|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz
"A költségek
messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem
ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését
ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás
megrendezésében."
SZER, Világhíradó:
Ki a gátra!
"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás
helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság
környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független
szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra
hétfőn, április 3-ikán.
Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok
indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10
és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben
találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8
kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor
találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez
mentek."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: miért fásultak bele a lengyelek a választásokba?
|
1990. június 1. péntek (MTI-Panoráma) - Minden idők
legalacsonyabb részvételi arányát hozták múlt vasárnap a
lengyelországi helyhatósági választások. A jogosultak mindössze 42,1
százaléka ment el a szavazni, s ezt az érdektelenséget meglehetősen
súlyos politikai figyelmeztetésnek tekintik Lengyelországban.
A 42,1 százalék mellett a kommentárok leggyakrabban egy másik számot emlegetnek: az év eleje óta 40 százalékkal csökkent a lakosság vásárlóereje. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a munkanélküliek száma már 400 ezerre tehető, akkor ez a ,,számmágia,, már önmagában is komoly következtetések levonására ad lehetőséget.
A lengyelországi új hatalomnak azért is okozott kellemetlen csalódást a kongó szavazóhelyiségek látványa, mert valójában most tartották az első, teljesen szabad és demokratikus választást. A tavaly júniusi parlamenti választásokon előre megegyeztek a képviselői helyek megoszlásáról - ennek ellenére a lengyelek 62 százaléka élt akkor alapvető jogával. A Szolidaritás, amelyet ugyancsak nyugtalanít tagságának lemorzsolódása, megtett minden tőle telhetőt: a bukott rendszer teljes felszámolására, a vidéken továbbélő ,,nomenklatúra,, szétveresére hivatkozva sürgette, kérte a lengyeleket, hogy menjenek el szavazni.
A Szolidaritás számára a régi rendszer végleges lebontásán túl egy másik tétje is volt a választásnak. Május második felében a helyhatósági szavazás kérdését teljesen háttérbe szorította a tengermelléki vasutasok ,,vadsztrájkja,,. A kormánypozicióban lévő, szakszervezetnek már aligha nevezhető Szolidaritás elítélte az akciót, de a régi állampárti, most ellenzéki OPZZ szakszervezeti szövetség felkarolta azt. (A számok a két szervezet esetében is beszédesek: a Szolidaritás kezdeti 10 milliós tagságából mára csak 1,5 millióan maradtak, az 1980-ban padlóra került OPZZ pedig ma már 7 millió tagot számlál.)
A sztrájk végül - Lech Walesa személyes közbenjárására - a kormány számára megnyugtatóan zárult. A kilenc hónapja hivatalban lévő Mazowiecki-kormány azonban mégsem örülhetett, hiszen a vasutasok helyett a szavazók léptek ,,sztrájkba,,. A több mint 10 millió választópolgár távolmaradása egyértelműen arra utal, hogy a lengyel társadalom többségét nem sikerült meggyőzni a beteg gazdaság sokkterápiás kezelésének helyességéről.+++
MTI-Panoráma
1990. június 1., péntek 12:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|