|
|
 |
|
 |
Törvényhozás - washingtoni módra (1. rész)
|
1989. június 29. csütörtök (MTI-Panoráma) - A magyar olvasót bizonyára meglepte, hogy az amerikai képviselőházban nem sikerült kellő többséget biztosítani annak a törvényjavaslatnak, amely Magyarország esetében szavatolta volna az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elvének öt évre szóló alkalmazását a kereskedelmi kapcsolatokban. Bár a halasztásnak kétségkivül van meghatározott politikai jelentősége, a magyarázat sokkalta inkább az amerikai törvénykezés technikájában van.
A kongresszus magatartása ugyanis az elmúlt évben jelentősen
megváltozott hazánk irányában. Tavaly például nem sikerült
elfogadtatnia a házzal azt a javaslatot sem, amely biztosította
volna, hogy az amerikai kormányzat megadja a szükséges garanciákat
az esetleges magyarországi amerikai tőkeberuházásoknak, az idén
viszont az úgynevezett OPIC garanciák megadására vonatkozó javaslat
különösebb vita nélkül, hatalmas többséggel keresztülment a
képviselőházi mechanizmuson, igaz, pillanatnyilag elakadt a
szenátusban.
Hogy a szándék a legnagyobb kedvezményes elbírálás öt évre
történő kiterjesztését illetően sem más, azt jól mutatja, hogy az
illetékes képviselőházi bizottságban ismét kétpárti támogatással
javasolták a jelenlegi módosítás napirendre tűzését, illetve
elfogadását is.
Az amerikai törvényhozás azonban bonyolult és sokszor igen
nehezen követhető processzus, ráadásul az adott esetben a szavazás
elvileg különleges eljárást igényel. A döntés megértéséhez érdemes
legalább részben áttekinteni ezt az eljárást.
A legtöbb törvénytervezet mindenekelőtt igen alapos bizottsági
elemzés, vita után kerül a törvényhozás elé. Hatályba akkor lép, ha
azt mindkét ház, a képviselőház és a szenátus elfogadja, s az elnök
is aláírásával szentesíti. Ha egyszer a bizottság elfogadásra
terjeszti elő a tervezetet s a vita be is fejeződik, a szavazás
módja általában a legtöbb esetben egyszerű többséget igényel,
bizonyos törvények elfogadása, illetve meglévő törvények módosítása
esetében azonban kétharmados többséget kell elérni az elfogadáshoz.
Még ezután is módosulhat a helyzet, mert egyes esetekben a
kétharmados többség hiánya után újra elő lehet állni a tervezettel,
s ez esetben már az egyszerű többség is elegendő. A mostani,
Magyarországot illető kérdésben éppen ez a helyzet. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök 12:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 29. A Nemzeti Kerekasztal középszintű gazdasági és szociális bizottságágnak ülésén a három tárgyalófél megállapodott hat munkabizottság létrehozásában.
MTV2 nézői telefonok:
"- Selmedi Lászlóné vagyok Ózdról 11-464-es telefonról. Az a problémám, hogy ezt az Otthon sorsjegyet reklámozták, a sorsolás már megtörtént, és nem tudom melyik újságban lehet megtalálni, egyáltalán nem hallottuk. Kérem szépen, hogy valahogy próbálják meg közzétenni, mert azt hiszem nagyon kevesen értesültek erről. És ugyanígy van ez az Express Gyermekfalu javára kibocsátott sorjegynél.is. Tessék erre jobban odafigyelni, mert gondban vagyunk később nem tudjuk megnézni, hogy nyertünk-e vagy sem. Köszönöm.
- Örkúti Imréné vagyok, telefon: 286-862. Azt szeretném megtudni, hogy az előbb a TV2-n ismertetett csontkovács milyen címen érhető el. Nagyon kérném segítségüket. Köszönöm szépen, Jó napot kívánok!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|