|
|
|
|
A kisebbségről
|
München, 1989. június 30. (SZER, Magyar híradó) - Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy kisebbségi miniszterhelyettesi tárcát tervez. Még nem tudni ki fogja betölteni ezt a szerepet. Vajon az új miniszterhelyettesi tárca, és mindaz a feladat, amelyet viselője majd elvégezhet, hozhat-e valamilyen változást a kisebbségi magyarok sorsában. Tamás Gáspár Miklós: - Az a tény, hogy most Magyarországon kormányszinten elismerik a kisebbségi politika fontosságát, igen jelentős esemény. Jelentős esemény azért, mert a magyar kormány elvégre a trianoni idők óta tulajdonképpen - ez igaz - nem ismerte el Magyarországon belül a kisebbségi kérdés fontosságát, és a határokon túl élő magyarsággal kapcsolatban az irrealitás különféle fokozatait képviselte, mint egykor az irredentizmussal, és a háború után pedig a teljes közönnyel a kisebbségi magyarság iránt. Valóban kormányzati szervezést igényel ez a politikai munka, amire itt szükség van, ugyanakkor azonban én igen fontosnak tartanám azt, hogyha a térségben a kialakuló új magyar demokrácia példát mutatna a kisebbségi politikában, és gyakorlatban próbálna ki olyan megoldásokat, amelyeket nyugodt szívvel javasolhatunk szomszédainknak, és amit elvárhatunk tőlük, hogy a kisebbségi magyarsággal szemben megvalósítsanak. Arra gondolok itt elsősorban, hogy bár nagyon józan, magasrangú kormányzat felelőse a kisebbségi munkának, a kisebbségeknek maguknak kellene engedni létrehozniuk kormánytámogatással, amelyek döntési legitimitással bírnak a kisebbségek saját kultúrájára, anyanyelvére, vagy kulturális ügyeire vonatkozóan. Egy ilyen testületnek a felállítása, amely autonómiát élvez, de amely részesül az állami költségvetésből - volna véleményem szerint az igazi megoldás, és egy ilyen szervezetnek volna partnere egy kisebbségi államtitkár, vagy miniszterhelyettes. (folyt.)
1989. június 30., péntek
|
Vissza »
|
|
- Kisebbség - 1. folyt.
|
A kormányzat itt csak a képlet egyik felét állította fel, a másik fele késik. A legjelentékenyebb magyarországi kisebbségnek - a cigányságnak - csak társadalmi szervezetei vannak. Jórészük szintén állami megbízásból állt fel, és nem élvezi a cigány kisebbség bizalmát. Szükség volna egy olyan testületre, amely a cigány kultúra és politika ügyeiben - iskoláztatás és hasonló ügyekben - dönt, és amelynek pénze van, és hatásköre van erre. Ameddig ilyen erővel, a kultúra és autonómia erőivel rendelkező kisebbségi testületek nincsenek, addig tulajdonképpen csak a probléma nagyságának elismerését jelenti ez a bejelentés. A további lépésekre még várnunk kell. +++
1989. június 30., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|