|
|
|
|
Országgyűlés
|
München, 1989. június 30. (SZER, Magyar híradó) - Ma délután befejeződött az Országgyűlés ülésszaka. Arról, hogy mi történt és mi nem történt, ennek a négy napnak a tanulságairól Kasza László összefoglalója következik: - A ma véget ért parlamenti ülésszak érdekessége nem annyira az volt, hogy miről tárgyaltak, hanem inkább az, hogy miről nem. Ez semmi esetre nem jelenti olyan fontos törvények lebecsülését, mint a Btk. módosítása, például a közveszélyes munkakerülés törvényének eltörlése, a föld-, vagy a polgári katonai szolgálatot szabályozó törvény, amelyekkel foglalkozott a parlament. Azt viszont igen, hogy az olyan sarkalatos törvények, amelyek megvitatásánál az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint először megegyezésre kell jutni annál a bizonyos háromszögű asztalnál, nem kerültek napirendre. A kormány - mint tudjuk - szívesen vette volna, ha tárgyalnak az alkotmányról, a Btk. további módosításáról és a köztársasági elnök feladatkörét szabályozó törvényről. Az Ellenzéki Kerekasztal viszont közölte, hogy az előzetes megegyezés értelmében ezeket a témákat először az MSZMP-vel folytatott tárgyalásokon kell tisztázni. A kormány engedett, a témákat levették a napirendről, pontosabban ami a köztársasági elnökség ügyét illeti, a parlament elfogadott egy határozatot, hogy legközelebbi ülésszakán tárgyalja. Kifejezésre jutott a remény, hogy addigra sikerül megegyezni az Ellenzéki Kerekasztallal. (folyt.)
1989. június 30., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlés - 1. folyt.
|
Ez az ügykezelés rendkívül fontos a demokratizálódási folyamatban. Mutatja, hogy az MSZMP elfogadta az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a tételét, amely szerint ez a parlament nem képviseli az ország lakosságának véleményét, nem illetékes egyedül dönteni olyan - a demokratikus átmenet szempontjából fontos - törvények ügyében, mint a felsoroltak. Ezekben először az Ellenzéki Kerekasztalnak és az MSZMP-nek kell megegyeznie.
Az általuk kidolgozott törvény formális elfogadása tartozik csak az Országgyűlésre. Lehet, hogy egyesek szerint árt a parlament tekintélyének. Úgy gondolom, hogy ezének nem. A megjegyzés nem vonatkozik az Országgyűlés valamennyi tagjára, például a független képviselők csoportjára, akik valóban nevükhöz méltóan viselkedtek, de a többségnek 40 esztendeje csak rábólintó szerepe volt. Most legalább olyan törvényre kell bólitaniuk, amelyet nem egyedül a kommunista párt hozott. +++
1989. június 30., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|