Rendszerváltás és az MTI

	Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész)
1990. június 14., csütörtök - A termelőszövetkezeti tagok döntő többsége azzal ért egyet, hogy a tulajdonosi sérelmet szenvedett valamennyi állampolgárnak egységes erkölcsi és anyagi kártalanítást kell kapnia. Ezért nem helyeslik, hogy több párt, szervezet és ezek képviselői az általános rehabilitációtól elkülönítetten kezelik az egykori földtulajdonosokat. Ebben ugyanis annak a reális veszélye rejlik, hogy az elmúlt évtizedekben a munkában becsülettel helytállt szövetkezeti parasztságot és az alkalmazottakat méltatlanul szembeállítják - az általuk többnyire nem is ismert - egykori tulajdonosokkal, vagy éppen utódaikkal - így summázható annak az állásfoglalásnak a lényege, amelyet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Országos Tanácsának csütörtöki ülése fogadott el. Az állásfoglalás a továbbiakban leszögezi: a szövetkezetiek álláspontja szerint a pártállam viszonyai között nem a tagságon múlott a földek állami tulajdonba vétele, illetve a szövetkezeti használatba adott állami és tagi földek megváltása. E földek megművelése hosszú időn át ugyanis csak magasabb költséggel, a tagok jövedelmének rovására valósulhatott meg. A rossz falusi infrastruktúra szülte hátrányos helyzetből, a jövedelmek, a nyugdíjak átlagosnál alacsonyabb szintjéből eredő nehézségeik eltűrése miatt inkább elismerést, mintsem a napjainkban megnyilvánuló méltánytalan támadást érdemelné ki ez a falusi réteg. Éppen ezért a szövetkezeti tagok, vezetők és alkalmazottak érdekeit képviselő szövetségben olyan álláspont alakult ki, hogy az 1947-es földtulajdoni viszonyok kiinduló alapként való elfogadása a szövetkezetek közösségei számára igazságtalanságot szülne. A felszólalók többsége is azzal érvelt, hogy a 47-es tulajdoni állapot elismerését csak abban az esetben tarthatnák elfogadhatónak, ha a velejáró anyagi követeléseket nem a szövetkezés gyakorlatát valódi összefogással megújítani kész tagsággal, hanem az állammal szemben akarnak érvényesiteni az illetékesek. (folyt. köv.) 1990. június 14., csütörtök 20:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (2. rész)
A MOSZ kidolgozta elképzelését, amely része lehet egy rehabilitációs törvénynek is. E szerint: az általános rehabilitáció keretében valamennyi állampolgár - akinek bármilyen jogos tulajdonát jogsérelem érte - a törvényben előírt igazolások alapján kapjon állami kötvényt vagy értékpapírt. Ezeket azután a privatizálásra kerülő állami vállalatok részvényeire válthatnák be, s az egyéni, vagy társas földművelésre vállalkozók (korábbi földtulajdonosok) e kötvényekért elővásárlási jogot nyernének az elidegenítésre kerülő állami földekre. Az állam tulajdonában, valamint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő földeket nyílvános pályázat útján kellene felajánlani saját tagjaiknak és dolgozóiknak. A tanácskozás résztvevői elfogadták azt az indítványt, amelyben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, mint érdekképviseleti szerv a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához fordul azzal a céllal, hogy az megsemmisítse az 1990. évi XXXVIII. törvény alkotmányellenes rendelkezéseit. Azokról a cikkelyekről van szó, amelyek korlátozzák a szövetkezeti tagoknak a közös tulajdonukban lévő termőföldet, illetve az általuk felhalmozott egyéb vagyont illető rendelkezési jogát. Ez ugyanis ellentétes az állampolgárok alapjogainak korlátozásáról szóló alkotmányos rendelkezéssel, a Polgári Törvénykönyvnek a tulajdonról szóló és a szövetkezeti törvénynek a szövetkezeti önkormányzatot garantáló rendelkezéseivel. Az érdekvédelmi szövetség arra hivatkozik, hogy a tulajdonnal való rendelkezés minden jogállamban az alapvető jogok közé tartozik, amit az állam csak kivételesen és meghatározott okokból korlátozhat. (folyt.köv.) 1990. június 14., csütörtök 20:39
Vissza »

	Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (3. rész)
A törvény előírása már eddig is szigorú szabályokhoz kötötte a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanok elidegenítését, hiszen erről csak a közgyűlésen mejelent tagok kétharmadának egyetértésével dönthettek. A földtörvény legutóbbi módosítását azonban egyértelműen diszkriminatív jellegűnek ítélik, mivel csak a mezőgazdasági szövetkezetekre nézve állít fel korlátozást, míg a más ágazatokba tartozó szövetkezeteket nem érinti. A MOSZ Országos Tanácsának ülésén résztvevők egyetértettek azzal a Csongrád megyei a felhívással, amely a parlamenti képviselőkhöz fordul a minap elfogadott földtörvény módosítás ellen. Az elkövetkező napokban országos aláírás-gyűjtési kampányt indítanak, ebben követelik a módosítás azonnali visszavonását. A felhívásban egyebek között leszögezik: elengedhetetlennek tartják, hogy a kormány és a kormányzó pártok a mezőgazdaságot érintő minden döntés előtt tárgyaljanak az érdekvédelmi szervezetekkel, biztosítsák részvételüket a szakértői tárgyalásokon. A közzétett felhívást a későbbiekben átnyújtják a Parlament elnökének. Az ülésen részt vett és felszólalt Tasi Ilona,a Magyar Parasztszövetség főtitkárhelyettese, aki kifejtette: a falun élők sorsának alakításában vannak közös érdekeik a MOSZ-szal. Ilyen az, hogy a termelés a rendszerváltás időszakában is folyamatos legyen, és eközben szélsőséges megnyilvánulások ne zavarják a munkát. A szövetkezeteknek helye van a gazdaságban, szerepkörük azonban alaposan megváltozik a jövőben. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke bejelentette: a Parasztszövetség megbízottját minden alkalommall a mezőgazdasági szövetkezők országos tanácsának üléseire meghívják. (MTI) 1990. június 14., csütörtök 20:44
Vissza »

	Javítás az mtib1070 sz. hírre
A mai mtib1070 sz. Ne a vétlen szövetkezeti parasztság legyen a kártérítés áldozata - a MOSZ Országos Tanácsának ülése (1. rész) című hírünk 1. bek. 5. sorában a szöveg helyesen: ... az általános rehabilitációban elkülönítetten ... ------ (MTI) 1990. június 14., csütörtök 21:05
Vissza »