Rendszerváltás és az MTI

	MDF-nagygyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban (1. rész)
1989. október 22., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlésének befejezését követően vasárnap este nagygyűlést rendezett az MDF a Nemzeti Sportcsarnokban. Lezsák Sándor, az MDF elnökségének tagja elöljáróban elmondta, hogy a rendezvénynek különös aktualitást ad a most befejeződött MDF országos gyűlés, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának első szabad megünneplése. A mintegy ezer fős közönséghez először Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke szólt. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a Recski Szövetség azért kötött megállapodást az MDF-fel, mert ez az a mozgalom, amely a pártérdeket képes a nemzet érdeke alá rendelni. Kiemelte, hogy az MDF mentes minden szélsőségtől, a józan mértékletesség jellemzi, de nem a megalkuvás. Ezután Dénes János, a Kőbányai Gyógyszerárugyár 1956-os munkástanácsának elnöke emlékezett vissza az akkori eseményekre. Csengey Dénes, az MDF elnökségének tagja beszédében kiemelte, hogy nagy nap előestéjéhez érkeztünk, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ünnepe, valamint a negyedik magyar köztársaság kikiáltása előtt állunk. A továbbiakban arról szólt, hogy Magyarországon mindenki tudja: a lépés a diktatúrából a demokráciába elkerülhetetlen. Ám ez a lépés nem lesz könnyebb, mint elődeink bejövetele a Vereckei-szoroson. Az ország jelenleg az útkeresés állapotában van, az állampolgárok keresik azt a mozgalmat, azt a gondolatot, amelynek segítségével képesek megtenni a lépést a diktatúrából a demokráciába. A magyar népet el kell juttatni ahhoz a lehetőséghez, hogy az erre vonatkozó elképzelések közül szabadon kiválaszthassa azt, amelyik neki a legmegfelelőbbnek tűnik. Az MDF ezt figyelembevéve nem szorgalmaz koalíciót más pártokkal a választások előtt. A nagygyűlés résztvevőit üdvözölte Andrzej Potocki, aki a lengyel Szolidaritás és Michael Göbel, aki a keletnémet Új Fórum képviseletében vett részt az MDF országos gyűlésén. Ezt követően Csurka István mondott beszédet. Amit ma megélünk, az maga a békés forradalom - hangsúlyozta a szónok. - Holnap délben, amikor megszólalnak a harangok, és az Országház erkélyéről az Országgyűlés elnöke, a jelenlegi ideiglenes államfő kikiáltja a Magyar Köztársaságot, már törvénybe és alkotmányba van foglalva szinte minden követelés, amiért az utóbbi években küzdöttünk. (folyt.köv.) 1989. október 22., vasárnap 20:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MDF-nagygyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban (2. rész)
A továbbiakban rámutatott: nem engedhetjük meg, hogy ennek az átalakulásnak és új rendnek kárvallottjai is legyenek; nem engedhetjük meg, hogy ennek a demokráciának a javaiból ne részesedjék minden társadalmi réteg; nem engedhetjük meg, hogy ennek a csendes forradalomnak, amely egy rossz rendszer tönkremenésének a végső folyamata is volt, az igen borsos számláját ugyanazok fizessék meg, akik eddig is minden számlát megfizettek. Most akkor járunk el helyesen és az 1956-os forradalom szellemében - folytatta a szónok -, ha azon kezdünk gondolkozni, mit kell tennünk az újjáépítésben. Végezetül rendkívül fontosnak minősítette a választások mielőbbi megtartását, azt hangoztatva, hogy tiszta helyzetet most már csak a népszuverenitás gyakorlati megteremtése hozhat. Amit politikai egyezkedéssel, tárgyalással, parlamenti úton el lehetett érni, azt már elértük, most arra van szükség, hogy az egész társadalmat bevonják a történelemalakítás folyamatába, és ez csak a választások mielőbbi megtartásával lehetséges - hangsúlyozta Csurka István. A politikai nagygyűlés résztvevői nagy tapssal, felállva köszöntötték az esemény utolsó szónokát, Für Lajost. Az MDF köztársaságielnök-jelöltje hangoztatta: a szervezet számára lezárult a készülődés, az erőgyűjtés korszaka, a tettek, a megméretések ideje következik. Az MDF történelmi feladatai közé sorolta a közerkölcsök vészes lezüllésének megállítását, a legrobbant, kizsigerelt gazdaság életrekeltését, a nemzeti köz- és önérzet visszaállítását, a politikai demokrácia megteremtését, a helyhatósági önkormányzatok létrehozását. Mindezekkel egyidejűleg fontos feladat a nemzet függetlenségének, az állam szuverenitásának megteremtése. Für Lajos kifejezte meggyőződését, hogy a ma élők csak akkor lesznek méltók a múlthoz, csak akkor lesznek érdemesek a jövendő megbecsülésére, Európa és a nagyvilág bizalmára, ha meg tud mozdulni a nemzet minden polgára. Hangoztatta: nem elég talpra állni, el is kell indulni, felemelt fejjel, méltósággal, öntudattal, leküzdve a közönyt, a folytonos gyanúsítgatásokat, emberként és magyarként cselekedve egyszerre. (MTI) 1989. október 22., vasárnap 20:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »