Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (20. rész)
A jövő sikeres agrárpolitikájának kialakításánál először is számba kell venni azokat a körülményekeket, amelyek indokolttá teszik az agrárpolitika megújítását. Elsőként a nem kielégítő érdekeltséget és piaci alkalmazkodóképességet, amelyek együtt vannak jelen és egymás hatását erősítik. Sok jel mutat arra, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége romlott, a mezőgazdasági nagyüzemek egyre szélesebb körében az egyszerű újratermelés pénzügyi feltételei is hiányoznak, az eszközállomány elhasználódottsági foka növekszik. A második tényező az a kihívás, amelyet a tartósan kínálati helyzetben lévő bel- és külpiac, a protekcionista nemzetközi kereskedelempolitika jelent. Ismeretes továbbá, hogy a mezőgazdasági termelés sajátosságait a világon mindenütt figyelembe veszik. Ezt tettük eddig mi is, ezt fogjuk tenni lehetőségeink szerint ezután is. Azt is látni kell azonban, hogy az ország gazdasági helyzetének a legutóbbi évtizedben nyilvánvalóvá vált nyomasztó következményei alól a mezőgazdaságot, a parasztságot, de egyetlen ágazatot és réteget sem lehet mentesíteni. Nem titkolhatjuk tehát, hogy a most javasolt agrárpolitika egyrészt perspektívát, követhető programot, megújulást kínál, másrészt viszont ez a politika az élelmiszertermelés számára is igen kemény, erőfeszítéseket követelő munkát jelent - mondotta a KB titkára, majd azokra a kérdéskörökre hívta fel a Központi Bizottság figyelmét, amelyek a javaslatban újszerűek, meghaladják agrárpolitikánk eddig követett szellemét és gyakorlatát. Elsőként a mennyiségi szemléletről a minőségire való áttérést emelte ki. Mivel a hazai és a külpiacokon egyaránt kínálati pozíció alakult ki, és ezen a jövőben sem várható lényeges módosulás, ezért a mennyiségi növekedést a piac minőségi követelményeinek való megfelelés határozza meg. - Abban nincs változás, hogy az élelmiszergazdaság alapvető feladata továbbra is a belső piac kielégítése lesz. Az viszont már nagyon is figyelemre méltó változás, hogy a jövedelemalakulás, -differenciálódás hatása érzékelhető lesz az élelmiszerek belföldi keresletében is. Azzal számolhatunk reálisan, hogy a következő években várhatóan érdemben nem növekszik az élelmiszerek kereslete, de egyaránt nő az olcsó és a magasan feldolgozott, speciális termékek iránti igény. (folyt. köv.) 1989. február 20., hétfő 19:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »