 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz
"A költségek
messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem
ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését
ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás
megrendezésében."
SZER, Világhíradó:
Ki a gátra!
"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás
helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság
környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független
szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra
hétfőn, április 3-ikán.
Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok
indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10
és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben
találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8
kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor
találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez
mentek."
|
|
|
|
|
|
 |
Romániai magyarság - Sütő András (1. rész)
|
Bukarest, 1990. február 10. szombat (MTI-TUD) - A
Ceausescu-diktatúra magyarellenes akcióiról Marosvásárhelyen
előkerült bizalmas okmányokat hozott nyilvánosságra az A hét című
hetilap, amely ezzel kapcsolatban beszélgetést közölt Sütő
Andrással. A neves iró kijelentette: ,,A forradalom napjaiban
szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő
cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű
betelepítési akciójáról és annak eredményéről,,.
A hetilap által közöltekből kitűnik: Marosvásárhelyen az
1977-ben tartott hivatalos népszámláláson a város magyarsága 62
százalékot alkotott, a románoké pedig 35,8 százalék volt. 1985
elején az arány 55,9:42,9-ra változott, még mindig a magyar
kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most
előkerült bizalmas és titkosan kezelt adatai alapján 1990-re román
többséget akart kialakítani a román vezetés. Ezért még 1985-ben azt
javasolták, hogy öt év alatt 22800 román nemzetiségű személy
betelepítését engedélyezzék a ,,zárt városba,,. Ezzel a román
lakosság részaránya elérte volna 1990 végére az 58-60 százalékot.
A nyilvánosságra került tervet kommentálva Sütő hangoztatta,
hogy az számszerűleg fedi föl azt az államilag szervezett
lakosságmozgatást, amelynek eredményeként megszaporodott a magyar
munkanélküliek száma. Így fény derül arra, hogy a szakiskolát,
főiskolát végzett magyar fiatalok ezrei, tízezrei miért
kényszerültek távoli megyékben munkát vállalni, hogy a helybeli
születésű tanáro, orvosok miért kényszerültek ezrével Moldva
falvaiba.
Sütő András nyomatékosan hangsúlyozza: az ügyben érintett román
lakosságot a legcsekélyebb mértékben sem érheti bírálat, vagy
elítélés. Nem bűne, hogy a diktátornak a Sztálinéhoz hasonló
jelszava volt: ,,A magyarság kérdése csupán vagonkérdés,,. Távlati
elgondolása szerint a romániai magyarság, de kiváltképp a
Székelyföld etnikai szétszóratásának fasisztoid célját szolgálta
többek közt a falurombolás terve is, amellyel a Székelyföld mint
etnikai egység megsemmisült volna. (folyt.)
1990. február 10., szombat 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|