|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZMP Budapest, XII/5-ös körzeti szervezetének nyilatkozata
MSZMP Budapest,
XII/5-ös körzeti szervezete teljes egészében helyénvalónak és
megalapozottnak tartja a nagymarosiak akcióját a nagymarosi
vízlépcső megépítése melletti aláírás-gyűjtésre.
BBC Panoráma:
Nagy Imre és társai exhumálása
"Nagy Imre állítólagos. Maléter Pál és Gimes Miklós feltételezett
holttestét a felszíntől körülbelül két és fél méter mélységben
találták meg. Úgy látszik Nagy Imre maradványainak azonosítása fog
a legtovább tartani. Az ő koponyája van a legrosszabb állapotban.
Az azonosítás mindenesetre hetekbe fog telni.
Az eddig feltárt tetemeket arccal lefelé találták meg,
összedrótozva. Gimes Miklós, és Maléter Pál állítólagos holttestét
közös gödörben, Maléter Pálét úgy látszik eredetileg túl kicsi
koporsóba helyezték.
A jelek arra mutatnak, hogy mindhármat eredetileg gödörbe, esetleg
koporsó nélkül hantolták el, s az 1961-es átszállításnál, a már
előrehaladott oszlásban lévő tetemeket kátránypapírba, zsákszerű
anyagba burkolták, majd összedrótozták. Innen esetleg funérszerű
koporsóba helyezték őket s azt is összedrótozták."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek, észrevételeikkel, javaslataikkal a törvénytervezetek kialakítását segítették. A törvénymódosítás előkészítése során tisztában voltak azzal, hogy minden döntés egyszerre szolgál és sért érdekeket, arra törekedtek, hogy minél többek érdekét képviseljék. Az előkészítés során számosan megvitatták a törvénytervezeteket, így a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának testületei, a megyei területi szövetségek, országos szakmai fórumok, a Parlament több bizottsága, az Országgyűlés agrárszektora, valamint az alternatív szervezetek véleményét is kikérték. Ezeken a fórumokon a hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Sok vád érte viszont az adórendszert, amely ilyen helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaaba felhívta a figyelmet arra, hogy sok esztendő óta nem volt a mezőgazdasági termelésnek ilyen kedvezményes adórendszere, mint amilyen most van. Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek helyzete olyan, amilyennek a vita során jellemezték. Sokkal inkább az a gond, hogy a mezőgazdasági árak az utóbbi esztendőkben is csak milliméterekkel haladtak előre, így az élelmiszeripari árak is. A mezőgazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő különbsége folytán csökken az üzemi eredmény, nominálértékben is éppenhogy csak megtartja tíz évvel ezelőtti mértékét. Véleménye szerint a jobbítás lehetősége is ebből az alaphelyzetből indulhat ki. Ám, ha csak az árak emelésében látnánk az agrárjövedelmek növelésének módját, akkor például a képviselőknek is ki kell tudni állniuk a választópolgárok elé az üzemi jövedelmeket gyarapító, az állampolgár zsebébe nyúló intézkedések mellett. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (2. rész)
|
A miniszter a versenyképességről is szólt. Utalt arra a képviselői észrevételre, amely szerint a nagyüzemek, a szövetkezetek versenyképtelensége nagymértékben járul hozzá az egész gazdaság helyzetének romlásához. S azt is szóvá tette korábban ez a képviselő, hogy a parasztság nem könyöradományokat kapott, hanem keményen megdolgozott azért, amihez hozzájutott. Az utóbbival a miniszter egyet is értett, azzal viszont nem, hogy a mezőgazdaság versenyképtelen. Véleménye szerint nagymértékben, anyagiakkal járult hozzá ez az ágazat ahhoz az életszínvonalhoz, amelyet egyre többen kevesellünk, ám amely kiegyenlített, jó élelmiszerellátás közepette alakult ki. Mondandóját bizonyítva néhány számmal érzékeltette a mezőgazdaság teljesítményét, hogy a korrekt megítélést elősegítse. A mezőgazdaság 1960-tól, tehát a szövetkezeti mozgalom kezdetétől napjainkig néhány fontosabb termék előállításában a következő fejlődést érte el: a búza termésátlaga 3,2-szeresére, a kukoricáé 2,5-szeresére, a napraforgóé kétszeresére növekedett, az egy tehénre jutó tejhozam több mint 2,2-szeresére emelkedett. Ez európai mércével mérve is jelentős teljesítmény. Most nem arról van szó, hogy az elmúlt években valakik rosszul irányítottak, hanem arról: a mezőgazdaságot is sújtotta a mai gazdasági helyzet, amelyben az adósságszolgálati teher jelentős részt vesz ki az itthon felhasználható nemzeti jövedelmünkből. A miniszter szólt a parasztság jövedelmének alakulásáról is, amely - úgy, ahogy az ülésszakon is többször elhangzott - elmaradt a társadalmi átlagtól. Győr megyei példát említett, ahol az ipari keresetek átlagát a legjobb mezőgazdasági üzem egy főre jutó átlaga sem éri el. Ezen ugyan változtatni kell, azonban azt is látni kell, hogy amíg 1975-ben egy dolgozó egy esztendő alatt 116 mázsa búza értékének megfelelő munkajövedelmet kapott, addig 1988-ban 218 mázsával egyenlőt. Ehhez annyi megjegyzést fűzött, hogy a tsz-mozgalom indulása előtt egy jómódú gazdának számított, akinek száz mázsa körüli volt a betakarított termése, és ezt a termést még költségek is terhelték. A lehetőségek változatlanul jók, az agrárágazat mögött változatlanul szorgalmas és tenni akaró nép áll. A jövőben a nagyüzemek és a kisgazdaságok sajátos kombinációja fog kialakulni és fejlődik tovább, s ezt a törvénymódosítások nagyban elősegíthetik - mondotta a miniszter. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (3. rész)
|
Hütter Csaba ezután a termelőszövetkezeti törvény módosításához szólók véleményét méltatta. Mint mondotta, a tsz-ek szervezésekor nem csupa nagygazda, hanem nagyon sok földnélküli, sok törpebirtokos, kevés középparaszt és jómódú paraszt alkotta a termelőszövetkezetet, csekély egy emberre jutó földterülettel. Ebből a helyzetből fakad a tény, hogy sokan ugyanannyi vagy több háztáji földet kapnak életük végéig, mint amennyit bevittek. Tehát bonyolult a helyzet, hiszen van olyan, aki később lépett a közös gazdaságba. Vagy például azok a traktorosok, akik a 60-as évek közepén alkalmazottá válhattak, rendelet révén hátrányos helyzetbe kerültek a kis nyugdíjukkal. Ők például most, mint alapítók hogyan részesüljenek a vagyonjegyből? A miniszter annak a véleményének is hangot adott: egyetért azokkal a képviselőkkel, akik az 50 százalékos vagyonjegyesítést javasolták, ugyanis a későbbiekben - ha a feltételek ezt lehetővé teszik - ezt még akár 100 százalékra is lehet növelni. A földmegváltással kapcsolatban megjegyezte: van mód arra, hogy a földmegváltás intézménye megmaradjon, s arra is, hogy az örökös megkapja a földjét, de azt benntartsa és földjáradékot kapjon érte. A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy - ha az önkormányzat úgy ítéli meg - egy meghatározott táblában kiadják a földet. Tóth László képviselő felvetésére a miniszter azt válaszolta, hogy a háztáji földjuttatás pénzbeni megváltásának korlátait rövidesen megszüntetik. Egyetértett Fodor Sándor képviselővel, miszerint a megváltás ügyében azok döntsenek, akiket az közvetlenül érint. Csipkó Sándor véleményére reagálva a miniszter elismerte, hogy a kistermelés és a nagyüzemi termelés esélyegyenlőségét meg kell teremteni, ám ez nem történhet egyik napról a másikra, e területen még sok tennivaló van. A miniszter igyekezett eloszlatni Séra János aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy külföldiek is szerezhetnek termőföldet. Mint mondta, a külföldiek tulajdonszerzését engedélyhez kötik, s ezt az engedélyt a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben adja ki. Amennyiben elfogadnák Séra János indítványát, ez akadályozná a külföldiek magyarországi tőkebefektetését. Tallóssy Frigyes indítványával kapcsolatban a miniszter rámutatott: amennyiben az állami tulajdonban lévő és társadalmi szervek kezelésében álló ingatlanok nem lennének elidegeníthetők, az kizárná, hogy az állami vállalatok földjeiket vagyonhozzájárulásként gazdasági társaságba bevigyék. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)
|
Ez a javaslat tehát visszarendeződést jelentene. Nem tartotta elfogadhatónak a miniszter Tallóssy Frigyesnek azt a javaslatát sem, amely szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai kapják vissza teljes rendelkezési jogukat a szövetkezetbe bevitt földjük felett. Végül Hütter Csaba nyomatékosan hangsúlyozta: a kormány célja a törvények módosításával az volt, hogy elősegítse a társadalmi konszenzust. Ugyancsak szándékában állt a törvényalkotóknak, hogy a módosítások gazdasági hasznot is hozzanak. Kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett javaslatokat - a vitában elhangzott hasznos indítványokkal együtt - fogadja el. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)
|
Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra következett, ami igencsak igénybe vette a képviselőket és a meghívottak, az újságírók türelmét. A módosító törvényjavaslatokról külön-külön döntöttek a képviselők. Elsőként a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat fölött szavaztak, illetve a mezőgazdasági bizottság és egyes képviselők önálló kiegészítéseiről. A törvényjavaslatot végül is általánosságban és részleteiben egy ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti szavazás előtt Szűrös Mátyás fokozott figyelemre szólította fel a Tisztelt Házat, mert mint mondotta, a legtöbb módosító indítvány erre a törvényjavaslatra érkezett. Előre jelezte, hogy bonyolult, négy évtizede példa nélkül álló szavazási menetre kell felkészülniük a képviselőknek. A jóslat bevált. Először a mezőgazdasági bizottság 8 pontba sűrített módosításairól külön-külön döntöttek, ezek felét elfogadták, a többit különböző szavazati arányban elutasították. Ezt követően az önálló és még fenntartott képviselői javaslatok felett szavaztak, de közben néhány képviselő megkérdőjelezte a szavazati arányok valódiságát, illetve azt, hogy a jelenléti ív szerint szavazott-e mindenki. Ezért az elnök visszamenőleg is új szavazást rendelt el, s ekkor kiderült, hogy az előbbiekben legalább 60-an semmilyen formában nem szavaztak. Így fordulhatott elő, hogy az egyik képviselői módosító javaslatot, amelyet először 122:116 arányban, 30 tartózkodás mellett elfogadtak, a megismételt szavazáskor 138 ellenszavazattal, 42 tartózkodással, 127 igen mellett már elutasítottak. A leghosszabb szavazási eljárás még csak ezután következett, mégpedig Tallóssy Frigyes képviselő tucatnyi javaslatáról. Azon belül is különféle variációkról döntöttek; olyan módosításokról, amelyeket esetenként a mezőgazdasági és a jogi bizottság, sőt a miniszter is támogatott, olyanokról, amelyeket csak az egyik vagy a másik bizottság javasolt elfogadásra, s a tárca vezetője nem, valamint olyanokról is, amelyeket még a szavazás megejtése előtt megváltoztattak, esetenként újrafogalmaztak. A kimerítő procedúra után a Parlament végül is 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett elfogadta a már megszavazott, sok-sok kiegészítéssel, változtatással együtt a földtörvény módosítását. Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatról - miután azt az előző nap nem bocsátották részletes vitára, és így átdolgozásra visszautalták az előterjesztőnek - most nem kellett dönteni. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)
|
Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy döntött, hogy a kormány még az idén terjesszen be új vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a Parlamentnek, s erre Hütter Csaba a kormány nevében előzetesen kötelezettséget is vállalt. Napirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálmán -------------- igazságügyminiszter expozéját hallgatta meg a Bűntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatról. - Az indítvány, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében, minden bizonnyal nem igényel hosszas indoklást - kezdte felszólalását a miniszter. - A képviselők előtt is jól ismert, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajnálatosan tradicionlális vonása, amely az erőszaknak oly nagy helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is, amellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntető eljárásal, esetleg halálos ítélettel intéztek el. Az is jól ismert, hogy Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnök lelte halálát vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Különösen időszerűvé teszi e törvényjavaslat elfogadását, hogy hazánk e napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezik. Bár a politikai bűncselekményekre vonatkozó törvényjavaslat csak júniusban kerül az Országgyűlés elé, szimbólikus jelentése van annak, hogy a Parlament most mintegy soron kívül határoz e törvénymódosítás sorsáról; kinyilvánítva ezzel, hogy Magyarország egyszer s mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai tradicióval - hangoztatta a miniszter, s e gondolatok jegyében a módosító indítvány elfogadását kérte a törvényhozástól. Egyben reményét fejezte ki, hogy a jövőben sem lesz magyar Parlament, amely a halálbűntetést politikai bűncselekmények, államellenes bűncselekmények esetén visszaállítaná. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megtárgyalta a módosító indítványt, és azt elfogadásra ajánlotta a Parlamentnek. Mivel hozzászólásra sem jelentkezett senki, az expozét azonnal határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)
|
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügyminiszter volt. Kulcsár Kálmán expozéjában mindenekelőtt emlékeztetett arra, -------------- hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán nagy jelentőségű alkotmánymódosító törvényt fogadott el a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályozásáról. Ennek a jelentős alkotmányjogi intézménynek egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a kormány ellenőrzését, felelősségét a Parlament előtt. A népszavazás intézményének hasonló a küldetése a Parlament, illetve a társadalom, a nép viszonyában. A népszavazás adott esetben bizalmi szavazásként is felfogható egy törvény megerősítéséről vagy elvetéséről. Bár nem minden tekintetben szakszerű ez a párhuzam, kifejezi azt a lényeges alkotmányos elvet, miszerint az államhatalomnak ellenőrzés alatt álló hatalomnak kell lennie. A népszavazás intézménye biztosítja a Parlament ellenőrzését. A népi kezdeményezés - ha közvetetten is - ugyancsak ellát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy hangot ad a választópolgárok hiányérzetének a Parlament működésével kapcsolatban. Az állampolgárok ilyenkor azt fejezik ki, hogy döntést várnak valamely, a Parlament hatáskörébe tartozó kérdésben; s ezért ezt a döntést maguk kezdeményezik. A törvényjavaslat célja - szögezte le Kulcsár Kálmán -, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik fontos jogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A jogállamiság útján haladva újra kell gondolni és szabályozni az állam és az állampolgár viszonyrendszerét; biztosítani kell a hatalom társadalmi ellenőrzését. Az állampolgárt valóban polgárrá kell tenni, olyanná, aki részt vesz a hatalom gyakorlásában, s befolyásolni tudja az állami döntéseket. A népszavazás a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás másodlagos intézménye a népképviselet útján történő hatalomgyakorláshoz képest. A mostani törvényjavaslat ezért a képviseleti demokráciát kiegészítő, annak legitimálását erősítő intézményként közelíti meg a népszavazást. Ebből következik az is, hogy a népszavazás alkotmányos intézménnyé válásával sem billenhet át a törvényhozói hatalmi túlsúly, a folyamatos törvényalkotás nem lehet a népszavazás feladata. Nem fogadható el tehát az a rousseau-i elv: amikor a nép jelen van, akkor a képviselő megbízása megszűnik. A népszavazás intézményének kimunkálásánál a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vették. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 13:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)
|
Az egyik ilyen figyelemre méltó tapasztalat az, hogy a közvetlen demokráciának ezeket a jogintézményeit nagy elővigyázatossággal, kellő jogi korlátokkal ellátva kell bevezetni. A népszavazásról szóló törvények alapkérdései közé tartozik: mi lehet, s mi nem a népi akaratnyilvánítás tárgya; milyen kérdésekben kell elrendelni a népszavazást, s annak eredménye milyen jogi következményekkel jár. Nem kevésbé fontos annak eldöntése, hogy csak országos vagy a helyi szintekre is kidolgozott rendszert kell-e kiépíteni. A mostani törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve kitűzését a Parlament hatáskörébe adja. Kötelező elrendelni a népszavazást, ha azt kellő számú állampolgár kezdeményezi. A tervezet ezzel kapcsolatban alternatív javaslatot terjeszt a Parlament elé. Az Országgyűlés által elfogadott új alkotmányt is népszavazással kell megerősíteni. Más esetekben a kezdeményezések alapján a Parlament mérlegelheti a népszavazás elrendelését, vagy elvetését. A tervezet - szinkronban a nemzetközi gyakorlattal - kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződésekről hozott törvényeket és a személyi kérdéseket. Ami a nemzetközi szerződéseket illeti, Kulcsár Kálmán külön kitért a bős-nagymarosi beruházás kérdésére. Korábban már utalt arra, hogy a most beterjesztett törvényjavaslatok kimunkálásában a demokratizmus kibontakoztatása mellett egy közvetlen politikai tényező, a bős-nagymarosi beruházás körüli, szenvedélyesen felcsapó vita is közrehatott. Elmondta, hogy a kormány az ügy politikai jelentőségére való tekintettel mindenképpen nyitva akarta hagyni a beruházás kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét. Ezért született meg kompromisszumos megoldásként a törvényjavaslat 37. szakaszának 2. bekezdése. A törvényszakaszhoz fűzött indoklásban a törvényelőkészítők azt is világossá tették, hogy egy hosszú távon működő demokratikus jogi intézmény megalapozását tartják céljuknak, s nem egy ,,lex-Nagymaros,, (egy külön Nagymaraosra vonatkozó jogszabály) megalkotását. A miniszter hangoztatta: az Országgyűlés feladata, hogy ezt a zárórendelkezést a törvényjavaslat általános értékelésétől függetlenül minősítse, eldöntse, szükség van-e erre az átmeneti jogi megoldásra - mondotta végezetül Kulcsár Kálmán. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)
|
Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében --------- emlékeztetett arra, hogy hazánkban alkotmányos alapelv: a nép a hatalom birtokosa. Ezt a hatalmat képviselői útján keresztül gyakorolja. Bár a jelenleg hatályos alkotmány is rögzíti a népszavazás intézményét, a bős-nagymarosi beruházáshoz kapcsolódó vita során előtérbe került, hogy annak lebonyolítását illetően meglehetősen sok a bizonytalanság. A lakosság nem elhanyagolható része és az Országgyűlés is úgy foglalt állást, hogy sürgető és fontos a kérdés törvényi szintű szabályozása. A politikai intézményrendszer demokratizálásának és a jogállamiságnak fontos garanciája lehet a törvényjavaslat elfogadása. A bizottság szerint elengedhetetlen, hogy a népfelség elvéből kiindulva a lakosság közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát, közreműködhessen a központi és a helyi szintű döntések kidolgozásában, illetve javaslattételi jogával élhessen. A bizottság vitájában négy képviselő nyújtott be összesen 13 módosítást, ezek többsége a szövegezés pontosítására vonatkozik, és csak kisebb részben érintett érdemi kérdéseket. Az előadó ezután egyenként kitért ezekre a javaslatokra, majd a törvényjavaslat elfogadását kérte. Mivel egyetlen képviselő sem jelentkezett hozzászólára, határozathozatal következett. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (10. rész)
|
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Eszerint a népi kezdeményezést és a népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó íveken - az aláírások mellett - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét, lakcímét és személyi számát. Az alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében a jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell tenni. A tanácsrendeletet megerősítő népszavazás esetében az értesítéshez a jogszabályt is mellékelni kell. Az eredetileg beterjesztett 10. paragrafusnak azon változatát fogadták el, amely szerint az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi azt. Helyi népszavazás viszont nem rendelhető el a költségvetést és a helyi adónemeket megállapító, illetve mértéküket meghatározó tanácsrendeletek megerősítése tárgyában. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács új, átdolgozott állami költségvetési tervjavaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (11. rész)
|
Tisztelt Országgyűlés Társadalmunk, mint élő organizmus, az utóbbi hónapokban hihetetlenül erős ingereknek van kitéve. S azt látjuk, hogy ezekre az ingerekre a szokásosnál vagy indokoltnál intenzívebben reagál. Nem csoda. A védőréteg ugyanis az utóbbi évtizedek történelmi koptatása nyomán vészesen elvékonyodott, az idegvégződések már csupaszak. Ilyenkor már a simogatás is fáj, hát még a pofon. De nincs módunk egy országméretű inkubátorba visszavonulni. Gyorsan fel kell mérni, honnan és milyen erősségű csapásokra számíthatunk, s az élő szervezet, a társadalom alkalmazkodóképességét ezekhez méretezve kell felerősíteni. Aki felelősséget érez a nemzet sorsáért, ebben veszi ki részét. Belső kór támadását legyengült szervezetünk nem heverné ki. A helyzet értékelését és a fenyegetések számbavételét a kormány elvégezte. Ismereteit és következtetéseit nem tartja titokban. Az Önökre és a népre tartozik. Tudniuk kell minden lényegest, ami alapján megítélhetik: miért teszi a kormány azt, amit tesz. Ez a kormány érdeke és más különérdeke nincs Hamis hangok azok, amelyek a kormánynak a néptől idegen érdekeket tulajdonítanak és a nép érdekeit a kormánnyal szemben védeni akarják. Ebben csak Önök, a Parlament illetékes. Az emberek a társadalomirányítástól, benne elsősorban a kormánytól a csodát várják: legyenek alapvető változások, de ne legyenek vesztesek, veszteségek. Fájdalom nélkül szülessünk újjá, és éles konfliktusok nélkül menjen végbe az átalakulás. A kormány erre nem tud vállalkozni De kötelessége világossá tenni, milyen világban kell élnünk és megküzdenünk mindennapjainkért Felelőssége, hogy időben felismerje és közvetítse a nemzetközi hatásokat. A politikai és gazdasági reformok megvalósításával kell keretet adnia a békés átmenethez. A politikai átalakulás folyamata már zajlik. Nem kevesebbről van szó, mint a több évtizedes kelet-európai politikai örökség teljes meghaladásáról, a pártállam felszámolásáról, a társadalmi érdektagozódást kifejező plurális politikai szerkezet kiépítéséről, egy valóban demokratikus politikai rendszer kialakításáról. Kormányom zászlajára ez mind fel van írva Az alapvetően pozitív változásoknak az elsorvasztott politikai kultúra miatt természetes, bár nem kívánatos hordaléka: az egyes politikai szervezetek identitásválsága; a méltatlan belső viták; a suta és felelőtlen politikai megnyilatkozások; sokszor az elemi politikai tisztesség hiánya; a nyilvánossággal való visszaélés. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)
|
Hinnünk kell - és segítenünk is - abban, hogy e hordalék a partra vetődjék. És emiatt, hogy most még a felszínen úszik, nem fékezhetjük le azt az ütemet, melyet a kormány a parlamenttel szoros együttműködésben diktál a politikai intézményrendszer, az államszervezet átépítésében. Vannak, akik ezt gyorsnak tartják. Úgy vélik, hogy a párttörvény, az új alkotmány tervezetének kidolgozása, az államhatalom szervezetei közötti munkamegosztás megújítása, a választási törvény előkészítése azért megy oly sietve, hogy jogtalan előnyhöz juttassa a ma még szervezettebb MSZMP-erőket. Ezt a feltételezést visszautasítom, mert a kormányról sanda szándékokat feltételez. Vezetésem alatt a kormány követhet el hibát, de tisztességtelenséget soha Célunk mielőbb kiépíteni államéletünkben azt a működőképes, demokratikus struktúrát, amely képes konszenzust teremteni társadalmi és gazdasági kibontakozásunk alapvető kérdéseiben. Azt látom célszerűnek, ha ezt a folyamatot a legmagasabb fordulatszámmal hajtjuk végre. Bízom abban, hogy erről az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőivel meg tudunk állapodni. A kritikákat majd megvitatjuk, a tapasztalatokat értékeljük, a szükséges korrekciókat pedig majd elvégezzük. A kormány vállalja: minden olyan változtatást, amelyben az említett és más törvénytervezeteket illetően a tárgyalásokon a pártok megállapodnak, változtatás nélkül kész a Parlament elé terjeszteni Tisztelt Országgyűlés A mostani parlamenti ülésszak napirendi pontjaira pillantva két szó jutott az eszembe: az oldás és a kötés. A legfőbb kérdés ugyanis minden témánál az: - hogyan tudjuk oldani a múlt jelenünket is gúzsba kötő kötelékeit; és - hogyan tudunk olyan új kötéseket létrehozni, amelyek már egy elképzelt jövő erős alapszövetét képezik. E szövetben idegen anyagból szőtt szálak nem lehetnek, még átfestve sem. A sztálini modellt tehát nem megreformálni akarjuk, hanem elvetjük. Ugyanakkor egyértelműen tovább akarjuk szőni reformtörténetünk fonalát, építkezni kívánunk abból a reformörökségből, amely - ha felemás is -, de eredményeket ért el a sztálinista modell meghaladásában. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)
|
Folytatunk és elvetünk. Intézményes garanciákat építünk ki, amelyek véglegesen megakadályozzák a visszatérést a sztálini modellhez, azért, hogy ebbe a szűk zsákba már ne lehessen visszadugni a magyarokat. Ezt a zsákot nem foltozgatjuk, hanem szétszabdaljuk Ezeréves államiság, ezeréves történelmi fejlődés után most újabb felzárkózási szakasz kezdetén állunk. Ez most a kor parancsa. Olyan civilizációs feladatot mért ki ránk a sors, amelyet csakis a reformok útján lehet megvalósítani. Mernünk kell ennek nekifogni és ha merünk, akkor hihetünk is. Nem másokban, hanem önmagunkban. És ha magunkban hiszünk, akkor megtaláljuk azokat az embertársainkat is, akikben bízhatunk. Mindnyájan vizsgázni fogunk a következő években. Ez kemény vizsga lesz, amely megméri majd, mit tanultunk az ezeréves magyar történelemből. Csak akkor fogunk átmenni ezen a vizsgán, ha képesek leszünk a magyar történelem minden értékének egységes képviseletére és ha nem egymás ellen próbáljuk kijátszani a küzdelmesen létrehozott történelmi értékeket. Ezt a szellemet mindnyájunknak erősítenünk és építenünk kell magunk körül. Szorítsuk ki a megosztottság, a gyűlölködés erőit Tisztelt Országgyűlés A kormánynak a vázolt politikai átalakulási folyamatban súlyos társadalompolitikai és gazdasági feladatokkal is szembe kell néznie. A magyar gazdaság nehéz, válságos helyzetben van. Az elmúlt évtizedek során a szerkezetváltás nem járt sikerrel; az ország súlyosan eladósodott, a KGST-kapcsolatok motorból fékké váltak, a társadalomban súlyos szociális feszültségek halmozódtak fel, az erkölcsi értékrend megingott. Ezek részleteiről most nem kívánok szólni, csupán a gazdaság mozgásterét rendkívüli módon behatároló külső és belső adóssághelyzetről szeretném tájékoztatni Önöket. Mai ismeretünk szerint, kendőzetlenül. Gazdaságunk pénzügyi stabilizálása, a piaci mechanizmusok kiépítése, a gazdasági folyamatok társadalmi ellenőrizhetősége egyaránt megkövetelte, hogy átfogóan elemezzük és feltárjuk államháztartásunk pénzügyi állapotát, külső és belső adóssághelyzetünket. Ez a munka az elmúlt év őszén indult meg. Erről a Magyar Nemzeti Bank elnöke az elmúlt év végén a Parlamentet tájékoztatta, s azt is jelezte, hogy a feltárás folyatatódik. Ezzel a munkával összhangban először külföldi adóssághelyzetünket szeretném bemutatni. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)
|
1989 március végén a tényleges népgazdasági terhet jelentő nettó kamatozó konvertibilis tartozásunk 14,5 milliárd dollárt tett ki. Az 1989. évi nettó kamatkiadás 1340 millió dollár, amely mintegy 100 millió dollárral meghaladja a kalkuláltat, részben a piaci kamatok emelkedése, részben a tervezettnél rosszabb konvertibilis folyó fizetési mérleg miatt. Az év első négy hónapjában közel 700 millió dollár hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg egyenlege. Ez egyértelműen az említett kamatkiadási többlettel és a turizmussal hozható összefüggésbe, a konvertibilis elszámolású áruforgalom ugyanis lényegében a tervezett pályán halad. Önök már tudják, hogy a turizmus terén tapasztalt negatív jelenségek oka elsősorban a kormánynak egy jó szándékú, de elsietett és össze nem hangolt intézkedéssorozata volt. A világútlevél bevezetése pozitív lépés volt, de életbe léptetésekor elmulasztották az útlevél-liberalizálás, az adó- és vámrendszer megváltozott rendszerének harmonizálását. S a gondot súlyosbította, hogy a kormányzat nem gondoskodott megfelelően 1988-ban és az idei év első hónapjaiban sem arról, hogy itthon, forintért is lehessen megfelelő árukat vásárolni. A vámintézkedések ezt a hibát hivatottak helyrehozni, de a bevezetés módját joggal érte kritika. Az intézkedés eredményei máris megmutatkoznak: április 10-e óta érzékelhetően csökkent a nyomás az idegenforgalmi mérlegre, és szemmel láthatóan javult a tartós fogyasztási cikkek belföldi kínálata. A kormány továbbra is eltökélten védi a nemzeti valutát és arra törekszik, hogy a magyar állampolgárok itthoni keresetükből, és a lehető legnagyobb mértékben hazai boltokból vásároljanak. A Magyar Nemzeti Bank könyveiben 17 milliárd dollár adósságot és 5,8 milliárd dollár követelést tart nyilván. A követelések majdnem fele, 2,7 milliárd dollár azonban kétes, sőt csaknem biztos, hogy nem térül meg. Ezért az összeget a szanálási folyamat végén mint veszteséget le kell írni. Ezt számításba véve jön ki, hogy nettó kamatozó adósságunk ténylegesen 14, 5 milliárd dollár. A kétes, pontosabban behajthatatlan követelések döntően úgy keletkeztek, hogy - olyan országoknak és vállalatoknak nyújtottunk kormány- és céghiteleket, amelyek fizetésképtelenné váltak; - sok vállalat bankári biztosítékok nélkül szállított partnereinek; - vezetők szorgalmazásával létrejött egyes üzletek (Algéria, Líbia) súlyos veszteségekkel jártak. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)
|
Tisztelt Országgyűlés Az Önök előtt fekvő ,,csomagterv,, végrehajtásával - beleértve az előterjesztésben jelzett tartalékintézkedéseket is - 1989-re megteremthető egy olyan pénzügyi egyensúly, amely szerkezetében eltér ugyan a tervezettől, de még lehetővé teszi a gazdaság külső és belső finanszírozását. Őszintén remélem, hogy az intézkedési csomag elfogadását megkönnyítik azok a korábbitól eltérő elvek és megoldások, amelyekre épül. Ezek közül csak néhányat emelek ki: - Elsőként azt, hogy az óhatatlan korlátozások mellett, igaz szerény mértékkel, de teljesítmény-ösztönző, vállalkozás-serkentő megoldásokat is tartalmaz; - másodszor azt, hogy antiinflációs filozófiára épül, mivel a bevételek növelése, az adók emelése helyett az állami kiadások visszafogásával, az állami rezsi és a támogatások mérséklésével kívánja a bevételek és kiadások összhangját helyreállítani; - a harmadikként azt, hogy a kiadások csökkentését, a támogatások mérséklését nem lineárisan, hanem differenciáltan, ésszerűen szelektálva javasoljuk végrehajtani. Különösen jelentős a kiadáscsökkentés a védelem és fegyeres testületek esetében, valamint az igazgatási ágazatban; - s végül kiemelném: az intézkedések korlátozó elemei nem érintik az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és a tudományt, és párosul egy szerény, de talán éppen célirányossága miatt hatásában jelentősebb szociálpolitikai ,,csomaggal,,, amelyben a SZOT-tal megállapodtunk. A kormány tudatában van annak, hogy a javasolt intézkedéseknek komoly és várhatóan nagy ellenállást kiváltó következményei vannak, s ez főként az alacsony hatékonyságú exportot lebonyolító vállalatok körében várható. Elsősorban e területen növekedni fog a veszteséges vállalatok száma, s mivel a veszteség mögött jövedelemhiány húzódik meg, az esetek jelentős részében tartós fizetésképtelenséggel is számolni kell, és a vagyonvesztés mindenképpen bekövetkezik. E követelményeket és következményeket azonban vállalni kell Mindenkinek be kell látni: a szerkezetváltás nem megy termelő egységek átalakulása, megszűnése nélkül. Ezt az áldozatot akkor is meg kell hozni, ha ezzel nő a munkanélküliség, emberek, családok ezreinek romlanak átmenetileg az életkörülményei. E problémák körültekintő szociálpolitikai intézkedésekkel, de mindenekelőtt a vállalkozásokat segítő, új munkahelyek teremtését eredményező lépésekkel enyhíthetők. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)
|
A kormány kemény magatartása serkenti a hitelezőket is, hogy a tartósan fizetésképtelen adósaik ellen indítsák el a felszámolási eljárást. Adótartozás esetén ilyen magatartást fog tanúsítani az adóhatóság is. Várhatóan megindítják a felszámolási eljárást a Duna-Tisza közi Állami Építőipari Vállalat, a Labor Műszeripari Művek, az Építőanyaggyártó Vállalat, a Budapesti Bőripari Vállalat, a Pest megyei Építőipari Vállalat, mintegy 8-10 kisszövetkezet és néhány mezőgazdasági termelőszövetkezet esetében. Az intézkedési csomagnak, eltekintve az időközben végrehajtott benzin áremeléstől, közvetlen inflációs hatása nincs. Közvetetten természetesen van, azáltal, hogy a vállalatok egy része a csökkentő támogatást minden bizonnyal megkísérli termelői árainak, emelésével ellensúlyozni. Ez a hatás azonban lényegesen kisebb, mint ha közvetlenül a fogyasztói támogatások csökkentésének eszközével éltünk volna, mert ma már egyre szélesebb az a terület, ahol a vállalatok áremelési törekvéseit a piac - nem utolsó sorban a beinduló importverseny következtében - nem ismeri el. Mint utaltam rá, a csomagterv tartalmaz gazdaságélénkítő, elsősorban az exporttevékenységet ösztönző intézkedéseket is. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek az intézkedések átementileg sem rontják a költségvetés pozícióját, és emellett a kereskedelmi mérleg aktívumának növeléséről hozzájárulnak a külső egyensúly javításához is. Tisztelt Ház A vállalkozás-élénkítő és szociálpolitikai intézkedések nem a csomag eladhatóságát javító díszítő elemek, hanem első lépései egy hosszú távra szóló stratégiának. A magyar gazdaságban a következő néhány évben két egymással összefüggő, de a megvalósíthatóság szempontjából részben egymás ellen ható problémát kell megoldani: egyfelől a súlyos egyensúlyi gondok kezelését, másfelől pedig a gazdaság versenyképességének számottevő erősítését. Gazdaságirányítási rendszerünk lényegében még mindig a hagyományos közgazdasági eszközrendszer és irányítási felfogás alapján működik és ez konzerválja a termelési struktúrát, legjobb esetben is csak annak óvatos megváltoztatására képes. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)
|
Ma még mód és lehetőség van arra, hogy - bár súlyos áldozatok révén - racionális, elfogadható eszközökkel rendezzük az ország zaklatott pénzügyeit és a reformokat végrehajtva elinduljunk a fejlődés útján. Ehhez azonban gyökeresen szakítanunk kell az elmúlt évtizedben kialakult rossz gazdaságpolitikai reflexekkel. A kitörés iránya világos: vállalkozásélénkítés, piacépítés, a gazdaság szereplői önállóságának és felelősségének növelése. Ugyanakkor látnunk kell: a szerkezetváltás önerőből nem hajtható végre, szükség van hozzá nemzetközi együttműködésre, külső források bevonására is. Ez pedig bizalom, belpolitikai stabilitás, kiszámíthatóságunk biztosítása és konkrét, határozott reformlépések megtétele nélkül nem lesz meg. Gyakran felmerül a viták során, hogy a kormány a nemzetközi pénzügyi szervezetek követeléseinek enged, javasolt intézkedései az ország kiszolgáltatottságát tükrözik. Kétségtelen tény: a nemzetközi pénzvilág - benne a Valutaalap és a Világbank - nem finanszíroz túlköltekező költségvetést vagy államháztartást, nem ad hiteleket fogyasztásra és alacsony hatékonyságú, vagy veszteséges tevékenységek támogatására. Ezek a korlátok azonban teljes mértékben összhangban vannak saját törekvéseinkkel, tervezett és meghirdetett céljainkkal. E célok megvalósítása saját, jól felfogott érdekünk. Akkor is minden meg kellene tennünk teljesítésükért, ha a nemzetközi pénzvilág nem kérné rajtunk számon saját terveink teljesítését. Ha pedig nem tudjuk megfékezni gazdaságunk külső és belső egyensúlyának romlását, ha feladjuk tervezett céljainkat, elveszíthetjük fizetőképességünket és vele együtt az esélyt arra, hogy belátható időn belül kilábaljunk a mély gazdasági válságból. Amikor a nemzet sorsa a munkában dől el, s amikor együtt kell működni minden felelős erőnek azért, hogy elkerüljük az összeomlást, akkor nem a szavaké, hanem a tetteké a döntő szerep. Igaz, hogy megfelelő erőforrások hiányában a struktúraváltás erőltetése feszültségekhez vezet, újabb teherpróbának kitéve a jó irányban haladó politikai, gazdasági folyamatokat. Ezért csak olyan változás lehetséges, amely főleg a racionalizálásra irányul és a szükséges szerkezetváltást a mikroszférában indítja el. Ez viszont csak kötöttségektől mentes, működőképes piaci mechanizmusokban bontakozhat ki, ami radikális változásokat kíván az irányítási rendszerben és feltételezi a politikai és gazdasági struktúrák összefonódásának megszüntetését. Csak az így kiépülő piacgazdaság képes ösztönözni és kikényszeríteni a vállalkozást. A gazdasági stratégia tengelyébe a vállalkozás-élénkítést kell állítani Váljunk a több százezer kis- és középvállalkozó országává (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)
|
Ehhez azonban véglegesen meg kell haladni néhány, az ötvenes években kialakult és azóta klisévé merevedett ideológiai tabut is. Mindenekelőtt: a vállalkozás ne tartozzon az erkölcsileg gyanús kategóriába többé, sőt ellenkezőleg a vállalkozás önmagában erénynek számítson. Meg kell végre haladni azt a tételt is, hogy a gazdálkodók számára csak a munka erkölcsös, és a kereskedelem erkölcsileg veszélyes, a pénzkölcsönzés pedig kifejezetten káros, vagy tilos. Az állam ennek a felfogásnak a jegyében óvta meg a gazdálkodókat attól, hogy a kereskedelem és a pénzkölcsönzés bűnébe essenek. Állami monopolóiummá tette a kereskedelmet és a banki tevékenységet is. Ez nemcsak a gazdasági energiák képtelen gúzsbakötéséhez vezetett, hanem szemléletileg is az ősrégi etikai tanok szintjére történő visszaesést eredményezte. A vállalkozás-élénkítés mellett stratégiai dimenzióban vetődik fel a szociálpolitika reformja és a szegénység problémájának kezelése is. Ezt veszi figyelembe már az intézkedési csomagterv is azzal, hogy a költségvetés egyensúlyát úgy akarja rendbehozni, hogy a lakosság további terhelése minimális legyen. Ez a kormány által vállalt tudatos kötelezettség. Nem tehetünk mást, mert további életszínvonal-csökkenés a szociális problémák robbanásához vezethet. Meggyőződésem: nem lehet a gazdasági konszolidáció sikeres, ha ilyen súlyos megoldatlan terheket cipel magával hosszabb ideig. Ezért olyan szociális biztonsági hálót akarunk kiépíteni, ami megakadályozza a problémák további elmélyülését, illetve újratermelődését, tehát ha úgy tetszik: megelőzni és nem elfogadni akarjuk a szegénységet. Intézkedés-csomagunkban sajnos csak a problémát enyhítő, a leginkább rászorultak helyzetén némileg javító intézkedésre tellett. A szociális célra fordítható források elosztásánál abból indultunk ki, hogy a szegények potenciális körén belül a nagycsaládosok, nyugdíjasok - ezen belül is a rokkantnyugdíjasok - tekintélyes részt alkotnak, ezért e társadalmi rétegeket preferáljuk. Nekik van a legkevesebb esélyük arra, hogy az életszínvonal-csökkenés ellen védekezzenek, azaz ők igénylik a leginkább a központi segítséget. Törekszünk arra, hogy ez évben további, a feszültségek enyhítésére irányuló intézkedéseket hozzunk, így például az első osztályos kisdiákok tankönyvellátása ingyenessé tételének feltételein dolgozunk. Ezek kényszerű, tűzoltó jellegű intézkedések, amelyekre a korábbi időszak mulasztásai kényszerítenek bennünket. (folyt.köv)
1989. június 1., csütörtök 14:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)
|
A probléma hosszú távú megnyugtató megoldása azonban csak attól várható, ha kiépülnek a minimális bér, a minimális társadalombiztosítási ellátások, az állampolgári garanciák és jogosítványok rendszerei, a reálértékmegőrző automatizmusok, amelyek megakadályozzák, hogy további középrétegek lecsússzanak a szegények szintjére. Mindez a nagy szociálpolitikai rendszerek strukturális megreformálását igényli. Az élenjáró ipari társadalmak gyakorlatának tapasztalatai alapján többszörösen beigazolódott, hogy a gazdasági növekedés legfőbb motorja a munkaerő minősége. A gazdasági hatékonyság növekedésének forrásai a tudomány, az oktatáspolitika, a művelődés, valamint az egészségügy és a szociálpolitika, amely a munkaerő szellemi és fizikai állapotát határozza meg. Az új technológiák többnyire nagyobb tudást, magasabb műszaki-technikai képesítést igényelnek. Így nemcsak az oktatás szerepe nő, hanem a kutatásigényes termékek és a termelési értékesítési folyamatok jelentősége is. Stratégiánkban ezért a társadalompolitikai problémák, a humánszféra problémáinak önálló kezelésével kell a gazdasági teljesítőképesség erősödését megalapozni. Ebben az összefüggésben kulcskérdés a szellemi munka, az értelmiség szerepének felértékelése. Ahhoz, hogy a világtörténelmi technikai váltás küszöbét mi is át tudjuk lépni, nemcsak át kell alakítani az egész tulajdonosi termelési és szervezési rendszert; hanem a tudás, a tudomány, a módosuló tartamú és szervezetű oktatás és a kultúra szerepének növelésével az értékteremtést új területekre kell áthelyezni. A többszázezer kis- és középvállalkozás létrehozását megcélzó gazdasági stratégia - egyebek mellett - csak akkor életképes, ha megerősödik a helyi önkormányzat is. Valódi önkormányzat nélkül ugyanis nincs felelős tulajdonlás. A hatalomgyakorlást a központi és a helyi szervek között is meg kell osztani. Olyan - politikai értelemben vett - hatalmi decentralizáció szükséges, amelyben a helyi hatalom nem pusztán a központi akarat végrehajtója, hanem mindenben, ami helyi ügynek számít, az önkormányzat a saját jogán, a saját elhatározása szerint a helyi hatalom tényleges gyakorlója. Stratégiai törekvésünk ezért nem egyszerűen egy új tanácstörvény előkészítése, hanem valóságos önkormányzati reform megvalósítása. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)
|
A mostani helyzetben az éppen csak megkezdődő átmenet rendezett előrehaladását számos tényező veszélyezteti. Ide sorolom a politikai vezetés és a társadalom közötti feszültségeket, amelyek fókuszában a bizalomhiány áll. A bizalmi tőkét az elmúlt évtizedben a politikai vezetés felélte, és ezért újra kell építeni a bizalmi kötődéseket. De nagy tévedés lenne, ha a 70-es-80-as években meglévő, egyre gyengülő bizalmi állapotok restaurálására törekednénk. Ez a korábbi bizalmi kapcsolat a politika és társadalom között ugyanis konzerváló hatású. A társadalom bízott egy olyan politikában, amely sorozatban hibázott és elmulasztotta a hibák elemzését abból a tételből kiindulva, hogy ,,az alapvető irányvonal helyes és a hiba a végrehajtásban van,,. A politikai felelősség csökkent a bizalmi tőke tudatában, sőt olyan önbizalommal szemlélte az eseményeket, amelyek alapján minden kritikai felvetést elbagatellizált vagy egyszerűen elhallgatott. A fő érve ezekben az esetekben éppen a tömegek bizalma volt. Ezért most nem a bizalom helyreállítása, hanem új alapokon történő kialakítása szükséges. Az új bizalom csak kölcsönös bizalom lehet; nemcsak a társadalomnak kell a politikában bízni, hanem a politikusoknak is az emberekben. A bizalom alapja csak a józan belátás, az elért eredmények lehetnek. Enélkül a politika olyan vak bizalmat alakít ki, amely kísértést jelent a túlvállalásra, a felelőtlenségre, a felesleges kockázatokra. Az ilyen típusú bizalom azért is káros, mert pontosan a megújulást fékezi, a kritikai hangokat tompítja és szélsőséges esetben a vak bizalom, a gyávák és a gyengék bizalma újból a politikai csalhatatlanság érzetének táplálója lehet. Közkeletű tévedés, hogy a politika és a társadalom közötti konszenzus létrejötte - önmagában - a cselekvőképesség feltételeit javítja. Ez attól függ, hogy milyen értékek mentén jön létre a konszenzus. Építenünk kell a józanságra - persze a délibábos illúzió-kergetéssel szemben. Építenünk kell az érzelmekre, a nemes szenvedélyekre - persze a szalmalángos lelkesedéssel és a társadalmat veszélyeztető indulatokkal - szemben. Építenünk kell az önérzetre, az önbizalomra - és a toleranciára - persze a tehetetlen tépelődéssel, a bizonytalankodással és a vádaskodással szemben. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (22. rész)
|
Emberképünk tehát csak sokszínű lehet. Nem lehet egydimenziós, nem lehet retusált. Sokféle - nem egyszer egymással ellentétes - emberi tulajdonságok között azokat kell megtalálnunk, amelyekre céljaink megvalósítását építhetjük. Történelmi léptéket kell tehát váltanunk és ezt csak az emberekkel együtt-gondolkodva, de méginkább együtt-cselekedve tudjuk megtenni. Én is érzem a bizalom hiányát, és meg kívánom szerezni a bizalmat. De nem igéretekkel, előlegbe Bizonyítani kívánom a helyzet és a lehetséges stratégiai mozgásirány pontos és hiteles ismeretét és erre alapozva közös cselekvésre hívom az együttműködni kész erőket. A bizalmat én a közös cselekvésen tudom lemérni. Az imént azt mondtam, hogy nincs szükségem előlegre. Hitelre viszont igen. Arra, hogy a szó nemes, erkölcsi értelmében a kormány - s személy szerint magam is - hiteles legyek. Tudom, hogy mit kell ehhez tennem, és eltökélt vagyok, hogy megtegyem. Az emberi életben mindenkinek jut valamilyen szerep. Nem mindegy azonban, hogy valaki szerepet vállal, vagy szerepet játszik. A politikában ez különösen veszélyes. Ugyanis ha kiderül, hogy valaki csak szerepet játszik, akkor utána már nem vállalhat hitelesen szerepet. Mi, az Országgyűlés és a kormány a nemzet előtt csak együtt, döntéseinkkel és cselekedeteinkkel válhatunk hitelessé. Ebben is közös az érdekünk. Ez a kormány a nemzet érdekeit szem előtt tartva vállalta a hazai és az államhatárokon túl élő magyarságot összekötő tradiciók és értékek ápolását. Támogatta és támogatja a hazai nemzetiségek öntevékenységének kibontakozását, a nemzetiségi lét társadalmi, politikai és kulturális feltételeinek biztosítását. Nemzetközi fórumokhoz is fordulva képviselte és képviseli a magyarság ügyét, benne a Romániában élő magyar nemzetiségét is. A kormány - a lehetőségek szorításában is - megteremtette a Romániából menekülők befogadásának, ellátásának feltételeit. A világ magyarságát megosztó igazságtalan, elavult politikai és ideológiai korlátokon felülemelkedve a kormány nyitottsággal fordult az emigráció felé is. A menekültek ügye is sürgető igénnyel veti fel az alapvető emberi jogként számontartott ki- és bevándorlási törvény megalkotását. Biztosítanunk kell, hogy az ország területét minden állampolgár szabadon elhagyhassa és oda vissza is térhessen a törvényben meghatározott kötelezettségek betartása mellett. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (23. rész)
|
Mindennek alapján az egyetemes magyarság nevében fordulhatok minden magyarhoz, és más nemzetiségű barátainkhoz, határainkon belül és határainkon túl: vegyék észre, hogy a magyar történelem színpadán olyan új nemzeti erő jelentkezik, amely mentes az elmúlt időszak bűneitől és ugyanakkor szocialista elkötelezettséggel akar demokráciát, társadalmi-gazdasági megújulást. Ez az új erő már részben hatalmon van, más része a hatalomra tör. Belső erkölcsi parancsok vezérlik és most szövetségeseket keres. Minden becsületes és jószándékú segítséget elfogad és megköszön. Elszánta magát arra, hogy előre haladjon és természetesen mindenki szabadon - a saját lelkiismeretének parancsai alapján - dönti el, hogy részt vesz-e a munkában. Én mindenesetre azt szeretném, ha ez a feladat az egész világ magyarságát összehozná és látom azokat a bíztató kezdeményezéseket, amelyek ezt a reményemet táplálják. A nemzeti megosztottság veszélyforrásai lehetnek a történelmi múlt értékelésének zavarai, egyoldalúságai is. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy tárgyilagosan szembe kell nézni a múlt fogyatékosságaival, hibáival. Fel kell tárni az okokat, a szükséges következtetéseket le kell vonni és az okok ismeretében újra értékelhetők a történelmi személyiségek is. Ezen a ponton érzékelek olyan törekvéseket is, amelyek a régi sebeket új sebek ejtésével kívánják begyógyítani. Ennek kellene egyszer véget vetnünk, mert a magyar társadalomban túl sokan hordoznak sérelmeket, heges vagy többször felszakadt sebeket. Az igazság feltárása mindig hosszú folyamat. Így lesz ez most is az 1956. október 23-án indult népfelkelés és Nagy Imre szerepének értékelésében. Bizonyos tények talán már sohasem kerülnek napvilágra és szükséges az is, hogy az érintett szocialista országok mindegyike kész legyen velünk az együttműködésre a tények feltárásában, a történelmi források felkutatásában. Ma már tudjuk: az ítélet az akkor érvényben lévő törvények szerint is jogsértő volt, s tartalmazott koncepciós elemeket. És ez nem is lehet másként, mert az ítéletet megalapozó politikai koncepciót nem csupán Magyarország határain belül alakították ki. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)
|
Nagy Imrét ugyan kivégezték, de az 1953-as Nagy Imre kormány-program több kezdeményezése lényegében megvalósult. Annak szemlélete élt tovább az 1968-as reformban, a különböző reformtörekvésekben. Én azonban nem tudok Nagy Imréről beszélni Kádár János nevének említése nélkül. A két kiemelkedő politikus életútja, pályaíve ugyanis tragikusan összekapcsolódik. Ezt az összekapcsolódást több ponton sűrű homály fedi, számos nyom kifelé vezet az országból, a kommunista pártok akkori vezetése felé. Ma még tehát sok mindent nem tudunk. Az viszont biztos: az elmúlt harminc évet Kádár-korszakként tartja számon a magyar és a nemzetközi közvélemény. Ez a korszak - eredményeivel és fogyatékosságaival együtt - olyan reformokat is eredményezett, amelyek lehetőséget adnak egy békés, rendezett modellváltásra napjainkban. A mi közös felelősségünk, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjunk. A politikusok pályaíve rendszerint sajátosan alakul. Kádár Jánosé - mint első titkáré - tragikusan indult, amelyet aztán fellendülés követett. Ez azután megtört, és elhúzódó válságba torkollott, ami még most is tart. Személyisége, történelmi szerepe teljes horizontú értékelés alapján kerül majd megállapodott helyre. Történelmi helyének kijelölésében a vádaskodás, a pillanatnyi politikai előnyszerzésnek alárendelet ítélkezés nem játszhat szerepet. De térjünk vissza a közeli napokra, mikor az egész ország figyelme Nagy Imre és sorstársai temetése felé fordul. Engem, mint a kormány elnökét a végtisztesség megadásával kapcsolatban számos belső és külső kötelezettség vezérel. A kormányzat mindent megtesz azért, hogy június 16. a nemzeti megbékélés szimbóluma legyen. Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy Nagy Imre és sorstársai olyan végtisztességben részesüljenek, amely az európai kultúrkör szokásai szerint minden magyar embert megillet. Ebben a szellemben gondolkodnak az egyházak vezetői is, amint erről a tegnap velük folytatott megbeszélésen is meggyőződhettem. A kormány megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a Nagy Imre-per anyaginak tanulmányozása alpján a legfőbb ügyész a bűnügyben kifejthesse jogi álláspontját. Erre a közeljövőben - még a temetés előtt - sor kerül, amelynek nyomán megtörténhet a jogi és ezzel lényegében a politikai rehabilitáció. Mindezek alapján úgy járulhatunk a ravatalukhoz, hogy fejünket a magyar kormány egykori miniszterelnöke, államminisztere és hadügyminisztere előtt hajtjuk meg. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (25. rész)
|
És közben gondolnunk kell a koncepciós perek, a törvénytelenségek áldozataira is. Politikai-jogi rehabilitálásuk együttes kötelességünk, ezért megfontolásra ajánlom az Országgyűlésnek egy, az ártatlanságukat kimondó törvény megalkotását. A kormány ilyen irányú törekvéseit és szándékát jól tükrözi a mostani ülésszakunkon már elfogadott törvény, miszerint a jövőben politikai cselekményekért halálbüntetés nem szabható ki. A június végén kezdődő ülésszakon pedig előterjesztjük a Bűntető Törvénykönyv államellenes bűncselekményekkel foglalkozó fejezeteinek megváltoztatását. Június 16-a legyen a kegyelet, a gyász napja és csak rajtunk múlik, hogy a nemzeti megbékélés napjaként fogunk-e rá visszaemlékezni. Én hiszem, hogy így lesz Csak rajtunk múlik, hogy az a korszak, amely 1956-ban nemzeti tragédiával kezdődött, ne nemzeti tragédiával végződjön, hanem békés, rendezett átmenet keretében kerüljön meghaladásra. Csak így juthatunk múltunkban kiegyezésre, s csak íly módon fordulhatunk a jelen és méginkább a jövő feladatai felé - mondotta végezetül Németh Miklós. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 14:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (26. rész)
|
A törvényjavaslatot részletesen Békesi László pénzügyminiszter -------------- indokolta előterjesztésében. Bevezetőben kifejtette az állami költségvetés összeállításának előkészítését, parlamenti vitáját az évek óta alig változó nemzeti jövedelem újraelosztásáért folytatott kemény harc és alkudozás jellemzi. A teljesítmények és az igények közötti feszültség az 1989. évi költségvetés összeállításakor sem csökkent. Az állam évek óta többet költ annál, mint amennyit a gazdaságban létrehozott jövedelmek megengednének. Ezt az ellentmondást csak a gazdaság teljesítményeinek növelésével, illetve az állam kiadásainak csökkentésével lehet feloldani. Ám a gazdaságban rejlő valódi teljesítmények még mindig nem valósulnak meg, az irányítás, a piaci viszonyok és a gazdasági kényszer együttes hatására még mindig nem következett be fordulat a teljesítményekben, ugyanakkor a kiadások csökkentésére irányuló kormányzati erőfeszítések csak szerény eredményeket hoztak. A költségvetés jövedelmei a gazdaság és a lakosság adóterheinek emelésével nem emelhetők. Ellenkezőleg, fontos érdek az adóterhek fokozatos csökkentése, az eredményesen gazdálkodó szervezetek nagyobb ösztönzése érdekében. A kiadások csökkentését akadályozza azonban az évtizedek óta kialakult és megkövesedett intézményi struktura, a jóléti kiadások szerény színvonala, a kielégítetlen társadalmi igények, valamint a támogatások radikális leépítése nyomán fellépő feszültségek, az elkerülhetetlen áremelések. Nem elhanyagolható az sem, hogy a költségvetés csökkentésére irányuló erőfeszítéseket széles körű elutasítás kísérte, e szándékot nem egyszer fiskális terrornak, pénzügyi vagy költségvetési diktatúrának minősítve. Pedig a költségvetés elmúlt másfél évtizedben felhalmozódott és mára hatalmas államadóssággá duzzadt hiánya döntő mértékben járult hozzá az ország eladósodásához, s napjainkban már egyik eleme és okozója a kiélezett egyensúlyi válságnak, hozzájárult a gazdasági összeomlással fenyegető veszély kialakulásához. A kompromisszumokat hordozó költségvetések rendre nem támasztották alá a jövedelemtermelés és -elosztás oldaláról a népgazdasági terv optimista célkitűzéseit, többnyire irreálisan feszített előirányzatokat tartalmaztak. A túlbecsült bevételi tervek és alábecsült kiadási tételek egyenlegeként sikerült előállítani még elfogadható, finanszírozható deficitet. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (27. rész)
|
Ez jellemzi az 1989. évi költségvetést is, három tényezővel súlyosbítva. Az egyik az elmúlt évekénél is nagyobb bizonytalanság a gazdasági folyamatokban. Az adóreform múlt évi és idei lépései ugyanis gyökeresen megváltoztatták a gazdaság szereplőinek jövedelmi viszonyait, a tervezettnél lényegesen jobb helyzetbe hozták a vállalati és szövetkezeti szférát, s rontották a költségvetés pozicióit. Növekvő differenciálódás mellett 1988-ban 30 milliárd forinttal több nettó jövedelem maradt a vállalatoknál és szövetkezeteknél, mint az adóreform előtti, 1987-es esztendőben. Fokozta a bizonytalanságot, növelte a kockázatot a piaci viszonyok erősítéséhez, a gazdaság fellendítéséhez nélkülözhetetlen liberalizáló gazdaságirányítási gyakorlat is. Az importliberalizálás és a bérgazdálkodás szabadabb gyakorlata mindkét területen terven felül növelte az év első négy hónapjában az erőforrások felhasználását. Bizonytalan volt a tervezés időszakában az árprognózis is. Az 5-7 százalékos nominálbér növekedés helyett 12-13 százalék, a fogyasztói árszint 12-15 százalékos növekedése helyett 15-16 százalékos áremelkedés várható az év végéig. Ezek következtében nagyobb mértékben növekednek a költségvetés kiadásai, mint ahogy emelkednek a bevételek. A másik elem az 1988. évi költségvetés áthúzódó öröksége. Ez önmagában is közel 25 milliárd forinttal terhelte meg a folyó esztendőt, az elmúlt évben esedékes, de idén elszámolt kamatok és visszaigényelhető adóbefizetések miatt. Azt is lehet mondani némi leegyszerűsítéssel, hogy az 1988. évi költségvetés záróhiánya közel 25 milliárd forinttal magasabb volt, mint a december 31-ig elszámolt, úgynevezett pénzforgalmi teljesítést tükröző deficit. Áthúzódások természetesen mindig voltak és lesznek egyes évek között, ám mértékük ezúttal kiugróan magas volt. A harmadik hatás pedig: a kompromisszumok mellett szakmai, tervezési hibák is szerepet játszanak a rosszabb költségvetési pozició kialakulásában. A költségvetés tervezésekor nem számoltak az év első negyedévében végrehajtott forintleértékelés kiadásokat növelő, bevételeket csökkentő hatásával. A leértékelés a kormány szándékai ellenére elkerülhetetlen volt, legfeljebb mértéke és időpontja lehetett kétséges. Precizebb munkával és tételes elszámolással elkerülhető lett volna, hogy a tervezés időszakában elengedett vállalati keresetiadó-tartozások egy része szerepeljen az 1989-es költségvetési bevételek között. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (28. rész)
|
Az előző évi nyereségnövekedés okai közül alaposabb elemzéssel kiszűrhetők lettek volna az egyszeri hatások, s így reálisabbá válhatott volna az idei nyereségadó-bevételek előirányzata. Békesi László a továbbiakban hangsúlyozta, hogy egy átalakuló gazdaságban a bizonytalanság elkerülhetetlenül nő, aminek ellensúlyozására tartalékokra van szükség, és csak szerényebb elosztási célok tűzhetők ki. Az előzővel a magyar gazdaság nem rendelkezik, az utóbbit az erőviszonyok és a kormány következetlensége nem tették lehetővé. A tervezési hibákért azonban az előkészítő-tervező munkát végző kormányzati apparátus a felelős. A kormány a bizonytalanságokkal terhes költségvetés összeállításának és jóváhagyásának a felelősségét nem kívánja a Parlamentre hárítani. Az év hátralévő időszakában a Pénzügyminisztérium negyedévenként tájékoztatást fog adni az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának a folyó évi költségvetés teljesítéséről, s az esetleg szükségessé váló intézkedésekről. Az előzetes vita során sokan felvetették: mi a garancia arra, hogy a csomagterv intézkedései reálisak, elérik a kitűzött célt. A pénzügyminiszter szerint erre kettős válasz adható. A 40 milliárd forint végösszegű költségvetési pozíciót javító intézkedési csomagból 22 milliárd forint a kiadások csökkentésével valósul meg. Ezt a Parlament egyetértése és támogatása esetén a kormány végrehajtja, az el nem költött állami jövedelmek, a várhatónál kisebb kiadások biztosan javítják a költségvetés pozícióját. A csomagban mintegy 18 milliárd forint bevételi többlettel számol a kormányzat. Ezek többsége a tervezettnél nagyobb bérnövekedésen alapul. A személyi jövedelemadónál és a társadalombiztosítási járuléknál egyaránt 12 százalékos bérnövekedést vettek számításba. Az első négy hónap adatai alapján biztosra vehető, hogy ez az év egészében meg is valósul. A kereskedelmi bankok pedig adózatlan tartalékállományuk terhére közel 6 milliárd forint értékben lakásalap-kötvényt vásárolnak, így a költségvetés akkor is jelentős bevételekhez jut, ha a bankok mégis megkezdik a veszteséges vállalatok felszámolását, és élnek a veszteség adómentes elszámolási lehetőségével. A csomag vállalkozást és exportélénkítést szolgáló intézkedései már ebben az esztendőben is hozhatnak eredményt, és ennek nyomán a költségvetés bevételei a tervezettnél nagyobb mértékben is növekedhetnének. A pénzügyminiszter a kormány nevében arról biztosította a Parlamentet, hogy az év hátralévő részében a kormány ismételt beavatkozást nem tervez. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (29. rész)
|
Ám amennyiben az előterjesztett intézkedések a negatív folyamatok megállítására nem elégségesek, további kiadáscsökkentő, takarékossági intézkedésekre kerül sor. A kormány e nehéz körülmények között sem adja fel vállalkozást érintő szándékait, a liberalizációs intézkedéseket, sem az import, sem a bérgazdálkodás területén. Tervezi, hogy az eredeti célkitűzéseknek megfelelően 1990-ben tovább bővíti a szabadabb, piacibb gazdálkodás feltételeit. Ha a kormány további lépésekre kényszerülne, azok nem a lakosságot sújtó áremeléseket, vagy az eredményesen gazdálkodó vállalkozások adóztatásának növelését, hanem az állami kiadások további csökkentését jelenthetik. Békesi László hangsúlyozta: azért, hogy az év második felében további kényszerintézkedésekre ne kerüljön sor, és a költségvetés év végi hiánya ne legyen nagyobb a még finanszírozható 20-21 milliárd forintnál, a kormány az előterjesztésben megfogalmazott intézkedéseken kívül további 5 milliárd forint összegű egyensúlyjavító lépés megtételét tartja szükségesnek. Az ehhez szükséges konkrét intézkedéseket az elkövetkezendő hetekben kell megalapozni. Ehhez kéri a kormány a Parlament felhatalmazását azzal, hogy a kidolgozott intézkedések tervéről a június végi ülésszakon ad tájékoztatást az Országgyűlésnek. A kormány tudatában van annak, hogy a csomagtervben megfogalmazott intézkedések elsősorban a gazdaság összeomlásának elkerülését szolgálják, nem biztosítják a hosszú távú kibontakozást. A csomagterv nem helyettesíti a kormány három éves programját. A jövő esztendőben a költségvetési reform első lépéseinek keretében elkerülhetetlen az államháztartás szanálása; az államadósságoknak a tulajdonosi reformmal és az állami vagyonok kezelésével összehangolt, drasztikus csökkentése; a lakásgazdálkodás és -finanszírozás rendszerének megújításával együtt az ugrásszerűen növekvő állami kamattámogatás erőteljes csökkentése, a mélyen igazságtalan lakáshitelezési gyakorlat megváltoztatása; a vállalati támogatások és az állami beruházások további következetes mérséklése. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (30. rész)
|
Többen kifogásolták - mondotta a pénzügyminiszter -, hogy a csomagterv keretében a kormány elvonja a társadalombiztosítás többletbevételeit, ahelyett, hogy azokat szociálpolitikai célokra fordítaná. E felvetés kapcsán két tényezőre hívta fel Békesi László a figyelmet. A csomagterv tartalmaz szociálpolitikai intézkedéseket, a 6.6 milliárd forintos, életkörülményeket javító csomagból 4.1 milliárd forint a társadalombiztosítás feladatainak körébe tartozik. Így biztosítható a nyugdíjak, a családi pótlék, valamint a járadékok és a jövedelempótlékok emelése. Július 1-jétől 100 forinttal emelkedik valamennyi jogosult nyugdíja, s 200 forinttal emelkedik az 5000 forint alatti nyugdíjasok, valamint az első két kategóriához tartozó rokkantak ellátása, továbbá a házastársi pótlék és jövedelempótlék, valamint a gyes. Szeptember 1-jétől havi 150 forinttal nő a gyermekenkénti családi pótlék. A tanácsok szociális célokra 500 millió forinttal növelhetik szociális segélykeretüket. Az elhalasztott áremelésekkel is számolva, terven felül 10-11 milliárd forinttal javul ebben az esztendőben a lakosság jövedelmi helyzete. A kormány a Parlament döntésének megfelelően teljeskörűen garantálja az 1989-re tervezett 5 milliárd forintos tárrsadalombiztosítási kockázati tartalékot, amelyet a többletbevételek fedeznek. Az e felett keletkező több mint 13 milliárd forint összegű többletbevételből vásárol a társadalombiztosítás államkötvényeket. Mivel a bérkiáramlás az eredetileg tervezettnek közel kétszerese lesz az idén, a növekvő jövedelmek után a tervezettnél nagyobb mértékben nő a személyi jövedelemadó-bevétel is. E többlet egy része - egy százalék, ami közel 700 millió forint - a terv szerint a tanácsoknál marad. Ez lényegében garantált többletbevétel, csak az e feletti részt tervezi a kormány bevonni a költségvetés hiányának csökkentésére. A teljes többletbevételt - amely 12 milliárd forint körül alakulhat - többletkiadásokra fordítani a költségvetés megrendült egyensúlyi helyzetében irreális és tarthatatlan célkitűzés lenne. A tanácsok állami támogatásának csökkentése mindössze 1.4 milliárd forint, amelyből 600 millió az igazgatási kiadások csökkentésére szolgál. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (31. rész)
|
A takarékosság a tanácsoknál sem nélkülözhető. A második terület a szociálpolitikai intézkedések, amelyekben a kormány megállapodott a SZOT Elnökségével. E döntések mindegyike megfelel annak az elhatározásnak, hogy amennyiben az évközi bér- és árfolyamatok jelentősen eltérnek a tervezettől, úgy a kormány a szakszervezetekkel egyetértésben megteszi a korrekciós lépéseket az életkörülmények romlásának megakadályozására. Más felvetéseket is megemlített Békesi László. Például, hogy a kormány már most jógalapot teremt az 1989-re szóló 4 százalékos pótadó további fenntartására. Cáfolta ezt a vélekedést; a kormány az eredeti szándékoknak megfelelően a pótadó megszüntetését tervezi. Ennek feltétele azonban az, hogy az ez évinél megalapozottabb, reálisabb legyen az 1990-es költségvetés összeállítása. Több képviselő igényelte - folytatta a pénzügyminiszter -, hogy a kormány mutassa be e napirend keretében az állami nagyberuházások terheit is. Jelenleg hat állami nagyberuházás van folyamatban, ötöt pedig előkészítenek. Ebben az esztendőben a nagyberuházások teljes körére 13 milliárd forintot irányozott elő a népgazdasági terv. Az év végéig várhatóan 11 milliárd forint körüli felhasználásra lehet számítani. Ebből 2,1 milliárd forintot a költségvetés fedez, közel 9 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek finanszíroznak. Az egész gazdaságban egyébként összesen 300-310 milliárd forintnyi beruházás valósul meg ebben az esztendőben. A folyamatban lévő hat nagyberuházás teljes költsége 190 milliárd forint, amiből eddig 124 milliárd felhasználásra kerül. Ide tartozik az észak-déli metró Árpád-híd Szilas-patak közötti szakaszának építése, a Mecseki Ércbánya Vállalat szinttartó beruházása, a Budavári Palota rekonstrukciója keretében a Sándor palota külső helyreállítása, a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a Paksi Atomerőmű első ütemének lezárása, valamint a bős-nagymarosi vízlépcső építése. Ez utóbbi a részleteiről a következő napirend keretében szó lesz. Az előkészítés alatt álló öt nagyberuházásra ebben az évben 2,8 milliárdot fordítunk, amiből 300 millió forintot a költségvetés fedez. Előkészítés alatt áll a lágymányosi Duna-híd, az új Nemzeti Színház, a Dél-Buda-Rákospalota közötti metró, a Paksi Atomerőmű bővítése és a dubicsányi bányanyitás előkészítése. Külön szólt Békesi László a jamburgi, tengizi beruházásról, amely egyelőre nem terheli az államháztartást. Összesen 66 milliárdos magyar vállalásról van szó, amiből eddig 28 milliárd forint került felhasználásra. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (32. rész)
|
Ebben az esztendőben 10 milliárd forint összegű építési és áruszállítási kötelezettség terheli Magyarországot, aminek fedezetét a Magyar Nemzeti Bank hitelekből biztosítja. Erről a beruházásról az ipari bizottság a közeljövőben részletes tárgyalást fog folytatni. A továbbiakban a pénzügyminiszter ismertette az intézkedési csomag végrehajtásának hatásait. A védelem, s annak részeként a Munkásőrség támogatásának újabb, több mint 10 százalékos csökkentése már elkerülhetetlenné teszi új védelmi koncepció és ennek megfelelő hadseregtervének kidolgozását. Várhatóan tovább fog csökkenni a hadimegrendelések állománya, így újabb vállalatoknál szűnnek meg munkahelyek, kerül sor állami segítséggel profilváltásra, esetleges felszámolásra. A tartós fizetőképtelenséggel küzdő gazdálkodó egységeknél a kereskedelmi bankok, az Adóhivatal és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság nem halogathatja tovább a felszámolási eljárás megindítását. Az év végéig - ha sikerül felgyorsítani ezeket az eljárásokat - 6-8 ezer munkahely szűnhet meg. Az átmenetileg munka nélkül maradó emberekről a Foglalkoztatási Alap képes gondoskodni. A radikális támogatáscsökkentés következtében az igazgatási és társadalmi szerveknél 20 százalék körüli létszám leépítésére, egyes igazgatási szervezetek, háttérintézmények megszüntetésére kerül sor. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (33. rész)
|
Az export támogatásának csökkentése a tőkés kivitelben alapvető gondokat nem okozhat - vélekedett a pénzügyminiszter -, hiszen a forintleértékelés exportjövedelmeket növelő hatásánál kisebb mértékű az állami támogatás mérséklése. A rubel elszámolású export támogatásának 5 milliárd forintos csökkentése viszont kétségkívül veszteségessé tehet néhány vállalatot 1989-ben, elsősorban a könnyű- és gépiparban, valamint a hús- és baromfitermelésben. Ennek ellenére ez a lépés elkerülhetetlen, hiszen az év első négy hónapjában a tervezettnél nagyobb szocialista export és a jelenlegi gazdasági helyzetben megengedhetetlen külkereskedelmi aktívum alakult ki. Fel kell gyorsítani a kereskedelemben, a szolgáltatások és az ipar területén a reprivatizálást, mindenekelőtt a kisebb egységek értékesítését, intenzíven kell folytatni a jövő évi fordulatot megalapozó lépések előkészítését, és a kormánynak következetesen érvényre kell juttatnia a csomagtervben felsorolt intézkedéseket. Nincs mód arra, hogy az év hátralévő időszakában a költségvetés egyensúlyát rontó, kiadást növelő vagy bevételt csökkentő lépésekre kerüljön sor, bármilyen racionálisnak tűnő jogcímen kezdeményezzék azt vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények vagy érdekképviseleti szervek. - Sokan kapkodással vádolják a kormányt. Kétségtelen: az intézkedések előkészítése gyorsított ütemben zajlott - mondotta felvetésre Békesi László. - Várni a hosszabb távú kormányprogramig nem lehetett, hiszen a gazdaság működőképessége, a fizetőképesség, az ország talpon maradása a tét. Ezt pedig a kikerülhetetlen intézkedések halogatásával nem lehet kockáztatni - szögezte le, s kérte a képviselőktől a csomagterv elfogadását, mert annak végrehajtása esetén még megközelíthetők az 1989-es esztendő tervezett céljai, s megalapozható az elkövetkezendő évek gazdaságpolitikai fordulata. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (34. rész)
|
Dr. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke a testület képviseletében szólalt fel. Szenvedélyes hangon ecsetelte a gazdaság súlyos pénzügyi helyzetét, az immár kezelhetetlen nagyságrendűvé vált költségvetési hiányt, és a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitele folyósításának felfüggesztésével kapcsolatos bejelentést. Mindez megrázta a közvéleményt. - Mi történt a négy hónap alatt, azután, hogy a múlt év végén a kormányzat a kétkedő képviselőket és a közvéleményt is igyekezett megnyugtatni a pénzügyi előirányzatok megalapozottságáról? Most pedig kiderült, hogy a költségvetési tervezet ellentmondásos volt. Így nem csoda, hogy a bizottság tagjai nagy várakozással tekintettek a csomagterv megtárgyalása elé, folytatódik-e a kormány magyarázkodása, vagy kész a Minisztertanács szembenézni a valóságos helyzettel. A benyújtott törvényjavaslat, a kapcsolódó gazdaságélénkítő intézkedések szándéka, valamint a szóbeli kiegészítés nem nélkülözte az önkritikát, hangvétele a megoldásokat kereste, s mindez egy teljesen új megközelítésre utal. A kormány bevallottan az ez évi pénzügyi egyensúly megteremtésén munkálkodik, de egyúttal gazdaságélénkítő és szociálpolitikai lépéseket is kezdeményez. A bizottság osztja a kormány álláspontját, s tagjai kifejezték, hogy a korábbi gyakorlat folytatása tovább nem vállalható. A fizetési mérleg és a költségvetés a tervezettnél jóval nagyobb hiánya már rövid távon is fizetőképtelenséghez vezetne. A mai helyzetben vezető okokat a bizottság behatóan értékelte és megállapította: súlyos tervezési hibák fordultak elő, a költségvetés bevételi struktúrája megváltozott, s mindez meglehetősen sok bizonytalanságot okozott. A bizottság a kormánytól eltérően csoportosította a kiváltó okokat. Legfőbb gondnak a gazdaság jövedelemtermelő képességének igen alacsony színvonalát tartja. A szerkezetváltás helyett a meglévő struktúra további megmerevedésének lehettünk tanúi. Így a különböző stabilizációs intézkedések legfeljebb csak átmenetileg hatottak, s az egyensúlytalanságok növekvő nagyságrendben újratermelődtek. Mind a mai napig kísért az egyenlősdi módon korlátozó gazdaságpolitika. Súlyos tévedések következtek be a nem kellően megalapozott célok és feltételezések kijelöléséből is. Következetlen volt a kormány támogatáspolitikája, s a gazdaságban résztvevők érdektelenné váltak a jövedelemtermelésben. Kedvezőtlenül hatott a téves bérszabályozás is. A felszólaló a bizottság nevében bírálta az eddigi beruházáspolitikát. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (35. rész)
|
A testület támogatja a kormányt azon elhatározásában, hogy szembe kíván nézni és szállni a magyar gazdaság súlyos gondjaival. A csomagtervet elfogadja még akkor is, ha annak néhány elemével nem ért egyet, és vitatkozik azok indokoltságával. A bizottsági vita során többen szóvá tették a tervezőmunka színvonalát és intézkedéseket halogató kormányzati magatartást, kevésnek tartották a katonai kiadások csökkentésének mértékét, s ezzel kapcsolatban indítványozták a honvédelmi tevékenység egészének áttekintését. A képviselők kifejezték igényüket, hogy az év hátralévő részében fokozottan figyelemmel kísérjék a csomagterv végrehajtását, és halaszthatatlannak tartották egy szelektív fejlesztésen alapuló kormányprogram mielőbbi kidolgozását. E programnak ki kell zárnia a visszarendeződés mindenfajta lehetőségét. A bizottság egyúttal felkéri a kormányt, hogy a gazdaság válságának feloldása érdekében sürgősen kezdeményezzen tárgyalásokat az ország összes politikai tényezőjével - mondotta. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (36. rész)
|
Mivel a beterjesztett törvényjavaslathoz módosító javaslatot sem az illetékes bizottság, sem a képviselők nem nyújtottak be, az elnöklő Jakab Róbertné azt javasolta, hogy a vitát részleteiben és általánosságban együttesen folytassák le. Az Országgyűlés a javaslattal egyetértett; elsőként Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén -------------- m., 5. vk.), az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára kért szót. Mint mondotta, az idei költségvetésről néhány hónap alatt bebizonyosodott, hogy képtelen a gazdaságot kimozdítani a holtpontról, továbbra is a szűkülés, a leépülés a jellemző. A képviselő véleménye szerint a most beterjesztett csomagterv sem alkalmas arra, hogy segítsen a megoldatlan gondokon. Egyre reménytelenebb a költségvetési egyensúly problémáját a kiadás-bevétel összhangjával megoldani. A költségvetés néhány tételének újraértékelése és a szerkezetátalakításhoz nélkülözhetetlen költségvetési szerepvállalás nélkül nincs megoldás - mutatott rá a képviselő. Ezért is sürgette, hogy 1990-ben tartalmában és megoldási módjában más költségvetés szülessen. Ezután a megye gondjairól beszélt, elsősorban a szerkezetátalakításból adódó problémákról, amelyek ma már a térség lakosságának mintegy 60 százalékát érintik. Itt különösen nagy figyelemmel kísérik a jövedelemképződést elősegítő intézkedéseket, ám a csomagterv ezzel kapcsolatos gondolatainak jelentős része általános, pontos mértékkel, időpontokkal, várható hatásokkal nem foglalkozik. A fizetésképtelenség megszüntetésének elősegítésére javasolt monetáris intézkedések pedig az érintettek véleménye szerint vagy alkalmazhatatlanok, vagy csak periférikus hatásúak. A szerkezetátalakítási törekvések az év elmúlt hónapjaiban vegyes tapasztalatokat hoztak a megyében - mondotta a képviselő. A szabályozás változatlanul magas jövedelemcentralizációja mellett az adókedvezmények nem igazán hatásosak. A korábbi kormányzati elhatározások ellenére máig sincs megfelelő döntés, javaslat arra, hogy a térségben két-három éven belül mintegy 8-10 ezer ember számára új munkahelyeket teremtsenek. A tervezettnél szűkebb körben és jelentős késéssel került csak sor a munkahelyteremtő beruházások támogatását segítő pénzügyi alapok egy részének megyei döntési hatáskörbe utalására. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (37. rész)
|
Rendkívül nagy gond - mutatott rá a képviselő -, hogy a gazdaság racionalizálása megakad a megszüntetésnél, s az új indításáig nem jut el. Mindezek alapján a gazdasági csomagterv csak akkor fogadható el - szögezte le -, ha a kormány jobban odafigyel a korábbi jó kezdeményezéseinek végrehajtására, annak ellenőrzésére. Dr. Vida Kocsárd (Somogy m., 6.vk.), a Pannonia Szálloda- és ---------------- Vendéglátóipari Vállalat balatoni igazgatóságának igazgatója egyetlen témának, a gazdaság szerkezetátalakításának szentelte felszólalását. Rámutatott: a gazdasági szerkezeten belül kitüntetett helyet kell elfoglalnia az iparnak. A gazdaságtörténet bizonyítja, hogy az a nemzetgazdaság prosperál és biztosít jólétet népének, amelynek ipara egészséges, korszerű. Ezzel szemben a magyar ipar elmaradott szerkezete még az 50-es években alakult ki, s bár hazánkban a legtöbbet hangoztatott formula a szerkezetátalakítás, jóformán semmi nem történt ezen a téren. A szeptemberre várható kormányprogram-tervezet kapcsán a képviselő leszögezte: határozottan és egyértelműen közölni kell, melyek azok az iparágak, amelyeket a világgazdaság már leírt, amelyek leértékelődtek. Üdvözölte Németh Miklós felszólalását, amelyben arról adott számot, hogy a kormányzat a gazdaság stratégiai mozgásirányát kívánja kijelölni. A képviselő is a gazdaságfejlesztés stratégiai koncepciójának pártján állt, hangoztatva: világosan meg kell jelölni azokat az ágazatokat, amelyekből a tőkét ki akarjuk vonni, a másik oldalról viszont meg kell határozni azokat, amelyek lendületesen fejlődhetnek a jövőben. A szó szoros értelmében ki kell kényszeríteni a szerkezetátalakítást. A képviselő szorgalmazta egy olyan gazdaságpolitikai koncepció és eszközrendszer kidolgozását, amelyben nem a partikuláris érdekek érvényesülnek. Ezzel kapcsolatban úgy vélte: a magyar belpolitika valamennyi szereplőjének, a pártoknak, az alternatív szervezeteknek is személyes, közvetlen érdekeik fölé kell emelkedniük, és az egész nép érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Íly módon egy mindenki által elfogadható, radikális, következetes programot lehet összeállítani és végrehajtani. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (38. rész)
|
Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis --------------------------- Orvostudományi Egyetem II. Gyermekklinikájának tanársegéde szerint a kormány ismét vészharangot kongat, tűzoltásra hívja a képviselőket. ,,A helyzet súlyosságát egyre többen érzik, ezért a kérdés most az: kiktől és milyen eszközök várhatók a veszély elhárítására, mert nem tudni, hogy nem az-e a gyújtogató, aki tüzet kiált, miközben lyukas vödröt ad a tűzoltáshoz,,. A kormányzat írásos előterjesztésében megfogalmazott konkrét intézkedésekkel - más alternatíva híján - egyetértett, ennek ellenére számos kérdésben fogalmazta meg kételyeit. Szerinte egy éve kísértetiesen hasonló volt a helyzet. Az 1989-re vonatkozó prognózisok több területen optimistán feltételezték, hogy a korábbi évek folyamatai érdemben már rövid távon megváltoztak. Az előterjesztést készítők optimizmusa önmagában nem baj, ám rajtuk kívül a rövid távú kibontakozásban senki sem hihet - mondta. A legfőbb baj az, hogy olyan jól fésült előterjesztéseket és költségvetést terjesztettek a képviselők elé, amelyek revízió nélkül nem teljesülnek. A képviselő a kormányzat munkáját naivnak minősítette, utalva - a szerinte - csekély értelmű vállalkozására, az autópályadíj bevezetése, a lakásalap kiváltása, illetve az árintézkedések ügyében tett próbálkozására. A kormányzat naivitását abban látja, hogy kellő megalapozottság nélkül hoz döntést, még mindig alábecsüli a népet, túlértékelve annak teherbíróképességét. Tevékenységével bebizonyította: a bizalom gyengítésén túl nem veszi komolyan, hogy a választópolgárok felnőttek, mérlegelnek, választanak a ,,valamit valamiért,, elve alapján. A képviselő sürgette azoknak a kormányzati hivataloknak a felszámolását, amelyek szerepe ma már alig magyarázható, hogy ne akadályozzák például az oly régóta várt bérreform beindítását. Szorgalmazta a költségvetés radikális reformját, olyan intézkedések meghozatalát, amelyeknek ,,bizonyíthatóan van értelme,,. Úgy fogalmazott: ha ellenzéki párt tagja lenne, a kormány anyagának elemző része alapján ,,optimista tehetetlenség,, minősítéssel bizalmatlansági indítványt tenne. A képviselő az anyagban megfogalmazott konkrét intézkedésekkel kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy a védelmi kiadások az új törvényszövegben már összevontan szerepelnek. Nem támogatta, hogy a bűnüldözésre szánt összeget egy kalap alá vegyék más BM-feladatokkal, s az ezekre szánt összeget csökkentsék. Ellenezte azt is, hogy a gazdálkodó szervezetek támogatását csaknem 70 milliárd forintra emeljék. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (39. rész)
|
Kifogásolta, hogy a költségvetés érzékelhetően a társadalombiztosítás pénzére ,,spekulál,,. Ellenezte a tanácsok támogatásának az ügyviteli részen felüli csökkentését, mert az szűkíti az önkormányzatok mozgáskörét. Végezetül javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium egy mindenre kiterjedő költségvetési tervet tegyen az asztalra, s részletesen számoljon el azzal a csaknem 500 milliárd forinttal, amit nem tartalmaz a költségvetés: különösen a decentralizált állami pénzalapokkal, az állami nagyberuházásokat kezelő Állami Fejlesztési Intézet gazdálkodásával, annak forrásaival. Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5.vk.) főszerkesztő --------------- a módosuló költségvetés decemberi vitájára emlékeztetett, amikor megyéje képviselőcsoportja nevében indítványozta: jelezzék a kormány elnökének, hogy a választók véleménye szerint mely hivatalok, intézmények, létesítmények, apparátusok kapnak túlméretezetten, fölöslegesen a költségvetésből ellátást. Ezek közé tartoznak az MSZMP-nek, a volt KISZ-nek, valamint más társadalmi és tömegszervezeteknek azok a létesítményei, amelyek jórészt állami támogatásból épültek. A reprezentatív üdülők hasznosításáról például olyan elképzelés alakult ki, hogy azok hozzájárulhatnak az idegenforgalom devizabevételeihez. Az úgynevezett oktatási és továbbképzési központok pedig adjanak helyet a tanulóifjúságnak. A képviselő szerint azonban a levelek, telefonok, személyes beszélgetések azt is igazolják, hogy a legsúlyosabb fokozat: a közállapotok iránti közömbösség még nem következett be. Sőt, az érzékenység erősödik olyan jelenségekkel szemben is, amelyekre még mindig sokan legyintenek. Derültséget is kiváltó megjegyzése szerint ilyen az, hogy a protokolláris eseményeken még mindig sok embert látnak, akiket erre az időre kivonnak a munkából. ,,A szegénnyé tett ország ne rázza a rongyot; ez vonatkozzék az internacionalista kötelezettségeinkre és az államközi megállapodásainkra is. Amikor otthon hétvégén a 7 krajcárt is elő kell keresnie a családnak, idegesítő, ha munkája gyümölcsének elherdálását tapasztalja,,. Még mindig nagyok a termelést, az alkotó munkát túlságosan terhelő, könnyűszerrel elkerülhető költségek, kiadások. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (40. rész)
|
Ezek helyett többet kellene fordítani, átcsoportosítani a költségvetésben az alapellátásokra: az oktatásra, az egészségügyre, a fegyveres testületek közül a bűnüldöző, bűnmegelőző szervekre, vagy például a természeti katasztrófák megelőzésére. A képviselő végül - szakértők véleményére alapozva - arra tett javaslatot, hogy a katonai kiadásokat tovább kell csökkenteni és ehhez a védelem teljes, strukturális átalakítására van szükség. Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a ------------ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB Edelényi Járási Hivatalának nyugalmazott elnöke felszólalásában elmondta: a Borsod megyei képviselőcsoport megtárgyalta az idei pénzügyi egyensúly javítására kidolgozott tervet. Ezzel kapcsolatban kérdésként fogalmazódott meg, hogy mi garantálja ezeknek a terveknek a végrehajtását. Szóvá tették azt is, hogy a lakosság elszegényedése folytatódik, s újabb terheket az emberek már nem képesek elviselni. Ezért nyugtalanító, hogy az intézkedések egy része a lakosság terheinek növekedését fogja eredményezni. A képviselő szerint ezt meg kell akadályozni. A költségvetési hiány csökkentésére Vodila Barna több intézkedést javasolt. Elsősorban a kihasználatlan állami és egyéb létesítmények sürgős hasznosítását. Indítványozta, hogy ezeket bocsássák az oktatás és az egészségügy céljaira. Ugyancsak szükségesnek nevezte az állami intézményeknél és az üzemeknél az adminisztrációs létszám csökkentését, valamint azoknak a szerveknek a megszüntetését, amelyek működésére a társadalom nem tart igényt. Kifogásolta, hogy a megyékben új APEH-székházak épülnek. Mint mondta, elismeri, hogy az intézményekre szükség van, de elhelyezésüket célszerűbb lenne a kihasználatlan épületekben megoldani. Ugyancsak szigorú fellépést sürgetett a nép vagyonával és bizalmával visszaélő állami tisztségviselőkkel szemben. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (41. rész)
|
Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat ------------- vezérigazgatója egyetértett a pénzügyi egyensúly javítására tett pótlólagos kormányzati intézkedésekkel. Azt is helyeselte, hogy azok között a költségvetési kiadások radikális csökkentése áll az első helyen. Hozzátette ugyanakkor: a most megfogalmazott teendők önmagukban nem elegendőek az idei pénzügyi helyzet stabilitásához. Véleménye szerint ugyanis a népgazdasági terv túlzottan optimista eredményeket vár el az ipartól, azon belül is főként a feldolgozóipartól. Ebben az ágazatban - információi szerint - nagyon sok vállalat küszködik működési zavarokkal. A jól gazdálkodó egységeket is fékezi a tömeges fizetésképtelenség, továbbá erős a túladóztatás és sok a kivétel. Ezeket a tényezőket figyelembe véve javasolta a képviselő: a költségvetési kiadások radikális és következetes csökkentésével párhuzamosan további hathatós, gazdaságélénkítő és vállalkozást segítő intézkedéseket kell hozni, még az átfogó gazdasági reformprogram megkezdése előtt. A gazdasági teljesítmények növelése és a munkaerő-foglalkoztatási gondok csökkentése érdekében javasolta a meglévő kapacitások eddiginél jobb kihasználását. Ellentmondásos ugyanis, hogy sokan tőkeszegénységre panaszkodnak, ezzel szemben az átlagos hazai napi műszakszám még mindig mindössze 1,2. Juhász Mihály megítélése szerint új beruházások nélkül is lehet javítani az ipar teljesítőképességét. Javasolta a kormánynak: tárja fel az alacsony kapacitáskihasználás valódi okait, s teremtsen minél előbb olyan helyzetet, amely érdekeltté teszi - vagy, ha szükséges - kényszeríti a gazdaság résztvevőit a meglévő tőke jobb hasznosítására és a foglalkoztatási gondok enyhítésére. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (42. rész)
|
Tölgyes István (Szabolcs-Szatmár m., 10. vk.), a Csepeli -------------- Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregységének tmk-üzemvezetője a siralmas pénzügyi helyzetből való gyötrelmes kilábalásról szólva meglehetősen visszásnak mondta azt a helyzetet, hogy most, az év közepén kell a Parlamentnek foglalkoznia az ez évi költségvetéssel, illetve annak módosításával. Ez látszólag a pénzügyi kormányzat bukását mutatja, valójában olyan, tágabb összetevőkre utal, mint például a teljes termelési és elosztási rendszer rossz gyakorlata. Miközben a gyárak, szövetkezetek tengődnek, a másik oldalon kirívó bankpaloták emelkednek - mondotta.. Utalt a KSH egyik jelentésére is, amely szerint az elmúlt évben 108 vizsgált termék közül 66 termelése visszaesett. Úgy vélte, ez jelenti a legnagyobb gondot. A képviselő ezután arra kereste a választ, hogy miként lehet együttesen kezelni a szélesedő demokráciára törekvést és a jelenlegi gazdasági válságot. E kérdések együttes megoldására szinte nincs is példa, mégis a kormánynak, ha kötéltáncot járva is, de megoldást kell rá találnia. A mostani csomagterv azonban legfeljebb tüneti kezelés lehet, a kiutat a politikai és a gazdasági reformprogram párhuzamos megvalósítása, megfontolt, igazságos gazdasági program, a torz értékrend felszámolása jelenthet. Példaként hozta a legutóbbi nyíregyházi tüntetést is, ahol az elviselhetetlenné vált gazdasági helyzet, az árak emelése és a megye kedvezőtlen sorsa miatt adtak hangot tiltakozásuknak az ott élők. Nem könyöradományra, hanem gyors és tartós intézkedésre van szükség - hangoztatta. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (43. rész)
|
Varga Imre (országos lista) Kossuth-díjas szobrászművész ---------- két percre vette igénybe a képviselők türelmét, hangoztatva, hogy a kulturális költségvetés rendkívül nyomorúságos helyzetben van. Kérte, hogy az MSZMP adja át oktatási intézményeinek épületeit a kulturális kormányzatnak. Ezzel segítsen az iskolahiányon, a kulturális gondokon. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor- --------- főrevizora más képviselőkhöz hasonlóan említést tett arról, hogy már az első negyedév végén kiderült: tarthatatlan a tavalyi kemény viták során kiizzadt költségvetés. Ennek kapcsán megkérdezte mi lehet az oka annak, hogy a vállalati befizetések 24 milliárd forinttal maradnak el a tervezettől? Milyen színvonalon áll az a kormányzati tervezőmunka, amely ilyen rövid időre sem képes előretekinteni? Mindez arra enged következtetni - folytatta -, hogy a kormány gazdaságpolitikája a feszültségek enyhítése helyett azok súlyosbítását eredményezi. A képviselő szerint a válságelhárító csomagterv mögött nem látszik a felületi kezelésen túlmutató gazdaságpolitika. Nem sok várható ugyanis egy olyan tervezettől, amely a gazdaság élénkítésére a kiadásoknak mindössze 0,4 százalékát irányozza elő. Ideje lenne már végre tiszta vizet önteni a pohárba - hangsúlyozta a képviselő -, és tisztázni olyan kérdéseket, hogy például a nemzetközi pénzintézetek milyen feltételekhez kötik a hiteleik folyósítását. Indokolt lenne arról is beszélni, hogy az elmúlt években felvett dollármilliárdok pontosan hova kerültek. A képviselő sürgette egy ésszerű takarékossági kormányprogram kidolgozását. Így például felül kellene vizsgálni, hogy kik és miért járnak állami kocsival, hogyan lehetséges, hogy veszteséges vállalatok vezetői 100 ezer forintos prémiumot kapnak. Szükség volna arra is - mondta a képviselő -, hogy megváltozzék az állami apparátusokban dolgozó vezetők személyi összetétele, hiszen ma is ugyanazok tartják kezükben a hatalmat, akik öt, tíz vagy húsz éve is ezt teszik. Sürgős fiatalításra, új arcokra és koncepciókra lenne szükség. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (44. rész)
|
Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4. vk.), a Szakszervezetek ------------ Bács-Kiskun Megyei Tanácsának vezető titkára a kormány kapkodó intézkedéseinek sorába is példaként említette az aupályahasználati-díj körüli huzavonát, amelynek köztudottan az lett a vége, hogy két forinttal megemelték a benzin literenkénti árát, s igéretet tettek, hogy ezt a bevételt külön útalapba helyezik. A választóknak ezzel kapcsolatban azonnal felrémlett a kormány egy korábbi intézkedése, amikor ugyancsak hasonló céllal emelték a benzin árát, a bevételt azonban elnyelte a költségvetés. Mint mondotta, választói most követelik: azt a korábbi benzinár-emelést is figyelembe véve, a kormány vonja össze az összegeket, tehát a benzin árából literenként négy forintot helyezzen az elkülönített útalapba. A képviselő a csomagterv egyes intézkedéseit számba véve kedvezőnek ítélte, hogy azok nem növelik közvetlenül a lakosság terheit. Ugyanakkor úgy vélte: az eddig végrehajtott szociálpolitikai intézkedéseken kívül szükség van egy olyan szociálpolitikai csomagtervre, amely az egyes rétegek, lakossági csoportok immár elviselhetetlen életkörülményein enyhítene. Külön üdvözölte a honvédelmi és az egyéb fegyveres testületek kiadásainak megtakarítását szolgáló intézkedéseket. Ezzel szemben arra kérte a kormányt: ne csökkentse a mezőgazdasági üzemek támogatását, mert az veszélyeztetné a mezőgazdasági termelés biztonságát, kártékonyan hatna az exportra is. Indítványozta: a tanácsokat érintő költségvetési elvonást differenciáltan hajtsák végre, és az ne érintse a községi tanácsokat. A terv- és költségvetési bizottság javaslatával egyetértve kérte a kormány elnökét: a szeptemberi Országgyűlés elé kerülő három éves gazdasági programot bocsássák társadalmi vitára; a kormány kérje ki valamennyi párt és érdekvédelmi szervezet véleményét. A vita tapasztalatai alapján olyan program kerüljön a Parlament elé, amely létrehozhat egy társadalmi közmegegyezést. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (45. rész)
|
Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.), az Ózdi ----------- Kohászati Üzemek hengerésze szerint a megszokott tervezési módszerekkel fel kellene hagyni, mert a jelenlegi rossz gyakorlat ma már nem magyarázható romló világpiaci árakkal és helyzettel, sokkal inkább belső gazdálkodási gyengeségünkkel, az arra épülő bizonytalan tervezéssel. A kormányfőtől ezért azt kérte, hogy hasonló rossz tervezet készítését ne engedje meg a tárcáknak, azok ne jussanak túl a Minisztertanács ülésein, mert a jelenlegi csekély bizalom is elveszhet. Hangot adott annak a véleményének, hogy a végrehajtás ellenőrzését mindenütt szigorítani kell. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy az ózdi térségben nő a munkanélküliek száma, romlik a közrend, mind több az erőszakos bűncselekmény. Ózd és környéke segítségért kiált. Az ózdiak dolgozni és cselekedni kívánnak ott, ahol letelepedtek, ahol otthonuk van. Ott szeretnének megélni, ott akarják kivenni részüket a kormányprogram megvalósításából. Választói nevében arra kérte a kormányt, hogy gyors és konkrét segítséget adjon a foglalkoztatási gondok megoldásához. Javasolta: a következő tervkészítés számoljon a tanácsok nagyobb támogatásával, hogy az arra tényleg rászorulók kaphassanak szociális támogatást. Végezetül fontosnak vélte, hogy amennyiben a parlament elfogadja a pénzügyi csomagtervet, a végrehajtásért a miniszterelnök feleljen. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (46. rész)
|
Lestárné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a Fővárosi Péterfy ------------------------ Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvos-helyettese rámutatott: a gazdaság mozgástere elvonásoktól és egyidejűleg a rendszert ziláló támogatásoktól terhes. A személyi jövedelemadó széles körben olyan béreket sarcol, amelyek a munkaerő újratermelési költségeitől egyre inkább leszakadnak. Véleménye szerint nagy gond, hogy átgondolt foglalkoztatáspolitikai intézkedések, segélyezési rendszer kidolgozása nélkül kell szembenéznünk a munkanélküliséggel. A tárgyalt csomagtervről kifejtette: félő, hogy a szocialista államközi elszámolásoknál elkülönített összeg kevés lesz a feszültségek oldására. Egyébként is célszerű lenne a rubelelszámolások visszásságaiból fakadó a költségvetési és a vállalati teherviselés közti mélyülő ellentmondás feloldására megoldást találni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy vannak a tervnek kedvezően ható elemei. Ilyen az, hogy Paks II. előirányzott tartalékából 500 millió forint átcsoportosítását javasolja az országos távközlési hálózat fejlesztésére. Végezetül a képviselő javasolta a védelem és az egyéb fegyveres testületek kiadásainak további 3 milliárd forintos csökkentését. A munkásőrség átszervezésében történt lépéseket nyugtázva úgy gondolta: a kiadások 15 százalékos csökkentése nem tekinthető véglegesnek. Második javaslata, hogy a SZOT és a társadalmi szervezetek kiadásait további 1 milliárd forinttal csökkentsék. Vitába szállt egyik képviselőtársával, mondván, a többpártrendszer küszöbén időszerű megfontolni: egy feszítő gondokkal küszködő költségvetéstől elvárható-e a szaporodó pártok támogatása, akárcsak a választási eredmények arányában is. Véleménye szerint minden párt működését alapvetően a tagdíjakból kell fedezni. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (47. rész)
|
Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) ráckevei körzeti állatorvos --------------- úgy vélekedett: a Parlament túl van azon a ponton, hogy döntsön a költségvetésről. A költségvetés fog dönteni róla. A képviselő szerint mára bebizonyosodott, hogy az elvonások egyodalú növelése, a pénzek ide-oda tologatása nem megoldás. Nem költségvetési tételeket, hanem a gazdaságot kell mozgásba hozni. A növekvő adósságállomány, az alig kordában tartható infláció, a rövid távra koncentráló tervezés nyomán tovább mélyül a válság. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy az átgondolt, országos érdekekre figyelő reprivatizálás elkerülhetetlen. Átfogó tulajdonreform nélkül nem képzelhető el az előremozdulás. Nem halasztható tovább a veszteséges vállalatok támogatásának megszüntetése sem, mert ez emészti fel a legtöbb pénzt - a visszatérülés bármiféle reménye nélkül. A továbbiakban kiemelte: a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere alkalmatlan a termelés élénkítésére, a teljesítmények és a jövedelmek növelésére. - A szigorú, monetáris költségvetési terror teljes csődjével állunk szemben, épp ezért a pénzügynek vissza kell húzódnia a saját érvényességi körébe, s át kell adnia helyét a piac szabályozó erejének. Örvendetesnek ítélte, hogy a most benyújtott csomagterv egyik pontja foglalkozik a vállalkozások felkarolásával. Ennek azonban csak akkor van értelme - tette hozzá -, ha hosszú távú garanciákat is nyújt majd. E garanciákat pedig csak konzekvens, visszafordíthatatlan politikai átalakulás és perspektivikus, hosszú távú gazdasági koncepció tudja biztosítani. Egy ilyen koncepciót már az ősszel az Országgyűlés elé kell terjeszteni, méghozzá egy új gazdasági minisztériumnak. Sokszor bebizonyosodott ugyanis, hogy ennek kidolgozására a Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium is képtelen. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (48. rész)
|
Lép Ferenc (Tolna m., 5. vk.), a MÁV szertárfőnök-helyettese ---------- hangsúlyozta: az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hibája, hogy a gazdasági rendszerből az irányítás kiiktatta a gazdasági kényszert, az érdekeltséget. A kis lépések taktikája a gazdaság átalakításában nem vált be, ezért bebizonyosodott, hogy modellváltásra van szükség. Ehhez igazodnia kell a költségvetésnek, amely még mindig nem mentes politikai döntésektől. Az elmúlt években többek között ezért következett be az ország jelentős mértékű eladósodása. Alapvető változásra van tehát szükség, aminek kezdeti jelei már mutatkoznak. Továbbra is akadnak megalapozatlan elképzelések. Úgy vélte, fedezet hiányában például nem megoldott a tervezett szerkezetváltás kapcsán tömegesen munkanélkülivé válók segélyezése. Pedig ha valóban sor kerül szerkezetváltásra, akkor az ezzel járó anyagi hatásokkal is számolni kell. A képviselő véleménye szerint hosszú távon az egyensúly a kiadások további drasztikus csökkentésével állítható helyre. Ezután az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztve közölte, hogy pénteken a törvényjavaslat feletti vitával folytatja az Országgyűlés negyedik munkanapját. Még aznap be is fejezik az ülésszakot, s azokat a napirendi pontokat, amelyeket nem tudnak majd megvitatni, a június végén sorra kerülő ülésszakon tárgyalják meg. (folyt. köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (49. rész) - Dióhéj 1.
|
Az Országgyűlés harmadik munkanapjának eseményei dióhéjban: Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vitazárójával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés május 30-án kezdődött ülésszaka. A képviselők egy ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot. Ugyancsak elfogadták - 11 ellenszavazattal és 21 tartózkodással - a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az erdő- és vadgazdálkodási törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot - a szerdai döntés értelmében - nem bocsátották részletes vitára, hanem átdolgozásra visszaadták az előterjesztőnek. Hütter Csaba a kormány nevében előzetesen kötelezettséget vállalt arra, hogy még az idén beterjeszti az új törvényjavaslatot. Az Országgyűlés ezután Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéját hallgatta meg a Bűntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatról. A képviselők egy tartózkodással elfogadták a benyújtott törvényjavaslatot, amelynek értelmében államellenes bűncselekmény esetén nem szabható ki halálbüntetés. Ezt követően ugyancsak Kulcsár Kálmán terjesztette elő a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot. Az indítványt az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Eszerint az alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében a jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell tenni. Az eredetileg beterjesztett 10. paragrafusnak azon változatát fogadták el, amely szerint az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi azt. Helyi népszavazás viszont nem rendelhető el a költségvetést és a helyi adónemeket megállapító, illetve mértéküket meghatározó tanácsrendeletek megerősítése tárgyában. Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Németh Miklós, a kormány elnöke terjesztette be a kormány csomagtervét, az állami költségvetés hiányának módosítására. Elmondta, hogy ez évi márciusi adatokat figyelembe véve az ország netto konvertibilis kamatozó adósságállománya 14 és félmilliárd dollár. Az első négy hónapban a folyó fizetési mérleg hiánya megközelíti a 700 millió dollárt. A tervezettnél lényegesen nagyobb mértékű hiány a bevásárló turizmusból és a kamatkiadások növekedéséből fakad. Az államháztartás teljes adósságösszege eléri a 950 milliárd forintot. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (.. rész) - Dióhéj 2.
|
Beszéde végén bejelentette: a kormányzat mindent megtesz azért, hogy június 16. a nemzeti megbékélés szimbóluma legyen. A kormány megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a Nagy Imre-per anyagainak tanulmányozása alapján a legfőbb ügyész a bűnügyben kifejthesse jogi álláspontját. Erre a közeljövőben - még a temetés előtt - sor kerül, amelynek nyomán megtörténhet a jogi és ezzel lényegében a politikai rehabilitáció. Megfontolásra ajánlotta az Országgyűlésnek a koncepciós perek, a törvénytelenségek áldozataival kapcsolatban politikai, jogi rehabilitálásuk érdekében egy, az ártatlanságukat kimondó törvény javaslatát. A törvényjavaslatot részletesen Békesi László pénzügyminiszter indokolta előterjesztésében. Az Országgyűlés csütörtöki vitájában részt vettek: Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója; Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság előadója; Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 5.vk.); Dr. Vida Kocsárd (Somogy m., 6.vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22.vk.); Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5.vk.); Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 15.vk.); Juhász Mihály (Budapest, 65.vk.); Tölgyes István (Szabolcs-Szatmár m., 10.vk.); Varga Imre (országos lista); Filló Pál (Budapest, 18.vk.); Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun m., 4.vk.); Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13.vk.); Lestárné dr. Varga Mária (Budapest, 51.vk.); Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16.vk.); Lép Ferenc (Tolna m., 5.vk.); A vitát ezt követően a soros elnök berekesztette. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja - amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött. x x x Az ülésszakról tudósítottak: Baumann László, Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Fehér István, Garajszki István, Pichler Ferenc, Pintér Lajos és Szőke László. (MTI)
1989. június 1., csütörtök 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Simonfi Judit 426-683: Szeretné, ha a nyilvánosság előtt kiderülne, hogy a Magyar Posta mennyire szolgálja a lakosságot. Esete: Táviratot adott fel, aminél az utcát és a házszámot rosszul adta meg, ennek ellenére többször visszahívták, pontosíttották és a táviratot kézbesítették. Köszönetét szeretné kifejezni a posta dolgozó¬inak a munkájukért.
- Márton Lajos 157-466: Ma látta a riportot az amerikai típusú menedzseriskoláról - címét vagy a telefonszámát szeretné megtudni Azt szeretné tudni, hogy ez a rengeteg párt, meg ezek előadói ha csak beszélnek, ki fog itt dolgozni? Tudják-e önök, hogy egy Angyal ódámnak nevezett politikai hullámlovag l5-2o évvel ezelőtt az egyik legnagyobb marxista volt, az első marxista diákkörnek a vezetője, hogyan történhetett ilyen változás? Hogy lehet, hogy nem fél azoktól a tömegektől, akiknek annak idején az ideológiát oktatta?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|