|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz
"A költségek
messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem
ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését
ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás
megrendezésében."
SZER, Világhíradó:
Ki a gátra!
"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás
helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság
környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független
szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra
hétfőn, április 3-ikán.
Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok
indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10
és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben
találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8
kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor
találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez
mentek."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét.
Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista brigádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizni. Telek Zoltán István-aknai bányalakatos azt szorgalmazta, hogy a párt vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is erősítheti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális biztonság megszilárdításán. Nemes Gyula Zobák-aknai vájár hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztesei közé tartoznatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú energiastratégia teheti biztossá. Dénes János Zobák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér Szászvár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám, a nagymányoki brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János kőfejtési brigádvezető a vezetők rátermettségének fontosságáról szólt. Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program a 90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság megteremtése 1.5-2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes embernek, hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőben kevesebb szénre lesz szükség. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (2. rész)
|
Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki bányászoktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, de értsék meg, hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait. Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (3. rész)
|
Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgató elmondta, hogy a mecseki kokszszén iránti igény 1992-ig fokozatosan megszűnik, így a szénteremelés félmillió tonnával csökken, és emiatt 3000 dolgozójától - köztük 500 lengyel bányásztól - kell megválnia a vállalatnak. Ez még akkor is feszültségek forrása, ha a ,,szénfalakon,, munkaerőhiány van. Kovács István, a Mecseki Ércbányák pártbizottságának titkára hangoztatta, hogy érzékelhető ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent robbanással fenyegető válságot. Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezéseként a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Baranya megye országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly Baranyában (4. rész)
|
Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagjaival és a testület üléseinek állandó meghívottaival találkozott. Dányi Pál, a Baranya megyei pártbizottság első titkára a párt helyi párt munka stílusának megújításáról szólva elmondta, hogy a testület minden második ülésének napirendjén az adott helyzet által felvetett időszerű kérdések szerepelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt vb politikai műhelyként is igyekszik segíteni az országos testületek és vezetők munkáját. Grósz Károly az elhangzott észrevételekre és kérdésekre válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A vezetés események utáni ,,kullogását,, kifogásoló észrevételre a párt főtitka azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti helyenként a késedelem látszatát. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára a találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Károlynak, amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KISZ-szervezetek Tanácsa és a KISZ-en belül megalakult, a dolgozó fiatalokat tömörítő szövetség megyei szervezői fogalmazták meg a párt politikájával kapcsolatos álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság közvetett irányításának, a valóságos társadalmi tulajdon megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi tőke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vállalkozások terének szabadabbá tételét szorgalmazzák. Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktivista előtt. A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a megjelenteket, majd Grósz Károly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gazdasági, politikai és ideológiai-szellemi területei közti összhang kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20-25 évre szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia, ugyanakkor rámutatott, hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás forrásait - akár politikai kompromisszumok árán is - meg kell találni. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 19:19
|
Vissza »
|
|
Grósz Károly Baranyában (5.rész)
|
Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország kapcsolataival. - A magyar-jugoszláv kapcsolatok - mondotta Grósz Károly - az élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg megoldhatatlan problémák nem terhelik. További gazdagításukhoz, élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly érdeke fűződik, s ehhez számos, kölcsönösen kiaknázható lehetőséggel rendelkezünk. Együttműködésünknek újabb tartalmat, ösztönzést ad a mindkét országban kibontakozó reformfolyamat. Fokozódik az egymás iránti érdeklődés, tudatosabbá vált növekvő egymásrautaltságunk. Ennek eredményeként elmélyült a politikai bizalom, tartóssá vált az érdemi tájékoztatás, és a formalitásoktól mentes konzultációk igénye. Ezt azért is nagyra értékeljük, mert nyilvánvaló, hogy a reformok tekintetében is hasznos mind az azonos és hasonló, mind az eltérő sajátosságok, gyakorlati lépések tapasztalatainak megismerése. - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között tartalmas együttműködés alakult ki. Rendszeressé vált a főtitkárok találkozója, a legutóbbinak 1987-ben Budapest volt a színhelye. Mindkét részről közös az igény arra, hogy ez terjedjen ki a párt- és állami vezetők szélesebb körére. - Gazdasági kapcsolataink a két országban meglevő belső gondok ellenére is stabilak. A magyar-jugoszláv árucsereforgalom 1988-ban 540 millió dollár volt, ami 7,5 százalékkal meghaladta az előző évit, és a szolgáltatásokkal együtt a külkereskedelmi forgalom elérte a 710 millió dollárt. Fontos, hogy a teljes forgalom mintegy 35 százalékát a hosszú távú és kooperációs egyezmények keretében szállított termékek teszik ki. 1988-ban helyezték üzembe a két ország villamosenergia rendszerét összekötő távvezetéket. Megegyezés jött létre a Jugoszláviába irányuló gáz-tranzitszállítások növelésében. Jugoszláviai építőipari vállalatok végeznek nálunk jó minőségű munkát. A közvetlen gazdasági együttműködésben további nagy lehetőségeket látunk. - Széles körűek és tartalmasak a tájékoztatási, kulturális, oktatási és tudományos kapcsolataink. Ezeket a történelmi tradíciók és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik alkalmassá. - Rendszeres a két ország lakosságának tömeges érintkezése. Ez nagyban elősegítette, hogy népeink reális képet alakítsanak ki egymásról. - A magyar-jugoszláv együttműködésben egyértelműen stabilizáló tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek hídszerepe.(folyt.k.)
1989. február 24., péntek 19:24
|
Vissza »
|
|
Grósz Károly Baranyában (6.rész)
|
Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái gazdagodnak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen a téren is kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új alkotmány, és előrehaladott állapotban van egy önálló nemzetiségi törvény előkészítése. A Szózat hangjaival végetért nagygyűlést követően Grósz Károly kétnapos baranyai látogatásának utolsó programjaként Pécs vezetőivel találkozott, majd pedig a a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának tapasztalatairól. (MTI)
1989. február 24., péntek 19:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|