Rendszerváltás és az MTI

	Kié a föld Magyarországon?
-------------------------- München, 1990. május 28. (SZER, Magyar híradó) - Farkas Pál magyarázza el, hogy mi a különbség a kisgazdák és az Agrárszövetség földpolitikája között. Min vitatkoznak - amíg közben nő az agrárolló. - Mindent meggondolt- és megfontolt-e az új földművelésügyi miniszter Nagy Ferenc József, amikor kialalkította a kormány mezőgazdasági programját - ezt a kérdést vitatták meg a múlt hét végén Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének tanácskozásán. Állásfoglalásuk csak egy az éles támadások közül, melyek a Független Kisgazdapártnak tulajdonított mezőgazdasági kormányprogramot érték. Holott a programtervezet az MDF-el folytatott kemény egyeztetések során formálódott. A végleges - a kisgazdák által is elfogadható - változat csak a múlt hét elején készült el. Valószínűleg sokkal érzékenyebben érintette a kisgazdákat, akik a program alapelveinek elfogadásától tették függővé részvételüket a kormánykoalícióban, hogy elképzeléseik a parlamentben is a viták kereszttüzébe kerültek. Az Országgyűlésben is felvetett kérdésre adott válasznak tekinthetők a Magyar Parasztszövetség országos nagygyűlésén vasárnap Orosházán elhangzottak. A felszólalók - köztük két kisgazdapárti miniszter - ismertetik az agrárprogram alaptéziseit, kiemelve a legfontosabb elemeket. Nagy Ferenc József arról beszélt, hogy - bár a társadalom jogosan türelmetlen - fél évszázad törvénytelenségeit nem lehet elkapkodva, átgondolatlanul orvosolni. (folyt.) 1990. május 28., hétfő
Vissza »

	- Kié a föld Magyarországon? - 1. folyt.
A Kisgazdapárt földtörvény-tervezete józan paraszti mértéktartást, a termelőszövetkezetek fokozatos és önkéntes átalakítását irányozza elő. A törvény életbe lépésével a termelőszövetkezetek önálló jogi személyként megszünnének létezni, de lehetőség nyílna arra, hogy akár azonnal átalakulhassanak a tulajdonosok és földbérlők önkéntes szövetségévé. A jól működő nagygazdaságok fennmaradására így adott a lehetőség, hiszen ezek elhamarkodott felszámolása nem is lehet cél, sokkal inkább átalakításuk vállalkozó jellegű társas szövetkezetekké. De a hajdani jogos tulajdonosoknak és örököseiknek visszajár a föld, melyet a Rákosi-időszakban fizikai, a hatvanas években gazdasági kényszerrel vették el a parasztságtól, ezért gondos előkészítés, a telekkönyvek és a földértékelési rendszer alapos felülvizsgálata után fel kell ajánlani azokat eredeti tulajdonosaiknak. A tulajdonosok persze nem kötelesek visszavenni földjüket vagy művelni azt -, de kötelesek gondoskodni megműveléséről, azaz eladni, vagy bérbe adni, ha maguk nem kívánnak gazdálkodni. A földtulajdonnal kapcsolatos rehabilitáció első ütemében zárolni kívánják a termelőszövetkezeti földterületek eladását, majd nyáron a tulajdonosi rehabilitációról, őssszel a földtulajdonról terjesztenek be törvénytervezetet az Országgyűlés elé. Ma még nem tudni, hogy a Magyar Parasztszövetség nagygyűlésénak felszólalói elérték-e a céljukat, sikerült-e egyszerre megnyugtatniuk a mezőgazdaságban dolgozókat és a parlamenti pártokat? Hiszen az agrárkérdésben még a Demokrata Fórum és a kisazdák sem tudtak igazán közös nevezőre jutni. Megegyezésük sokkal inkább kényszer, mint belátás következménye. (folyt.) 1990. május 28., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Kié a föld Magyarországon? - 2. folyt.
A gazdasági bizottság meghallgatása során éppen az MDF képviselői támadták leghatározottabban az új minisztert - kidolgozatlannak, kiegyensúlyozatlannak, nem elég fokozatosnak nevezve programját. Még keményebben reagált az ellenzék. Az SZDSZ szerint a beterjesztett földtulajdon-koncepció az ősiség elvét túlhangsúlyozva, valójában ellentétes a parasztság valós érdekeivel. A Fidesz az 1947-es földtulajdon visszaállítására tett javaslatot az egykor államosított egyéb tulajdonok visszaadása nélkül, társadalmilag jogosulatlannak és igazságtalannak minősíti. Az MSZP szerint a program szép óhajokat sorol fel, de elmulasztja megmutatni az óhajok teljesítéséhez vezető utat. Az Agrárszövetség debreceni tanácskozásának állásfoglalása ehhez még hozzáteszi: a földtulajdon reformja a tulajdonreform része legyen, de a jóvátátel eszköze. A mezőgazdaság pedig várhatóan egyre keményebb kihívásokkal kerül szembe a kilencvenes években. Belföldön egyre szélesebbre nyílik az agrárolló, nő a különféle mezőgazdasági termékek felvásárlási ára, és a megtermelésükre felhasznált ipari termékek, gépek, anyagok ára között. A különbség 10 százalékos volt, és a piacggazdaság bevezetése, a minőségi követelmények, így a konvertibilis import növekedése miatt feltehetőleg tovább nő. Külföldön a magyar agrártermékek hosszú távon arra az európai Közös Piacra kerülnek be, ahol az agrár-protekcionizmus általánosan alkalmazott eszköz, miközben itthon éppen a támogatások felszámolása, a reális piaci viszonyok kialakítása a cél. A Kisggazdapárt választási programjára alapozott kormányprogram egyelőre aggályokat kelt bírálóiban: ma még nem látható tisztán, képes lesz-e kezelni a magyar mezőgazdaságot érő kihívásokat. +++ 1990. május 28., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »