Rendszerváltás és az MTI

	Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (6. rész)
Itt kell kimondani a rendeltetésszerü joggyakorlás elvét: mind az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívájuk emelni, ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy, mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy az 1949-es alkotmányban rögzített államformát - a népköztársaságot - vegyük át az új alkotmányba. Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definiciója. Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a többpártrrendszert, ugyanakkor a többpártrendszerr irányába mutató, és spontán fejlődéshez az alaptörvény keretet adhat. Ennek megfelelő szövegtervezetet terjesztettünk elő. Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos megfogalmazásnak - szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kiván maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani. Célszerü a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan társadalmi szervezetek, közöttük pártok müködhetnek hazánkban, amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel. Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdések alkotmányos rögzítéséről - vetette fel. Azt ajánljuk, hogy az alkotmány egyenrangu tulajdonformaként ismerje el a közösségi és az egyéni tulajdont, ugy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé tesz. Az alkotmánynak szólnia kellene arról is, hogy a társadalom és a gazdaság a közösségi tulajdon dominanciája alapján áll. Nem lenne célszerü azonban a különböző tulajdonformáknak nagyon részletes taglalása, s megfontolandó az is, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon, mint a tulajdonformák két fontos formája, nevesítve szerepeljen az alkotmányban. (folyt.köv.) 1989. február 20., hétfő 17:02
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »