|
|
|
|
A gabonatermesztők tiltakozása
|
München, 1989. június 19. (SZER, Magyar híradó) - Csaknem egy évszázaddal az első aratósztrájkok, és egy esztendővel a nagykőrösi szőlősgazdák tüntetése után hasonló megmozdulásra készülnek a gabonatermesztők, betakarítók, hogy jogos követeléseiknek érvényt szerezzenek. A tiltakozást - amelyhez az ország tsz-einek döntő többsége csatlakozott - ma nyújtották át a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselőinek. A petícióban többi között felszólítják a Gabonatrösztöt, hogy számoljon el utolsó öt évi nyereségéről. Hozzák nyilvánosságra, hogy a kilónkénti 4 forintos gabonából hogyan lesz 15 forintos kenyér és 25 forintos sütőipari termék. Követelik, hogy minimálisan 30 százalékkal emeljék fel a gabonák felvásárlási árát, és szüntessék meg az állami export-monopóliumot. Amennyiben a kormány nem teljesíti ezeket a feltételeket, akkor június 29-ikén, Péter-Pál napján figyelmeztető sztrájkot tartanak, és ősszel több mint 10 százalékkal csökkentik a gabona vetésterületét. Figyelemre méltó, hogy az alföldi tsz-ek nyomására a TOT a sarkára állt, és hosszú történetében először valóban azok érdekeit képviseli, amire papíron hivatott. Másrészt viszont jellemző, hogy az állami gazdaságok nagy része ellenzi az akciót. Vezetőik bíznak abban, hogy a kormány demonstráció nélkül is enyhíti az agrárolló szorítását. Nem foglalt állást a tüntetők mellett az állami szakszervezet a MEDOSZ és az új nevű KISZ-ben tevékenykedő agrárifjúsági csoportosulás sem. Ami a budapesti kormányt illeti úgy tűnik, hogy egyes részletkérdésekben hajlandó engedni, de a lényegben, az ár-, hitel- és kiviteli politikában nem. Pedig a készletek csökkenése és az idei rossz terméskilátások nyomán a világpiacon emelkedik a búza ára: tonnáját már közel 200 dollárért jegyzik a tőzsdén, hivatalosan átszámítva 12 ezer forintért. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A gabonatermesztők tiltakozása - 1. folyt.
|
A hazai termelők azonban ennek csak egyharmadát kapják: tehát a 30 százalékos áremelési igény rendkívül mérsékelt, hiszen az államnak még így is az exportár több mint fele jutna, s nem is fordintban, hanem devizában. A budapesti kormány viszont rövidlátó módon nem akarja megosztani a kivitel nyereségét a termelőkkel. Valószínűleg úgy számol, hogy a június 29-iki figyelmeztető tüntetés ellenére a nagyon jónak ígérkező termésből rekord hasznot könyvelhet el, amivel csökkentheti az államháztartás deficitjét, az adósságát. De ennek a rossz politikának jövőre jönne a böjtje, mert a tsz-ek kevesebbet vetnének, és veszélybe kerülhet az ország kenyere. Meg kellene már végre érteni, hogy a magyar mezőgazdaság nem a csődépítő pártállamot, hanem elsősorban önmagát és a lakosságot akarja eltartani. +++
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 29. A Nemzeti Kerekasztal középszintű gazdasági és szociális bizottságágnak ülésén a három tárgyalófél megállapodott hat munkabizottság létrehozásában.
MTV2 nézői telefonok:
"- Selmedi Lászlóné vagyok Ózdról 11-464-es telefonról. Az a problémám, hogy ezt az Otthon sorsjegyet reklámozták, a sorsolás már megtörtént, és nem tudom melyik újságban lehet megtalálni, egyáltalán nem hallottuk. Kérem szépen, hogy valahogy próbálják meg közzétenni, mert azt hiszem nagyon kevesen értesültek erről. És ugyanígy van ez az Express Gyermekfalu javára kibocsátott sorjegynél.is. Tessék erre jobban odafigyelni, mert gondban vagyunk később nem tudjuk megnézni, hogy nyertünk-e vagy sem. Köszönöm.
- Örkúti Imréné vagyok, telefon: 286-862. Azt szeretném megtudni, hogy az előbb a TV2-n ismertetett csontkovács milyen címen érhető el. Nagyon kérném segítségüket. Köszönöm szépen, Jó napot kívánok!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|