|
|
 |
|
 |
Az OBT vezetőivel találkozott a külügyminiszter (1. rész)
|
1989. június 21., szerda - A viharos gyorsasággal átalakuló magyar belpolitika, a különféle szervezetek, szerveződések, mozgalmak, illetve az egyes emberek cselekvő részvételét ösztönző közélet újfajta kapcsolatok kialakítását követeli meg az állami intézmények és a társadalmi szervezetek között. E gondolat szellemében, az elmúlt évtizedek paternalista, gyámkodó viszonyrendszerét felváltó partneri együttműködés jegyében találkoztak szerdán Horn Gyula külügyminiszterrel az Országos Béketanács vezetői. Az állami ,,nagydiplomácia,, és a társadalmi kezdeményezésekre építő ,,népi diplomácia,, kapcsolódási pontjait, együttműködési lehetőségeit körvonalazó beszélgetésen Sztanyik B. László elnököt, Barabás Miklós főtitkárt és Aranyos Zoltán református zsinati főtanácsost, az Egyházközi Békebizottság főtitkárát látta vendégül a magyar külügyek irányítója.
Az Országos Béketanács szerepét értékelve Horn Gyula
mindenekelőtt arról biztosította vendégeit, hogy a tárca valódi
partneri kontaktusokat szeretne ápolni a magyar társadalmi
szervezetekkel, köztük a békemozgalom szervezeteivel. Ezzel
kapcsolatban általános érvényű figyelmeztetésként fogalmazta meg: az
állami és a társadalmi szféra viszonyrendszerének újragondolásakor
feltétlenül el kell kerülni azt, hogy a párt gyámkodását a
társadalmi szervezetek felett most az állami intézmények gyámkodása
váltsa fel.
Ennek kapcsán a külügyminiszter elismeréssel szólt az OBT-ről,
amely az elsők között határozta el tevékenységének megújítását. Ez
az elhatározás pusztán nem a hazai reformfolyamatokra volt kedvező
hatással, hanem a nemzetközi színtéren is elősegítette az újfajta
gondolkodásmód elterjedését a békemozgalomban. A békemozgalomban
mindinkább teret nyerő újfajta megközelítés lényegét Horn Gyula
abban foglalta össze, hogy míg korábban egy-egy
világpolitikai-stratégiai kérdésre - így például a
középhatótávolságú rakéták körüli vitára - összpontosították
figyelmüket a békeaktivisták, addig most körükben is a biztonság
komplex értelmezése került előtérbe. Ennek nyomán a békemozgalmak
tevékenysége napjainkban már a politikai kapcsolatok, a gazdasági
kérdések és az emberi jogok széles körét magában foglalja. (folyt.
köv.)
1989. június 21., szerda 18:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|