![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az MSZMP Budapest, XII/5-ös körzeti szervezetének nyilatkozata
MSZMP Budapest,
XII/5-ös körzeti szervezete teljes egészében helyénvalónak és
megalapozottnak tartja a nagymarosiak akcióját a nagymarosi
vízlépcső megépítése melletti aláírás-gyűjtésre.
BBC Panoráma:
Nagy Imre és társai exhumálása
"Nagy Imre állítólagos. Maléter Pál és Gimes Miklós feltételezett
holttestét a felszíntől körülbelül két és fél méter mélységben
találták meg. Úgy látszik Nagy Imre maradványainak azonosítása fog
a legtovább tartani. Az ő koponyája van a legrosszabb állapotban.
Az azonosítás mindenesetre hetekbe fog telni.
Az eddig feltárt tetemeket arccal lefelé találták meg,
összedrótozva. Gimes Miklós, és Maléter Pál állítólagos holttestét
közös gödörben, Maléter Pálét úgy látszik eredetileg túl kicsi
koporsóba helyezték.
A jelek arra mutatnak, hogy mindhármat eredetileg gödörbe, esetleg
koporsó nélkül hantolták el, s az 1961-es átszállításnál, a már
előrehaladott oszlásban lévő tetemeket kátránypapírba, zsákszerű
anyagba burkolták, majd összedrótozták. Innen esetleg funérszerű
koporsóba helyezték őket s azt is összedrótozták."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nagy Imre és négy mártírtársának életrajza (1. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. június 12., hétfő - Az MTI Sajtó-adatbank és Dokumentációs Szerkesztősége a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátja Nagy Imrének és négy sorstársának, Gimes Miklósnak, Maléter Pálnak, Szilágyi Józsefnek és Losonczy Gézának életrajzát. Nagy Imre 1896. június 7-én született Kaposvárott, parasztcsaládban. Vasmunkásnak tanult. 1914-ben bevonult katonának, 1917-ben orosz hadifogságba esett, majd belépett a Vörös Hadseregbe. Hazatérése - 1921 - után a Szociáldemokrata Párt Somogy megyei szervezetét vezette. Amikor radikális földreform-törekvései miatt kizárták a pártból, a Vági-féle MSZMP-hez csatlakozott. A Vági-perben elítélték: két évet töltött börtönben, utána évekig rendőri felügyelet alatt állt. 1928-ban Bécsbe, majd Moszkvába emigrált. 1930-36 között Moszkvában a Nemzetközi Agrártudományi Intézet munkatársa volt. A háború kitörése után önként jelentkezett a magyar hadosztályba; ejtőernyős kiképzést kapott, de nem vetették be. Később a moszkvai Kossuth Rádió egyik szerkesztője lett. 1944 végén tért vissza Magyarországra és az MKP, majd az MDP Központi Vezetőségének és a Politikai Bizottságnak a tagja volt. 1944. december 22-én az Ideiglenes Kormány földművelésügyi minisztere lett. Az 1945-ös választások után rövid ideig - 1945. november 15. és 1946. március 20. között - belügyminiszter, 1947. szeptember 16. és 1949. június 8. között az Országgyűlés elnöke volt. 1948-ban összeütközésbe került a pártvezetéssel. 1949-ben megfosztották PB-tagságától, és önkritikát kellett gyakorolnia. Ezután ismét agrárkérdésekkel foglalkozott: a gödöllői Agrártudományi Egyetemen kapott tanszéket, és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai sorába választotta. 1950. december 16-tól élelmezési miniszter, 1952. január 5-től begyűjtési miniszter, majd 1952. november 14-től miniszterelnök-helyettes volt. Az MDP II. kongresszusán beválasztották a Központi Vezetőségbe, s tagja lett a Politikai Bizottságnak és a Titkárságnak is. 1953. július 4-én miniszterelnök lett. 1955. április 18-án leváltották miniszterelnöki tisztségéből, megfosztották pártfunkcióitól és akadémiai tagságától. 1955 decemberében kizárták a pártból. 1956. október 13-án visszavették az MDP-be. 1956. október 24. és november 4. között ismét miniszterelnök volt. November 1-4. között külügyminiszterként is tevékenykedett. (folyt.köv.)
1989. június 12., hétfő 16:40
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nagy Imre és négy mártírtársának életrajza (2. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
November 4-én a jugoszláv követségre ment. November 22-én családjával és híveivel együtt Romániába vitték. 1957 áprilisában Magyarországra szállították, és több mint egyéves vizsgálati fogság után, zárt és titkos tárgyaláson 1958. június 15-én halálra ítélték. Június 16-án kivégezték. Gimes Miklós 1917. december 22-én született Budapesten. Érettségi után a Szegedi Orvostudományi Egyetemre iratkozott be, tanulmányait azonban abbahagyta. A háború alatt munkaszolgálatos volt. 1944. nyarán néhány barátjával megszökött, és eljutott a jugoszláv partizánokhoz. 1945 januárjában érkezett vissza Budapestre. Belépett a Kommunista Pártba. Előbb egy ifjúsági lapnál, majd a Szabad Népnél dolgozott. 1954-ben a Szabad Nép tudósítójaként előbb Genfben, majd Párizsban töltött néhány hónapot, de a pártlaptól elbocsátották, és a Magyar Nemzethez helyezték át. 1955 májusában a Lapkiadó Vállalat taggyűlésén mondott beszéde miatt kizárták a pártból és elküldték a Magyar Nemzettől. A Corvina Könyvkiadó lektoraként dolgozott tovább. 1956. október 30-án társaival megindította a Magyar Szabadság című lapot, melynek első vezércikkét ő írta. November 4. után illegalitásba vonult, s barátaival kiadta az Október huszonharmadika című stencilezett lapot. December 5-én tartóztatták le. 1958. június 16-án kivégezték. Maléter Pál 1917. szeptember 4-én született Eperjesen. Apja jogakadémiai professzor volt, Jászi Oszkár szellemi köréhez tartozott. Eperjesen érettségizett, majd a prágai Károly Egyetem orvostudományi karán folytatta tanulmányait. 1938-ban, az első bécsi döntés után a budapesti egyetemre iratkozott át. 1940-ben önként jelentkezett katonai szolgálatra, majd a következő évben a Ludovika tisztképző tanfolyamára. 1943-ban avatták hadnaggyá, s a keleti frontra vezényelték. Páncélos főhadnagyként esett fogságba. 1944-ben a kijevi partizániskolán ejtőernyős kiképzést kapott; Erdélyben vetették harcba. Helytállásáért magas szovjet és magyar kitüntetésekben részesült. A háború után az újjászerveződő magyar honvédség tisztjeként teljesített szolgálatot. 1946-tól 1949-ig Tildy Zoltán köztársasági elnök testőrségének parancsnoka, majd a Szabályzatszerkesztő Csoportfőnökség parancsnoka, 1955-től a nem fegyveres szolgálatot teljesítő Műszaki Kisegítő Alakulatok parancsnoka volt. (folyt.köv.)
1989. június 12., hétfő 16:43
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nagy Imre és négy mártírtársának életrejza (3. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
Az ő parancsnoksága alá tartozott a Killián laktanya is, ahová 1956. október 25-én kivezényelték, hogy állítsa helyre a rendet. Október 31-én a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezték ki, és megválasztották a legfelsőbb operatív testület, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság tagjává. November 2-án vezérőrnaggyá léptették elő, és honvédelmi miniszterré nevezték ki. Ő vezette a küldöttséget, amely a szovjet hadsereg magyarországi parancsnokaival a csapatkivonások lebonyolításáról tárgyalt. A tárgyalást 3-án este Tökölön, a szovjet főhadiszálláson folytatták. November 4-ére virradó éjszaka a magyar kormánydelegáció tagjaival együtt őt is letartóztatták. 1958. június 16-án kivégezték. Szilágyi József 1917. június 20-án született Debrecenben, paraszti család ötödik gyermekeként. A debreceni Református Gimnázium elvégzése után a Tisza István Tudományegyetem jogtudományi karára iratkozott be. 1937-ben bekapcsolódott a Márciusi Front munkájába, a fasisztaellenes demokratikus összefogás szükségességét hirdette. Tagja lett a Front úgynevezett ,,kilences bizottságának,, és a Tovább szerkesztőbizottságának. 1938-tól már a kommunista pártnak is tagja volt, de mivel a Márciusi Front legális tevékenységét hatóságilag megakadályozták, Szilágyi és társai a Szociáldemokrata Párt keretei között dolgoztak tovább, a debreceni Munkásotthonban tartottak előadásokat. 1940-ben letartóztatták. Nyolc hónapos vizsgálati fogság után illegális kommunista szervezkedés vádjával elítélték. Egyéves büntetését 1941-ben a Kúria három évre emelte. 1944. március 15-én szabadult a szegedi Csillagbörtönből. Debrecen felszabadulása után a város rendőrkapitánya lett, majd országos rendőrfőkapitánnyá nevezték ki. Ebben a tisztségben dolgozott rendőrezredesi rangban 1945 szeptemberéig, amikor tüdőbetegsége miatt másfél évre fel kellett hagynia a munkával. 1947 elején tért vissza a közéletbe. Rajk László hívására a pártközpont karhatalmi osztályának élére került. Tagja lett a MDP Központi Ellenőrző Bizottságának. 1949 júniusában leváltották, és a Külkereskedelmi Minisztérium Terv- és Statisztikai Osztályának élére nevezték ki, 1950-ben leváltották. Ezután a Terményforgalmi Egyesüléshez került. Közben, 1951-ben beiratkozott a Műszaki Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karára. 1953-ig teljes visszavonultságban élt, 1955 elejétől Nagy Imre szűk baráti körébe került. 1956. október 13-án ő búcsúztatta a Farkasréti temetőben a néphadsereg törvénytelenül kivégzett, majd rehabilitált főtisztjeit. (folyt.köv.)
1989. június 12., hétfő 16:46
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nagy Imre és négy mártírtársának életrejza (4. rész) (OS)
|
![](../img/spacer.gif)
Fontos szerepet játszott a műegyetemisták október 22-i nagygyűlésén. Október 23. után előbb a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, Kopácsi Sándor mellett tevékenykedett, majd Nagy Imre miniszterelnöki titkárságát vezette. November 4-én a jugoszláv nagykövetségre ment, majd Romániába vitték. 1958 februárjában Nagy Imrével együtt került a vádlottak padjára, később azonban ügyét különválasztották. 1958. április 24-én végezték ki. Losonczy Géza 1917. május 5-én született Érsekcsanádon, református lelkészcsaládban. A hajdúböszörményi Kalvineumban érettségizett, majd beiratkozott a debreceni Tisza István Tudományegyetem bölcsészkarának francia-magyar szakára. Szilágyi József, Tariska István, Újhelyi Szilárd, Zöld Sándor és mások mellett a Márciusi Front ,,kilences bizottságának,, tagja, s a mozgalom Tovább című lapjának munkatársa volt. 1938-ban egyéves ösztöndíjat kapott a besanconi egyetemre. Hazatérése után 1939-ben a KMP tagja lett, majd újságíróként dolgozott a Népszava szerkesztőségében. Letartóztatták, szabadulása után az illegális pártsajtóban tevékenykedett. 1945 márciusától a Szabad Nép belpolitikai rovatvezetője, 1947-től országgyűlési képviselő, 1948. december 4-től miniszterelnökségi államtitkár volt. Beválasztották az MKP, majd az MDP Központi Vezetőségébe is, amelynek 1951 márciusáig, letartóztatásáig póttagja volt. 1949-ben a Népművelési Minisztérium államtitkára lett. 1951 márciusában letartóztatták. A bíróság elé a Márciusi Front egyik egykori debreceni vezetőjeként került. A Gyűjtőfogházból súlyos betegen, 1954-ben szabadult, amikor Nagy Imre kormányprogramja nyomán megkezdődtek a rehabilitálások. Párttagságát visszakapta, a Magyar Nemzet munkatársa lett. 1956. október 23-án a Központi Vezetőség tagjai közé választották, de ezt nem fogadta el. Hamarosan ismét Nagy Imre közvetlen munkatársainak egyike lett: a Parlamentben a sajtó- és propagandaügyeket intézte, és Nagy Imre utolsó kabinetjében államminiszter lett. Tagja volt annak a héttagú intézőbizottságnak, amelyre az MDP önmagát feloszlató Központi Vezetősége az új párt, az MSZMP ügyeinek intézését bízta. November 4-én Nagy Imrével együtt a jugoszláv követségre ment. Őt is Romániába vitték, majd hazahozták és a Fő utcai börtönbe került. 1957. december 21-én a börtöben halt meg. (OS)
1989. június 12., hétfő 16:48
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Simonfi Judit 426-683: Szeretné, ha a nyilvánosság előtt kiderülne, hogy a Magyar Posta mennyire szolgálja a lakosságot. Esete: Táviratot adott fel, aminél az utcát és a házszámot rosszul adta meg, ennek ellenére többször visszahívták, pontosíttották és a táviratot kézbesítették. Köszönetét szeretné kifejezni a posta dolgozó¬inak a munkájukért.
- Márton Lajos 157-466: Ma látta a riportot az amerikai típusú menedzseriskoláról - címét vagy a telefonszámát szeretné megtudni Azt szeretné tudni, hogy ez a rengeteg párt, meg ezek előadói ha csak beszélnek, ki fog itt dolgozni? Tudják-e önök, hogy egy Angyal ódámnak nevezett politikai hullámlovag l5-2o évvel ezelőtt az egyik legnagyobb marxista volt, az első marxista diákkörnek a vezetője, hogyan történhetett ilyen változás? Hogy lehet, hogy nem fél azoktól a tömegektől, akiknek annak idején az ideológiát oktatta?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|