|
|
|
|
A hét kérdése: Változik-e a szovjet megítélés 1956-ról?
|
1989. június 30. péntek (MTI-Press) - Bár a szovjet sajtó gyakorlatában lassan elfogadott tény lesz, hogy az egyes írások a szerzők véleményét és nem a hivatalos álláspontot tükrözik, az elmúlt héten több olyan szovjet ,,magánvélemény,, látott napvilágot az 1956-os magyar eseményekről és Nagy Imre kivégzéséről, amely nem csak Magyarországon váltott ki komoly érdeklődést.
Az egyéni átértékelések önmagukban is rendkivülinek ítélhetők. Leeonyid Jagodovszkij történész kandidátus egy japán lapnak adott exkluzív interjújában ,,történelmi hibának,, minősítette a szovjet hadsereg beavatkozását az 1956-os eseményekbe, Jevgenyij Ambarcumov pedig a Moszkovszkije Novosztyi cimű hetilap hasábjain fejtegette azt, hogy Nagy Imre elítélése ,,vitathatatlanul a mi bűnünk, az akkori vezetőnk, Hruscsov bűne,, volt. A szovjet külügyminisztérium szóvívője szükségesnek tartotta, külön hangsúlyoni: tudatosan szabványválaszt akar adni a magyar újságíróknak, amikor azok Jagodovszkij nyilatkozatáról kérdezték őt. A szovjet glasznoszty kereteibe bele is férnek a hivatalostól jócskán elütő vélemények, így elfogadható lenne a semleges szóvívői felelet, ha egyéb - ugyancsak jelentős - hivatalos állásfoglalások nem állítanák más megvilágításba az új megítéléseket. Az MSZMP vezetői már korábban is kifejtették, hogy Nagy Imre pártbeli rehablitálása nagy mértékben függ azoktól az eddig titkosan kezelt dokumentumoktól, amelyeket nem a magyar párt archivumában őriztek. Ezeknek a dokumentumoknak a felülvizsgálata nyilvánvalóan nem csak Budapesten késztetnek az események újragondolására. De talán ennél is jóval fontosabb az, hogy Mihail Gorbacsov a közelmúltban tett bonni látogatása során ismételten megerősítette: a szovjet vezetés elhatárolja magát a Brezsnyev-doktrinától, tehát attól a ,,jogtól,,, hogy a szocializmus védelmét akár katonai erővel is felvállalja a többi testvéri államban. A Brezsnyev-doktrina az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás elméleti megalapozása volt, de vitathatatlan tény, hogy a prágai tavasz leverésének szerves előzménye volt a szovjet hadsereg 1956-os fellépése Lengyelországban és Magyarországon. A június 15-i szovjetellenes tüntetés Budapesten és a gyászszertartáson elhangzott egyes vélemények természetesen nem találtak helyeslésre Moszkvában. A szovjet vezetés azonban nem tulajdonított e megnyilvánulásoknak a valódi súlyuknál nagyobb jelentőséget, így logikusnak látszik, hogy a Brezsnyev-doktrina elvetése egy két évtizednél jóval régebbi gyakorlat átértékelését jelentheti.+++ Gózon István MTI-PRESS
1989. június 30., péntek 10:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|