![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MSZMP Budapest, XII/5-ös körzeti szervezetének nyilatkozata
MSZMP Budapest,
XII/5-ös körzeti szervezete teljes egészében helyénvalónak és
megalapozottnak tartja a nagymarosiak akcióját a nagymarosi
vízlépcső megépítése melletti aláírás-gyűjtésre.
BBC Panoráma:
Nagy Imre és társai exhumálása
"Nagy Imre állítólagos. Maléter Pál és Gimes Miklós feltételezett
holttestét a felszíntől körülbelül két és fél méter mélységben
találták meg. Úgy látszik Nagy Imre maradványainak azonosítása fog
a legtovább tartani. Az ő koponyája van a legrosszabb állapotban.
Az azonosítás mindenesetre hetekbe fog telni.
Az eddig feltárt tetemeket arccal lefelé találták meg,
összedrótozva. Gimes Miklós, és Maléter Pál állítólagos holttestét
közös gödörben, Maléter Pálét úgy látszik eredetileg túl kicsi
koporsóba helyezték.
A jelek arra mutatnak, hogy mindhármat eredetileg gödörbe, esetleg
koporsó nélkül hantolták el, s az 1961-es átszállításnál, a már
előrehaladott oszlásban lévő tetemeket kátránypapírba, zsákszerű
anyagba burkolták, majd összedrótozták. Innen esetleg funérszerű
koporsóba helyezték őket s azt is összedrótozták."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Lebontják a vasfüggönyt
|
![](../img/spacer.gif)
(Gordon Tamás) München, 1989. május 2. (SZER, Magyar híradó) - Negyven éve volt a szocialista tábor jelképe az azt körülvevő aknazár, szögesdrót vagy - Churcilltől örökölt nevén - a vasfüggöny. Ma, 1956 után másodszor kezdték meg lebontását. Gordon Tamás olvassa fel jegyzetét. Valahányszor határállomáshoz érek összerándul a gyomrom, pedig rendben vannak az irataim, nincsenek csempész-szándékaim és a nyugati határokon legtöbbször még pillantásra sem méltat a határőr, és van ahol elég csak lassítani kocsimmal, hogy kiérdemeljem a továbbintést. És mégis: a ma napig él bennem ez a reflex, amely a magyar határ számos átlépése óta rögzült - pedig mindannyiszor legálisan utaztam. Most, hogy a határzár megszüntetésének első, gyakorlati lépése is megkezdődött végtelen öröm tölt el. Anélkül, hogy túlbecsülném a műszakilag is elavult jelzőrendszer leszerelését, ismerjük el, hogy ennek a gesztusnak jelkép-ereje van, fölér egy tartós tabu ledöntésével, hiszen a hatalomnak feltehetőleg éppen a legkonzervatívabb rétegét érte el, csapta meg a nyitottabb politika szele. Kiderült, hogy Magyarországnak talán a legkevésbé kellene nyugati határát védeni. Vajon mi játszódhat le a sok száznyi kiskatona-határőr fejében amikor ráébred, hogy feladata ugyanolyan fölösleges volt eddig is, mint amennyire nélkülözhetővé válik mostantól? Kedvemre van az effajta főbekólintás, visszatérés a huszadik századba, visszatérés Európába. 1949-ben először a jugoszláv - akkor az ítéltetett veszélyesebbnek -, majd az osztrák határon létesítettek aknazárat. Ezt ugyan 1956-ban röviddel a forradalom előtt felszedték, ám a forradalom leverése után a börtönországot ismét, ahogyan hivatalosan nevezik: robbanó műszaki zárral védik. A konszolidáció 1965-re a határra is elér, ám hiába szedik fel az aknákat, a többszörös drótkerítés, az elektromos jelzőrendszer -, no és az érvényben lévő tűzparancs! - mutatják a kádári liberalizáció kétességét. A fölrobbanó akna veszélye tulajdonképpen kiszámítható volt. A határmenti lakosság besúgásra trenírozása, a polgári ruhás határőrség bevezetése másfajta, ám nem kevésbe súlyos veszélyeket hordott magában. A határmenti falvakat versenyre hivták. Nyerjék el - korabeli sajtóból idézek - a megtisztelő Határőrközség címet. Hogy melyek a föltételek? Eredményes politikai munka, együttműködés a határőrséggel, és a község lakói nem követhetnek el tiltott határátlépést. Több mint két évtizedig tartott ez a remek korszak, mire megérhettük, hogy a rendszerrel együtt avuló műszaki zár végre szemétdombra kerül. Csak egy jellemző adat: tavaly több mint 4000 esetben riasztott a jelzőrendszer, ám csak 44 alkalommal nem bizonyult vaklármának. - Kedves hallgatók! A műsorban csupa kedvező fejleményről tudósítottunk. A szocializmus olyan vívmányainak leépítéséről, mint az egypártrendszer, szocialista vezetők alkalmazása, foglalkozási tilalmak visszavonása, vasfüggöny leépítése. Csak ne járjunk úgy, mint az utóbbival egyszer már megértük: 1956-ban lebontották, 57- ben még tökéletesebben visszaépítették. Abban a reményben búcsúzik a szerkesztő, Kasza László, hogy ebben az esetben nem ismétlődik a történelem. +++
1989. május 2., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Simonfi Judit 426-683: Szeretné, ha a nyilvánosság előtt kiderülne, hogy a Magyar Posta mennyire szolgálja a lakosságot. Esete: Táviratot adott fel, aminél az utcát és a házszámot rosszul adta meg, ennek ellenére többször visszahívták, pontosíttották és a táviratot kézbesítették. Köszönetét szeretné kifejezni a posta dolgozó¬inak a munkájukért.
- Márton Lajos 157-466: Ma látta a riportot az amerikai típusú menedzseriskoláról - címét vagy a telefonszámát szeretné megtudni Azt szeretné tudni, hogy ez a rengeteg párt, meg ezek előadói ha csak beszélnek, ki fog itt dolgozni? Tudják-e önök, hogy egy Angyal ódámnak nevezett politikai hullámlovag l5-2o évvel ezelőtt az egyik legnagyobb marxista volt, az első marxista diákkörnek a vezetője, hogyan történhetett ilyen változás? Hogy lehet, hogy nem fél azoktól a tömegektől, akiknek annak idején az ideológiát oktatta?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|