|
|
 |
|
 |
Lakáskamatok (2. rész)
|
alc. Jogilag nem látható tisztán a megoldás
Az elképzelések a lakásfinanszírozási rendszer változásával
egyidejűleg az állami bérlakások bérének emelését, a túlméretezett
és bürokratikusan működő IKV-k megszűnését is célozzák. A lényeg,
hogy parlamenti döntés alapján a régi kedvezményes
lakáshitel-szerződéseket - jogilag nem tisztán látható, hogy mi
módon - meg kell változtatni. Mindenesetre elkerülendőnek látszik,
hogy a "társadalmi igazságosság" jegyében úgymond kockás papíron
szülessen megoldás.
Eddig többféle változatot is tárgyaltak a szakemberek. Az egyik
szerint a továbbiakban a hiteltartozásokra piaci kamatot kellene
fizetni, s így értelemszerűen megszűnne a költségvetési
kamattámogatás. Csakhogy ez esetben rendkívüli módon differenciált
lakossági tehernövekedéssel kellene számolni, amely a hitelfelvétel
idejétől függően havi 100 és 8 ezer közötti szóródna.
A másik - az elfogadhatóbb változat - szerint úgynevezett
gyorsított tőketörlesztést kellene előírni, például 3-4-szeresére
emelve ennek mértékét. Ez a megoldás a kamatemelésnél jóval
kiegyenlítettebb, havi 1500-2000 forint közötti többletkiadással
járna a családok számára. A közvetlen költségvetési kamattámogatás
így csak 2-3 milliárd forinttal csökkene, de a hitel szférában 30-40
milliárd forintnyi többletforrás keletkezne, s a kedvezményes
hitelállomány 4-5 év alatt feleződne.
alc. Kompenzálás, de hogyan
Persze egy ilyen intézkedés nem nélkülözheti az ellentételezést,
s eldöntendő, hogy a lakossági tehernövekedést részben vagy
egészben; a bérekben, a nyugdíjakban, illetve a családi pótlékban
kompenzálják-e. Ez ügyben a vélemények eltérőek, a GRB szerint nem
célszerű a teljes körű kompenzálás. A felszabaduló források egy
részét az állami szociális bérlakás-építésre célszerű fordítani. A
bizottság szerint az ellentételezés nagyobb részét általánosan és
átlagosan kell kompenzálni, kisebb részben pedig szociálpolitikai
jellegű ellentétel is alkalmazható. (folyt.)
1989. június 29., csütörtök 11:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 29. A Nemzeti Kerekasztal középszintű gazdasági és szociális bizottságágnak ülésén a három tárgyalófél megállapodott hat munkabizottság létrehozásában.
MTV2 nézői telefonok:
"- Selmedi Lászlóné vagyok Ózdról 11-464-es telefonról. Az a problémám, hogy ezt az Otthon sorsjegyet reklámozták, a sorsolás már megtörtént, és nem tudom melyik újságban lehet megtalálni, egyáltalán nem hallottuk. Kérem szépen, hogy valahogy próbálják meg közzétenni, mert azt hiszem nagyon kevesen értesültek erről. És ugyanígy van ez az Express Gyermekfalu javára kibocsátott sorjegynél.is. Tessék erre jobban odafigyelni, mert gondban vagyunk később nem tudjuk megnézni, hogy nyertünk-e vagy sem. Köszönöm.
- Örkúti Imréné vagyok, telefon: 286-862. Azt szeretném megtudni, hogy az előbb a TV2-n ismertetett csontkovács milyen címen érhető el. Nagyon kérném segítségüket. Köszönöm szépen, Jó napot kívánok!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|