Rendszerváltás és az MTI

	Reformálláspontok - Megkezdődött a KISZ politikai vitasorozata (1. rész)
1989. március 4., szombat - Az ,,Alkotmányozás és ifjúság,, címmel tanácskozást rendeztek az ifjúsági szövetség ,,Reformálláspontok,, elnevezésű politikai vitasorozatának nyitányaként szombaton, a KISZ KB székházában. Ugyancsak ezen a napon Baján a nemzetiségi fiatalok helyzetét, közéleti szerepvállalásának lehetőségeit vitatták meg KISZ-tagok és szakemberek. Ezt a fórumsorozatot - a fővárosban és az ország több nagyvárosában - a KISZ Központi Bizottsága szervezte meg azzal a céllal, hogy előkészítse, tartalmilag is megalapozza az ifjúsági szövetség XII. kongresszusát. Politikai hiba volt, hogy a közvélemény előtt titok maradt: az alkotmányozás folyamata nem most, hanem évekkel ezelőtt, tudományos kutatómunkával kezdődött el. S napjainkban egyre tisztábban rajzolódik ki, hogy ez a titkolózás milyen károkat okozott az országnak és az MSZMP-nek - hangsúlyozta Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a budapesti tanácskozáson megtartott vitaindítójában. A miniszterhelyettes elsősorban az alkotmányozás tervezett folyamatáról, az ezzel párhuzamosan zajló törvényalkotásról, a szabályozási koncepció főbb tartalmi elemeiről és az eddigi eszmecserék tapasztalatairól tájékoztatta a résztvevőket. Erre a politikai fórumra a fővárosból, valamint Pest, Zala, Vas, Hajdú-Bihar, Szolnok, Tolna, Csongrád, Baranya és Veszprém megyéből érkeztek fiatalok, többségükben jogászok. Véleményük - amelyeket a tanácskozás után egy dokumentumban is összegeztek - összecsengett a miniszterhelyettesével: az alkotmány koncepciója szakmailag megalapozott, érdemben épít az eddig csak rendkívül korlátozottan nyilvános tudományos kutatásokra. A koncepció logikailag működőképes, de mert ez a működőképesség akkor válik valóságossá, ha a társadalom is elfogadja, a további alkotmányozó tevékenység legdöntőbb elemének a nyilvánosságot tekintik. (folyt. köv.) 1989. március 4., szombat 19:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Reformálláspontok - Megkezdődött a KISZ politikai vitasorozata (2. rész)
A vitában résztvevők azt javasolták, hogy a parlamenti tárgyalásokkal párhuzamosan szerveződjön meg a koncepció széles körű társadalmi vitája, ne várják meg ezzel a szövegtervezetet. Álláspontjuk szerint az alkotmányozásba minden felelős politikai erőnek be kell kapcsolódnia, annak felelősségével a kormány egyetlen tárcája sem maradhat magára. A tanácskozáson észrevételezték, hogy a választójog szabályozása hiányzik a koncepcióból. Kilényi Géza az ezzel kapcsolatos kérdésekre, felvetésekre válaszolva ismertette a formálódó elképzeléseket, de kijelentette: arra ma senki sem tud válaszolni, hogy 1990-ben milyen alapon zajlik majd a választás. Mint mondotta: nagy a valószínűsége annak, hogy meghatározó jelentőségűek lesznek bizonyos egyeztető tárgyalások. Ezek azt a célt szolgálják, hogy robbanásmentes legyen az egypártrendszerből a működőképes többpártrendszerbe való átmenet. A fiatalok úgy vélekedtek: a tervezet magában hordja a társadalom előtt álló kikerülhetetlen modellváltás békés megvalósításának lehetőségét. A megfogalmazott változások viszont olyan nagy mértékűek, hogy csak fokozatosan valósíthatók meg, azonnali bevezetésük az állam működőképességét veszélyeztetné. A koncepció egyes tartalmi elemeiről úgy foglaltak állást: kimunkálatlan a helyi és országos végrehajtó hatalom kiépítésének és szabályozásának koncepciója. Támogatták azt a törekvést, hogy az államigazgatás, a törvénykezés, valamint a fegyveres erők és testületek ne válhassanak pártpolitikai küzdelmek színterévé. Megvalósítandó intézményeknek tartották a reprezentatív jogkörön túlmenően is felhatalmazott köztársasági elnöki funkciót, a Legfőbb Állami Számvevőszéket, a Közigazgatási és az Alkotmánybíróságot, a népi kezdeményezés intézményeit. Az országgyűlés további működését egykamarás rendszerben képzelik el. Mindezzel együtt hangot adtak annak a véleményüknek: nem lenne helyes, ha túl sok, az alkotmányban is szereplő kérdést előzetesen törvényben szabályoznának, mert ez megkötné az alkotmányozás mozgásterét. Végezetül javasolták, hogy az új alkotmány tételesen épüljön be a középfokú oktatási tananyagba. A bajai fórum résztvevői a Duna-Tisza közén élő negyvenezernyi délszláv, német, szlovák nemzetiségű fiatalt reprezentálták. Több mint hatórás eszmecseréjükből kitűnt: a fiatalok nemzetiségi öntudata kialakulatlan vagy hiányos. Tanácskozásukon számos javaslatot is megfogalmaztak. (folyt. köv.) 1989. március 4., szombat 19:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Reformálláspontok - Megkezdődött a KISZ politikai vitasorozata (3. rész)
Az egyik indítványuk: a nemzetiségi településeken ne csak lehetőség, hanem kötelező legyen a nemzetiségi nyelv oktatása. Szükség lenne nemzetiségi könyvkiadóra is, amely nem csupán a tankönyveket, hanem általában a nemzetiségi irodalmat gondozná. Baján is szóba került az alkotmány koncepciója. A fórum résztvevői egységesen vetették fel, hogy az alkotmányban külön fejezetet kell szentelni a nemzetiségeknek. Szükségesnek tartották a nemzetiségekkel foglalkozó jogszabályok felülvizsgálatát. Hangsúlyozták: szükség van arra, hogy nemzetiségi törvény rögzítse a kisebbség érdekeit szolgáló jogi garanciákat. Javasolták azt is: hozzanak létre nemzetiségi alapot, amelyet a minisztériumok, illetve a tanácsok elkülönítetten és ellenőrizhetően, kizárólag csak a nemzetiségekkel kapcsolatos feladatok megoldására használhatnának fel. A tanácskozás végén a nemzetiségi szövetségek ifjúsági bizottságai szándéknyilatkozatot tettek csatlakozásukról a MISZOT-hoz. (MTI) 1989. március 4., szombat 19:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »