|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (38. rész)
|
A második feltétel az állam csökkenő részvétele a gazdasági
folyamatokban, a piaci viszonyok befolyásolásában. Ez mindenekelőtt
a versenyszféra állami támogatásainak következetes visszafogását
illetve a vállalkozások adóterheinek párhuzamos mérséklését jelenti.
El kell érni, hogy a támogatások jelenlegi 200 milliárd forint
körüli összege 1990-re 160 milliárd forintra, 1991-re 120
milliárdra, 1992-re 100 milliárd forint körüli szintre csökkenjen. A
csökkentésnek elsősorban a veszteség-finanszírozást szolgáló
termelői ártámogatásokra, az alacsony hatékonyságú export
támogatására, a termelő beruházások állami támogatására és a
fogyasztói ártámogatásokra kell kiterjednie. A támogatácsökkentés
ütemezésénél és összetételénél természetesen továbbra is
megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a lökésszerű áremelések
elkerülésére, a kieső termelés nélkülözhetetlen elemeinek pótlására
és a törvényszerűen fellépő foglalkoztatási gondok enyhítésére.
Az államháztartási reform megvalósítása elképzelhetetlen új
elosztáspolitika érvényesítése, végrehajtása nélkül. Az
elkövetkezendő években el kell érnünk a munkajövedelmek védelmét,
majd fokozatos növelését. A társadalmi jövedelmek, mindenekelőtt a
jelenleg természetben nyújtott társadalmi jövedelmek egy részét, -
azok állami finanszírozásának megszüntetésével egyidejűleg -
fokozatosan be kell építenünk a bérekbe. Ennek fedezetét a
versenyszférában az adók csökkentése, a költségvetési szerveknél a
bérek növelése teremtheti meg. Ehhez kapcsolódóan a bérreformról is
szólt néhány szót a pénzügyminiszter. Mint mondotta, sok illúzió,
irreális várakozás kötődik ehhez a fogalomhoz. Mi is lehet egy
megalapozott bérreform tartalma Magyarországon? - tette fel a
kérdést. Legfontosabb eleme a bérgazdálkodás teljes liberalizálása a
versenyszférában, a vállalatoknál, vállalkozásoknál és
szövetkezeteknél. Ez annyit jelent, hogy a munkabérek színvonalát és
tömegét nem adminisztratív, központi szabályok, fiskális eszközök,
büntetőadók szabályozzák, hanem a piac értékítélete, valamint a
munkáltatók és munkavállalók egymás közötti megállapodása. Az állam
közvetlenül nem avatkozik be a versenyszféra béreinek alakításába. A
miniszter célszerűnek tartotta már a jövő esztendőtől megvalósítani
- a bérnövekményt terhelő, még meglévő adó megszüntetésével - a
teljes bérliberalizálást. Ez a bérmechanizmus egyben azt is jelenti
- mondotta -, hogy a piac értékítélete és a bérmegállapodás keretei
között a vállalatoknak, szövetkezeteknek, vállalkozóknak az
élőmunka-újratermelés költségeit a bruttó bérekben meg kell
fizetniük. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|