|
|
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 6., kedd - A kormány tevékenységének irányvonalát az Országgyűlésnek kell meghatároznia, s ez alól még az olyan, korábban kényesnek tartott, kérdéseket sem lehet kivonni mint a fegyveres erők és a testületek tevékenysége, feladataik, működési körülményeik kijelölése. Ez az elvi jelentőségű állásfoglalás határozta meg az Országgyűlés honvédelmi bizottságának keddi ülésén elhangzott véleményeket. A képviselők a dunai flottilla Petőfi laktanyájában megtartott kihelyezett tanácskozásukon a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkásőrség tavalyi költségvetésének végrehajtását tekintették át.
Az éles megfogalmazásokban is bővelkedő vita legfontosabb tanulsága, hogy a mindinkább erőre kapó magyar parlamentarizmus nyomán a törvényhozók az állami-társadalmi élet minden területén gazdaként kívánnak fellépni, szakítva az elmúlt években rájuk osztott szavazógép-szereppel. Ezt a megváltozott törvényhozói mentalitást világosan tükrözte az 1988-as honvédelmi költségvetés végrehajtásának értékelése. Az elsőként felszólaló Börcsök Dezső budapesti képviselő sarkosan úgy fogalmazott, hogy a honvédelmi bizottság nem azzal foglalkozik, amivel egy korszerűen működő parlament állandó bizottságának foglalkoznia kellene. Álláspontja szerint a testületnek nem annyira a hagyományos gondolkodásmód szabályainak megfelelően készült beszámolók passzív tudomásul vétele lenne a feladata, mint inkább a magyar katonapolitika, a védelmi koncepció fő irányainak kimunkálása. A képviselő véleménye szerint a gazdaság jelenlegi gyengélkedése mellett érthető ugyan a fegyveres erők és testületek képviselőinek panaszkodása - a jelenlévők egyike sem vonta kétségbe e testületek áldozatvállalását -, de ebben a bonyolult, súlyos helyzetben nekik is mindenekelőtt a kilábalás lehetőségeit kellene keresniük. Az eddigi megnyilvánulások arról tanúskodnak, hogy a hadsereg még mindig az extenzív fejlesztés kategóriáiban gondolkodik. Ezzel kapcsolatban felvetődött a vitában egy jóval kisebb létszámú, de jobban felszerelt, ütőképesebb hadsereg felállításának gondolata is. Winkler László (Győr-Sopron megye) a megüresedő szovjet laktanyák sorsa felől érdeklődött. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei arról tájékoztatták a képviselőt, hogy még folyik az egyeztető munka ezeknek az objektumoknak a sorsáról. Többségüket értékesítik, mivel az államkassza már betervezett 1 milliárdos bevételt ebből a forrásból. (folyt.köv.)
1989. június 6., kedd 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
A belügyi tárca szűkös költségvetési keretei kapcsán - különös tekintettel a bűnözési statisztikák meredeken emelkedő számaira - több törvényhozó, köztük Viola Károly (Pest megye) és Winkler László, úgy vélte: akár a Munkásőrség költségvetési támogatásának terhére is bővíteni kellene a bűnüldözésre fordítható forrásokat. A képviselők megítélése szerint megengedhetetlen az az állapot, hogy hovatovább a jól szervezett, felkészült bűnbandák jobb felszereléssel rendelkeznek, mint a rend őrei. Célszerűnek tartották a körzeti megbízotti szolgálat fejlesztését, ami a közrend megszilárdítása mellett a rendőrség lakossági kapcsolatait is erősíthetné. A Belügyminisztérium képviselője szerint egyébként ideális esetben 3 ezer lakosra jutna egy körzeti megbízott, ezzel szemben jelenleg jó ha 5-6 ezer emberre jut egy. A Munkásőrség vezetői arról tájékoztatták a törvényhozókat, hogy szeptemberig 30 százalékkal csökkentik a testület hivatásos és polgári állományának létszámát. Az elmúlt hónapokban akadt olyan hely is, ahol a munkásőrök alegységestől leszereltek. A mintegy 100 millió forinttal csökkenő központi költségvetési támogatás ellensúlyozására a Munkásőrség erőteljes vállalkozói tevékenységbe fogott. Hasznosítani kívánják a többi között turizmusra is alkalmas táboraikat, bérbeadják autóbuszaikat, ellátó szervezeteik pedig külső megbízásokat is teljesítenek. Ami a szervezet jövőjét illeti, egy olyan koncepció kialakításán dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a Magyar Néphadsereget egy önkéntes, milícia-jellegű fegyveres testület egészítse ki. A honvédelmi bizottság az elhangzott észrevételekkel elfogadta az előterjesztéseket, egyben úgy határozott, hogy a testület munkájának segítésére egy állandó szakértői csoport kijelölését kéri az érintett tárcáktól. Vassné Nyéki Ilonának a bizottság hatáskörébe utalt interpellációja kapcsán úgy döntött a testület, hogy a képviselőnő kérésének kivizsgálására albizottságot hoz létre. Mint ismeretes az interpelláció indítványozta: a kerepestarcsai BM tartalékostiszt-képző iskolát adják át középiskolai oktatás céljára. (MTI)
1989. június 6., kedd 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|