Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (9. rész)
Az önigazgatás elvetése az állami szektorban elméletileg sem helyes. Kulcsár Kálmán véleménye szerint a nyugat-európai tapasztalatokat is figyelembe véve célszerű lenne szűkíteni a vállalati tanácsi formát; nagyobb vállalatoknál a társasággá való átalakulás, kisvállalatoknál pedig a közgyűléses forma ösztönzésével, de semmiképpen sem erőszakos központi beavatkozással. Mélyen ellentétes lenne a jogállamisággal egy olyan állami vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyarország valamennyi állami vállalatával szemben gyakorolná a tulajdonosi jogokat. Egyébként az állami vagyonkezelés rendjével kapcsolatban sok, egymásnak is ellentmondó elképzelést fogalmaznak meg a közgazdászok. A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy gyorsítsák meg az állami vagyonkezelést meghatározó jogszabályokat, e munkálatok koordinálására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvényjavaslatot még az idén október 31-ig nyújtsák be a Parlamentnek. A törvényjavaslatban kiegyensúlyozott és kompromisszumos szabályok találhatók, amelyek az állami és a vállalati érdekeket egyaránt kielégítik. Így például az ál-részvénytársaságok létrejöttének megakadályozása érdekében a jogszabály kötelezővé teszi 20 százalékos, vagy 100 millió forint értékű külső tőke bevonását, ami a társaság alaptőkéjét növeli, nem pedig a költségvetést gazdagítja. Ha azonban a társaság létrejön, az eladott részvények ellenértéke nem növelheti az alaptőkét, a befolyt bevétel 80 százaléka a vagyonkezelőt illeti meg, míg 20 százalék marad a létrejött társaságnál. A társaságnál maradó részből az alaptőke 10 százalékáig kötelező ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt kiadni. Ilyen részvényt a dolgozók kis közösségei, csoportjai is kaphatnak. Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának a törvénytervezetben megfogalmazott szabályai zárt jogi konstrukciót képeznek. Ha azonban adott esetben túl merevnek bizonyulnak, úgy mód van arra, hogy eltérjenek ezektől az előírásoktól. A vállalat és a vagyonkezelő szervezet eltérő átalakulási rendben is megállapodhat, a törvény garanciális szabályai akkor fejtik ki hatásukat, ha nem jön létre ilyen megállapodás. A vállalat a megállapodásra nem kényszeríthető; ez a szabályozás tovább növeli az átalakulási törvény rugalmasságát. A vitában sokszor megfogalmazott kérdés: a hiányzó megfelelő vagyonértékelési módszer következtében nem kerül-e sor a nemzeti vagyon leértékelésére, elkótyavetyélésére. (folyt. köv.) 1989. május 30., kedd 14:56
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »