|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A világkiállítás térségek elszegényedését okozhatja - A Szociáldemokrata Ifjúsági Kör felhívása a választópolgárokhoz
"A költségek
messze fölülmúlják a vízlépcső építésének kiadásait, de itt sem
ismeretes még megközelítően sem az összeg. A döntések előkészítését
ugyancsak egy szűk csoport végzi, mely érdekelt a világkiállítás
megrendezésében."
SZER, Világhíradó:
Ki a gátra!
"Ki a gátra! Nézzük meg Nagymarost közös szemmel a rombolás
helyén!" - így kezdődik a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság
környezetvédő csoportjának, a Duna-mozgalmaknak és más független
szervezeteknek a közös felhívása békés, tiltakozó kirándulásra
hétfőn, április 3-ikán.
Akik idejében megváltották a jegyüket, azok számára különvonatok
indulnak Zebegénybe reggel 8 és 9 óra között, Nagymarosra pedig 10
és 11 óra között. A kirándulni vágyók ugyanis Zebegényben
találkoznak 10 órakor a Duna-parton, onnan teszik meg együtt a 8
kilométeres gyalogutat Nagymarosig, ahol délben 12 órakor
találkoznak mindazokkal, akik egyenesen a nagymarosi építkezéshez
mentek."
|
|
|
|
|
|
|
- A hallgatók észrevételei - 1. folyt.
|
A szövetség külügyminiszterei rendszeresen tanácskoztak, és legfőbb gondjuk az volt, hogy Magyarország, az akkori Magyarország irredenta törekvéseit megakadályozzák. Ennek a történelmi előzménynek a számontartása azért fontos, mert ebből azt is megértjük, hogy ilyen formában a múlt nem ismétlődhet meg. Magam utoljára 1968-ban éreztem a kisantant országainak újbóli egymásra találását, de ennek akkor nem volt csupán magyarellenes éle. Amikor 1968-ban a Kreml Kádár János segítségével berántott bennünket Csehszlovákia megszállásának kalandjába, Jugoszlávia állt ki legerősebben a csehek és szlovákok mellé. Akkoriban véletlenül épp Jugoszlávaiában tartózkodtam, és a népben nagyon erős magyarellenes hangulat is volt, olyannyira, hogy a tengerparton, ahol ugyancsak megszokták az idegeneket, a végén tanácsosabbnak tartottuk, hogy ne beszéljünk magyarul családommal, ha az ottani lakosok közelébe kerültünk. Csak azért, mert magyar voltam, több ízben szóval felelősségre vontak a bevonulás miatt. Románia pedig, annak ellenére, hogy a Varsói Szerződés tagja, kimaradt a csehszlovákiai bevonulásból. Nos ekkor, 1968-ban rövid időre valamiféle érzelmi kisantant jött létre. Amikor pedig egyik nagy írónk, aki azóta elhúnyt, nem éppen diplomatikus nyilatkozatot adott egy nyugatnémet lapnak arról, hogy a határok igen is megváltoztathatók etikai alapon, rögtön egymás után itélte el a kijelentést Belgrád, Prága, Bukarest. Ez is egy tipikus kisantant reflex volt. Tudomásul kell vennünk, nagy a valószínűsége annak, hogyha bárki is megkérdőjelezné mai határainkat, a kisantant, minden írásos megegyezés nélkül is újra felállna ellenünk. De most nem erről van szó. Prágában, Bukarestben és Belgrádban jól tudják, hogy Magyarország a demokratikus reformok felé indult el, és ki-ki másképpen reagál erre. A jugoszláv fővárosban rokonszenveznek a magyar törekvésekkel. (folyt.)
1989. június 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Kérem szépen, röviden annyit szeretnék mondani innen, Bajorországból, hogy a budapesti pártházza] szemben állva, a jobboldalon lévő kis házba 8 évvel ezelőtjt megtalálták azokat az embereket befalazva, akik kopogtak. De tekintettel arra, hogy akik kirendelték az egészségügyieket, és a karhatalom rögtön eltávolította őket, nem tudom, hogy azóta tudnak-e róla. Kötelességemnek tartottam, hogy ezt az információt közöljem önökkel."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|