|
|
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (1.rész)
|
Fazekas László és Oltványi Ottó, az MTI tudósitói jelentik:
Bukarest, 1989. július 8. szombat (MTI-tud) - A Nyers Rezső-Nicolae Ceausescu találkozóról Bukarestben Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.
Mindenekelőtt elmondta, hogy a találkozó román kezdeményezésre jött létre. Szólt arról, hogy a magyar küldöttség nem könnyen határozta el magát erre a lépésre, mert a tapasztalatok szerint az ilyen találkozók nem járnak túl sok haszonnal. ,,Végül is azért döntöttünk úgy, hogy elfogadjuk a kezdeményezést, mert megítélésünk szerint tárgyalni kell, különösen olyan viszonylatban, amikor nagyon súlyos problémák vannak,, - fűzte hozzá. Nyomatékkal hangsúlyozta: a magyar fél mindjárt az elején tisztázta azt, hogy kötetlen, nem hivatalos véleménycserére kerülhet sor. ,,Sorra vettük mindazokat a problémákat, amelyek kapcsolatainkat terhelik. Egyetértés gyakorlatilag csak abban a kérdésben volt, hogy szomszédok vagyunk és a két szomszédos nép érdeke megköveteli, hogy a viszonyokat javítsuk. A magyar delegáció kifejtette azt, hogy gyakorlatilag csak a gazdasági kapcsolatok terén kielégítő a helyzet, politikai téren viszont mélypontra jutottunk. Az aradi csúcstalálkozót követően érdemi lépésre nem került sor. Milyen komplex kérdésekről van szó? Felvetettük azt, hogy egyetlen magyar javaslatra, kezdeményezésre sem kaptunk érdemi választ román részről, illetve ezeket a javaslatokat elutasították. Gyakorlatilag egyetlen olyan témáról nem hajlandók tárgyalni, amely feszíti a két ország viszonyát. Konkrétan: az utazási könnyítések kérdéséről, a történész vegyesbizottság működésének az elkezdéséről, a kulturális területről, arról, hogy próbáljunk megállapodásra jutni a kulturális kapcsolatok terén. Szóba kerültek olyan kérdések is, mint például a határmenti területeken az együttműködés fejlesztése, magyar sajtótermékek, könyvek, kiadványok beengedésének a kérdése. Szóvá tettük, hogy nem kaptunk választ a nemzetiségi deklaráció tető alá hozására, amely végül is arra lenne hivatott, hogy megerősítse: a nemzetiségek, tehát a Romániában élő magyar nemzetiség és a Magyarországon élő román nemzetiség a híd szerepét töltse be a két ország között. (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (2.rész)
|
Felvetettük azt is, hogy súlyosan terheli a két ország viszonyát az erdélyi magyarság helyzete, méghozzá rosszabbodó helyzete. Egyértelmű álláspontunk szerint Románia ezen a területen nem teljesíti a nemzetközi kötelezettségeit, amelyek az ENSZ-tagságból, a Helsinki Záróokmányból, a nemzetközi okmányokból erednek. Tovább folytatódik - és ez nagyon súlyosan terheli kapcsolatainkat, a későbbiekben pedig az erdélyi magyarság helyzetét, - az úgynevezett településrendezési program, aminek következtében nem csupán egzisztenciálisan vált súlyossá a magyarság helyzete, hanem más téren is, mert megsemmisülnek évszázados kulturális és minden más értékei. Érveket felsorolva, határozottan felvetettük továbbá azt is, hogy az utóbbi időben egy széles körű politikai propagandakampány bontakozik ki Romániában Magyarország ellen, amely nemcsak meghamisítja a magyar törekvéseket, hanem megkérdőjelezi mindazoknak a változásoknak a létjogosultságát vagy helyességét, amelyek Magyarországon zajlanak, például a demokratikus fejlődés kibontakozása érdekében tett erőfeszítéseinkét. Ugyancsak súlyosan terheli kapcsolatainkat, hogy az utóbbi hónapokban bizonyos katonai fenyegetőzések is megjelennek. Ilyen megnyilatkozások, kijelentések hangzanak el Romániában. Úgy ítéljük meg, például ez utóbbival kapcsolatban, mintha román részről tudatos törekvés lenne az ellenségeskedés szítására. Hogyan lehetne tovább lépni e kapcsolatok rendezése érdekében? Mindenekelőtt úgy, hogy számba vegyük azokat a feszítő problémákat, méghozzá valósághűen, szépítés nélkül, amelyek különösen terhelik a viszonyokat. Ezek között alapvető fontosságú az erdélyi magyarság helyzetének javítása, méghozzá gyökeres javítása, egyenjogúságának a biztosítása, anyanyelvi, kulturális autonómiájának nem csupán megőrzése, hanem fejlesztése és gazdagítása. Határozottan leszögeztük azt is - Nyers elvtárs külön aláhúzta -, hogy haladéktalanul le kell állítani a településrendezési program további folytatását. Csak ezen az alapon, ezeknek a kérdéseknek, ezeknek a problémáknak a rendezése alapján indulhatunk el és nem úgy, mint korábbi tapasztalat szerint, amikor megfogalmazták román részről, hogy egynéhány kérdésről hajlandók voltak tárgyalni, a legélőbb, a legfeszítőbb problémákat viszont a szőnyeg alá söpörték. Tehát új megközelítésre, új tárgyalási alapra van szükség, aminek a lényege kettős. Egyfelől: alulról kell építkezni minden területen, újra rendezni a feszítő problémák megoldását, másfelől pedig sorra venni mindenekelőtt a legsúlyosabb gondokat, mert ezek fognak kihatni a kapcsolatok többi területére is.,, (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (3.rész)
|
A külügyminiszter a román reagálással kapcsolatban arról adott tájékoztatást: Nicolae Ceausescu hangoztatta, hogy a felvetett problémák nem léteznek Romániában. Az országban tökéletesen megoldották a nemzetiségi kérdést, ezen a területen nincs gond, sőt a világon a legjobban Romániában oldották meg ezt a kérdést. A magyarságnak minden joga biztosított és azok az állítások, megnyilatkozások, amelyek Magyarországon elhangzanak, teljesen megalapozatlanok, ,,hiszen mi magyarok elfogultan viszonyulunk a romániai helyzethez, a romániai fejleményekhez,,. Erre a magyar fél azt javasolta: ,,Ha mi elfogultak vagyunk, akkor engedjék meg, hogy egy pártatlan, nemzetközi szakértőkből álló delegáció utazzék Romániába, amely megvizsgálja a helyzetet, megállapítja a tényeket, úgy, ahogyan ez az ENSZ emberi jogi bizottságában megfogalmazódott.,, Nicolae Ceausescu hangsúlyozottan aláhúzta: ilyen delegáció beutazására soha nem fog sor kerülni. Felvetette azt is, hogy Aradon javasolták a miniszterelnöki találkozót. Tény, hogy utána megerősítették a Németh Miklós miniszterelnök részére szóló meghívást. Magyar részről erre a válasz az volt - és ezt most is aláhúztuk a találkozón -, hogy készek vagyunk a miniszterelnöki találkozó lefolytatására, de csak abban az esetben, ha a felsorolt problémákat sorra vesszük és valamilyen módon meg tudunk állapodni azoknak a megoldásáról. Meg kell mondanom - hangsúlyozta Horn Gyula -, hogy az egész találkozót egy rendkívül heves vita jellemezte, s gyakorlatilag csak egy megállapodás született - a településrendezéssel összefüggésben: Nicolae Ceausescu megerősítette, utazzék Romániába egy magyar tanácsi delegáció. Mi ezzel egyetértettünk, viszont kértük, hogy ez a helyszínen, főképpen Erdélyben tanulmányozhassa a településrendezési programot. A válasz erre az volt, hogy a delegáció programját majd ők állítják össze. (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (4.rész)
|
A külügyminiszter a jelenlévő magyar sajtótudósítók kérdéseire is válaszolt. Egy érdeklődésre, hogy mindezek után hasznos volt-e leülni tárgyalni, Horn Gyula kifejtette: Románia esetében figyelembe kell venni azt, hogy egy szomszédos országról van szó. Ezenkívül nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy olyan VSZ-beli tagállamról van szó, amellyel egy védelmi szövetségi rendszerben vagyunk. De ugyanakkor ezzel az országgal rendkívül kiélezett, feszült viszonyban állunk, s ilyen körülmények között nem szabad kihagyni a tárgyalások lehetőségét, ezt nem szabad elmulasztani. Nagyon lényeges az, hogy hogyan tárgyalunk és mit vetünk fel a tárgyalásokon. Én úgy hiszem, mindazokat a problémákat megfogalmaztuk, mindazokat a kérdéseket felvetettük, a nagyon súlyos gondokat is, amelyek viszonyunkat terhelik. Én nem vagyok különösebben optimista, kiindulva a mostani helyzetből és a korábbi tapasztalatokból, de meggyőződésem szerint nincs más kiút a mostani helyzetből, mint az, hogy megpróbáljunk tárgyalni. A továbbiakban szólt arról, hogy a VSZ PTT bukaresti ülésein az egyes tagállamok közötti kétoldalú kapcsolatok kérdései nem szerepeltek, a magyar küldöttség a többi delegációval folytatott megbeszélésein erről a kérdésről nem tárgyalt. Hangsúlyozta: a magyar álláspont változatlan, miszerint a magyar-román viszony problémáit kétoldalúan kell rendezni, továbbá, mint ahogyan Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a VSZ-ülésen felszólalásában is megfogalmazta: az államközi kapcsolatok minimuma a nemzetközi kötelezettségek betartása, a Helsinki Záróokmányban vállalt kötelezettségek teljesítése. (folyt.)
1989. július 8., szombat 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers-Ceausescu - tájékoztató (5.rész)
|
Az újságírók érdeklődtek arról is: a Szovjetunió milyen mélységben ismeri a magyar-román problémát, s van-e valamilyen reagálása. Horn Gyula kifejtette: ,,elég jól,,, de utalt rá, hogy a Szovjetunió stratégiai felelősséget visel a Varsói Szerződés helyzetéért, ezért bizonyára számára nem jó, hogy két tagállam viszonyában ilyen helyzet alakult ki. ,,A Szovjetunió nem akar ebbe a viszonyba beavatkozni,, - mondotta végezetül.+++
1989. július 8., szombat 16:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|