|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz
"A költségek
messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem
ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését
ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás
megrendezésében."
SZER, Világhíradó:
Ki a gátra!
"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás
helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság
környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független
szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra
hétfőn, április 3-ikán.
Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok
indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10
és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben
találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8
kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor
találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez
mentek."
|
|
|
|
|
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.
Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését, mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5. paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú. A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket. Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt megváltoztatta véleményét. Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben. Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé terjesztik. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (2. rész)
|
Elhangzottak olyan vélemények is, hogy az ,,állva maradt,, négy jelölt is mondjon le, és tiszta lappal kezdődjön újra a jelölés. Ám mivel a jelölő bizottság támogatja a négy jelöltet, a bizottság egyenként szavazott a személyekről, s nem emelt kifogást Kilényi Géza, Solt Pál, Sólyom László és Zlinszky János jelölése ellen. Az ötödik helyre az MSZP tehet javaslatot a jelölő bizottságnak. Vélemények szerint ez nem okoz majd nehézséget, hiszen az MSZP ,,tarsolyában,, több rátermett személy is van. Megtárgyalta a bizottság Roszik Gábor önálló indítványát, amelyben a Pest megyei képviselő a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványokra vonatkozó rendelkezéseit javasolja módosítani. A jogi bizottság támogatta a javaslatot, azzal, hogy az előterjesztő a végrehajtáshoz szükséges szabályokkal egészítse ki módosító indítványát. Egyetértettek a Munka Törvénykönyvének módosításával is, miszerint: ,,a munkaviszony létesítésekor és a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek meghatározásakor tilos hátrányos megkülönböztetést tenni a dolgozók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, illetve politikai meggyőződésük miatt.,, A Büntető Törvénykönyv módosításához - amely megszünteti a szigorított őrizetet - László Jenő igazságügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: ez az intézkedés a bevezetése óta eltelt másfél évtizedben nem hozta meg a kívánt eredményt, nem vette elejét a többszörös visszaesők bűnözésének. Az új Büntető Törvényvkönyv büntetési rendszerében azonban ki kell munkálni azokat az eszközöket és módszereket, amelyek továbbra is védik a társadalmat a megrögzött bűnözőkkel szemben. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye) aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az utóbbi időben szinte minden ülésszakon módosították a Btk-t. Úgy vélte, időszerű a büntetési rendszer felülvizsgálata, de nem úgy, hogy egyenként kiiktatják a különböző intézkedéseket, büntetéseket. Filló Pál (Budapest) a lakosság hangulatára hivatkozva nem támogatta a bejelentett javaslatot, mondván: a közvélemény úgy ítéli meg, hogy a bűnözők egyre szabadabban garázdálkodhatnak, minden egyes jogszabálymódosítás valamilyen formában könnyítést tartalmaz számukra. A bizottság végül támogatta a törvényjavaslatot. Ugyancsak elfogadásra javasolták az Országgyűlésnek - az alkotmánymódosítással összefüggésben - a bírósági, az ügyészségi és a honvédelmi törvény módosítását. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (3. rész)
|
Délután került napirendre az illetéktörvény, amelynek módosítását a közelmúltban elfogadott, január 1-jén hatályba lépő, a ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről szóló törvény tette szükségessé. A javaslat értelmében az útlevél kiadásának illetéke 500 forint, a kivándorlási szándék bejelentésekor 200, annak útlevélbe történő bejegyzésekor 800; a bevándorlás kezdeményezésekor 1000, az engedély érvényességének meghosszabbításakor 500 forint illetéket kell leróni. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:32
|
Vissza »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (4. rész)
|
Az ülésen élénk vita kerekedett arról, mi lesz a pénzügyminisztériumi rendeletek által szabályozott illetékekkel. A minisztérium illetékesei szerint semmiképpen sem szabadna bizonytalan helyzetet teremteni, a költségvetésnek mindenképpen szüksége van ezekre a bevételekre is. A képviselők viszont ragaszkodtak az illetékek teljes, törvényi szabályozásához. Végül is olyan kompromisszum született: július 1-jéig a kincstár a korábbi PM-rendeletek alapján szedheti a megállapított illetékeket. Azt követően már csak olyan illetékek behajtására kerülhet sor, amelyeket törvény szabályoz. A bizottság ezzel a kiegészítéssel elfogadta az illetékről szóló törvényjavaslatot. Ezután meglehetősen hosszadalmas vitára került sor a beterjesztett adótörvény-javaslatokról, a jövő évi költségvetési irányelvekről és a hároméves kormányprogramról. Farkas István pénzügyminiszter-helyettes megpróbálta meggyőzni a képviselőket arról: mindenképpen szükség van az új adótörvényekre. Ám a jogi bizottság tagjainak többsége kételkedett ebben. Többen megkérdőjelezték: szükséges-e egyáltalán a jelenlegi Parlamentnek új adótörvényeket alkotni, elegendő lenne a meglévő személyijövedelemadó-táblát némileg korrigálni, s a régi jogszabályokat továbbra is érvényben hagyni. Mivel a kormány korábbi ígéreteit nem tartotta be, a társadalom, a szavazók bizalmatlanok, nem látják a beterjesztett program megvalósításának garanciáit. A képviselők többsége úgy vélekedett: amennyiben mégis napirendre tűzik az adótörvényeket, ez csak a társadalmi feszültséget növeli. Ezért Tallóssy Frigyes (Budapest) végül is azt javasolta: a pénzügyminiszter ne terjessze a Parlament elé az érintett törvényjavaslatokat. A képviselők végül is elnapolták a döntést. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság pénteken délelőtt 10 órakor folytatja ülését, s akkor határoznak arról: hogyan foglaljanak állást a kérdésben. (MTI)
1989. november 16., csütörtök 18:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|