|
|
 |
|
 |
Űrfegyverkezés - román szemmel
|
Bukarest, 1989. június 29. (Román Rádió, Délkörök) - Délkörök.
Heti külpolitikai kilátó.
- A rovat szerkesztője, Birta József a közreműködő Sallai Ibolya
nevében is jó napot kíván a kedves hallgatónak. Mai külpolitikai
műsorunkat egyetlen témára építettük, ez pedig az űrfegyverkezés és
ezen belül is a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés elnevezésű amerikai
csillagháborús program.
- Rövid visszapillantással a meghirdetése óta eltelt 6 évre.
- És előretekintéssel a vele kapcsolatos tervekre.
- Kitérve ugyanakkor az űrpajzs már felemésztett, valóban
csillagászati összegre, amit amerikai szakemberek maguk is esztelen
pazarlásnak minősítenek.
- Akárcsak az e tervek esetleges megvalósulásában rejlő óriási
veszélyekre, az egész emberiség békéje, sőt léte szempontjából.
Hiszen ma már nyilvánvaló, hogy a féktelen fegyverkezési hajsza
öngyilkosságba sodorhatja világunkat.
- Mint ahogy idézünk józan hangokat is: nyugati tudósokat,
politikusokat, csillagászokat, akik a népek akaratával egybehangzóan
követelik az űrfegyverek törvényen kívül helyezését.
- Végezetül pedig ismertetjük Románia, Nicolae Ceausescu elnök
ilyen irányú elgondolásait és javaslatait.
- Hallgassák meg tehát Hogy ne halványítsa űrpajzs a csillagok
ragyogását című összeállításunkat. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ürfegyverkezés - 1. folyt.
|
- Bevezetőül idézzük Nicolae Ceausescu elvtárs következő
szavait: "A világür nem tulajdona egyik államnak sem, hanem
valamennyi állam és nemzet közös java. Ezért szükségesnek tartjuk,
hogy vessenek véget minden olyan akciónak, amely a világűr katonai
felhasználására irányul."
- A népek aggodalma és tiltakozása. Amerikai tudományos, katonai
és politikai körök fenntartásai és helytelenítő nyilatkozatai
ellenére folytatódnak a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés, rövidítve
angolul SDI néven meghirdetett amerikai űrfegyverkezési program
végrehajtásának munkálatai. Olykor nyilvánosságra hoznak szűkszavú
tájékoztatókat egy-egy űrfegyver próbáinak sikeréről, tudomására
adják a közvéleménynek az ezzel kapcsolatos költségvetési adatokat,
ám a beható tájékoztatástól még az USA adófizető polgárait is
megfosztják. Azt azonban világgá kürtölték a hírügynökségek, hogy az
új elnök, George Bush és kormánya folytatja a program végrehajtását,
ami egyébként várható is volt.
- Az idén márciusban volt hat esztendeje annak, hogy Reagan
egykori elnök meghirdette az űrpajzs létrehozásának tervét. E
nagyszabású fegyverkezési program értelmi szerzői úgy képzelik, hogy
létrehozzák a műholdak, katonai űrállomások, elfogó rakéták, földi
és űrbázisú űrjárművek, lézergenerátorok, sugárgerjesztők,
mágneságyúk, egyszóval kozmikus csapást mérő eszközök olyan
hálózatát, amely áthatolhatatlan az ellenséges rakéták számára.
Azokat viszont a rendszerbe beépített, a gondolkodó és önállóan
cselekvő, komputerig terjedő skálán mozgó mikroelektronikus
komponensek azonnal felderítik és elhárítják, magyarán:
megsemmisítik. S mindezt az önvédelem jegyében. Holott a rendszer
éppúgy lehet a támadás eszköze is, mint a védelemé. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Űrfegyverkezés - 2. folyt.
|
Az eltelt hat esztendő alatt átlag 3 milliárd dollárt meghaladó
összeget költöttek évente a kísérletekre, a különféle űrfegyverek
kifejlesztésére. Röntgenlézert, sugárágyút, elektromágneses
fegyvereket próbáltak ki. Kikísérletezték a száloptika alkalmazását
az űrfegyverekben. A közelmúltban pedig arról érkezett hír, hogy az
USA fegyveres erőinek felszerelésében lévő legerősebb lézerágyút
bizonyos módosítással felhasználják az elavult műholdak
megsemmisítésére, hogy így felmérhessék, milyen hatékony lehet a
műholdak elleni lézersugaras támadás.
(...) lövő rakéták lézersugaras megsemmisítését már korábban
kipróbálták. Kifejezetten csillagháborús célokat szolgál a nukleáris
fegyverek kifejlesztés alatt álló harmadik nemzedéke, amelynek
majdhogynem miniatürizált robbanótöltettel kell rendelkeznie, hogy
végrehajthassa a neki szánt speciális feladatokat. Ezek sorába
tartozik a (...) bomba, melynek robbanóereje a Hirosima-bomba 0,2
tized százalékának felel meg. Amikor a bomba robban, apró
fémgömbökből álló sugárnyalábot lövell a puskagolyó sebességénél
százszorta nagyobb sebességgel az ellenséges rakéta felé, és
megsemmisíti azt, még mielőtt robbanófejét a célpontra irányíthatná.
A harmadik generáció talán legtöbbet ígérő tagja a nukleáris
robbantással gerjesztett, X-sugarakat felhasználó lézerfegyver. Az
ellenséges rakétát nyilván a lézersugár semmisíti meg, amelynek
forrása az űrpajzsban robbantott kisméretű nukleáris bomba. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Űrfegyverkezés - 3. folyt.
|
És a kísérletek nem szünetelnek. Az a terv ugyanis, hogy
1992-ben, de legkésőbb az 1990-es évek közepén elhelyezik az űrben a
pajzs első elemeit. Ámbár - egy szenátusi bizottság jelentése, amely
szerint az SDI programjának végrehajtása pénzügyi és katonai
katasztrófába sodor - 1998 előtt nem kerülhet sor az űrbeli
kibontakozásra, a rendszer pedig majd csak a jövő században lesz
működőképes. A jelentés értelmében akkor sem sok hasznát veszik,
hiszen az első szakasz után a rendszer csak 16 százalékát védené ki
az ellenséges nukleáris rakétáknak. S mindezt 171 milliárdos költség
árán. Ez a legjobb esetben bizonyos katonai objektumoknak jelenthet
védelmet, s azoknak is korlátozottat. A lakosságnak az űrpajzs
általi védelme így még távoli lehetőség csupán.
Persze, ha végig is viszik a terv megvalósítását, és teljesen
kiépül az elképzelt hálózat, amely menet közben a műszaki haladással
lépést tartva módosul, akkor is - még hivatalos adatok szerint is -
csak 90 százalékos biztonságot jelent, vagyis minden 10 ellenséges
rakéta közül 1 célba találhat. Ami sajnálatos módon nem zárja ki
annak a perspektíváját, hogy a gyilkos fegyverek, miután
elárasztották a földet, a vizeket, a levegőt, rövidesen behatolnak a
légkörön kívüli térségbe, szennyezve az űrt és veszélyeztetve kék
bolygónkat, amelyről annyi szép szavuk volt szovjet és amerikai
űrhajósoknak, akik onnan fentről látták.
Hadd idézzünk egyetlen mondatot a szovjet-amerikai közös
kiadásban nemrég megjelent kötetből, amely űrhajóról készült
felvételekkel illusztrálva az elragadtatás szavait foglalja
csokorba. Edgar Mitchell, az 1971-ben fellőtt Apolló-14 űrhajósa
szerint bolygónk olyan, mint egy drágakő, amely kék és fehér
villanásokat lövell a titokzatosság sötét tengerébe. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 4. folyt.
|
De ha e sötét tengert telehintik katonai műholdakkal,
űrállomásokkal és az űrpajzs egyéb tartozékaival, milyenek lesznek a
fémtestükön megtörő kék és fehér villanások, és milyennek fog
látszani százezer kilométernyi magasságból a Föld drágakő arca? Ne
feledjük, hogy akár a fizikában, az akció minden vonatkozásában
reakciót szül.
És a Szovjetunió nem rejti véka alá, hogy e téren sem akar
lemaradni az Egyesült Államok mögött. Ha az USA jogot formál magának
az űrvédelemre, a Szovjetunió hasonlóképpen jár el. És vannak más
államok is, amelyek úgy vélekednek, hogy ott a helyük az "űrvédelmi
klubban".
Összeállításunk bevezető idézetében világosan kifejezésre jut a
gondolat, hogy nincs az az állam a földkerekségen, amely a maga
tulajdonának tekinthetné a világűrt és szabadon rendelkezhetne vele.
Még azok az országok sem támaszthatnak ilyen igényeket, amelyeknek
szerepük van űrkutatásban, mint ahogy az atomenergia felhasználása,
alkalmazása sem lehet azoknak az országoknak a kiváltsága, amelyek
műszakilag képesek erre. A békés hasznosításhoz egyforma joga van
minden államnak, nagynak és kicsinek egyaránt, romboló célu
bevetésre pedig senkit sem jogosít fel semmiféle törvény.
Ami a légkörön kívüli térséget illeti, az emberiség sosem fogja
elismerni senkinek a monopóliumát felette. De lám, noha űrpajzs még
nincs, a légkörön kívüli térséget behálózzák a mindenféle
űrobjektumok, amelyek vizsla szemmel figyelik a földet, elsősorban
katonai titkait igyekezve kifürkészni.
A titkos programozású katonai műholdak és egyéb katonai
rendeltetésű űrjárművek látnak, hallanak mindent, ami a Föld színén
történik. Sőt a föld alatti rakétasilókba, fegyverlerakatokba is
betekintenek. Infravörös sugarú és mikrohullámú érzékelőikkel a
felhőrétegen át, sőt éjszaka is lefényképeznek mindent a katonai
övezetekben. S olyan éles felvételeket készítenek, hogy még a
gépkocsi forgalmi száma is kivehető rajtuk. Az elektronikus
adatfeldolgozás azonnal a legapróbb részletekig felderít minden
csapatmegmozdulást, minden új építkezést, minden olyan változást,
amely gyanút ébreszthet. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 5. folyt.
|
A három évtizede megnyílt űrkorszak teljesítménye ez. És most, a
Stratégiai Védelmi Kezdeményezés olyan nagy horderejű, hatalmas
emberi és anyagi tudományos és technikai potenciált megmozgató
lépés, amely ténylegesen az űrfegyverkezés kezdetét jelenti. A vele
kapcsolatos, máig tartó vita részben megvilágítja, milyen veszélyes
vállalkozás is az SDI, amelyet nem indokolatlanul neveznek
csillagháborús tervnek.
A New York-i űrbiztonsági tanulmányi intézet elnöke így
vélekedik: a Stratégiai Védelmi Kezdeményezésnek semmi köze a
védelemhez. Nyilvánvaló kísérlet arra, hogy védelmi fegyvernek
álcázott támadó fegyver létrehozásával katonai fölényre tegyünk
szert. Ez a lépés ellenintézkedéseket von maga után. Komponenseit
megsemmisíthetik támadórakéták, s ennélfogva a fegyverkezési hajsza
új impulzust kap.
Tudósok, politikusok, katonai szakértők figyelmeztetnek - nem
beszélve a közvélemény széles köreiről -, hogy túlfegyverzett
világunkban, amelyben a hatalmas atomarzenálok az emberiség
pusztulásának kockázatát rejtik magukban, minden további
fegyverkezés amellett, hogy gazdasági-pénzügyi szempontból súlyos
próbatételnek veti alá a népeket, tovább csökkenti a biztonságot,
fokozza a békét fenyegető veszélyt. Hogy mennyire így van,
bizonyítják a világhírű csillagász, Carl Sagan szavai: itt az ideje,
hogy törvényen kívül helyezzék az űrfegyvereket. Ez a 12-ik óra.
Utána visszafordíthatatlanná válik a folyamat. És akkor
felfobbanthatjuk nemcsak bolygónkat, hanem az eget is a csillagokkal
együtt. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 6. folyt.
|
- Még meg lehet gondolni, még vissza lehet lépni. Vannak,
vagyunk, akik reménykednek, hogy ez megtörténik. Ha nem a
Bush-kormányzat alatt, hát utána. Ha egyébért nem, hát az anyagi
tehertétel miatt, amely könnyen csődbe torkollhat.
Az Egyesült Államok szenátusának egyik tanulmányában olvasható,
hogy a csillagháború a pénzügyi katasztrófa felé sodródó futóhomokra
alapozott terv. Egyebek között emiatt került a múlt év folyamán egy
olyan törvénytervezet a kongresszus két háza elé, amely mindenfajta
kozmikus fegyver gyártásának, kipróbálásának és hadrendbe
állításának, minden rakétaelhárító fegyver kikísérletezésének
eltiltását követeli.
- De íme, nyugalom helyett az SDI kiterjesztésének vagyunk
tanui. Mint emlékezettes, a terv nyilvánosságra hozásakor a
nyugat-európai országokban riadalmat keltett, hogy az Egyesült
Államok védelmére alakítandó űrpajzs mellett Nyugat-Európa védtelen
maradt. Nos, a jelek szerint az óceánon innen is akadnak szakemberek
és politikusok, akik kezdenek kacérkodni a "különűrpajzs"
gondolatával.
- Az év elején Londonban napvilágot látott egy tanulmány,
amelyben tételesen ez áll: Nagy-Britannia rendelkezik elegendő
műszaki, katonai erőforrással ahhoz, hogy már most rátérjen az
amerikai SDI (?) mintájára a saját rakétaelhárító védelmi rendszer
kiépítésére. A tanulmány szerzői úgy képzelik, hogy a rendszer
alapját a tengeri bázisú (szöé vul?) rakéták és a legújabb
lézervezérlésű (szkártek?) rakéták fogják képezni. Ehhez csatlakozna
a gyors felderítésre szolgáló radiolokációs hálózat és a kozmikus
vezérlőeszközök rendszere. Így együttesen hatékony, összefüggő
elhárító-rendszert alkotnának. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 7. folyt.
|
- A szakértők megjegyzik, hogy más nyugat-európai országok
számára is elképzelhető hasonló rakétaelhárító rendszer kialakítása.
Nyugat-Európában egyébként a Frankfurter Allgemeine Zeitung
értesülése szerint már eddig tíz nagyvállalat dolgozik SDI-
megrendeléseken a Pentagonnak, köztük három nyugatnémet cég.
- A csábítás oly nagy, hogy Japán, miután az SDI meghirdetésekor
valóságos riadót fújt, később teljesen új irányt szabott védelmi
politikájának. 1986-ban elhatározta részvételét az SDI-programban, s
egy évvel később aláírták az erre vonatkozó kormányegyezményt. Most
pedig a saját űrpajzs terve foglalkoztatja, ami igencsak kedvére van
az Egyesült Államoknak, hiszen mind a japán, mind a nyugat-európai
védőpajzs csatlakozna az amerikaihoz. Összefüggő védelmi - vagy
talán támadó? - rendszert alkotna, s már a széleken elhárítaná az
esetleges közeledő ellenséges rakétákat. A japán védelmi rendszer az
Aleut-szigetektől Japánon át a Mariana-szigetekig terjedő, hatalmas
térségnek nyújtana védelmet.
- Így hódít új híreket a világon az Egyesült Államokban is sokak
részéről határozott ellenállásba ütköző SDI. Így keletkezik egyre
több rés a rakétaelhárító rendszerekre vonatkozólag az 1970-es évek
elején megkötött szovjet-amerikai egyezményen. Így követik a szerény
leszerelési lépéseket összehasonlíthatatlanul nagyobb
előrelendülések a fegyverkezés útján. Így váltja fel a biztonság
érzetét a korábbinál is nagyobb bizonytalanság: a rettegés a
holnaptól, a legkorszerűbb fegyverekben rejlő pusztító erőtől,
attól, hogy a féktelen fegyverkezési hajsza végül is öngyilkosságba
sodorja az emberiséget. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Űrfegyverkezés - 8. folyt.
|
- Románia, Nicolae Ceausescu elnök leszerelési elgondolásai a
nemzetközi közösség elé terjesztett ilyen irányú javaslatai
ismeretesek. Mint ahogy közismert az a bizakodás is, hogy a
fegyverkezési kiadásokat súlyosan megsínylő népek egységes
fellépéssel végül is keresztülviszik a leszerelést.
- Ami az űrfegyverkezést illeti, az ENSZ-közgyűlés múlt év
nyarán tartott harmadik leszerelési különülésszakán Románia
javasolta: kössenek nemzetközi szerződést a világűr kizárólag békés
célú használatára, s a szerződésbe foglalják bele, hogy az államok
tartózkodnak a kozmikus térség katonai használatától, egyszersmind
szabályozzák a műhold és egyéb fellövéseket.
- Mindezt annak a Nicolae Ceausescu elvtárs által hangsúlyozott
elvnek az alapján, hogy a földet körülvevő térség mindannyiunk közös
java, tehát semmiképpen sem szabad a pusztítás céljaira használni.
Legutóbbi beszédeiben pártunk főtitkára következetesen hangsúlyozta
annak a szükségességét, hogy vessenek gátat a világűr
militarizálásának. Ezt követeli minden ország, valamennyi földrész,
minden nép közös érdeke. Óriási anyagi nyereség lenne, ha a
felszabaduló összegekből sok szociális, nevelési, kulturális kérdést
oldhatnának meg. A tudományos kutatók és szakemberek egész serege
kapcsolódhatna be a békés alkotó, termelő munkába. Egy nem kis
lépést tennénk a békés holnap felé.
- Elhangzott: Délkörök. +++
1989. június 29., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 29. A Nemzeti Kerekasztal középszintű gazdasági és szociális bizottságágnak ülésén a három tárgyalófél megállapodott hat munkabizottság létrehozásában.
MTV2 nézői telefonok:
"- Selmedi Lászlóné vagyok Ózdról 11-464-es telefonról. Az a problémám, hogy ezt az Otthon sorsjegyet reklámozták, a sorsolás már megtörtént, és nem tudom melyik újságban lehet megtalálni, egyáltalán nem hallottuk. Kérem szépen, hogy valahogy próbálják meg közzétenni, mert azt hiszem nagyon kevesen értesültek erről. És ugyanígy van ez az Express Gyermekfalu javára kibocsátott sorjegynél.is. Tessék erre jobban odafigyelni, mert gondban vagyunk később nem tudjuk megnézni, hogy nyertünk-e vagy sem. Köszönöm.
- Örkúti Imréné vagyok, telefon: 286-862. Azt szeretném megtudni, hogy az előbb a TV2-n ismertetett csontkovács milyen címen érhető el. Nagyon kérném segítségüket. Köszönöm szépen, Jó napot kívánok!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|