Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (6. rész)
Zökkenőmentessé teszi a gmk-k és kisszövetkezetek önkéntes átalakulását kft-vé, és a szakcsoportok rendezetlen helyzetén is jelentősen könnyít. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100 százalékban, a többi szövetkezetnél fele részben értékpapír, azaz szövetkezeti üzletrész formájában megosztja a tagok között. Azonban itt sem természetbeni felosztásról, a jól működő nagyüzemek meggondolatlan szétveréséről van szó, hanem arról, hogy a szövetkezeti tag tulajdonosi mivolta sajátos értékpapírban is megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív tulajdonlásban. Ez a szövetkezeti értékpapír egyébként előfeltétele gazdasági társasággá való átalakulásának. Kulcsár Kálmán hozzáfűzte, hogy az átalakulási törvény nem kívánja a szövetkezeteket társasággá átalakítani. A lehetőséget természetesen mindenkinek megadja erre, de ilyen döntésre csak a teljes taglétszám kétharmadának egyetértésével kerülhet sor. A tervezet vitája során javaslatok hangzottak el arra is, hogy valamennyi szövetkezetnél ne csak 50 százalékban, hanem 100 százalékban tegyék lehetővé a tagok közötti vagyonmegosztást. Ez esetben ugyanis az átalakulásnál nincs szükség az egyébként a szövetkezet által önkéntesen választható vagyonkezelő intézmények igénybevételére sem. A miniszter ezeket a javaslatokat még korainak tartotta, mivel az értékpapír-felügyeleti törvény kibocsátása előtt ilyen nagy mennyiségű értékpapír esetleges megjelenése a piacon túlzott kockázatot jelentene. Emellett a mai tagok közötti teljes felosztás a hagyományos szövetkezeteknél igazságtalan is lenne azokkal szemben, akik a vagyont eredetileg bevitték, illetve akik korábban dolgoztak a szövetkezetekben. E probléma teljes értékű megoldására jövőre az egységes, új szövetkezeti törvénynél térnek majd vissza. A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé tartozik az is, hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a reformok irányába. A vállalatok önállóságát sértő, piacellenes beavatkozások egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szűkebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is, amit többen szorgalmaztak. (folyt. köv.) 1989. május 30., kedd 13:50
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »