Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (23. rész)
A kistermelés és magángazdaságok perspektívájához azonban az is hozzátartozik, hogy oldódjanak a mai földtulajdon-szerzési és földhasználati kötöttségek, amelyek nem felelnek meg a piaci gazdasági modell követelményeinek, akadályozzák a verseny kibontakozását. Ennek legfőbb oka az, hogy a földek csak korlátozottan forgalomképesek, a termőföldnek mint vagyonnak nincs sem forgalmi, sem nyilvántartási értéke. A földtörvény korszerűsítése során az egyéni földhasználat lehetőségeit célszerű bővíteni. Az egyéni földtulajdon-szerzést a jelentkező igényekhez igazodóan piaci mechanizmusok útján, a földforgalmazás adminisztratív korlátainak feloldásával lehet biztosítani. A nagyüzemi szervezeti keretek és autonómia korszerűsítése során ugyancsak meg kell haladni az eddigi lehetőségeket és gyakorlatot. A jelenlegi merev, rugalmatlan kereteket tovább kell fejleszteni, hogy alkalmasabbak legyenek a piachoz való rugalmas igazodásra és az emberi kezdeményezőkészség, vállalkozás kibontakoztatására. Ezt az igényt olyan típusú nagyüzemi formák és keretek elégítik ki, amelyek a nagyüzemen belül önállóan gazdálkodó, vállalkozási jellegű szervezeteket működtető központtá válnak. Ahol erre igény és lehetőség van - szigorúan az önkéntesség alapján - a nagyüzemek rugalmasan alakulhassanak át adottságaiknak jobban megfelelő, a piaci alkalmazkodást jobban szolgáló szervezeti formává: ideértve a szövetkezetek átalakulásának lehetőségét is különböző társaságokká, vagy akár ennek fordítottját is. A piac tényleges működése azt is igényli, hogy a nagyüzemek mint piaci szereplők megfelelő önállósággal, autonómiával rendelkezzenek. Ehhez le kell építeni az aprólékos jogi és pénügyi szabályozást, a gazdálkodásba való formális és informális beavatkozásokat. A tulajdonviszonyoknak a népgazdaság egészében indokolt továbbfejlesztése mellett az agrárpolitika megújítása is igényli a szövetkezetpolitika korszerűsítését. Az elmúlt időszakban a szövetkezeti sajátosságok kellő érvényesülését, s főleg a tagok tényleges tulajdonosi pozíciójának gyakorlását nem tette lehetővé a döntően szövetkezetekre is alkalmazott, az önállóságot nagymértékben korlátozó állami, jogi és pénzügyi szabályozás. (folyt. köv.) 1989. február 20., hétfő 19:26
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »