|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (6. rész)
|
Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Békesi László
terjesztette elő az adóreform működésének tapasztalatairól és az
adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztést.
A feladat nemcsak az első esztendő értékelése, hanem a magyar
adórendszer továbbfejlesztési céljainak, tartalmának és programjának
felvázolása - mondotta előljáróban. - Koncepció és tézisgyűjtemény,
amely a továbbhaladás irányait, számos ponton a különböző megoldási
lehetőségeket van hivatva kijelölni. Nem konkrét törvényjavaslat
tehát, hanem a további tételes kodifikációs munka alapjául szolgáló
koncepció, amelyet a kormány ezúttal első olvasatban terjeszt az
Országgyűlés elé. Második alkalommal - terveink szerint októberben -
már azoknak a törvényjavaslatoknak a beterjesztésére kerül sor,
amelyek 1990. január 1-jétől módosítják majd a magyar adórendszer
egyes elemeit.
Az adóreform megvalósításának értékelése kezdettől fogva heves
viták tárgya. A tények teljes körű elemzése és az előkészítő viták
nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a szélsőséges vélemények -
ha helyenként még fel-felbukkannak is - minimálisra csökkentek. A
viták résztvevőinek túlnyomó többsége az adóreformot szükségesnek és
elkerülhetetlennek tartja, megvalósítását sokkal inkább elkésettnek,
mint elhamarkodottnak minősíti. Egyetért abban, hogy 10 évvel
ezelőtt kisebb megrázkódtatások árán és nagyobb hatékonysággal
lehetett volna megvalósítani, nem vitatja a rendszer alapelemeinek:
a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozási
nyereségadónak a létjogosultságát, de szükségesnek tartja ezek
korrekcióját, továbbfejlesztését, és a rendszer teljes kiépítését. E
meghatározó többség véleményére alapozva állíthatjuk, hogy nem új
adórendszerre, hanem a meglévő továbbfejlesztésére és teljes körűvé
tételére van szükség az elkövetkezendő 2-3 esztendőben.
Az értékelés alapja az eredetileg kitűzött célok és az első
esztendő eredményeinek összevetése. Az adóreform nyomán csökkent a
magyar gazdaság vállalkozóinak, vállalatainak és szövetkezeteinek
adóterhelése, mérséklődött a jövedelem-centralizáció. Ez a tendencia
talán az adódreform legfontosabb és legkarakterisztikusabb hatása. A
jövedelem decentralizálás iránya jó, mértéke azonban messze
meghaladja eredeti szándékait. Az 1987-es esztendő 76 százalékot
meghaladó jövedelem elvonása az elmúlt évben 51,5 százalékra, tehát
25 százalékkal csökkent. A decentralizáció mértéke közel kétszer
akkora, mint amennyit terveztünk. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|