Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (14. rész)
Az alkotmányi koncepció igazságszolgáltatással, a bírósági, illetve az ügyészi szervezet felépítésével kapcsolatos részéhez megjegyzést füzők kiemelték: a jog az állami akarat kifejezője, ,,de jaj annak a jognak, amelyiknek nincs politikai tartalma,,. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke - meghívottként vett részt a tanácskozáson - két jelentős elvet emelt ki, amelynek messzemutató kihatása van. Az egyik ilyen elv az, hogy az igazságszolgáltatást csak bíróságok gyakorolhatják. A másik, hogy a közigazgatási bíráskodást az igazságszolgáltatási szervezeten belül kell megszervezni, megfelelő, határozott szakmai elkülönüléssel. Nem értett egyet az ítélőtábláknak - a koncepcióban alternatív pontként javasolt - felállításával, mert szerinte ez a negyedik igazságügyi fórum csak bonyolítaná a helyzetet. Az ügyészségekről szólva kiemelte: azokat arccal a bűnüldözés, a nyomozás törvényessége, a vádképviselet felé kell fordítani. Szíjártó Károly az ügyészségi funkciók meghatározásánál elvetni javasolta azokat a szövegváltozatokat, amelyek csorbítják az ügyészség jelenlegi szerepét, s amelyek az ügyészi szervezetet - önállóságának felszámolása útján - beolvasztanák az Igazságügyi Minisztériumba, s a végrehajtó hatalom részévé tennék. A témakör kapcsán mások az alkotmánybíróság jelentőségére hívták fel a figyelmet és többen ugyancsak elutasították az ügyészségek feldarabolására irányuló törekvéseket. Mi indokolja a javasolt fórumváltozásokat? - tette fel a kérdést Kulcsár Kálmán, s meg is válaszolta: mindenekelőtt az állampolgárok jogainak védelme. Meg kell kapniuk a lehetőséget a második perorvoslatra, arra, hogy normatív módon, tehát nem diszkrecionális jogtól, döntéstől függően fellebbezhessenek másodszor is, ha úgy vélik: erre okuk van. Majd mindenki érintette a köztársasági elnöki intézmény bevezetésének, a Minisztertanács szervezetének és működésének kérdéseit. Egyöntetü vélemény alakult ki atekintetben, hogy a jelenlegi kollektív testület helyett az egyszemélyi, kellő hatáskörrel rendelkező államfői intézmény a jobb megoldás. Mégpedig úgy, hogy több jelölt közül közvetlen szavazással választanának a jövőben elnököt - tette hozzá Antalóczy Albert. Ő egyébként olyan minisztertanácsot látna szivesen, amely fokozott parlamenti ellenőrzés alatt áll, de jelentős hatáskörrel. Nézete szerint a miniszterelnököt az államfőnek kellene megbíznia, vagy kineveznie, s a kormányfő választaná ki a minisztereket és mutatná be a minisztertanácsot a parlamentnek. A parlament pedig a kormányprogram alapján döntene a minisztertanács sorsáról. (folyt. köv.) 1989. február 20., hétfő 19:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »