósz Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Bizottság beszámolójához. Elöljáróban bejelentette: a csütörtök esti gondolatgazdag vita alapján szóbeli kiegésztését az éjjel átdolgozta, így ezt a Központi Bizottság nem hagyhatta jóvá. A beszámolót tárgyaló KB-ülés vitájára visszautalva a főtitkár rámutatott: - Egység vagy szakadás, megújuló párt vagy új párt - sokak szerint ez ma a kérdés. Ez is. De szerintem ennél többről van szó. A fő cél a demokratikus szocializmus, amely hitem szerint a nemzet felemelkedésének legjárhatóbb útja. S ehhez maga a párt is csak eszköz. Az MSZMP ma a legjelentősebb politikai erő hazánkban. Szervezettsége, felkészültsége, belső és nemzetközi kapcsolatai alkalmassá teszik az átmenet kultúrált biztosítására. Nélküle ez nem lehetséges. Éppen ezért az átmenet időszerű feladatait kell megbeszélnünk. Ezért tettünk az írásos előterjesztésben ajánlást a legaktuálisabb teendőkre, s ezért kell tisztáznunk néhány alapvetően fontos szemeléletbeli, s nem pedig elvi, ideológiai kérdést. Nekünk ma kell a legsürgősebb feladatokban, a legidőszerűbb napi kérdésekben rendezni sorainkat, ha azt akarjuk, hogy a politikai folyamatokat eredményesen tudjuk befolyásolni. Ezután emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés az 1970-es évek elején hibás válaszokat adott a világgazdasági kihívásokra. A párt akkori vezetése nem kezdte meg a párt és a politikai intézményrendszer érdemi reformját. A XIII. kongresszus teljesíthetetlen, egyszerre nem megvalósítható célokat fogalmazott meg, s újabb évek mentek veszendőbe. Mindez nagymértékű eladósodáshoz vezetett. - Ezért a felelősség nem a párttagságot, hanem a politikai vezetést terheli. Nem a tagság döntött ezekben a sorsdöntő kérdésekben, hanem egy szűk vezetés, s nem a parlamentben vagy a kormányban, hanem a párt központi vezetésében hozták meg az elhatározásokat. De ugyanakkor ne legyünk egyoldalúak. Az elhibázott döntéseket tanácsadók is kezdeményezték és támogatták. - A folyamatok hátterében azonban a politikai és gazdasági vezetés hibáin kívül egyéb, rajtunk kívül álló okok is meghúzódnak. Ezek közül a legjelentősebb: a világgazdaság ellentmondásos - örökölt elmaradottságunk miatt ránk nézve különösen hátrányos - átrendeződése. A magyar gazdaságra a 80-as évek közepén már olyan terhek nehezedtek, amelyek nagyságrendje messze meghaladja az ország méreteit, vezetőinek döntési kompetenciáját. Az adósságválság egyre inkább nemzetközi léptékű, globális gazdasági problémává vált. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 14:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (11. rész) - Grósz (2.)
|
Súlyosbította helyzetünket, hogy a korábbi modell belső tartalékai éppen akkorra merültek ki, egy új út kikisérletezése akkor vált sürgetően időszerűvé, amikor már a hatalmas tőkeigénnyel járó modernizáció lett a világgazdaság fejlődésének fő tendenciája, ugyanakkor számunkra a válság terhei is egyre nyomasztóbbá váltak. - Végeredményben ma is a magunk kis nemzeti kereteiben vagyunk kénytelenek megküzdeni globális méretű széles körű nemzetközi együttműködést feltételező, gazdasági problémákkal. Ezért is határoztuk el világgazdasági nyitásunk felgyorsítását. Ezért szorgalmazzuk olyan kitartóan a KGST működésének korszerűsítését. Emiatt kezdeményeztük a politikai intézményrendszer határozottabb reformját, gyökeres átalakítását. - Az elmúlt másfél év gyötrelmei: a szocializmus új magyarországi modelljének születését kísérő fájdalmak - mondotta ezután a főtitkár. - A változásokat a Magyar Szocialista Munkáspárt - s annak itt is jelen lévő Központi Bizottsága - is kezdeményezte, de nyitott volt mások hasonló törekvései iránt is. - Fel tennünk a kérdést: hogyan vonható meg az elmúlt 16 hónap mérlege? Sokan ezt a valóban ellentmondásos időszakot csak hibák, mulasztások és elszalasztott lehetőségek sorozatának látják. Én azokkal értek egyet, akik szerint a pártértekezletet követően hazánkban korszakos átalakulás kezdődött el. Nagyra kell értékelnünk ennek kezdeti eredményeit a gazdaságban, a társadalomban és a politikai közéletben egyaránt. A súlyos gazdasági helyzet, az adósságszolgálat terhei, a párt megújulását fékező vezetési válság miatt azonban mindez még valóban csak kezdet. A munka nagyobb hányada még előttünk áll. Sokszor elmondtuk már: nem másfél, hanem több év kell az elszalasztott 15 év hiányosságainak pótlására, a kialakult válság következményeinek felszámolására. - Az útkeresés természetes velejárói a modellváltással kapcsolatos viták. Ezek gyakran igen élesek, nem egyszer személyeskedők, helyenként frakciós jelleget is öltenek. A problémát nem az okozza, hogy a pártban viták vannak, hogy platformok, áramlatok keletkeznek. Inkább az, hogy némelyek nem tudnak toleranciát tanusítani, mások kirekesztésére törekszenek, például generációs alapon. Nem szükségszerű velejárója a megújulásnak az sem, hogy a pártban meghonosodott a cimkézés. Az a kisebbik baj, ha ez csak a vezetőkre terjed ki. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (12. rész) - Grósz (3.)
|
Nagyobb gond, amikor a vezetők érzik feljogosítva magukat annak eldöntésére, hogy ki a fundamentalista és ki a reformer, hogy kik maradhatnak a pártban és kiknek kell eltávozniuk. Nem más ez, mint a régi, ,,sztálinista,, felfogás és gyakorlat, hiába van bevonva a reformretorika vadontújnak látszó mázával. A nézetkülönbségek megosztották a reformok szorgalmazóit. Az egyik oldalon azok állnak, akik a modellváltást összhangba kívánják hozni a pártmozgalom megújulásával és sikernek tekintik, ha minél többen tudnak velünk jönni. A másik oldalon azok, akik szerint minél hamarabb, minél messzebb kell jutni ezen az úton, mert szerintük ez a legfőbb biztosíték a visszarendeződés ellen. Nem törődve azzal, hogy a gyors ütem az erők legcélszerűbb felhasználását jelenti-e, s hogy ily módon a szükséges haladásért nem fizetünk-e túlságosan nagy árat, nem kockáztatunk-e túl sokat. Ezt a megosztottságot kellene kölcsönös türelemmel feloldani. Persze naivitás volna azt képzelni, hogy lehetséges a párt szélsőségeit egymással kiegyezésre bírni. Történelmi hiba lenne azonban, ha elfogadnánk, hogy a párt mérsékelt és radikális reformerői egymással összebékíthetetlenek. Az elmúlt napok nyilatkozat-dömpingje azonban azt jelzi, hogy a magukat radikális reformereknek vallók már eldöntötték, hogy nem vállalják a közösséget. Tudatosan össze akarják mosni a reformfolyamat mérsékeltebb ütemének híveit a ,,szélsőbal,, képviselőivel. Ezáltal megbocsáthatatlanul szűkítik a reformok társadalmi bázisát. A kongresszusi előkészületek tapasztalatai azt mutatják, hogy a párt tagjai közül sokan várakozó állásponton vannak. A párthoz való viszonyuk eldöntését a kongresszus eredményétől teszik függővé. Többségük reálisan szemléli az eseményeket és elhatárolódik a politikai szélsőségektől. A demokratikus szocializmus olyan elemeit, mint a közösségi tulajdonra és a magántulajdonra épülő vegyesgazdaság, a gazdaság teljesítőképességének állandó növelése, a jogállamiság, az állampolgárok önszerveződése - noha érintik a gazdasági és politikai berendezkedés alapjait - nem tekintik társadalmi rendszerváltásnak. A társadalmi és a politikai rendszer: jellegében különböző, két dolog. Nem hiszem, hogy szükséges lenne a párttagság többségének reformok iránti elkötelezettségét bizonygatni. Grósz Károly ezután rámutatott: - Önbecsülésünkhöz hiteles történelmi képre van szükség. Ha napi politikai céloktól vezérelten csak az MSZMP korábbi hibáiról, bűneiről szólunk - amiről természetesen nyíltan szólni kell -, ezzel komolyan veszélyeztetünk mindenfajta kibontakozást. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (13. rész) - Grósz (4.)
|
Ehhez ugyanis erőre, magabiztosságra van szükség. Arra, hogy higgyünk a cselekvés értelmében és akarjuk a sikert. Önmarcangolásunkban már politikai ellenfeleink támadásain is túlteszünk. Nem a munkásmozgalom haladó értékeit, köztük a kommunista eszményeket kell megtagadni, hanem azt a gyakorlatot, amely lejáratta ezeket. A teljes tagadást sem balos, sem ellenkező előjellel nem tűrhetjük meg a pártunkban. A Központi Bizottság 16 hónapos munkájáról szólva kijelentette: ez a Központi Bizottság az elmúlt közel másfél év alatt több új, korszakos jelentőségű változást kezdeményezett, mint ami az azt megelőző másfél évtizedben összesen történt. - Elfogadta, majd kezdeményezte a politikai pluralizmus egyik legmagasabb formájának, a többpártrendszernek a kialakulását; következetesen szorgalmazta a jogállam kiépítését; megkezdte a párt, az állam, a társadalmi szervek több évtizedes összefonódásának felszámolását; felismerte és megkezdte a közelmúlt történetének tárgyilagos feldolgozását és megismertetését; szélesre tárta a nyilvánosság lehetőségét; felgyorsította a nemzetközi kapcsolatok sokirányú kibontatkoztatását. - Természetesen azt sem tagadhatjuk, hogy munkája során a Központi Bizottság sok mindennel adós marad: mindenekelőtt nem volt képes a párt sorait rendezni, a párt cselekvési egységét kialakítani; túlzottan önmagával volt elfoglalva, ahelyett, hogy társadalmi jelenlétét, befolyását erősítette volna; nem fordított elég figyelmet a gazdasági folyamatokra; nem vállalt kellő részt a szocialista országokkal kialakult politikai feszültség megelőzésében; munkastílusa lassan formálódott, ezért nem jutott kellő energiája a vitatott kérdések érdemi tisztázására. E hibák elkövetésének három okát jelölte meg a főtitkár: - Az egyik, hogy ez a pártvezetés az 1988 májusa után jelentkező feladatokra nem volt, nem lehetett eléggé felkészülve, fokozatosan ismerte fel, hogy milyen sok és milyen nagy tennivalóval kell megbirkóznia. A másik, hogy a Központi Bizottság szervezeti struktúrája - mint munka közben kiderült - alkalmatlan a gazdasági és politikai válság egyidejű kezelésére, egy meghasonlott, önbizalmát vesztett párt határozott és korszerű irányítására. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 14:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (14. rész) - Grósz (5.)
|
A harmadik ok: a Központi Bizottság szűkebb vezetését megbénította a politikai egység és a kellő szolidaritás hiánya. A pártértekezleten megválasztott vezetés kezdetben nem tudott, később nem is akart egységessé válni. A párt vezetőinek mulasztása, hogy a testületekben nem vitatták végig eltérő véleményüket a gazdasági és politikai átalakulásról, a reformok üteméről. Munkastílusuk és politikai megnyilvánulásaik pedig egy marakodó közösség képét alakították ki. Ezzel hozzájárultak annak a hamis nézetnek az elterjedéséhez, hogy csak rajtuk, a vezetőkön múlik az ország sorsának jobbrafordulása, a párt azonnali megújulása. Mindezért a felelősség elsősorban a főtitkárt terheli. Hogyan tovább? Erre kell ma elsősorban figyelmünket összpontosítani. Hiszen a feladataink rendkívül nagyok, megoldásuk rendkívül sürgető. Tudatában kell lennünk annak, hogy egyes szocialista értékek - mint a teljes foglalkoztatottság, a társadalmi biztonság és mobilitás - súlyos ellentmondásba kerültek a válságmenedzselés, a gazdasági stabilizáció, a szerkezetváltás rövid távú követelményeivel. Meggyőződésem, hogy ezt a konfliktust - a társadalom dolgozó többsége érdekében - egy reformok iránt elkötelezett, baloldali párt köteles és képes vállalni. Újjászülető pártunkban nem szabad gyengülnie társadalmi elkötelezettségünknek: a munkavállalók elsődleges politikai képviseletének. A mi pártunk már régen nem pusztán munkáspárt. De a munkásságot a mi pártunk sem nyíltan, sem megtévesztő fogalmazási ködösítésekbe burkoltan nem tagadhatja meg. A fordulat lényege ne az legyen, hogy elhalványítjuk a párt munkásjellegét, hanem az, hogy új, progresszív módon fogalmazzuk meg a fizikai dolgozók és az értelmiségiek sajátos és közös érdekeit. Egyebek között azt, hogy a marxi sokoldalúságban értelmezett kultúra fejlesztése azért létkérdés számunkra, mert hazánk és népünk életképességének növeléséhez ebben látjuk az egyik legfőbb lehetőséget. El kell érnünk, hogy már rövid távon is legyenek munkavállaló nyertesei a modernizációs politikának, a rövid távon vesztesek pedig védelmet és perspektívát kapjanak. A csak korlátozó gazdaságpolitika lehetőségei kimerültek, ezért fordulatot kell végrehajtani. A fizetőképesség megőrzése mellett halaszthatatlanul szükség van tehát a szerkezetváltást és a szelektív növekedést is gyorsítani képes programra. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 14:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (15. rész) - Grósz (6.)
|
- Úgy gondolom, a pártnak baloldali szocialista tömegmozgalomként, áramlatok szövetségeként kell működnie, ahol a központi platform, a kongresszuson elfogadott program minden párttagra nézve kötelező. A párt vezető testületei irányítsák és ellenőrizzék a kongresszusi határozatok végrehajtását Kívánatos, hogy a párton belüli áramlatok konstruktív vitája garantálja a pártpolitika folyamatos megújítását. A platformok azonban ne váljanak bénító hatalmi harcok eszközévé: támogatók toborzására törekedjenek a társadalom legszélesebb rétegeiből, a párt számára. A reformpolitika bázisát a pártban nem a másként gondolkodók kitaszítása, hanem az álláspontok közelítése, a kompromisszumkeresés erősítheti. A párt megerősödésének viszont feltétele, hogy azok, akik alapjaiban nem értenek egyet a kongresszus által elfogadott politikai irányvonallal, ne szerveződhessenek önálló politikai erővé a párton belül. - Egy választásra készülő pártban megegyezésre kell jutniuk a különböző áramlatoknak, s a közvélemény számára egységet kell demonstrálni. Enélkül lehetetlen a választási siker, mivel a szavazópolgár többnyire arra adja a voksát, akiről feltételezi az erőt, kormányzóképességet. Az új pártvezetés elsőrendű felata ezért, hogy mozgósítsa és segítse a párttagságot a közelgő köztársasági elnöki, országgyűlési és tanácsi választásokra való felkészülésben. A nemzetért, a közös célokért viselt felelősségünk tudatában a párt tagjai között erősítenünk kell a politikai összetartozás, a szolidaritás érzését. Grósz Károly ezután összefoglalta a leköszönő KB politikai következtetéseit. Először is: ne folytassák a sztálini gyakorlatot, mely szerint a hozzánk legközelebb állók a legnagyobb ellenségeink. Másodikként említette, hogy a választásokból az MSZMP a legerősebb pártként kerüljön ki; tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a párt jelöltjét válasszák köztársasági elnöknek, illetve képviselőnek. Hangsúlyozta továbbá a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok rendezésének fontosságát. Mint mondotta, a Varsói Szerződés, a KGST keretében és a környező országokkal fenntartott gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink korszerűsítésének nemcsak a mi számunkra van stratégiai jelentősége. Befolyásolja ez a határainkon túl élő magyarság sorsát, a szomszédainkhoz fűződő kapcsolatok javulását. Lendületet adhat európai integrációs törekvéseinknek. Emellett ápolnunk kell a nemzetközi baloldallal kialakított kapcsolatokat. A többpártrendszer körülményei között is fellépünk azért, hogy napi belpolitikai küzdelmek ne veszélyeztessék kiszámítható és nemzetközi tekintélyt szerzett külpolitikánkat. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 15:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (16. rész) - Grósz (7.)
|
S tegyünk meg mindent az ország gazdasági összeomlásának megakadályozására - hangoztatta a főtitkár. - Vitassuk meg és döntsünk arról, kialakítható-e és hogyan egy új típusú pártegység? Megújuló pártot vagy új pártot akarunk? Én a megújuló párt és az új típusú egység mellett teszek hitet. De ne akarjuk újra monolittá, egy tömbből faragottá tenni pártunkat Rendezzük egységes keretbe a pártmozgalomban a legutóbbi időben feltűnt, életre való és előremutató kezdeményezéseket - mondotta beszéde befejező részében. Kifejtette, hogy miközben a pártnak vallásos emberek is tagjai lehetenek, ha politikai céljaival azonosulnak, senkinek sem kell feladni kommunista meggyőződését ahhoz, hogy a megújult párt teljes jogú és teljes értékű tagja lehessen. - Végül, de nem utolsósorban, kongresszusunkra hárul az a felelősség is, hogy a pártmozgalom megújulását előmozdítani képes, egységes vezetést válasszon. Legyen ez az egység a sokféleség, a gazdagság egysége. Mutatkozzék meg a vezetés szellemiségében, munkastílusában, következetességében és az egymás iránti szolidaritásban - hangoztatta Grósz Károly, megköszönve a főtitkári munkájához kapott támogatást. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 15:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (17 . rész)
|
Az első vitaszakasz előadói beszédeinek sorát Kovács Jenő folytatta, aki a párt programnyilatkozatának javaslatát terjesztette elő. Demokrácia és szabadság összefüggését taglalva a szónok leszögezte: hazánkban nem lesz demokrácia és szabadság, ha a pártok belső élete nem demokratikus, és tagjaik nem őrizhetik meg személyes szabadságukat. Ezért a kongresszusnak olyan alapszabályt kell megalkotnia, amely a szabadság jegyében fogan. Olyat, amely abból indul ki, hogy a pártok versenye közepette csatlakozók érett fejjel, meggondoltan vállalják a demokratikus szocializmus eszméjét, és azt a pártot, amely ennek szolgálatában áll. Olyat, amely a közös és céltudatos cselekvés garanciáit nem az elrendelt fegyelemben és a kirendelt felügyelőkben látja; inkább szabad emberek meggyőződésében és közösségi hajlamában. Nem állít föléjük intézményeket és tisztségeket, hanem azok létrehozását kizárólagos jogukká, működésüket pedig általuk ellenőrizhetővé teszi. Bár a mai MSZMP már nem az, ami másfél évvel ezelőtt volt, mégis kertelés nélkül ki kell mondani: a baloldali, szocialista hitű embereknek újra kell építeniük pártjukat. Olyan párttá kell újjászervezniük, amely szakít elaggott szokásaival, a cselekvést béklyóba verő szervezeti rendjével. A kongresszusnak olyan pártot kell életre hívnia, amely képes helytállni a többpártrendszerű, demokratikus jogállam politikai küzdőterén, új életre kelti a szocialista mozgalom erejét és tekintélyét. Az egykoron szociáldemokrata és kommunista ágra szakadt szocialista mozgalom mindenekelőtt úgy éledhet újjá, ha nemcsak szándékaiban, hanem szervezeti rendjével is gátat vet a hatalom koncentrálásának bármely testület vagy tisztségviselő által. Ennek első és elemi feltétele minden akarat és jog visszaszármaztatása a párt tagjainak. A párton belüli szabad lelkiismeret, a szabad véleménynyilvánítás, a közösségalkotás és az együttműködés, a szabad csatlakozás és a távozás egy önkéntes politikai szövetségen belül olyan eredendő jog, amely nem lehet vitatható. A hatalomkoncentráció megakadályozásának másik eszköze lehet, ha új egyensúlyi viszonyok, és ezek alapján új típusú együttműködés alakul ki a párt vezetése, a parlamenti csoport és a kormány között. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (18. rész)
|
A többpártrendszerű politikai folyamatok természete szerint a szocialista mozgalomnak is elsősorban arra kell törekednie, hogy a nép által választott képviselői útján befolyásolja a törvényhozás és a közhatalom munkáját. Ez a helyzet merőben új gondolkodást és magatartást követel. A képviselőknek, a tanácsok tagjainak széles körű jogokat, lehetőségeket kell kapniuk a pártpolitika formálásában. Csoportjaiknak önálló mozgásteret kell biztosítani a törvényhozás és az önkormányzatok ügyeiben. A párt vezető testületeiben pedig egyesülnie kell a népképviseletekben dolgozó és a megválasztásukat, munkájukat segítő párttagok törekvéseinek. ,,Lehet, hogy ez kisebb hatalmat jelent a hagyományos pártvezetésnek, de jobban szolgálja a népet; s ez a lényeg,, - hangoztatta Kovács Jenő. A KB titkára elemzésében rámutatott arra is, hogy az MSZMP működésének, a pártállam csődjének okai között a dolgok logikájából fakadó káderpolitika, a személyzeti munka is fontos tényezőként hatott. Áttekinthetetlen, nem egyszer oligarchikus függőségek határozták meg azt az erőteret, amelyben a személyi döntések születtek. A párt demokratikus működésmódjának egyik legfőbb garanciája ezért a nyilvánosság mellett az a szervezeti rend lehet, amely a kiválasztódást a választók értékítéletéhez, akaratához köti, és ,,nem ad teret láthatatlan kezeknek, szabad vadászmezőt a vazallust kereső szemeknek,,. Ezért döntő jelentőségű annak a követelménynek a párt ,,alkotmányába,,, az alapszabályba iktatása, mely szerint minden tisztséget, testületi tagságot csak a választók jogosultak létrehozni, betöltésükről dönteni, illetve abból visszahívni, és semmilyen testület sem egészítheti ki magát kooptálással. A mostani tanácskozás - hangoztatta Kovács Jenő - visszavonhatatlanul lezárja az állampárt korszakát Magyarországon, és kiindulópontjává válik az új demokratikus, baloldali párt megteremtésének. A párt hitele nagyobbrészt azon múlik, hogy mi történik a következő két-három hónapban. Ezért az előadó kezdeményezte, hogy a kongresszus elvi természetű döntéseit követően külön határozzon a következő hónapok pártszervezési teendőiről. A szavakat ugyanis tettekre kell váltani - mutatott rá -; a párt mégegyszer nem viselné el az 1988 májusát követő hónapok tanácstalanságát, bénultságát. Egy újabb elszalasztott lehetőségért most már végzetes árat kellene fizetni. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (19. rész)
|
Az MSZMP minden egyes tagját fel kell kérni arra, hogy határozza meg viszonyát az új programhoz, az alapszabályhoz, a megválasztandó új vezetéshez. Magyarán szólva: mondják meg, hogy tagjai kívánnak-e lenni a kongresszus eredményeképpen körvonalazódó pártnak. A párt ugyanakkor hívja soraiba mindazokat, akik politikájával - világnézeti különbségre való tekintet nélkül - rokonszenveznek és vállalják céljait. Várja azokat is, akiket éppen a párt múltbeli gyakorlatának elutasítása és jogos bírálata tartott távol az MSZMP-től - mondotta befejezésül Kovács Jenő. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 16:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (20. rész) - Pozsgay 1.
|
Pozsgay Imre a pártelnökség tagja a Politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, illetve a párt programnyilatkozata című dokumentum-tervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a Központi Bizottság szándéka szerint a történelmi utunkról szóló tudósítás a programnyilatkozat tervezetének társdokumentuma. A KB - e fontos gondolatkört nem kívánva kivenni a kongresszusi vita köréből - azzal a megfontolással terjesztette elő, hogy nagyobb önismerettel, világos beszéddel, a programnyilatkozatot tisztázott történelmi körülmények között fogadhassák el a küldöttek. E tervezet politikai összefoglalást ad arról, miként lehet ebből a negyven esztendőből vállalható, továbbvihető értékek egész tárát elkészíteni, s mi az, amitől egy új pártnak meg kell válnia ahhoz, hogy a társadalomban megingott tekintélye és az elvesztett bizalom után ismét kérhesse nemcsak saját tagságának támogatását és bizalmát, hanem ezzel együtt a magyar nép bizalmát is. A továbbiakban rámutatott: a történelmi igazság elérésére törekedett az a tudós- és kutatógárda, amelyik e dokumentum elvi, elméleti alapjait megteremtette, forrásait feltárta. Remélte, hogy e párt számára a történelmi igazsághoz való szakadatlan törekvés a nép közgondolkodásával való együttműködést segíti elő. A tervezet fontos szándéka volt, hogy a párt önismeretre szert téve, az elmúlt negyven év értékleltárát is elvégezve, kimondjon olyan történelmi tapasztalatokat, amelyek korábban kimondhatatlanok, tabu-ügyek voltak. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 17:26
|
Vissza »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (21. rész) - Pozsgay 2.
|
,,Ha itt hibák, bűnök voltak az elmúlt negyven esztendőben, egy értékleltár elvégzése után is ott marad ez a csomag, ki a felelős, hogyan oszlott meg a felelősség, és miként lehet ennek a pártnak a tagsága - megtisztulva az elmúlt évtizedek bűneitől, terheitől - alkotója egy új politikai gondolatnak, amely a demokratikus jogállam és a demokratikus szocializmus viszonyai között tételez bennünket,, - tette hozzá. Alapvető kérdésnek ítélte, hogy a tagságnak bűntudattal és bénult politikai akarattal kell-e belevágni a közeljövő feladataiba, vagy felszabadultan, tisztán s világosan, a felelősséget is meghatározva, cselekvőkészen, vállalkozásra készen. Ezzel összefüggésben Pozsgay Imre leszögezte: ebben az országban - különösen az utóbbi másfél-két évtized válságainak felelősségét elemezve - a párt tagsága nem marasztalható el. A terhet a párt tagsága nem bűnbakokra akarja rakni, ennél sokkal nagyobb műveletet kell elvégeznie. A rendszer működési alapjaiban kell keresnie a hibák okait, s személyi felelősség dolgában pedig azokban az oligarchiákban és szerveződésekben, amelyek a hibás, rossz politikával azonosulni tudtak, miközben a rendszer működését úgy igyekeztek berendezni, hogy a döntésért ne legyen felelős senki. A párttagság a döntéseknek valódi tényezője nem is lehetett, hiszen egy centralisztikus, bürokratikus rendszerben erre nem volt lehetőség. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (22. rész) - Pozsgay 3.
|
Ezután a programnyilatkozat tervezetéről szólt Pozsgay Imre: - Ez a programnyilatkozat-tervezet egyetlen fontos feladatra készült: a pártállam és állampárt politikai gyakorlatával való szakítás idején egy, az alkotmányos jogállamra áttérő politikai pluralizmus körülményei között működő új párt tartozik saját tagságának elszámolni eddigi helyzetével, és felmutatni azokat az értékeket, amelyek jegyében ez az új párt megszerveződhet. Ebből a szempontból sem nélkülözhető a korábbi korszakok értékeinek számbavétele, de a hangsúly az elhatárolódáson van, mert máskülönben nincs esélyünk, hogy újra az európai baloldalon, s itt, e hazában a baloldali szocialista gondolkodás szervezetében, szerkezetében a nép elismerjen bennünket. - Szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal - folytatta -, amely valójában nem pártként, hanem közhatalomként funkcionált ebben az országban, s így ebben a formájában a nép minden bizonnyal a jövőben nem ismerné el. Ez az az alapgondolat és alapkoncepció, amelynek jegyében új programot kell készíteni. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (23. rész) - Pozsgay 4.
|
- Az MSZMP története minden felmutatható érték ellenére a pártállam-állampárti szerkezet története. Tagságának története azonban itt nem zárulhat le, mert ez a párt hordozta az előbb emlegetett történelmi okok miatt is azt a reformgondolatot, gyűjtőpártként azt a sokféle értéket, emberekben megtestesülő akaratot, amely nélkül Magyarország politikai egyensúlya helyre nem állítható, politikai jövője katasztrófa nélkül nem folytatható. Ezért megismétlem: a párt története, mint MSZMP-történet, a pártállam történetével együtt ezen a szakaszon véget ér, s ettől kezdve ez a tagság az alanya és letéteményese egy új szocialista párt megteremtésének, amely elsősorban az európai baloldal értékrendjére, s abból következően a demokratikus szocializmus követelményeire építi fel szervezetét, politikailag pedig szakadatlan jelenlétet kíván a társadalmi mozgásban azért, hogy közhatalmi szerepét hátrahagyva kormányzópárti szerepre pályázhasson szabad választásokon a pluralista politikai berendezkedés körülményei között - hangoztatta a szónok. Ezért is úgy vélekedett, hogy nagy figyelmet kell fordítaniuk azokra a gondolatokra, amelyek megkülönböztetik az MSZMP-t más pártok programajánlataitól. A tervezethez érkezett kiegészítő javaslatok a parlamentáris demokrácia elismerésén túl az önkormányzatokban, s e tekintetben a vidéki Magyarország kezdeményezőkészségében látták azt a politikai kezdeményező erőt, amely a főváros, a városlakók számára is egyfajta új nyitás lehetőségét teremti meg, s a társadalmi kooperációnak, szolidaritásnak az autonóm közösségeken való kiépülését tervezi. Ebből a szempontból a most megteremtendő pártnak előnye van minden más politikai kínálattal szemben ebben az országban - hangoztatta. Ezt a lehetőséget kell megragadni ahhoz, hogy a politikai győzelem és a kormánypárt megteremtésének esélyeivel léphessenek fel a következő korszak politikai küzdelmeiben. - Ebből a szempontból kell mérlegelni azokat az összefüggéseket is, amelyek világossá teszik, meddig terjed ebben az új pártban az áramlatok és platformok szabadsága, s melyik az a határ, amelyen túl már valami más pártról esik szó. Mert amíg ezt nem tisztáztuk, és ha ezt ezen a kongresszuson nem tisztázzuk, akkor az egybemosás, a ködösítés kongresszusaként rögzíti e tanácskozást a történelem, olyan kongresszusként, amely az ország számára nem oldott meg semmit, saját sorait pedig tovább kuszálta, áttekinthetetlenné tette. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 17:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (24. rész) - Pozsgay 5.
|
- Mint minden, európai politikai kultúrán nevelődött párt, a mi pártunk is tiszteletben fogja tartani a platformok, az áramlatok szabadságát, s a szentségnél is szentebben tisztelni a kisebbség jogainak védelmét. De egy pluralista politikai berendezkedésben nem lehetnek olyan kényszerek, amelyek közénk kényszerítenek olyanokat, akik nézeteikben, gondolataikban és politikai érvrendszerükben nem tudnak együtt lenni. Az egy másik párt - ezt kell megérteni Ez nem a politikai szabadság korlátozása, hanem a politikai szabadság viszonyai között létrejött új mozgástér. Ha ebből indulunk ki, akkor az ajánlott szervezeti elvek szerint, az itt ajánlott program s a hozzá kapcsolódó történelmi áttekintés szerint ez új párt, amelynek nevében is meg kell különböztetnie magát elődpártjától, s vinnie új pártként azt a gondolatot, amit a programtervezet tartalmaz - mondotta Pozsgay Imre, kifejezve azt a megyőződését, hogy ily módon több, tartalmas baloldali mozgalom együtthatásából közös kormányerő, akarat jöhet létre, s elsősorban az az új párt, amely Magyar Szocialista Pártként kezdi meg majd e kongresszus után a tevékenységét. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 17:57
|
Vissza »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (25. rész)
|
Az előadói beszédek után a küldöttek a beterjesztett dokumentumokkal s az elmondottakkal kapcsolatos kérdéseiket fogalmazták meg. Grósz Károly a hozzá intézett és a személyére is vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy az elmúlt 16 hónap alatt a Központi Bizottságban a tartalmi és a szervezeti kérdésekről egyaránt sok vita folyt. Ennek alapján jutott áprilisban arra a következtetésre: kezdeményezi, hogy a főtitkár és a Politikai Bizottság tagjai mondjanak le. A KB a párt legfelsőbb vezetőségét bizonyos módosításokkal újjáválasztotta, ám a következő KB-ülésen a főtitkárt többen ismét lemondásra szólították fel. Grósz Károly elmondotta: arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy hónappal azelőtt - bár akkor lemondott - mégis újjáválasztották, akkor nem ajánlja fel ismét lemondását. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a partnerek a nyílt vitát nem vállalták, ám mindent elkövettek, hogy a főtitkár politikai helyzetét megnehezítsék. Pozsgay Imre szerint a létrejövő új párt az MSZMP jogutódja lesz, működésének anyagi feltételei ennek révén teremthetők meg. Mivel a pártvagyon manapság meglehetősen nagy viták tárgya, ezért a kongresszus döntésének megfelelően az lenne a célszerű, hogy csak az új párt működési feltételeit biztosító vagyontárgyak maradjanak birtokában, de semmiféle olyan kolonc, amely az ,,abszolutizmus hatalom- és tulajdongyűjtő törekvéseiből származik,,. Vajon az új párt a munkásosztály pártja lesz-e? Erre a kérdésre Pozsgay Imre elmondotta: mindez nem attól függ, hogy a párt nevében viseli-e a jelzőt vagy sem. A korábbi körülmények között a munkásosztály és a párttagság egyaránt nem vett részt a párt felső szervezeteiben meghozott döntések kialakításában. A munkásosztályra való hivatkozás gyakran csak arra volt jó, hogy eltakarja a diktatórikus szocializmus tényét. Nem a munkásosztály és nem a dolgozó társadalom ellen irányul az új párt megalakításának terve. Az öncsalás állapotából ki kell lépni. Csak így jöhet létre olyan párt, amely a munkások érdekeit is szolgálja. (folyt. köv.)
1989. október 6., péntek 18:35
|
Vissza »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (26. rész)
|
A kongresszus menetében a platformok képviselői is szót kaptak. Ágh Attila a Reformszövetség nevében szólt a küldöttekhez, s elöljáróban leszögezte: a jelenlegi kongresszusnak történelmi lehetősége és egyben komoly történelmi felelőssége egy baloldali szocialista párt megalakítása. Mintegy indoklásképpen fűzte hozzá: az MSZMP válságban van, s ezt a válságot az okozta, hogy a gyors társadalmi, gazdasági reformhoz képest megkésett a párt belső reformja. Éppen ezt a késést kell a kongresszuson megszüntetni a párt szervezetének és vezetőségének mélyreható reformjával - állapította meg. Kijelentette: a pártot az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a döntő politikai tényezők közül. Az MSZMP állampártként már működésképtelen, de új pártként sem tud kilépni a politikai szintérre. Mint mondotta: eljött a választás, az utak elválásának ideje, hiszen az MSZMP a májusi pártértekezlet óta egymással csatázó áramlatokra szakadt szét. E csatározások nyomán az MSZMP centruma is kiüresedett, tehát a megújuláshoz egy reformcentrum kell, azaz a párt centrumába a reformerőknek kell kerülniük. A pártszakadás esélyeit latolgatva Ágh Attila rámutatott: a pártban jelenleg nincs egység, amelyet meg lehetne védeni vagy helyre lehetne állítani. Hozzátette: új egység szükséges, mégpedig egy olyan egység, amely a platformok elvi egyensúlyán nyugvó akcióegységet jelent. Úgy vélte: a párton belüli politikai csoportosulások közötti törésvonal a demokratikus szocializmus értelmezésénél, illetve az elmúlt négy évtized értékelésénél érhető tetten. Ágh Attila végezetül azt hangsúlyozta: egy olyan szervezetileg is új pártra van szükség, amely felvállalja a demokratikus szocializmust, s ezzel esélye van arra, hogy a jövőben is fontos politikai tényező legyen. Ehhez - mint aláhúzta - személyi garanciák is szükségesek, azaz: ,,a pártnak meg kell válnia a hitelüket vesztett vezetőktől, a politikai múmiáktól, s nem szabad lehetőséget adni a rejtőzködő konzervatívok átmenekítésére sem.,, (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (27. rész)
|
A sztálini eredetű struktúrák lebontásában a Népi demokratikus platform szerint a hatalom és az állami tulajdon társadalmasitása a járható út - mondta a tömörülés véleményét ismertető Krausz Tamás. Ebben a folyamatban sem a keleti, sem pedig a nyugati modellek nem másolhatók, vissza kell térni a magyar népi demokratikus hagyományok pozitív vonásaihoz. A fejlődés során a platform elképzelései szerint fennmaradna a több szektorú vegyesgazdaság, de abban a kapitalizmus, a profitcentrikus gazdálkodás társadalmilag korlátozott és ellenőrzött formában terjedene ki újra. A kibontakozó privatizációt a dolgozói önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük. Ha a dolgozói önkormányzatok rendelkeznek a tulajdonosi funkciókkal, a fejlődés szocialista útja fenntartható lesz. A platform álláspontja szerint a demokratikus fejlődés garanciája Magyarországon csakis egy erős baloldali tömegpárt lehet. Olyan párt, amely megtisztul és nem siratja meg a köpönyegforgatókat. A MSZMP nem lehet többé a káderek és a karrieristák elit pártja. A pártszakadást akkor tartják megelőzhetőnek, ha a tagság saját apparátusát képes ellenőrzése alá vonni. A párt helyzetéről szólva Krausz Tamás rámutatott: a vezetés szétesett, s az álviták által megosztott párt befolyása rohamosan csökkent. Ezért egy teljesen megújított pártelnökségre lenne szükség, amely élén számos vidéki fiatallal képes lenne megfelelően felkészülni a választásokra. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 18:45
|
Vissza »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (28. rész)
|
Zentai Gábor, a platform az MSZMP-ért képviseletében hangoztatta: platformjuk úgy véli, hogy a párt tagsága még nem ürült ki. Hétszázezren várják, hogy a küldöttek értük, felelősen döntsenek. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a jórészt értelmiségi küldöttekből összeállt kongresszusi tagság másfél napot időzött eljárási módozatok, ügyrendi kérdések megvitatásával, szerinte ez az egymás iránti bizalmatlanságból fakadt. Ezután arról beszélt: a munkásőrség létét kritizálva senkinek sem jut eszébe, hogy emberségesen megköszönje több évtizedes munkásságukat, s felhívja a testület tagjainak figyelmét: a történelem most mást kíván. Figyelmeztetett: a küldöttek többségének nincs mandátuma arra, hogy az MSZMP-t - bármilyen néven működjék is mint utódpárt - megszüntesse, szétszakítsa. ,,A tanácskozási terem hangulata szülte pillanat ezt a pártot nem oszlathatja fel, az ilyen kísérleteknek az utolsó pillanatig ellent kell állni.,, A kongresszuson a pártnak újjá kell születnie. Abba azonban nem belépni kell, ellenkezőleg: a pártot mindazok hagyják el, akiknek nem tetszik programja. Végezetül fontosnak ítélte, hogy a küldöttek olyan személyeket jelöljenek a legfontosabb állami és közéleti funkciókba, akik mögött egységesen felsorakozhat a párttagság. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (29. rész)
|
Udvarhelyi László az Összefogás platform nézeteit összefoglalva hangoztatta: az oly sokszor emlegetett reform egy olyan gyökeres, strukturális fordulatot eredményező folyamat, cselekvési program, amely képes mozgásba hozni az emberek kollektív akaratát. Ebből a felfogásból következik, hogy a kongresszus egyik fontos feladata annak eldöntése, modern baloldali tömegpártot kíván-e formálni az MSZMP-ből, vagy valamilyen ettől eltérő politikai alakulatot. A küldötteknek azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy a strukturális fordulatot a pártnak olyan körülmények között kell végrehajtania, amikor nagyon erős egy jobboldali polgári restaurációs folyamat elmélyülésének veszélye, s amikor bizonyos szociális feszültségek esetleg kezelhetetlenné teszik a társadalmi folyamatokat. Ebben a helyzetben a pártnak a struktúra megújítása mellett számos konkrét feladattal is meg kell birkóznia. A legfontosabb napi tennivaló az ország, illetve a párt működőképességének a megőrzése. A platform elképzelése szerint e feladatoknak egy széles bázisú politikai tömegpárt képes megfelelni. A pártnak ezért a már meglévő tömegbázisát kell megtartania, illetve kiszélesítenie, s ezzel a választásokon is a siker reményében indulhat. A tömegbázis megtartása érdekében a kongresszusnak nem szabad olyanfajta szélsőségekbe belemennie, amelyeket az emberek nem értenek meg, amelyeket nem tudnak követni. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (30. rész)
|
Az ifjúsági platform képviseletében felszólaló Nagy Imre, a Demisz elnöke hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik szerint a magyar történelemben lezárult egy korszak, s az MSZMP története is végetért. Nem megtagadni kell, hanem befejezni, értékeit mentve újat, mást kezdeni. A továbbiakban azt elemezve, hogy mitől lesz új, más a párt, úgy fogalmazott: új program, új szabályzat, új vezetés szükséges, de ezektől még nem lesz más a párt. Valóban új párt csak akkor lesz, ha az előzőekhez újjáépített tagság, szervezetek, új apparátus és új struktúra párosul. Rámutatott: a párt igazi megmérettetése a választásokon lesz, hosszabb távon pedig abban, hogyan tudja elfogadtatni magát az új és még újabb generációkkal. Hozzátette: az új párt megalapítása még nem választási siker, csak belépőjegy, nélküle nem lesz szabad választás, csak vértelen leszámolás. Nap mint nap tapasztalható fájdalmas valóság, hogy a magyar ifjúság többsége leírta az MSZMP-t, amely kétszeresen becsapta az ifjúságot: a múlttal - az igazság eltitkolásával - és a jövővel, azzal, hogy a ma oltárán sorozatosan feláldozta a holnapot. Ezt a helyzetet meg kell fordítani. A fiatalok kérdéseire adandó megfelelő válaszokra van szükség, s terepet kell adni az ifjúságnak, hogy ebben a pártban akarja formálni gyermekei jövőjét. Hiszen a fiatalok nélkül nincs és nem is lehet progresszió - hangsúlyozta végezetül Nagy Imre. Thirring Ákos, a Vidék esélyenlőségéért platform képviselője azt fejtegette, hogy a vidékiség fogalmán azokat az egyenlőtlen élet- és gazdálkodási körülményeket értik, amelyek gazdasági, infrastrukturális, elosztási, kulturális és belpolitikai téren egyaránt hátrányosan érintik a kisebb településeket. Mint mondta, platformjuk nem fővárosellenes, de harcol az indokolatlan központi megkülönböztetések ellen, az egyenlőtlenségek felszámolásáért. Reformer mivoltuk pedig abból fakad, hogy ők is gyökeres változásokat akarnak. Meggyőződésük, hogy az újjászülető szocialista pártnak olyan programot kell kidolgoznia és megvalósitania, amely vonzó a vidéki, falusi embernek, de érdeke a szocialista népgazdaságnak is. A vidéket az a párt nyeri meg magának a választásokon, amelynek válságkezelő programja elnyeri a falu támogatását. Ezért remélik, hogy sikerül olyan politikai megoldást találni a kongresszuson - erre szerinte vannak biztató jelek -, amely megfelel az ország érdekeinek, s hozzásegíti a pártot is a sikerhez. Kiállt amellett, hogy az új pártstruktúrában minden szinten be kell vezetni az önkormányzatot. Bejelentette: létre kivánják hozni a párt agrárgazdasági tagozatát. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (31. rész)
|
A különböző platformok megbízásából szólók után a megyei, illetve a megyei jogú küldöttcsoportok képviselői kaptak szót, a párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételéről és működési elveiről zajló vitában. Sokan szóltak arról: miért következett be a jelenlegi válsághelyzet. Egy jellemző vélemény szerint az MSZMP vezetése nem tudott élni a tavaly májusi pártértekezlet óta kapott lehetőséggel. ,,A pártvezetés koncepciótlansága, taktikázása, esetenkénti mérhetetlen arroganciája a tagságot teljes bizonytalanságba kergette.,, Ezért olyan új szocialista pártra van szükség, amely szakít az MSZMP eddigi tevékenységével, mintegy befejezettnek nyilvánítja azt. Ehhez a gyökeres szakításhoz ugyan nem kell szétverni a pártot, ám vissza kell adni a tagok cselekvési szabadságát - vélekedett Keserű Imre Csongrád megyei küldött. Mint mondotta: e teremben ül a Tiszatáj főszerkesztője, s az is, aki ezt a folyóiratot 1986-ban betiltotta. A küldöttek egy része a NEXT 2000 Kft.-ről az SZDSZ-től hallott először, de itt vannak a kongresszuson azok is, akik ezt a vállalkozást megalapították. Ha ezek a csoportok a kongresszuson kompromisszumot kötnek, akkor a társadalom ezt a pártot már nem fogadja el többé hitelképes erőként. Megújulásra van szükség, de nem szakadásra - fejtették ki viszont mások, hasonló határozottsággal. Ám a pártszakadást ellenzők közül is többen hívták fel arra a figyelmet, hogy az MSZMP olyan politikai gyűjtőhellyé vált, amelyben egymással homlokegyenest ellenkező nézeteket vallók is megférnek. Katona Béla budapesti küldött szerint a reformerek és álreformerek keverednek, sztálinisták, karrieristák ugyancsak megtalálhatók a tagság, a vezetés körében. Ez utóbbiaktól mindenképpen meg kell válni. Többek véleménye: a pártszakadás azzal kerülhető el, ha a kongresszus kinyilvánítja a teljes platformszabadságot, azt, hogy a párt különböző platformok szövetsége. A pártmozgalom megújításában elengedhetetlen szerepe van az ifjúságnak - mutattak rá. A fiatalok elveszített bizalmát a pártnak vissza kell szereznie. Ehhez hozzájárulhat egy olyan ifjúsági tagozat megalakítása is, amely a későbbiekben csírája lehet egy új, szocialista ifjúsági szervezetnek. A társadalomban tapasztalható hitelvesztés, a bizalmi válság persze nemcsak az ifjúságra korlátozódik. Körösfői László Pest megyei küldött az időközi választáson képviselőjelöltként elszenvedett vereségéről szólva rámutatott: csupán azért vált hiteltelenné a választópolgárok előtt, mert az MSZMP színeiben indult. E negatív társadalmi közmegegyezést a párt csak úgy küzdheti le, hogy a jövőben tettekkel bizonyítja: valóban a nép pártja. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 22:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (32. rész)
|
Általában: a jövő feladatait számbavevő hozzászólók szinte mindegyike foglalkozott a választásokkal; azzal, hogy csak egy, programjában, szervezetében megújult párt indulhat jó eséllyel a küzdelemben. Ehhez persze az kell, hogy e kongresszuson tegyenek végre pontot a tagságot megosztó belső viták végére, s megkezdődhessék a szervezőmunka, a cselekvés. A vidék-Magyarországra is jobban kell figyelnie az MSZMP-nek - fogalmazták meg többen -, s e gondolathoz kapcsolódva szorgalmazták, hogy a pártszervezetek országszerte alakítsák ki saját helyi programjaikat. Az effajta helyi kötődés nélkül elképzelhetetlen a tagság mozgósítása. A fegyveres testületek küldöttei ugyancsak reformelkötelezettségről tettek hitet a vitában, s beszámoltak arról, hogy a hadseregből már megkezdődött a pártszervezetek kivonulása, folyik lakóhelyi szerveződésük. Azzal azonban nem értettek egyet, hogy a tervezett alapszabály szerint a fegyveres erők tagjainak választhatóságát korlátozni kívánják. A felszólalók többsége egyetértett abban: az új, baloldali, szocialista értékrend alapján szerveződő pártnak el kell búcsúznia mindazoktól, akik nem mernek szembenézni a múlttal, nem vállalják az új szerveződési elveket, s a visszarendeződés veszélyét hordják magukban. Így vélekedett a Külügyminisztérium küldötteként felszólaló Horn Gyula is, aki - sokak véleményével egyezően - kijelentette: a párttagok százezrei nem tehetnek a pártban, az országban kialakult helyzetről, mert mindig helyettük döntöttek. Most azonban a kongresszus dönt, s az eddigi vita ennek felelősségét érzékeltette. Eddig egy rákényszerített rendszerben élt a nemzet, a párt. Most maga választhatja meg saját rendszerét, az országnak, a népnek legmegfelelőbbet. A tanácskozásnak dönteni kell arról, hogy olyan új rendszert válasszon, amely ténylegesen a népet szolgálja, amely a néphatalmat biztosítja, amely a baloldali haladás rendszere lehet. A párttagok egy olyan párttal küszködtek mostanáig, amelyet nem ők konstruáltak, nem ők alkottak. Most lehetőség van arra, hogy nem csupán megszabaduljanak a párt romjaitól, hanem új pártot hozzanak létre. Az MSZMP kongresszusa szombaton reggel folytatja a beterjesztett dokumentumok fölötti vitát. (MTI)
1989. október 6., péntek 22:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, Miklós Attila vagyok Budapestről. Nagyon sokat hallgatom az önök rádióját és örülök neki mindig ha uj hirekkel és megnyugtató dolgokkal szolgálnak részünkre. Azt szeretném kérdezni, hogy azelőtft nagyon szerettem a Vajda Albert műsorát, mi történt vele, mert már nagyon régen nem hallottam róla. Mégegyszer szivjé lyes üdvözlettel és minél többet hallgatom a rádiójukat a lehetőségekhez képest. Viszonthallásara.
- FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, szeretném megkérdez ni, hogy a FIDESZ-nek jelenleg hány tagja van és azt, hogy a Szabad Európa Rádió magyarnyelvű adásainak hol vannak az adó-antennái. Köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. április 3. Ezen napon Vörös Vince engem azzal hatalmazott meg engem, hogy lássam el az Operatív Bizottság ügyvezetésével járó teendőket. Ezzel egy időben levelet intézett a politikai pártok és szervezetek vezetőségéhez, amelyben tájékoztatta őket a március 23-án megtartott nagyválasztmány személyi döntéseiről és kérte, hogy megkereséseikkel hozzám, vagy Pálos Györgyhöz forduljanak. (D/ 8)
D8, Vörös Vince levele az FKgP tagjaihoz és szervezeteihez
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|