![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MSZMP Budapest, XII/5-ös körzeti szervezetének nyilatkozata
MSZMP Budapest,
XII/5-ös körzeti szervezete teljes egészében helyénvalónak és
megalapozottnak tartja a nagymarosiak akcióját a nagymarosi
vízlépcső megépítése melletti aláírás-gyűjtésre.
BBC Panoráma:
Nagy Imre és társai exhumálása
"Nagy Imre állítólagos. Maléter Pál és Gimes Miklós feltételezett
holttestét a felszíntől körülbelül két és fél méter mélységben
találták meg. Úgy látszik Nagy Imre maradványainak azonosítása fog
a legtovább tartani. Az ő koponyája van a legrosszabb állapotban.
Az azonosítás mindenesetre hetekbe fog telni.
Az eddig feltárt tetemeket arccal lefelé találták meg,
összedrótozva. Gimes Miklós, és Maléter Pál állítólagos holttestét
közös gödörben, Maléter Pálét úgy látszik eredetileg túl kicsi
koporsóba helyezték.
A jelek arra mutatnak, hogy mindhármat eredetileg gödörbe, esetleg
koporsó nélkül hantolták el, s az 1961-es átszállításnál, a már
előrehaladott oszlásban lévő tetemeket kátránypapírba, zsákszerű
anyagba burkolták, majd összedrótozták. Innen esetleg funérszerű
koporsóba helyezték őket s azt is összedrótozták."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Politikai vitafórum Egerben - Horn Gyula előadása (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 22., hétfő - Nagy Imrének és mártírtársainak pere, csakúgy, mint az ítélet a törvénysértések sorába tartozott. Az MSZMP KB történelmi albizottságának rendelkezésére álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható: politikai indíttatású koncepciós pert folytattak ellenük. ,,Ha pedig erről van szó - s erről volt szó -, akkor mindenképpen szükséges és elodázhatatlan, hogy a társadalom, a nemzet igazságot szolgáltasson Nagy Imrének és társainak,, - jelentette ki Horn Gyula, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter azon a politikai vitafórumon, amelyet az MSZMP Eger Városi Reform Körének szervezésében tartottak hétfőn a dohánygyár kultúrtermében.
A magyar diplomácia alig két hete hivatalba lépett új vezetője elemezte a reformfolyamat eredményeit, illetve a magyar megújulási törekvések külhoni fogadtatását. 1956 értékelésére a történelemfeltáró munka jelentőségét hangsúlyozva tért ki a külügyminiszter. Álláspontja szerint a múlt tényeinek ismerete, helyes értékelése a megújulás egyik alapfeltétele. Ehhez ma nagy segítséget ad, hogy a magyar törekvések szinkronban vannak a Szovjetunióban megindult múltfeltáró, desztalinizációs folyamatokkal. Ugyanakkor némileg megnehezíti a feltárást, hogy szövetségi rendszerünkben a Szovjetunión és Lengyelországon kívül még nem kezdődött meg ez a munka. Közelmúltunk megismerésének ugyan nem elsődleges célja, de rendkívül fontos része az 1956-os események tisztázása. A 33 évvel ezelőtt történteknek ugyanis különleges jelentőséget ad, hogy 1956 októberében - mélységét és méreteit tekintve - a szocialista világrendszeren belül egyedülálló kísérlet történt Magyarországon a sztalini modell meghaladására. Ez már önmagában is arra kötelez, hogy a tényeket valódi mélységükben, az igazságnak megfelelően ismerjük meg. Hasonlóan fontos következtetés, hogy ma sem haladhatunk végig a magunk választotta úton, ha nem orvosoljuk az összes 1956 előtti és utáni törvénysértést. Ennek tudatosítása különösen aktuális június 16-a, Nagy Imre és társai temetésének közeledtével. Tragikus sorsukért nemzeti igazságszolgáltatást szorgalmazva Horn Gyula arra is figyelmeztetett: az áldozatoknak oly módon kell igazságot szolgáltatni, hogy az ne a nemzeti viszályt, a gyűlölséget szítsa, hanem ellenkezőleg, a nemzet méltóságát erősítve a megbékélést szolgálja. (folyt. köv.)
1989. május 22., hétfő 19:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Politikai vitafórum Egerben - Horn Gyula előadása (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A téma élénk érdeklődést váltott ki a hallgatóságból, s többen bővebb tájékoztatást kértek a külügyminisztertől, mindenekelőtt 1956 nemezetközi összefüggéseiről. Az átfogó elemzésre váró kérdéskört röviden összefoglalva Horn Gyula hangoztatta: a nemzetközi tényező október 23-tól végig jelen volt az események menetében. (Nem is beszélve arról, hogy 1956 előtt a magyar vezetés tagjainak kiválasztását Moszkvában és nem Budapesten döntötték el.) Nagy Imre október 30-tól folyamatosan kapcsolatban volt a Magyarországon tartózkodó szovjet vezetőkkel, köztük Andropov nagykövettel. Minden külpolitikai lépését - beleértve a Varsói Szerződésből való kilépést és a semlegesség kihirdetését - velük egyeztette. Mindabban, ami november 4-e után történt ugyancsak óriási szerepe volt a nemzetközi tényezőknek, s nemcsak a Szovjetunió külpolitikájának, hanem mindenekelőtt a többi szövetséges magatartásának. Mint ismeretes Románia csapatokkal kívánt résztvenni a rendteremtésben, a többiek pedig fizikai leszámolást követeltek a felkelés résztvevőivel szemben. Összességében ,,nagyon kemény visszhangja,, volt mindazon próbálkozásoknak, amelyekkel Kádár János, illetve a magyar pártvezetés a magyar sajátosságoknak megfelelő útra kívánt térni. Kivétel nélkül minden ország - talán Jugoszláviát leszámítva - elutasította a magyar modell érvényesítésének lehetőségét. Gyakran teszik fel a kérdést, s a mostani fórumon is megfogalmazódott: nem túl gyorsak-e a változások, egyáltalán kellenek-e ilyen radikális lépések. Horn Gyula álláspontja szerint egy életképtelennek bizonyult rendszer esetében, egy olyan országban, amely az elmúlt évtizedek során a 24. helyről a 48-ra szorult vissza a ,,világranglistán,,, értelmetlen a gyors átalakulás szükségességét megkérdőjelezni. A valódi kérdés, miként hajthatjuk végre a radikális megújulást egy esetleges robbanás veszélyét felidéző szélsőségek kiszűrésével. Ez olyan nagyszabású nemzeti feladat, amely világviszonylatban is párját ritkítja. A jelenlegi magyarországi történések valóban gyorsnak tűnhetnek, amennyiben a korábbi álmos tempót vesszük alapul. Ugyanakkor - Horn Gyula határozott álláspontja szerint - a politikai reform még mindig nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy gyökeres, érdemi változtatásokat hajtsunk végre a gazdaságban. Az átfogó politikai megújulás nem odázható el, mert a tapasztalatok szerint éppen a politikai rendszer hiányosságai, hibái, a politikai szférát érintő reformok hiánya vezettek a társadalom válságához. (folyt.köv.)
1989. május 22., hétfő 20:45
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Politikai vitafórum Egerben - Horn Gyula előadása (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A reformfolyamat erőterét felvázolva Horn Gyula számos olyan jelenségre mutatott rá, ami hátráltatja a megújulást. Ezek közé sorolta, hogy a Parlament jelenleg bonyolult átmeneti állapotban van, ami kihat a kormányzat munkájára is. Hovatovább semmilyen olyan kérdést sem mer a kormány a Parlament elé terjeszteni, amely népszerűtlen intézkedéseket tartalmazna. Másfelől erős törekvés érzékelhető az Országgyűlésen belül a piaci viszonyokhoz szükséges új gazdasági követelmények elutasítására és a kivételek szorgalmazására. Egy másik megújításra váró elem a közmegegyezés. Horn Gyula véleménye szerint a politikai reformok során feltétlenül újra kell gondolni ennek tartalmát. Szakítani kell azzal az évtizedeken át érvényesült ,,közmegegyezéssel,,, amely a változásra való képtelenség takargatását szolgálta, és nem engedett teret azoknak az alternatíváknak, amelyek a politikai rendszer korszerűsítését szolgálták volna. Ezzel összefüggő gondolat, hogy az aktívan politizáló kisebbségnek nagyobb figyelmet kell fordítania a ,,csendes többség,, véleményének megismerésére. A reformfolyamatnak - a dolgok természeténél fogva - az értelmiség egy jelentős csoportja a szószólója; ugyanakkor távolról sem kielégítő mértékben veszik figyelembe a szélesebb dolgozói tömegek véleményét. Ez egy nagy mulasztása a mostani folyamatoknak, a mostani politikának - vélte Horn Gyula. A mindinkább politizáló párttá váló MSZMP tennivalói között az egyik legfontosabb helyre sorolta a külügyminiszter, hogy a párt az eddigieknél jóval markánsabban fogalmazza meg elkötelezettségét a reformok iránt. Mivel az MSZMP ma hatalmi pozícióban van, kormánypárt, mindenképpen érdemi tárgyalásokat kell folytatnia a nem kormányzati pártokkal, mozgalmakkal. Horn Gyula személyes véleménye szerint ezek az érdemi tárgyalások még nem kezdődtek meg; eddig csak előcsatározások tanúi lehettünk. Márpedig az egész ország érdekeit szem előtt tartó koalíció, együttgondolkodás kialakításához feltétlenül érdemi párbeszédre, érdemi kapcsolatokra van szükség. A magyar diplomácia irányítója a magyar törekvések kapcsán szólt szövetségi elkötelezettségünk alakulásáról is. A kérdés annál is inkább érdekessé vált, mert az elmúlt hónapokban többfelé is olyan vélemények hangzottak el, miszerint a pluralizmus, a piaci viszonyok megteremtése a burzsoáziának tett engedményeket jelentik; illetve, hogy Magyarország, kis ország létére, túlságosan nagy konfliktusba keveredik szövetségeseivel. A külügyminiszter alaptalannak és elfogadhatatlannak nevezte ezeket a megjegyzéseket. (folyt.köv.)
1989. május 22., hétfő 21:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Politikai vitafórum Egerben - Horn Gyula előadása (4. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Leszögezte: aminek megvalósításán hazánk fáradozik, az nem rendkívüli, az ENSZ tagállamainak döntő többsége hasonló célokat követ. Ugyanakkor a magyar törekvések, az orientációváltás nem jelenthet szakítást szövetségeseinkkel, nem jelentheti a szövetségesi kötelezettségek felrúgását. Magyarország mindössze azt szeretné elérni, hogy a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatokban vessenek véget a presztizs-szempontok érvényesülésének. Elutasítjuk azt a gyakorlatot, amely a proletár internacionalizmus, illetve a szocialista internacionalizmus jelszava alatt az egymás belügyeibe való beavatkozás alapját vetette meg. Ennek a gyakorlatnak azonban semmi köze a Varsói Szerződéshez, általában a szövetségesi elkötelezettséghez. Magyarország azt hangsúlyozza, hogy nyugodt, normális, a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokra van szüksége szomszédaival, szövetségeseivel. Ebbe az együttműködés, a jó viszony csakúgy belefér, mint esetenként a vélemények ütközése. A külügyminiszter lényegesnek nevezte azt is, hogy a reformokat szolgáló lépések történjenek a szövetségesi viszonyban. A magyar bel- és külpolitika egyaránt arra törekszik, hogy az ország nemzeti szuverenitását biztosítsa. Ez egyrészt a saját út megválasztásának jogát jelenti, másrészt pedig azt is, hogy a Varsói Szerződésen belül csak azokkal a közös érdekekkel összhangban álló lépéseket kívánjuk megtenni és megerősíteni, amelyek a szövetségre tartoznak; minden más lépés hazánk szuverenitására tartozik. Az esetleges magyar semlegességet firtató kérdésekre az elhangzottak tükrében azzal válaszolt a külügyminiszter, hogy a magyar reformnak most mindenekelőtt a külországok támogatására van szüksége; a semlegesség hangoztatása viszont ezzel ellentétesen gyengítené ezt a külső támogatást. A semlegesség elérése olyan távlati cél, amely a szemben álló katonai tömbök feloszlatásának idején válik időszerűvé. (MTI)
1989. május 22., hétfő 21:29
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Simonfi Judit 426-683: Szeretné, ha a nyilvánosság előtt kiderülne, hogy a Magyar Posta mennyire szolgálja a lakosságot. Esete: Táviratot adott fel, aminél az utcát és a házszámot rosszul adta meg, ennek ellenére többször visszahívták, pontosíttották és a táviratot kézbesítették. Köszönetét szeretné kifejezni a posta dolgozó¬inak a munkájukért.
- Márton Lajos 157-466: Ma látta a riportot az amerikai típusú menedzseriskoláról - címét vagy a telefonszámát szeretné megtudni Azt szeretné tudni, hogy ez a rengeteg párt, meg ezek előadói ha csak beszélnek, ki fog itt dolgozni? Tudják-e önök, hogy egy Angyal ódámnak nevezett politikai hullámlovag l5-2o évvel ezelőtt az egyik legnagyobb marxista volt, az első marxista diákkörnek a vezetője, hogyan történhetett ilyen változás? Hogy lehet, hogy nem fél azoktól a tömegektől, akiknek annak idején az ideológiát oktatta?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|