 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz
"A költségek
messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem
ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését
ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás
megrendezésében."
SZER, Világhíradó:
Ki a gátra!
"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás
helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság
környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független
szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra
hétfőn, április 3-ikán.
Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok
indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10
és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben
találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8
kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor
találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez
mentek."
|
|
|
|
|
|
 |
The Guardian: magyarok és románok Erdélyben (1.rész)
|
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
London, 1990. április 3. kedd. (MTI-tud.) - Egy román és egy
magyar faluban folytatott beszélgetései alapján számol be Ian
Traynor, a The Guardian tudósítója arról, amit riportjának cimében
így fogalmaz meg a szerkesztőség a lap keddi számában: ,,Egymás
torkát szorongatják a parasztok Erdélyben,,.
,,Erdély román föld és egyetlen román sem akarja, hogy itt
különálló magyar körzet legyen,,. ,,Magyarnak tartom magam, de nem
kívánok magyar állampolgár lenni és ugyanígy gondolkodik az
Erdélyben élő magyarok 95 százaléka, ,- idézi a brit újságíró
Todoran Sabint, a 2800 lélekszámú, teljes egészében románlakta
Hodák, és Orbán Ferencet, a 2200 lélekszámú, 97 százalékban magyar
lakosságú Nagyernye polgármesterét. Kiemeli, hogy a marosvásárhelyi
véres események hullámai mindkét községet elérték, ám a hodákiak és
a nagyernyeiek - Nagyernyén történt - öszecsapásáról egymásnak
teljesen ellentmondó megvilágításban számolnak be.
,,A magyarok nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy nincsenek területi
igényeik, nem törekszenek területi autonómiára, és még kevésbé
Magyarországgal való újraegyesülésre - írja Traynor. - A románok
erre azt válaszolják, hogy a magyar nyelvű közoktatás érdekében
folytatott kampány csupán a nagy változások jelentéktelennek látszó
kezdete. Mindkét oldal egyetért abban, hogy a decemberi forradalmi
fellángolás soha azelőtt nem látott módon összehozta a szembenálló
közösségeket, az új szabadság azonban láthatólag több problémát
okoz, mint amennyit megold,,. ,,A diktatúra a felszín alá szorította
az ellenségeskedéseket, ám száz nappal a forradalom után immár
minden megváltozott. Úgy tűnik, hogy most, amikor Románia az 1937.
óta első szabad választásokra készülődik, politikai tőkét lehet
kovácsolni a vitából. A magyarok azt mondják, hogy bárkire hajlandók
szavazni, aki kötelezettséget vállal nemzetiségi jogaik
biztosítására. Sabin polgármester pontosan tudja, hogy kire fog
szavazni: az izmosodó Vatra Romanaesca szervezetre,, - írja a The
Guardian munkatársa. Befejezésül ismét a két polgármestert idézi:
(folyt.)
1990. április 3., kedd 11:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|