|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (1. rész)
|
1989. június 27., kedd - A Parlamentben kedden némi késéssel, csak reggel 10 óra 20 perckor kezdődött meg az Országgyűlés soros ülésszaka, mivel a plenáris ülés előtt a jogi, igazgatósi és igazgatásügyi bizottság ülése a tervezettnél tovább tartott. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke.
Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Bibók Istvánné Csongrád megye, 8. számú és Szabó János Zala megye, 2. számú választókerületének képviselője benyújtotta lemondását mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondást 7 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudomásul vette. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Országos Választási Elnökség javaslatát a Bibók Istvánné lemondása folytán megüresedett képviselői hely betöltésére. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Ábrahám Vince eddigi pótképviselőt egy ellenszavazattal és hat tartózkodással országgyűlési képviselőnek igazolta. Szűrös Mátyás tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a Szabó János lemondásával megüresedett Zala megyei 2. számú választókerületben időközi választást kell kitűzni, mert a most lemondott képviselő volt korábban a pótképviselő. Ezt követően az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését - az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről - egy tartózkodással tudomásul vette. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirendjének változásával kapcsolatban a következőket mondotta: - Tisztelt Országgyűlés Úgy vélem, valamennyi képviselőtársam nagy figyelemmel kísérte a politikai egyeztető tárgyalások legutóbbi, június 10-én tartott és azt követő plenáris ülését, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a harmadik tárgyalófélként résztvevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtak a további tárgyalások témaköreiről és munkarendjéről, s ezzel reményeket ébresztő lépést tettek egy demokratikus Magyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 12:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (2. rész)
|
A tárgyaló felek megerősítették a korábbi megállapodást, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. Ennek szellemében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyaló küldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a mostani ülésszakon beterjessze az Országgyűlésnek a megegyezés szempontjából sarkalatos jellegű törvényjavaslatokat. A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött, hogy visszavonja az Alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Ezután az Országgyűlés jegyzője ismertette Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének Szűrös Mátyáshoz címzett levelét: ,,A Minisztertanács a korábban vállalt kötelezettségének eleget téve az Országgyűlés munkaprogramjában előírt törvényjavaslatokat a Parlament júniusi ülésszakára benyújtotta. Időközben a politikai egyeztető tárgyalások június 21-i ülésén olyan megállapodás született, hogy javasolják a már benyújtott törvényjavaslatok egy részének visszavonását. A kormány a javaslatot elfogadta és ennek megfelelően az Alkotmány módosításáról, valamint a politikai pártokról és az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat a június 27-ei ülésszak anyagai közül visszavonja azzal, hogy ezek megtárgyalására csak a politikai egyeztetések újabb fordulóit követően, az ott elfogadott megállapodásokra figyelemmel kerüljön sor. A politikai egyeztető tárgyalások résztvevői a mostani ülésszak napirendjén szereplő, a Büntető Törvénykönyv módosítására irányuló törvényjavaslat azon pontjai ellen nem emeltek kifogást, amelyek a honvédelmi törvény módosításával, illetőleg a közveszélyes munkakerülés bűncselekményének a jogrendszerből való kiiktatásával függnek össze. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a törvényjavaslatnak ezeket a részeit tárgyalják most meg; a képviselők munkájának megkönnyítése érdekében az Igazságügyi Minisztérum a fentieknek megfelelően átdolgozott szövegjavaslatot az ülésszak megkezdése előtt az Országgyűlés főtitkárának megküldte,,. Ezt követően a kormány megbízásából Pozsgay Imre államminiszter adott tájékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Kifejtette: az egyeztető tárgyalások megkezdődésével új politikai helyzet keletkezett Magyarországon. Ennek pozitív következménye lehet, hogy a jogállamra a plurális, többpártrendszerrel működő parlamenti rendszerre békés úton, a nemzeti közmegegyezés jegyében, szellemében sikerülhet áttérni. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 12:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (3. rész)
|
A tárgyalás résztvevői kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a soron lévő választásokra a többpártrendszer jegyében, a szabad választások elvei szerint, s annak következményeivel számolva készülnek fel. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, mert semmiféle hatalmi cél nem indokolhat erőszakos megoldásokat. Új reális és potenciális politikai erők jelentek meg a küzdőtéren, s ezeknek az erőknek egy része az eddigi berendezkedés törvényszerűségei miatt a Parlament munkájában nem vehet részt. De nem vezethet kiegyezéshez és nemzeti közmegegyezéshez, ha politikai akaratuk nem lehet jelen a jövendő előkészítésében - hangsúlyozta az államminiszter. Ezek a reális és potenciális politikai erők - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a független társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselői - jelenleg ott ülnek a tárgyalóasztalnál. Így együtt a politikai akaratképzésnek új, az eddiginél sokkal bonyolultabb rendjét hordozva előkészíthetik a közmegegyezést. Ez nem a törvényhozók, hanem elsősorban a törvényelőkészítő kormány munkájának a korlátozását jelenti. A Minisztertanács az önkorlátozásnak ezt a módját nemzeti ésszerűségből, s politikai jószándékból vállalta a tárgyalóasztalnál, amikor az MSZMP Központi Bizottsága a kormányhoz fordult ennek elfogadtatásáért - hangoztatta Pozsgay Imre. Kérte az Országgyűlést, hogy hasonló megfontolásokból méltányolja a kormány elhatározását, együttműködési szándékát, s törvényhozói munkájában a nemzeti közmegegyezést támogassa oly módon, hogy az említett sarkalatos törvények később, már a tárgyalóasztalnál előkészített formában kerüljenek a Parlament elé. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a politikai tárgyalások eredményesek lesznek, s így lecsendesítik azokat a vitákat, amelyekben ma kétségbe vonják a törvényhozás legitimitását, továbbá elvezethetnek ahhoz a békés megoldáshoz, amely közös politikai cél. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 12:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
Ezután Szűrös Mátyás elmondta: a házszabály a kormánynak lehetőséget ad arra, hogy előterjesztését az általános vita lezárásáig bármikor visszavonja, erről az Országgyűlésnek nem kell külön szavaznia. Az Országgyűlés elnöke javasolta a képviselőknek, hogy vegyék tudomásul és támogassák a kormánynak ezt a határozatát, amellyel összhangot kíván teremteni a törvényhozói munka és a politikai tárgyalások között. Végül rámutatott: a benyújtott törvényjavaslatok visszavonása azt jelenti, hogy a hozzájuk kapcsolódó módosító javaslatokat, képviselői indítványokat sem vitatják meg. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a ----------------- SOTE II. számú gyermekklinikájának tanársegédje kért szót. Elmondta: egyetért a Pozsgay Imre által elmondottakkal. Úgy vélte: aóaésedelem nem a törvényhozói munkát kívánja meggátolni, hanem arról van szó, hogy a politikai akaratot jobban kifejező egyezségre kell jutni. Indítványozta ugyanakko 8hogy az Országgyűlés a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről még a választások előtt határozzon. Indoklásként elmondta: a köztársasági elnök intézménye jelent biztosítékot arra, hogy az állam vezetése - az államfő személyén keresztül - folyamatos legyen a választási kampányok és a választási küzdelem időszakában. Javasolta: bízzák meg az Országgyűlés elnökét, tárgyaljon annak érdekében, hogy a köztársasági elnökrd szóló törvényjavaslat még október előtt a Parlament elé kerüljön. Az igazságügyminisztert pedig bízzák meg azzal, hogy a nyár folyamán alternatív jvaslatokat tartalmazó tervezetet tegyen le a politikai egyeztető tárgyalásokat folytató felek asztalára. Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye, 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi ------------- Tsz MSZMP bizottságának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett anyagok visszavonását. Úgy vélekedett, hogy ez sérti a törvényhozást és annak tagjait. Szerinte az ilyen megoldás fellazítja a képviselőknek a kormány iránti bizalmát, másrészt megszakítja az alkotmányozási folyamatot, s tétlenségre kárhoztatja a törvényhozó testületet. Kérte a kormányt, hogy a jövőben megvitatásra nem kerülő anyagokkal ne árassza el a képviselőket. A képviselő ezenkívül javasolta a tárgysorozat kiegészítését azzal, hogy az Országgyűlés nyilatkozatban ítélje el a kinai vezetést a demokráciáért békésen tüntető állampolgárok elleni véres leszámolásért. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 14:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (5. rész)
|
Pozsgay Imre válaszában egyetértett Szirtesné dr. Tomsits Erika ------------ javaslatával, miszerint az Országgyűlés elnöke kapjon megbizatást a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokra. Südi Bertalan felvetésére reflektálva rámutatott: az Országgyűlést nem sértheti semmilyen olyan eljárás, amire a Parlament maga adott lehetőséget. Márpedig a képviselők által elfogadott házszabály módot ad a kormánynak a törvényjavaslatok beterjesztésének visszavonására. Úgy ítélte meg, hogy jelen esetben nincs szó sem az Országgyűlés, sem a kormány presztizsveszteségéről. Ugyanígy nincs szó tétlenségről, hiszen ,,az Országgyűlésnek lehet menetrendje, a történelemnek azonban nincs, és most talán a történelemhez kellene alkalmazkodni,,. Az államminiszteri választ követően Szűrös Mátyás szavazásra ------------- tette fel Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát, amit a képviselők 5 ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadtak. Südi Bertalannak a tárgysorozat kiegészítésére - a kínai intézkedések elítélésére - tett javaslatával kapcsolatban az elnök kérte, hogy konzultálhasson a külügyi bizottsággal, s utána térjenek vissza a témára. Az Országgyűlés elnökének indítványával a képviselők egyetértettek. Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának témájára. Elöljáróban emlékeztette az Országgyűlést arra, hogy a legutóbbi ülésszakon időhiány miatt nem került sor személyi javaslatok megvitatására, interpellációkra és kérdésekre. Egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (6 . rész)
|
A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után - egy tartózkodással - elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a következőket tárgyalják meg: 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. A földről szóló az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg.) (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 15:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (7. rész)
|
Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a személyi javaslatok tárgyalására. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölőbizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. (Az írásos jelentés szerint szóba került még Pálfi Dénes, Szigethy Dezső, valamint Király Zoltán, aki külföldön tartózkodik, így véleményét az esetleges jelölésről nem tudták megkérdezni.) A jelölőbizottság jelentésével kapcsolatban Fodor Sándor (Fejér ------------ m., 5. vk.) jelentkezett szólásra, s javasolta, hogy a jelölőlistára az Országgyűlés vegye fel - a jelölőbizottság jelentésében is megjelölt - Pálfi Dénest és Szigethy Dezsőt. Az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, de előtte megkérdezte az érintetteket, hogy vajon vállalnák-e a megbizatást. Mindketten igennel válaszoltak. A képviselők közül 105-en támogatták a több jelölt állítására vonatkozó indítványt, 129-en ellene voltak, 34-en pedig tartózkodtak. Mivel nem volt meg a szükséges egyszerű többség (ugyanis a jelenléti ívet aláírt 349 képviselő közül 81-en nem vettek részt a szavazásban), az elnök elrendelte, hogy a jelölőbizottság folytassa munkáját. Szünetet követően Gyuricza László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott javaslatukat: mind az öt, eddig szóba jött képviselő kerüljön fel a jelölőlistára, abc-sorrendben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. Egyben felkérte az elnököt, hogy állapítson meg szavazási rendet és szavazási szabályokat. Szűrös Mátyás javasolta, hogy az ebédszünet elején tartsák meg a titkos szavazást, mégpedig oly módon, hogy csak egy név maradjon a szavazólapon. Amennyiben nem születik döntés, meg kell ismételni a szavazást úgy, hogy a két legtöbb szavazatot elért jelölt neve maradjon a szavazólistán. A javaslattal az Országgyűlés egyetértett. Ezután Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta az Elnöki Tanács elnökének levelét, amelyben ,,A Minisztertanács elnökének kezdeményezésére az Elnöki Tanács javasolja az Országgyűlésnek, hogy Nyers Rezső államminisztert - e megbizatása alól - mentse fel.,, Szűrös Mátyás emlékeztette a képviselőket, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Oözponti Bizottsága június 24-én Nyers Rezsőt a párt elnökévé választotta, s erre tekintettel javasolta: az Országgyűlés Nyers Rezsőt a kormányban viselt államminiszteri tisztségéből érdemei elismerése mellett mentse fel. Az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással egyetértett a javaslattal. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 15:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (8. rész)
|
A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság megalakításáról szóló javaslattal foglalkozott ezután az Országgyűlés. A javaslathoz észrevétel nem érkezett, s a képviselők egyhangúlag megalakították az új bizottságot. Ennek tagjai: Biacs Péter, Bognár József, Bognár Rezső, Cselőtei László, Eke Károly, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász Mihály, Lásztity Radomir, Lotz Ernő, Morvay László, Simon Péter (Tolna m.), Szentágothai János és Tóth János. Ezután Szőrös Mátyás javasolta, hogy a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság Újvári Sándor képviselő lemondásával megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet válasszák meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezt követően az építési és közlekedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett, Dauda Sándorét pedig 5 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett elfogadták. Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt ------------------ kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót. Hangsúlyozta: bölcs lépésnek tartja, hogy Nyers Rezső lemond a kormányban viselt tisztségéről. Viszont az MSZMP KB múlt heti ülése után e döntés ellenére úgy tűnik - mondotta -, hogy a párt és a kormány ismét összefonódik. Választ várt Németh Miklóstól, hogy miért vállalt szerepet a párt elnökségében, amikor miniszterelnökként is sok fontos és nehéz feladat hárul rá. Németh Miklós kifejtette: erre a kérdésre részben már választ kaphattak az érdeklődők a Hét legutóbbi műsorából. Mint mondotta, a KB-ülésen hosszú ideig gondolkodott, hogy vállalja-e az elnökségi tagságot. Végül is úgy vélte: az ország jelene, de még inkább jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy Magyarországon a demokráciába való átmenet békésen, rendezetten, az alkotmányosság követelményeit szem előtt tartva történjen meg. Tudatában kell lenni azonban annak, hogy ez a békés átmenet csak egy, a reformok iránt elkötelezett, szervezetében, platformjában, politikájában egyaránt megújuló MSZMP részvétele és meghatározó szerepe mellett valósulhat meg. Hangsúlyozta: MSZMP-elnökségbeli tagsága nem csorbíthatja a pártállam szétválasztására tett eddigi, nem csekély eredményeket, s nem korlátozhatja a kormány önállóságát és felelősségét. Az elnökségben ugIanjs kizárólag a pártpolitikai szempontokat hangolják össze, s a párt reformplatformjának kidolgozásában működnek együtt, nem foglalkoznak a kormányzatot érintő kérdésekkel. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (9. rész)
|
Végezetűl megnyugtatta a képviselőket: nem áll vissza a pártállam konstrukciója, az ő MSZMP-elnökségben vállalt szerepe nem fogja megtörni azt a folyamatot, amelyet a kormány elindított. Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békesi László pénzügyminiszter terjesztette elő. Mint mondta, a törvényjavaslat tárgyalása szerves folytatása az elmúlt parlamenti ülésszakon tárgyalt gazdasági, mindenekelőtt költségvetési csomagtervnek. A szellemi, gondolati és társadalmi kapcsolatot a magyar gazdaságban évek óta zajló ellentmondásos és napjainkra éles feszültségekhez, gazdasági válsághoz vezető folyamatok bemutatása, feltárása és elemzése adja. - Noha a törvényjavaslat feladata az, hogy elszámoljon az elmúlt évi állami költségvetés végrehajtásáról, nem kerülhetjük meg, hogy röviden összegezzük a gazdaság mélyében zajló folyamatokat, amelyek végül is a bemutatott költségvetési eredményekhez vezettek. Pozitív és negatív folyamatok egyaránt jellemezték gazdaságunk működését, és a kormány gazdaságirányítási tevékenységének eredményét 1988-ban - mondotta. - A bruttó nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem terveinktől eltérően nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5-1 százalékkal csökkent. Az ipari termelés a tervezett növekedés helyett stagnált, az élelmiszergazdaság termelése a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az ország teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, megőrizte fizetőképességét, ennek megfelelően a megtermelt nemzeti jövedelem belső felhasználása csökkent. A csökkenés a lakosság fogyasztását és a beruházásokat egyaránt érintette, miközben ugrásszerűen, több mint 60 milliárd forinttal növekedtek a gazdaságban a készletek. A külkereskedelem a tervezettnél jobb eredményeket ért el. A külkereskedelmi áruforgalom 500 millió forintos aktívuma kiemelkedő eredmény, jelzi az exportorientáció erősödését, az értékesítés szerkezetének átalakulását. A lakosság jövedelmei és a fogyasztói árindex meghaladta a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem és reálbér csökkenése kisebb volt a prognózisoknál. A gazdaság jövedelemviszonyai is eltértek a tervezettől. Miközben az országban megtermelt összes jövedelem nem növekedett, a jövedelem elosztási arányai - nagyrészt a tervezettnél magasabb infláció, illetve az adóreform jövedelemátcsoportosító hatására - megváltoztak. A tervezettnél több jövedelem marad a vállalatoknál és szövetkezeteknél, arányait tekintve kevesebb a lakosságnál és a költségvetésnél. A külső és belső pénzügyi egyensúly nem javult, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya nagyobb a tervezettnél. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (10. rész)
|
A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult meg a gazdasági növekedés az elmúlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gazdasági struktúra változása, ami még lassú, de néhány ponton már világosan kirajzolódik. Ezt jelzi a konvertibilis export tervezettnél nagyobb növekedése és a termékváltás folyamatának gyorsulása. Ezzel törvényszerűen együtt jár, hogy a csökkenő belföldi és szocialista piac értékesítés miatt átmenetileg visszaesik a termelés, amíg a vállalatok termékváltással, korszerűsítéssel megtalálják a tőkés piaci értékesítés lehetőségeit. Ez az átmeneti visszaesés nem kárhoztatható, legfeljebb a váltás üteme minősíthető lassúnak. A miniszter emlékeztetett arra, hogy gyakran és joggal éri az a kritika a kormányzati gazdaságirányítást, mert nem elég határozott és következetes a veszteségforrások csökkentésében, felszámolásában. A csődtörvény életbe léptetése óta elenyészően kevés veszteséges vállalat és szövetkezet felszámolására került sor - mondotta. A kormányszervek és a bankok a csődbe jutott gazdálkodó szervezetek többségénél arra tettek kísérletet, hogy az adósságok egy részének elengedésével, illetve átvállalásával, a termelési szerkezet korszerűsítésével, szervezeti változtatásokkal, kisebb-nagyobb fejlesztésekkel és alkalmasabb vezetők megbízásával kíséreljék meg talpra állítani, a fejlődés útján elindítani az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság több nagy múltú egységét. Tagadhatatlan: az adósságok elengedése, a támogatások növelése nem minden esetben teremtette meg a fellendülés feltételeit, hanem konzerválta a veszteségforrásokat. A kormány levonta a szükséges következtetéseket. A legutóbbi parlamenti ülésszak óta rendezetlen, nagy összegű tartozások miatt eddig 18 vállalattal és szövetkezettel szemben indította meg a felszámolási eljárást az adóhivatal. A közeljövőben nagy kereskedelmi bankjaink további 15-20, tartósan fizetésképtelen gazdálkodó egység felszámolását kezdik meg. A kormány rövidesen ismét áttekinti a felszámolási eljárás szabályait és intézkedik a még mindig meglévő ellenérdekeltség további csökkentésére. A miniszter ezután a gazdálkodó szervezetek jövedelempozícióinak alakulását befolyásoló tényezőkről szólt. - Növelte a vállalatok, szövetkezetek jövedelmeit a csökkenő jövedelemelvonás, a hazai inflációs árnyereség és néhány területen -, mint például a vaskohászatban és az alumíniumiparban - a külpiacokon érvényesülő konjunktura. Csökkentette a vállalkozók jövedelmeit a termelés fajlagos költségeinek, valamint az egyes, költségtényezőnek számító termékek, nyersanyagok árainak emelkedése. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (11. rész)
|
Mindent összevetve, az elmúlt esztendőben vállalatainknál és szövetkezeteinknél 32,5 milliárd forinttal több nettó jövedelem maradt, mint 1987-ben. A vállalkozói kör 62 százaléka több szabad forrással rendelkezett tavaly, mint az előző esztendőben. Igaz, hogy nőtt a veszteség tömege és részaránya is. A vállalati jövedelmek alakulásának fontos vonása, hogy erőteljesen nőtt a gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A vállalkozói kör egyharmadánál a nyereségtöbblet meghaladta a 40 százalékot, 25 százalékánál a nyereség csökkenése elérte az 50 százalékot. Az iparban 13.5 százalékkal, az építőiparban 60 százalékkal, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban 26 százalékkal nőtt 1987-hez képest a szabad erőforrások tömege. Ezen belül lényegesen javult a kohászat és a vegyipar, csökkent a villamosenergiaipar és az élelmiszeripar jövedelme. Az egyes ágazatokon belül is nagy a vállalatok közötti szóródás. A meezőgazdaság eredményeiről s /É 4(o=,Ű-hs Ű? 4=-YéYÉ:YL a termelőágak közül az elmúlt esztendőben itt csökkent legkisebb mértékben a bruttó nyereség. Az ipar 40, az építőipar 52 százalékos eredménycsökkenésével szemben a mezőgazdaság eredményei 14,6 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a szabad források 1 százalékkal, több mint 2 milliárd forinttal növekedtek. Az sem tagadható, hogy az elmúlt esztendőben is nyílt az agrárolló. A mezőgazdaság termelési költségeinek és értékesítési árainak növekedése 2.1 százalékos különbséget mutat a mezőgazdaság terhére. Tovább nőtt a mezőgazdasági üzemek differenciálódása. Ezernégyszázötven mezőgazdasági üzemből 920-nál nőtt a szabadon felhasználható forrás 1987-hez képest. Ezek a gazdálkodó egységek közel 19 milliárd forintot, 6 milliárddal többet fordítottak fejlesztésre, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a másik oldalon 500 mezőgazdasági üzem eredményei tovább csökkentek, adósságaik növekedtek, kritikus helyzetben vegetálnak. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (12. rész)
|
Az eladósodott mezőgazdasági üzemek helyzetének rendezése megkezdődött, az első mintegy 140 gazdaság stabilizálása kedvezményes hitelekkel, állami támogatással, illetve az adósságok egy részének elengedésével megtörtént, 150 üzem rendezésének programja készül, ezek megvalósítására fokozatosan kerül sor. A kormány számol azzal, hogy több száz működő mezőgazdsági üzem nem maradhat tartósan létbizonytalanságban. A súlyosan eladósodott, tartósan veszteséges üzemek mindegyike nem tartható életben, nem menthető meg. A mezőgazdaságban is szembe kell nézni a hosszú távon veszteséges üzemek egy részének fokozatos felszámolásával. Joggal vetődött fel több parlamenti bizottság és az agrárszekció vitájában, hogy a formálódó új agrárpolitika keretében világos és határozott választ kell adni arra a kérdésre: vajon szükség van-e a hatalmas veszteségekkel, támogatással előállítható és értékesíthető mezőgazdasági termékekre, vagy ezen a területen is a hazai és a külső piac szükségletei határozzák meg a termelés mennyiségét és összetételét. A választ csak az utóbbi követelmény teljesítése adhatja meg. A támogatásokról szólva elmondta: 25 milliárd forinttal haladták meg a tervezett mértéket, s döntően a szocialista exportot, ezen belül is nagyrészt a tervezettnél nagyobb mértékű mezőgazdasági kivitelt és beruházást finanszírozták. A kormányt számos kritika éri következetlen támogatáscsökkentési politikájáért. 1988-ban - nagyrészt az adóreform keretében - megkezdődött a támogatások csökkentése. Jelentősen mérséklődött a fogyasztói ártámogatás, megszűnt az árkiegészítés a húsipari termékekre és az iparcikkekre. Ugyanakkor nőtt az export- és a beruházási támogatások összege. - A támogatási döntéseknél mindig három tényezőt kell a kormányzatnak mérlegelni. Hogyan hat a támogatáscsökkentés az árakra, az exportra és a foglalkoztatásra. Az esetek többségében az árszínvonal növekedésének fékezése, az export növelése, illetve a megszűnő munkahelyek minimalizálása motíválta a kormányt döntéseiben. Jól tudjuk, ez a részben halogató magatartás hosszú távon nem tartható, a támogatáscsökkentés kapcsán előtérbe került feszültségekkel sajnos szembe kell nézni. A kormány ez évi intézkedéseit és jövőbeni magatartását - a legkevésbé fájdalmas kompromisszumok keresése mellett - már ez a törekvés jellemzi. A miniszter ezután rámutatott egy olyan összefüggésre, amelyben visszatükröződik eddigi jövedelemelvonási és támogatási politikánk minden hibája. Az elmúlt esztendőben az államháztartás összesen 235 milliárd forintos támogatást nyújtott a gazdálkodó szervezeteknek, miközben ezen gazdálkodó szervek teljes nyeresége 238 milliárd, a támogatásoknál mindössze 3 milliárd forinttal volt több. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (13. rész)
|
Az a gazdaság, ahol a támogatások összege majdnem eléri a bruttó nyereség színvonalát, nem lehet fejlődőképes. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a magyar államháztartás több mint 20 százalékát kitevő támogatások fedezetének túlnyomó többségét nem azoktól a gazdálkodó szervezetektől kell elvonni, amelyek e támogatások haszonélvezői, akkor még nyilvánvalóbb a feladat: nem lehet más választásunk, csak a szubvenciók, dotációk radikális csökkentése, reális piaci árarányok kialakítása. Enélkül nem érvényesülhetnek a piac hatásai, nem gyorsulhat az egészséges szelekció, nem lehet csökkenteni a fejlődést gátló magas adókat - hangoztatta Békesi László. A külkereskedelmi áruforgalom javuló eredményei ellenére az ország folyó fizetési mérlege a tervezettnél lényegesen kedvezőtlenebbül alakult - folytatta beszámolóját a miniszter. - Ebben meghatározó szerepe az úgynevezett bevásárló turizmusnak volt, amely nemcsak az ország fizetési mérlegét, hanem a kormány tekintélyét is rombolta. Nem tagadhatjuk, óriási hiba volt, hogy egy kül- és belpolitikai szempontból egyaránt fontos és pozitív lépés - a világútlevél bevezetése - nem párosult a szükséges gazdasági intézkedésekkel. Az állampolgárok jogait és lehetőségeit szélesítő döntés nem volt tekintettel gazdasági hátterünkre, az ország teherbíró képességére. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a világútlevél bevezetésének gazdasági feltételei hiányoztak. Hibát követtünk el, hogy mindezt későn ismertük fel. A felismerést is késői reagálás követte, aminek időzítése és bejelentése átgondolatlan, súlyos szakmai hiba volt. Nem kétséges, hogy ha a világútlevél bevezetésével egyidejűleg a legkeresettebb hiánycikkekből növeli a kormány a belföldi piac kínálatát - akár növekvő import árán is -, megteremti a kereskedelmi importtal azonos vám- és adófeltételeket, akkor a deviza- és tekintélyvesztés nagy része elkerülhető lett volna. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
- A lecke sokba kerül. A kormány a tanulságokat levonta, a legszükségesebb intézkedéseket megtette. Intézkedései nyomán a legkeresettebb tartós fogyasztási cikkekből ma már megfelelő a belső piaci kínálat, a kereskedelmi és magánimport árszínvonala közelít egymáshoz. A kormány hosszú távú megoldásokon is dolgozik. Ezek lényege: a belföldi kínálat további bővítése; hatékonyabb külkereskedelem; a devizaellátási rendszer korszerűsítése, majd hosszabb távon a forint konvertibilitásának megteremtése. E program keretében szó sincs a lakossági devizaszámlák zárolásáról, ellenkezőleg a devizaszámlák további liberalizálásán, illetve a devizamegtakarítások ösztönzésén dolgozunk. Nem hallgatható el, hogy miközben a lakosság hazai fogyasztása az elmúlt esztendőben a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 4.5 százalékkal csökkent, addig a határainkon túli lakossági vásárlások mintegy 2.5 százalékkal növelték a lakosság fogyasztását. Mindez úgy következett be, hogy összességében a lakosság hazai megtakarításai sem csökkentek. Mivel ennek a fogyasztásnak a fedezetét sem a munkajövedelmek, sem a növekvő kamat- és osztalékjövedelmek nem biztosították, az egyéni vállalkozásokból, illetve a második gazdaságból származó jövedelmek gyors növekedésére kell következtetnünk. E jövedelmek megismerése, feltárása és elemzése az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata lesz, hiszen pontos ismeretének hiányában nem alkothatunk képet a lakosság valódi jövedelmi helyzetéről, életkörülményeiről, szociális viszonyairól, így jövedelem- és szociálpolitikánknak sem lehet szilárd alapja. A miniszter a továbbiakban arról szólt, hogy a költségvetés sok szálon kapcsolódik a fogyasztás finanszírozásához. A pénzbeli társadalmi jövedelmek, a társadalombiztosítási kiadások az évközi intézkedések miatt a tervezettnél magasabb szinten teljesültek. El kell ismerni, hogy a kiadási többletben szerepet játszottak megalapozatlan lépések is. Így például évközben kénytelenek voltunk korrigálni azt a szabályt, amely szerint a táppénz alapjába már az első táppénzes naptól kezdve beszámíthatók a különböző jutalmak is. Jogos felháborodást keltett, hogy betegállományban táppénzből nagyobb jövedelemre lehetett szert tenni, mint a folyamatosan végzett munkából. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (15. rész)
|
A társadalombiztosítás kiadásainak növekedése néhány területen lehetővé tette a juttatások reálértékének megőrzését. Ezt a célt szolgálták az évközi nyugdíj- és családipótlék-emelések, amelyek követték az árak tervezettnél magasabb emelkedését. Így lehetett elérni, hogy a családi pótlék a gyermeknevelés költségeiből a korábbinál valamivel nagyobb hányadot fedezzen, bár jól tudjuk, hogy a terhek nagy része változatlanul a családokra hárul. Az egy főre jutó havi 1280 forintos átlagos családi pótlék a gyermeknevelés költségeinek körülbelül egyharmadát fedezte tavaly. Az egy főre jutó átlagos nyugdíj 1988-ban 4500 forint volt. Az átlagnál nagyobb nyugdíjak reálértéke csökkent, az alacsony nyugdíjak reálértéke valamelyest emelkedett. A tavalyi esztendő is bebizonyította, hogy a társadalombiztosítás mai rendszere reménytelen versenyfutás a bevételek és a kiadások között, amit a kiadások rohamos növekedése ellenére az ellátottak általános elégedetlensége kísér. E zárszámadás is megerősít abban a meggyőződésünkben, hogy a társadalombiztosítás reformja elkerülhetetlen, amelynek első, csupán kezdeti, de feltétlenül szükséges lépése volt a társadalombiztosítás ez évi önállósítása. - A bizottsági viták során elhangzott az a jogtalan kritika a kormánnyal szemben, hogy az elmúlt esztendőben rövid távú költségvetési érdekeinek oltárán feláldozta a szociálpolitikát. A tények épp az ellenkezőjét bizonyítják. A költségvetés hiányának növekedése árán is emelte a kormány a társadalombiztosítás állami támogatását, hiszen annak bevételei nem fedezték a gyorsan növekvő kiadásokat. A természetbeni juttatások hordozói a költségvetési intézmények. E szervezetek működése meghatározó szerepet játszik a lakosság életkörülményeinek alakításában, jövőnk megalapozásában. A kiadások ezen a területen 3.4 százalékkal növekedtek, ám a mennyiségi fejlesztések, az új feladatok finanszírozása mellett jó néhány területen nem jutott elég pénz a növekvő árak teljes kompenzálására, a reálérték megőrzésére. Összességében két százalék körüli mértékben csökkent a költségvetési szervek által nyújtott szolgáltatások reálértéke. Ez a csökkenés kisebb mértékű volt az egészségügyi ellátás területén, nagyobb a kommunális, és jelentős az igazgatási feladatok terén. Bár a közvéleményben ellentétes vélemény uralkodik, a tényszámok azt mutatják, hogy az oktatás területén szerény mértékben emelkedett a reálérték az elmúlt esztendőben. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (16. rész)
|
Tavaly tovább egyszerűsödtek a költségvetési szervek gazdálkodási szabályai, csökkentek a kötöttségek, nőtt az intézmények, tanácsok önállósága. Ezek az intézkedések nagyobb sikert váltanának ki, ha több forrás állna e feladatok rendelkezésére. Vitathatatlan, hogy az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a kultura intézményei ma sok helyütt anyagi gondokkal küzdenek. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy ez a kényszerű gazdasági helyzet még mindig nem volt elég ahhoz, hogy a nélkülözhető, illetve felesleges és párhuzamos intézmények, szervezetek leépüljenek, megszüntetésükre sor kerüljön. Nem lehet szó nélkül hagyni néhány jellemző példát sem. Miközben egyfelől a felsőoktatási dolgozók alacsony bérszínvonala keserves realitás, napirenden vannak a bérkövetelések, aközben ma Magyarországon egy, a felsőoktatás területén dolgozó oktatóra alig négy hallgató, jut és a heti kötelező óraszám kevesebb mint 8 óra. Miként arról is őszintén kell szólnunk, hogy az elavult műszaki technikával, anyagi gondokkal küzdő televízió belső gazdálkodásában - és persze más költségvetési szervek gazdálkodásában is - ellenőrzéseink egyszersmind elképesztő pazarlást, irracionális költekezést tapasztalnak évről évre. Tudjuk és valljuk - mondotta Békesi László -, hogy elkerülhetetlen államháztartásunk és ezen belül költségvetésünk reformja, a költségvetési szervek gazdálkodási, finanszírozási rendszerének korszerűsítése. Eltökélten dolgozunk ennek előkészítésén. E nagy formátumú program koncepcióját a parlament elé tárjuk. De nem lehet kizárólag reformokra várni akkor, amikor a napi gazdálkodásban, az ésszerű munkaszervezésben és irányításban, a józan takarékosságban kiaknázatlan tartalékok rejlenek. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (17. rész)
|
A miniszteri expozé külön is szólt a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásáról. - Csökkenő állami támogatás, növekvő saját bevételek jellemezték 1988-ban a tanácsi feladatok finanszírozását - mondta Békesi László. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni tanácsaink erőfeszítéseiről, s a vállalati, szövetkezeti, lakossági hozzájárulásról, arról a társadalmi összefogásról, amelynek eredményeként közösségi célok megvalósítására a tanácsok lényegesen több pénzt fordíthattak az eredetileg tervezettnél. A növekvő feszültségek azonban felhívják a figyelmet arra a tendenciára, ami az elmúlt esztendőt is jellemezte, és aminek a lényege, hogy a tanácsok többsége a növekvő helyi erőforrásokat elsősorban új beruházásokra, új intézmények építésére fordítja, s ez tovább növeli az üzemeltetés, a működtetés gondjait. Szükség van új iskolákra, kórházakra, szociális otthonokra, ám a meglévők fenntartása és működtetése veszélybe kerülhet, ha a rohamosan nözekvő mennyiségi feladatok ellátásához szükséges erőforrásokat tanácsaink az állami támogatás növelésére építik. Ez azért is a jövő gondja, mert tovább folytatódott tanácsaink eladósodása. A fejlesztések finanszírozására kibocsátott kötvények, az igénybe vett hitelek a jövő anyagi alapjait terhelik, esetleg a működtetés fedezetét szűkítik. - A költségvetés 1988-ban elköltötte többletbevételeit, felhasználta 10 milliárdos tartalékát, nem tudta csökkenteni a költségvetés hiányát. Emellett növekvő pénzforgalmi áthúzódásaival nem kis mértékben terhelte a folyó esztendőt. A gazdasági folyamatok ellentmondásos alakulásáért, az egyensúlyi pozíció romlásáért, egyáltalán az évek óta tartó gazdasági válság elmélyüléséért a bizottsági viták során kemény, helyenként szélsőséges és türelmetlen kritika, elmarasztalás érte a kormányt. Több képviselő, valamint az építési és közlekedési bizottság az elmúlt évi költségvetésről szóló beszámolót nem fogadta el, hangoztatta bizalmatlanságát a kormánnyal szemben. Nincs oka és joga a kormánynak a kritikát elhárítani. A jogos bírálatot akkor is el kell fogadni, ha pontosan tudjuk - és ezzel minden bizonnyal a kritikát gyakorló képviselők is tisztában vannak -, hogy a mélyülő gazdasági válságért nem kizárólag a kormány gyengesége, következetlensége, esetenként hibás vagy elmulasztott intézkedései felelősek, és nem elsősorban a jelenlegi kormány irányítómunkájának hiányosságai vezettek a gazdaság mai helyzetéhez. Ez a kormány vállalja a súlyos gazdasági örökséget, vállalja, hogy őszintén, hiánytalanul feltárja a parlament és az ország népe előtt a gazdaság valódi helyzetét, a válság okait, s nem titkolja saját hibáit sem - hangoztatta Békesi László. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (18. rész)
|
A kormány elszánt arra, hogy a következtetéseket ne csak szavakban, hanem tettekben is levonja. Erre meggyőző példát szolgáltatott azzal a rövid távú programmal, amelyet az 1989-es esztendő kiélezett feszültségeinek enyhítése érdekében az elmúlt ülésszakon a Parlament elé terjesztett, vagy a bős-nagymarosi beruházás felfüggesztésével, amit az Országgyűlés megerősített. Ezen túl a kormány megfeszített munkával dolgozik a gyökeres gazdasági fordulat előkészítésén, hiszen pontosan tudja, hogy az eddigi gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyakorlat nem folytatható tovább. Ennek jegyében terjeszti a Parlament elé a következő napirendek keretében tárgyalandó koncepciókat, majd ősszel a válság kezelésére és megállítására alkalmas kormányprogramot. A kormány nevében ezután mindössze annyit kért az Országgyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bizonytalanítsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. Az 1988. évi költségvetési zárszámadás elfogadásával nem az elmúlt év hibái alól kér felmentést a kormány, hanem keservesen nehéz feladatai megvalósításához, a fordulat megalapozásához vár támogatást és megerősítést. Békesi László végül tájékoztatást adott arról, hogy a kormány közvetlen áremelés, adóemelés, illetve a kiemelt költségvetési feladatok támogatásának csökkentése nélkül teremtette meg az 1989. évi költségvetés egyensúlyának javításához szükséges 5 milliárd forintos tartalék-fedezetet. Egy-egy milliárd forinttal tovább csökkentette a védelem, a központi beruházások, a legalacsonyabb hatékonyságú export-támogatás és a nemzetközi kötelezettségek kiadásait, valamint a szocialista import alacsony árai miatt realizált, teljesítménnyel alá nem támasztott vállalati jövedelmeket. A kormány arra is felkészült, hogy az év hátralévő felének gazdasági bizonytalanságait a minimumra csökkentse. Ezért további 3,2 milliárd forint összegű, biztonságot növelő intézkedéseket határozott el. Ennek keretében további 1,1 milliárd forinttal csökkentik a felesleges központi tartalék-készleteket. A szocialista áruforgalmi aktívum növekedésének és az ezzel együttjáró veszteségek csökkentésének érdekében további 2,1 milliárd forinttal mérséklik a rubelexport támogatását. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (19. rész)
|
Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója -------------------- elmondta, hogy a testület több órás szenvedélyes vitában alakította ki álláspontját a költségvetés tavalyi mérlegének alakulásáról. A vitában a magyar gazdaság olyan vissza-visszatérő problémái kerültek felszínre, mint például a terv és az eredmények szélsőséges eltérése, a nagymérvű túlköltekezés, a magas társadalmi rezsi, a támogatások magas aránya. Mindezen kedvezőtlen jelenségek nyomán a bizottság ülésén is felvetődött a zárszámadás elutasításának lehetősége. Ennek jogi alapja a kormány gazdálkodásával szembeni bizalmatlansági indítvány lehetett volna. A testület végül úgy határozott, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, mert a jelenleg hivatalban lévő kormány alig másfél hónapja állt össze, s maga a miniszterelnök is csak 1988 novemberétől tölti be tisztét. Így a jelenlegi Minisztertanács nem lehet felelős az 1988-as folyamatokért. A bizottsági előadó kritikusan szólt arról, hogy a Parlament 1985 óta a költségvetések teljesítésének vitáiban örökös ígéreteket kapott az éppen hivatalban lévő pénzügyminisztertől arra: a vállalatok megfelelő kibontakozási program nélkül nem jutnak pénzügyi segítséghez; szűkül a támogatások mértéke; csökken a költségvetés centralizációja. A kormány ezirányú tevékenysége azonban még az elmúlt évben is nagyon enervált, következetlen volt. A terv- és költségvetési bizottságnak ezért már nem csak szende óhaja, hogy a különféle támogatásokat, ,,mentőpénzeket,, csökkentse a kormány, hanem követeli, s a jövőben számon kéri a Minisztertanács ezzel kapcsolatos radikális intézkedéseit. A tennivalókat számba véve a testület ülésén felvetődött, hogy jelenleg mintegy 290 féle támogatás és adóforma van érvényben. Ennek rendszerét csak bürokratikusan lehet kezelni, ezért a testület célszerűnek látja e szövevényes rendszer felülvizsgálatát. Hasonlóan gondok forrása, hogy a központi költségvetési szervek tavaly is túlköltekeztek; 14,6 milliárd forinttal lépték túl az előirányzott összeget. Sajnálattal vették tudomásul a képviselők, hogy a minisztériumok átszervezése sem csökkentette a költségeket, sőt mellettük számos más olyan párhuzamos, illetve háttérintézmény kapott költségvetési támogatást, amelynek társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető volt. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (20. rész)
|
Az állami nagyberuházások, valamint a KGST-kapcsolatok alakulását áttekintve a testület úgy vélte: Magyarországnak jó árpozíciókat kell kiharcolnia partnereinél, nem pedig a belső gazdaságot eltorzító elvonások, illetve támogatások rendszerét fenntartani. A tanácsok általában jól sáfárkodtak a támogatásokkal, ugyanakkor néhány területen, így például az oktatásban és az egészségügyben, elmaradt kiadási tervük az előírányzottól. A kedvezőtlen jelenségek jó része kiküszöbölhető lett volna, ha működne a társadalmi ellenőrzés hatékony rendszere. Az állami ellenőrzés jelenlegi szisztémája ezzel szemben nem kellően szigorú, túlzottan elnéző. Ezért a bizottság ismételten sürgette a Legfőbb Állami Számvevőszék mielőbbi felállítását. Úgy vélte, ennek halogatása nem írható a kormány számlájára, mivel a számvevőszék létrehozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A bizottsági előadó ezzel kapcsolatban azt tudakolta a Parlament tisztikarától: milyen stádiumban van a számvevőszék felállításáról intézkedő törvény előkészítése. Szabó Tamás József végezetül röviden sorra vette azokat a legfontosabb javaslatokat, amelyek a zárszámadás vitájában hangzottak el az egyes bizottságokban. Elmondta, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága a jövőben tételes beszámolót kér a fegyveres testületek oktatási és kulturális kereteinek felhasználásáról, illetve azoknak az összegeknek a hasznosításáról, amelyeket a társközségek fordíthatnak az alsxfokú oktatásra. A testület szorgalmazta továbbá a középfokú oktatás támogatásának növelését is. A mezőgazdasági bizottság a kormány támogatását kérte az élelmiszergazdaság tőkeellátásának javításához, illetve a mezőgazdasági állóalapok korszerűsítéséhez. Felvetette egy gazdasági minisztérium létrehozásának szükségességét is, mert a képviselők megítélése szerint a Pénzügyminisztérium egyfajta fiskális pénzügypolitikával uralja a gazdaságot. A testület kérte, hogy az Országgyűlés már az idén vitassa meg az agrárpolitika megújításának téziseit. A kereskedelmi bizottság arra kérte a kormányt: a társadalomban egyre mélyülő szociális gondok enyhítésére a nyugdíjasok és a gyermeket nevelő családok számára még az idén legalább egyszer folyósítsanak külön juttatást. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (21. rész)
|
Az építési és közlekedési bizottság nem fogadta el a kormány zárszámadását. Indokai között szerepelt, hogy nem valósult meg a belső és a külső egyensúly javítása, a vállalkozások serkentése, s várat magára a gazdaság szerkezetátalakításához szükséges feltételek megteremtése. A terv- és költségvetési bizottság az idei költségvetés maradéktalan végrehajtása érdekében arra kérte a kormányt: következetesen, engedmények nélkül vigye végig programját. Szerezzen érvényt a piacgazdálkodásnak, segítse a piaci viszoyok kialakulását, a szerkezetváltást. Következetesen hajtson végre olyan fájdalmas lépéseket is, mint a veszteséges vállalatoknak átmeneti munkanélküliséggel járó felszámolása, a különböző elvtelen támogatások kategorikus megvonása. Készítsen egy rövid távú ,,válságmenedzselő,, programot, hogy a stagnálásból végre kimozduljon a magyar gazdaság. Szabó Tamás József végül arra kérte az Országgyűlést, hogy az elhangzott kritikai észrevételekkel együtt fogadja el a tavalyi zárszámadást. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (22. rész)
|
Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szünet idején lezajlott alelnök-választás eredményét. A legtöbb szavazatot - szám szerint 175-öt - Fodor István kapta, így ő foglalhatja el a Vida Miklós távozásával megüresedett alelnöki helyet. A szavazás során Király Zoltán 28, Pálfi Dénes 36, Szigethy Dezső 41 és Zsigmond Attila 39 voksot kapott. Eke Károlyra és Kovács Jánosra egy-egy képviselő adta szavazatát. Az újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országgyűlés bizalmát, s hozzátette: elsősorban a Parlament munkájának előkészítésében, illetve az ülésszakok levezetésében kíván segédkezni a jövőben. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában ezután Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- ----------------- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője kapott szót. Nem kötődve szorosan a napirendi pont témájához, az energiaellátás, az energiagazdálkodás helyzetét tekintette át. Rámutatott: az elmúlt húsz évben - egy esetet, az 1985. évit kivéve - sikerült megvalósítani a korlátozás nélküli, folyamatos energiaellátást. Ennek okát a megfelelő energiagazdálkodási politikában látta. Az energiapolitikát ért sajtóbeli bírálatok kapcsán a képviselő kifejtette: a sokat kritizált eocénprogram során például 1988-ban 5,2 millió tonna szenet bányásztak ki, jóval a határköltség alatt. Részletesen szólt a képviselő a jamburgi földgázszállítási kormányegyezményről. Mint elmondta, a földgázszállítások 1989-ben megkezdődnek, 500 millió köbméter mennyiséggel, s 1991-től 2 milliárd köbméter földgáz kontingensen felüli szállítása válik lehetővé. Elmondta, hogy ipari bizottsági képviselőtársaival a közelmúltban megtekintették a tengizi építkezést, s elismerően szólt a látottakról. A kivitelezők jó munkájának eredményeként a helyi építési és szerelési munkák transzferábilisrubel-kitermelési mutatója a tervezettnél jobb. A vitatott kérdés a hitelnyújtás, a beruházás gazdaságossága, mert - mint a képviselő rámutatott - a jelenlegi számítások bizonytalansága miatt a jövőre nézve a gazdaságosságot nehéz, kockázatos megállapítani. A képviselő végezetül kifejtette: a rubel-dollár-forint szorzó változása, illetve a földgáz világpiaci árának alakulása figyelembevételével folyamatosan konzultálni és tárgyalni kell a beruházás gazdasági oldaláról, s adott esetben az egyezményt ennek megfelelően korrigálni kell. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (23. rész)
|
Jakab Róbertné, (országos lista), a Magyarországi Szlovákok --------------- Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűlés alelnöke hozzászólását anyanyelvhasználati jogával élve szlovákul kezdte, majd néhány mondat után második anyanyelvén, magyarul folytatta beszédét. Rámutatott arra, hogy a zárszámadó jelentésben először foglalkoztak a nemzeti szövetségekkel s a kulturális bizottság anyaga is egész oldalt szentelt a kormányzat nemzetiségi politikája kiadási költségeinek. Ezt követően néhány állítást helyreigazított, illetve pontosított. Ironikusan szólt arról, hogy a jelentésben szó van nemzetiségi óvodai fejlesztési programról. Megállapítása szerint ebből a ,,nemzetiség,, és a ,,fejlesztés,, szavak feleslegesek. Ugyanis a nemzetiségi gyerekek magyar óvodákba járnak, amelyekben kétszer fél- vagy egyórás anyanyelvi foglalkozáson vesznek részt. Állítása szerint összesen három olyan óvoda van, amelyben kísérletként heti három vagy négy napon anyanyelvükön foglalkoznak a gyerekekkel. A jelentés megállapítása szerint több nemzetiségi oktatási intézetben fogadtak rendszeres munkavégzésre külföldi vendégtanárokat. Az igazság az - állapította meg a képviselő -, hogy a mai napig egyetlen vendégtanár sem dolgozik nemzetiségi oktatási intézményben. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (24. rész)
|
A jelentésben szó van arról is, hogy tervek készültek különböző nemzetiségi iskolakomplexumok építésére. Ezek megvalósítása több helyen megkezdődött. Jakab Róbertné ezzel szemben megállapította, hogy eddig csak egyetlen, a szerb-horvát kollégium rekonstrukciója kezdődött meg ebben az évben. A továbbiakban a képviselő a már megtartott nemzetiségi kongresszusokkal foglalkozott, amelyeknek élénk hazai és nemzetközi visszhangja volt. Röviden áttekintette, hogy az elmúlt években milyen személyi és pénzügyi feltételek között dolgoztak a nemzetiségi szövetségek. Mint költségvetési intézmények - 15 év átlagát tekintve - 2,5-4 millió forinttal gazdálkodtak évente. Ebbe minden kiadásuk beleszámítandó. A működésre körülbelül 360-400 ezer forint jutott. Felhívta a figyelmet arra, hogy kivételes volt az 1988-as év, amikor a hat nemzetiségi szövetség (szerb, horvát, szlovén, német, szlovák, román) kongresszust tartott, s ez összesen 2 millió 800 ezer forint kiadással járt. Folyóiratindításra mindegyik szövetség 400 ezer forintot kapott a művelődési tárcától 1988-ban. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem kívánja kommentálni a költségvetési lehetőségeket, s csak kínosan mosolygott azon, hogy - mint mondotta - az anyanemzetektől kapott támogatást is elszámolta a pénzügyi kormányzat. Összefoglalóan megállapította, hogy 1983 óta a szép szavak és a szinte teljes eszköztelenség ellentmondása között vergődnek a nemzetiségi szövetségek. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (25. rész)
|
Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.), a Falco Fakombinát vezérigazgatója ------------ rámutatott: a gazdaságirányító munkában sok a bizonytalankodás. Ennek okát abban látta, hogy a gazdaságban még nem kezdődött el a felülről lefelé építkező, monolitikus modell lebontása, az igazi demokratizálódás. A politika egyelőre nem tud mit kezdeni a dogmává merevedett tulajdonviszonyokkal. A gazdasági bajok orvoslására kipróbált megannyi módszer nem hozott érdemi javulást. Az állampolgárok romló életkörülményei mellé az államadósság állandó növekedése párosult. A kormány által megbízott szakértők a tulajdonviszonyok reformjában látják a gazdasági gondok megoldását. Ehhez azonban több év, esetleg egy évtized is szükséges, s a gazdaság mai állapota ennél gyorsabb megoldást sürget. Az elmúlt években több olyan intézkedés is napvilágot látott, amely a tulajdonviszony reformja érdekében született. De nem sokat változtatott egy-egy gazdálkodó egység gondjain az, hogy társasággá alakult, a szektorsemleges adózás ugyancsak alig érezhető változásokat hozott, s az újabb ,,gyógyír,,, a részvény, valószínűleg szintén mérsékelt hatású lesz. Az állami tulajdon eladásának akadálya, hogy belföldön nincs kellő vásárlóerő, a külföldiek pedig rendszerint a tulajdon mai állapota miatt tartózkodóak. Az elkövetkező néhány évben tehát kicsi a valószínűsége annak, hogy a tulajdonformák sokfélesége a kívánatos arányt elérje - hangsúlyozta a képviselő. A tulajdonreform lassú folyamatát jól kiegészíthetné a vállalkozási reform - mondotta, hozzátéve: arra van szükség, hogy minél gyorsabban adjuk haszonbérletbe azt az állami tulajdont, amely kis- és középvállalkozásként jól működtethető. Épp ezért megfontolásra ajánlotta a kormánynak a bérbeadásokon alapuló vállalkozások kiszélesítését. A kereskedelemben már alkalmazott bérbeadási módszert alapvetően korszerűsítve, és az ipari termelés körére is kiterjesztve, az árutermelés sajátosságaihoz igazítva olyan vállalkozási folyamatot lehetne elindítani, amelynek nagyon sok előnye lenne. A vállalkozás kitűnő iskolája a gazdasági demokráciának, gyors megoldást hozhat a gazdasági szerkezetváltásban, helyre tenné a szaktudás rangját, értékét, s ezáltal a morális állapotok javulására is számítani lehetne az országban - mondotta Schmidt Ernő. Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a képviselő nem fogadta el. x x x (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (26. rész) - Sajtótájékoztató (1.)
|
Az ülés szünetében Szűrös Mátyás társaságában sajtótájékoztatón mutatkozott be Fodor István, az Országgyűlés új alelnöke. Az Országgyűlés elnöke fontosnak tartotta, hogy a Parlament tisztikarában az új alelnök megválasztásával a független képviselők parlamenti csoportja is jelen a Parlament vezérkarában. Úgy vélekedett, hogy ez politikailag és tartalmilag egyaránt az Országgyűlés előnyére válik. Fodor István kifejtette: a Parlament elnökének elsősorban az Országgyűlési ülésszakok előkészítésében, az állandó bizottságok munkájának összehangolásában, a plenáris ülések vezetésében tud segítséget nyújtani. Ehhez a munkához az ügyrend és az előterjesztések nagyon alapos ismerete, kitartás, munkabírás szükséges - hangsúlyozta. Kérdésekre válaszolva elmondotta: tisztában van azzal, hogy az ország jelenlegi politikai helyzetében, mint az Országgyűlés tisztségviselője, nem gondolkodhat távlatokban. Ugyanakkor az alelnöki poszt elvállalásakor tiszteletben tartotta képviselőtársai javaslatát, illetve döntését. Hozzátette: a Parlament nunkája a jelenlegi mandátum lejártáig hátralévő időben sem lesz kevés, indokolt tehát a vezérkar megerősítése. Egy másik kérdésre válaszolva kitért arra, hogy Szűrös Mátyás akadályoztatása esetén diplomáciai küldetést is elvállalna, s kész lenne helyettesíteni az Országgyűlés elnökét a politikai egyeztető tárgyalásokon. Az újságírók kérdéseire válaszolva Szűrös Mátyás kiemelte: az Országgyűlés mostanra majdhogynem törvénygyárrá vált, a törvényhozás jelenlegi üteme még a hivatásos képviselőknek is megerőltető lenne. A képviselőknek pihenőidőt kellene adni, ezért megfontolásra ajánlja: a kormány a bős-nagymarosi beruházás felülvizsgálatáról szóló jelentését írásban juttassa el a törvényhozóknak, hogy ne korábban, mint szeptemberben lehessen a következő ülésszak. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben a Parlamentet, a képviselőket folyamatosan támadások érik, eddig csak két párt - az MSZMP és az MDF - hajlott a választások előrehozására. Hangsúlyozta: az Országgyűlést kívülről senki sem oszlathatja fel, a törvényhozó testület erről csak önmaga hozhat döntést. Rámutatott; nem lehet senkinek érdeke, hogy az Országgyűlés ellehetetlenülésével politikai vákuum keletkezzék az országban. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez az Országgyűlés európai színvonalú törvények meghozására képes. x x x (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (27. rész)
|
Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.), a pápai Elekthermax ------------ Vállalat műszaki igazgató-helyettese az 1988. évi költségvetési törvény végrehajtását lényegében sikertelennek minősítette. A társadalom alapvető egészségügyi, szociálpolitikai és kulturális szükségleteit nem sikerült kielégíteni. Változatlanul nagy a költségvetés újraelosztó szerepe, s ez a piaci viszonyok kialakulását gátolja. Adatokkal bizonyította a képviselő, hogy a nemzeti termék a múlt évben változatlan áron nem növekedett, a gazdaság kívánatos elmozdulása nem következett be. Ugyanakkor nőtt a vállalati támogatás, s az évről évre jelentősen növekvő beruházási összeg 1988-ban elérte a 290 milliárd forintot. A nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas, 25 százalékos beruházási hányad azonban gazdaságunk elavult szerkezetét konzerválta, a korszerűsítés ellen ható beruházáspolitika nem segítette kellően a konvertibilis export növelését. Fejletlen piaci viszonyainkra nem lehet teljesen rábízni a gazdaság szerkezeti átalakulását, ehhez céltudatos gazdasági ösztönzésre van szükség. A képviselő ajánlotta, hogy a kormány dolgozzon ki határozottabb konjunktúra-politikát, s a kampányjellegű beavatkozások helyett honosítson meg olyan gyakorlatot, amelyben a stabilitás elemei erőteljesebben orientálják a gazdasági egységeket. A pénzügyi visszafogásra alapozott gazdaságpolitika hosszabb távon tarthatatlan. A kormány mozgásterét alapvetően meghatározó külföldi fizetési kötelezettségek könnyítésére az eddiginél nagyobb erőfeszítések szükségesek. Mindenekelőtt azonban belső értékeink és erőforrásaink céltudatosabb mozgósításával, határozottabb gazdaságszervező tevékenységgel kell olyan állapotot teremteni, amely vonzóvá teszi gazdaságunkat a külföldi tőke, a vegyes tulajdonú vállalatok számára is - mutatott rá. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (28. rész)
|
Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő ----------- Gazdaság főigazgatója a költségvetés vitája kapcsán a környezetvédelem, illetve a tanácsi gazdálkodás helyzetéről fejtette ki véleményét. A képviselő szomorúan állapította meg: a környezet állapota - a középtávú környezetvédelmi tervben megfogalmazott célok ellenére - nem javult, több területen a korábbi romlást sem sikerült megállítani. Különösen aggasztó, hogy olyan kiemelt problémakörökben sem sikerült előrehaladást elérni, mint például a veszélyes hulladékok kezelése, a vízek védelme, illetve a levegőtisztasági program. A legszembetűnőbb a lemaradás a vízkészlet védelmében. Az éves beszámoló tanúsága szerint tovább folytatódott a közműolló oly sokat emlegetett szétnyílása, vagyis a csatornázás még jobban lemaradt a vízvezeték-hálózat kiépítésétől. Ennek eredménye, hogy 130 vízműtelepen - amelyek együttes termelése naponta 220 ezer köbméter - a termelt víz nitrát-tartalma a határérték közelében van. Napi 150 ezer köbméteres vízműkapacitást pedig helyettesíteni kellett a vízminőség romlása miatt. A képviselő elfogadhatatlannak ítélte ezt a helyzetet, s hangoztatta, hogy áttörés csak akkor érhető el ezen a területen, ha a főművek és a gerinccsatorna kiépítésének feladatát a költségvetés magára vállalja, az amúgy is agyonterhelt fogyasztóknak pedig csak a rákötések még mindig tetemes költégét kellene fizeteniük. E problémát az államháztartási reform vitájának egyik pontjaként ajánlotta Berdár Béla. Indokoltnak tartotta azt is, hogy a kormány és a Parlament vizsgálja meg: a környezetvédelem hatósági és ágazatirányítási munkáját nem lenne-e célszerű szervezetileg is leválasztani a vállalkozás-jellegű építési és gazdálkodási tevékenységről. A tanácsi gazdálkodás és a településfejlesztés állapotát értékelve Berdár Béla úgy vélte: a tanácsi gazdálkodás jelenlegi rendszere kimerítette összes tartalékát; az ismételt pénzügyi elvonások hatására egyes intézmények a működőképesség határára kerültek. A képviselő ezzel kapcsolatban figyelmeztetett arra is, hogy a tanácsi gazdálkodás érzékelhető ,,hátrálása,, a politikára is hatással lesz. A közelgő tanácsi választásokon sok tisztességgel dolgozó tanácsi vezető kerülhet nehéz helyzetbe a központi támogatás elapadása miatt. A problémákat számba véve Berdár Béla a tanácsi gazdálkodás átfogó reformja mellett szállt síkra. Álláspontja szerint ennek ki kell terjednie a többi között a tanácsi pénzgazdálkodásra, és egy új alapokon álló településfejlesztési, hitelezési gyakorlat meghonosítására. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (29. rész)
|
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin TSZ ------------- főkönyvelő-helyettese felidézte az 1988. évi költségvetés elfogadását megelőző parlamenti vitát, s ennek kapcsán utalt arra: akkor úgy vélte, hogy a költségvetési előterjesztés pozitív elemeket tartalmaz. A végrehajtás során azonban mintha e pozitív elemek kimaradtak volna a költségvetésből - summázta tömören véleményét. E vélekedését indokolva az elmúlt év több parlamenti határozatát a Pénzügyminisztérium taktikai úton elért döntésének minősítette. Ugyanakkor a gazdaságirányítás eredményének könyvelte el, hogy az elmúlt év során nem szabadultak el az árak, nem következett be megfékezhetetlen infláció. Hozzátette azonban: az áremelések nagyon differenciáltan érintették mind a termelőket, mind a társadalmi rétegeket. A képviselő véleménye szerint az áremelés és a reálbérek csökkenése leginkább a bérből és fizetésből élő, gyermekes családokat sújtotta, sőt e családok nagy hányadát valósággal kilátástalan helyzetbe sodorta. A költségvetési mérlegről szólva a képviselő rámutatott, hogy az eredetileg tervezetthez viszonyítva mintegy 23 százalékkal, azaz 16 milliárd forinttal több bevételt könyvelhet el az államkassza a személyi jövedelemadókból. Ez az összeg - mondotta Vass Józsefné - elsősorban a középrétegek jövedelméből származik, és éppen ezért valamilyen formában e rétegekhez kell visszajuttatni is. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
A vitát lezárva Békesi László válaszolt a képviselők ------------- felvetéseire, javaslataira. Mindenekelőtt leszögezte: a kormány és a Pénzügyminisztérium is tudatában van annak, hogy a felszínre került gazdaságirányítási problémák miatt a képviselői kritikákat még jövőre is el kell viselni, amikor majd az idei esztendő zárszámadását végzik. Egyetértett azzal, hogy több felszólaló szigorúbb és következetesebb magatartást sürgetett, ami erőt is jelent a kormányzatnak ahhoz, hogy változtasson eddigi magatartásán. A következetességre bíztató egységes vélemények fontosak, hiszen most készül az 1990-92-re szóló gazdaságpolitikai program, amelynek alapvető célja valóban a válságmenedzselés, s e program része a költségvetési reform is. A pénzügyminiszter kifejtette, hogy a vitában egyetlen olyan javaslattal sem találkozott, amellyel nem tud egyetérteni. Így a pénzügyi kormányzat megerősítve látja szándékait olyan kérdésben is, mint például az állami számvevőszék felállításának halaszthatatlan volta. Elfogadhatónak tartotta a bizottsági javaslatokat is, amelyek beépülnek majd a jövő évi költségvetési tervezetbe és az államháztartási Beformkoncepcióba. A miniszter ezután részletesen is kitért több konkrét felvetésre. Az úgynevezett pénzforgalmi áthúzódásokról szólva azt mondta, hogy ez a téma úgy került szóba, mintha a kormány a Parlament felhatalmazása nélkül nagyobb költségvetési hiányt produkálna egy pénzügytechnikai manőverrel, mint amit a Ház elfogadott. Ez a körülbelül 25 milliárd forintnyi áthúzódás 1989-re elkerülhetetlen volt. Ennek oka, hogy a költségvetés finanszírozásában érvényesülnek bizonyos automatizmusok, mint például a kedvezményes lakás-hitelkamatok állami támogatása és a növekvő államadósság kamatterheinek rendezése. Ezeket az elszámolásokat a bankok az év utolsó napjára, illetve az induló év első napjára teszik. Ez esetben az áthúzódás természetes és elkerülhetetlen. A gond az, hogy az ilyen áthúzódások összege évről évre nő. Riasztó mértékben növekednek azok a kamatterhek is, amelyek a folyó költségvetést terhelik. Az áthúzódásokat végül is nem lehet teljeskörűen megszüntetni, de jövőre a kormányzat igyekszik azokat minimalizálni. Békesi László kitért arra is, hogy a tervezettnél nagyobb többletbevételeket, illetve az eredetileg félretett 10 milliárd forintos költségvetési tartalékot a kiadások fedezésére a kormány felhasználta. Több felvetés szerint a Minisztertanács ez esetben is parlamenti felhatalmazás nélkül döntött. A felhasználás során egyetlen esetben sem lépték túl az úgynevezett csengőszámokat - mondotta. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Kérte: ne az a kép rögződjön a Parlamentben, hogy a kormány önkéntes lépéseket tett. A biztonságos energiaellátásra vonatkozó felvetésekkel kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy a lakosság energia ellátása nem lehet mérlegelés kérdése. Ugyanakkor az ország energiaigényeit nem egy változatlan struktúrájú, rendkívül gazdaságtalanul termelő, nagy energiafelhasználásra berendezkedett iparra és gazdaságra kell méretezni, hanem átalakuló szerkezetre, modern iparra, csökkenő fajlagos energiaigényekre alapozva kell megszabni az igényeket. Ez az alapja a most készülő energiapolitikai és -ellátási koncepciónak is. A mostani energetikai beruházások is a régi struktúrához igazodnak, felülvizsgálatuk azt is jelentheti, hogy a már megkezdett beruházások esetenként kisebb kapacitással épülnek fel. Volt, aki új energiaracionalizálási program hirdetését sürgette megfelelő hitelakcióval, de mint a miniszter mondta, ilyet nem tervez a kormány. Békesi László ezután elmondta, hogy a nemzetiségi politika megvalósításával kapcsolatos beterjesztett adatokkal a kormány semmiképpen nem hivalkodni kívánt, hanem pusztán csak tájékoztatást adott. Ha ez mégis hivalkodásnak tűnt, úgy megkövetik a Parlamentet. A kormány az erőforrásokat kevésnek tartja, de a szóvátett problémákat igyekszik mielőbb megoldani. A miniszter ezután arról szólt, hogy a tulajdonviszonyok rendezése segítheti majd a gazdaság mobilizálását, a kormányzat ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, és elő akarja segíteni fellendülésüket. A kisvállalkozások száma az idén már gyors ütemben nő, és remélhetőleg ez a tendencia folytatódik. Hazánkban ez évben a beruházások összege mintegy 310-320 milliárd forintnyi, de a belső szerkezetük nem hatékony, nem hozza a kívánt megtérülést, azt a jövedelmet, amit joggal elvárhatunk. Ezzel kapcsolatosan szólt az egyes tárcák szerkezetátalakítási törekvéseiről, amelyek beépülnek majd a készülő kormányprogramba. A miniszter közölte: a lakáskamat-támogatás fedezésére rövidesen új finanszírozási koncepciót dolgoznak ki. Végül arra kérte a képviselőket, hogy a törvényjavaslatot és a választ fogadják el. Mivel a törvénytervezet szövegezésére nem hangzott el képviselői módosító indítvány, szavazás következett. Az Országgyűlés 43 ellenszavazattal, 66 tartózkodás mellett elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (32. rész)
|
Szünetet követően az elnöklő Jakab Róbertné ismét Békesi Lászlónak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az államháztartás reformkoncepciójáról. A pénzügyminiszter bevezetésképpen elmondta: a több mint egy évtizede felbukkant válságtünetek napjainkra széles körű gazdasági válsággá mélyültek. A magyar gazdaságot súlyos egyensúlyi, strukturális, technikai, technológiai és hatékonysági válság jellemzi. Ezek az összetevők együttesen az egész gazdasági modell és annak működését jellemző gazdaságirányítási rendszer válságaként is felfoghatók. Gazdaságunk nehéz helyzete törvényszerűen felerősíti a társadalmi, politikai életben jelenlévő feszültségeket, miközben azok erőteljesen visszahatnak a gazdaság fejlődésére. Az államháztartás és benne a költségvetés, valamint a gazdaság általános állapota között szoros az összefüggés - mondotta. Az államháztartás és a költségvetés pozíciói tükrözik a gazdaság helyzetét, ugyanakkor az állam gazdálkodása, szerepvállalása közvetlenül is hat az egész gazdaság állapotára. Evidencia ma már, hogy a válsággal küzdő magyar gazdaságban az államháztartás, a költségvetés is válságos állapotban van. A magyar gazdaság jelenlegi kritikus helyzetét sokan a rossz pénzügypolitika és pénzügyi eszközrendszer következményének tartják, fiskális és monetáris terrorról, pénzügyi diktatúráról beszélnek. Az összefüggés nem vitatható, ám a döntő hatás éppen fordított - hívta fel a figyelmet Békesi László. A pénzügyi rendszer, benne az államháztartás válságát alapvetően a gazdaság súlyos gondjai okozzák, a pénzügyi rendszer gyengéi tehát nagyrészt következmények, miközben tagadhatatlan, hogy egyes elemeivel és hatásaival maga is hozzájárul a gazdasági válság elhúzódásához és elmélyüléséhez. Mindezek egyik okozója, hogy az államháztartás a nemzeti jövedelem több mint 65 százalékát, a bruttó nemzeti termék csaknem 60 százalékát centralizálja és osztja el újra. Ez a magas jövedelem-átcsoportosítás kifejezésre juttatja az állam széles körű beavatkozását a gazdaságba, a rendkívül szerteágazó állami kötelezettségvállalásokat, a magas állami kiadásokat, az állam túlköltekezését. A jövedelemcentralizáció nagyrészt az adóprés erőteljes működtetésével valósul meg. Az a sajátos ellentmondás és eddig feloldhatatlan feszültség alakult ki - folytatta -, hogy a magyar gazdaság - ezen belül a lakosság - a dinamikus fejlődéshez szükséges ösztönző erő, a szabad rendelkezésű, adózás után felhasználható jövedelmek szempontjából túladóztatott, miközben az állami kötelezettségek finanszírozásához az államháztartás bevételei nem elégségesek. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (33. rész)
|
Mindez konzerválja az elavult gazdasági struktúrát, fékezi az eredményesen gazdálkodó szervezetek növekedési, fejlődési lehetőségeit, ugyanakkor széles körű támogatásokkal és kedvezményekkel lassítja a veszteséges és alacsony hatékonyságú gazdasági tevékenységek csökkentését, fékezi a teljesítmények növelését, ellenérdekeltséget teremt a gazdálkodó szerveknél és a lakosság körében egyaránt. Egy másik ok: az államháztartáson és benne a költségvetésen keresztül az ország gazdasági teljesítményeihez, a termelőerők színvonalához viszonyítva erőteljes túlelosztás valósul meg. Rendkívül magas az állami kötelezettségek, állami feladatok tömege, és torz az állami kiadások szerkezete. Ebben az évben a magyar államháztartás költségeinek mintegy 20 százaléka a különböző célú vállalati támogatás. Domináns az alacsony hatékonyságú exporttámogatások, a fogyasztói ártámogatások, a termelő célú állami beruházások, valamint a termelői ártámogatások részaránya. Hasonlóan magas az állami rezsi költsége és részaránya is. A védelem és fegyveres erők, valamint az igazgatás és igazságszolgáltatás működtetése csaknem 100 milliárd forintba kerül, s az államháztartás 10 százalékát emészti fel. Rendkívül magas és diszfunkcionálisan működik a társadalombiztosítás, amely 260 milliárdos költségvetésével az államháztartás több mint 27 százalékát képviseli, ugyanakkor következetlen biztosítási- és nyugdíjrendszerével, torz elosztást megvalósító szociálpolitikai eszközeivel a rendkívül magas költségek ellenére növekvő feszültségek hordozója. Kevés pénz jut oktatásra, egészségügyre, tudományra, kultúrára és sportra. E területek intézményei működési zavarokkal küzdenek, teljesítményük egyenetlen, gyakorta alacsony színvonalú. A magas állami kötelezettségek és a gazdaság teljesítményei, valamint az adósságszolgálati terhek által erősen determinált belső felhasználási lehetőségek a jelenlegi struktúrában tartósan olyan helyzetet teremtenek, amelyben az állam nem tud eleget tenni vállalt kötelezettségeinek, rövid távú döntései keresztezik hosszú távú érdekeit, a permanens szószegés állapotába kerül, tovább növelve a bizalmi válságot, a társadalmi, politikai feszültségeket. Az elosztható jövedelmek szűkössége és a széles körű állami kötelezettségek közötti ellentmondás tartós egyensúlyi zavarokat okoz. A deficit az állami pénzalapokban 1973 óta jelen van. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (34. rész)
|
1979 óta - kisebb ingadozásokkal - 1987-ig rohamosan nőtt, s bár azóta lassan csökkent, külső egyensúlyi viszonyaink romlása és belső megtakarításaink szűkössége miatt egyértelműen káros. Önmagában a deficit mértéke nem minősíti a gazdaság állapotát, jelenlegi szintje akár elhanyagolható is lenne, ha finanszírozása nem csökkentené az egyébként is rendkívül szűk hitelforrásokat, vagy nem növelné nemzetközi adósságterheinket. Az államháztartás és a költségvetés fő feszültségpontjaiban, az elmúlt időszakban követett gazdaságpolitikánk ellentmondásai és hibái éppúgy tükröződnek, mint az azt végrehajtó gazdaságirányítási rendszer gyengeségei, valamint politikai és állami döntési rendszerünk hiányosságai - mondotta a miniszter. A gazdasági struktúra átalakítását elodázó, a veszteségforrások csökkentését meghírdető, de végre nem hajtó gazdaságirányítás, a stabilitásra, a hallgatólagos kompromisszumokra építő, erőltetett konszenzusra törekvő, és azt túlelosztással megalapozó politika konzekvenciái koncentráltan jelennek meg az államháztartás és a költségvetés pozícióiban, feszültségeiben. Nyilvánvaló, hogy az államháztartás és költségvetés kisebb-nagyobb korrekciói ma már nem elégségesek ahhoz, hogy az összegyűlt problémákat kezelhetővé tegyék - hangsúlyozta Békesi László. A jelenlegi struktúrában az államháztartás és a költségvetés működésképtelen, alkalmatlan feladatai teljesítésére. Ezt a keserű igazságot az 1989. évi állami költségvetés, valamint az elmúlt ülésszakon tárgyalt úgynevezett csomagterv parlamenti vitája is világossá tette. Ezért vált elkerülhetetlenné az államháztartás, a költségvetés átfogó reformja, gyökeres megújítása. Ez a reformfolyamat 1988-ban, az adóreform első szakaszával kezdődött meg. Ezt követi a Parlament mostani, első olvasatú vitája az államháztartási reform koncepciójáról, valamint az adórendszer korszerűsítésének programjáról és téziseiről. További szakaszait jelenti az új államháztartási törvény, valamint az állami számvevőszékről szóló törvény megalkotása még ebben az évben. De része a folyamatnak a kormány négyéves támogatás-leépítési programja, a tanácsi gazdálkodás rendszerének, vagy a költségvetési szervek finanszírozási módszereinek tervezett megújítása, a társadalombiztosítás, benne a nyugdíjrendszer reformja, a lakásfinanszírozás és -gazdálkodás átalakítása, vagy a szociálpolitika reformja is. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (35. rész)
|
Közvetlen kapcsolatban van és szervesen épít a gazdaság tulajdonviszonyainak megváltoztatására, a tulajdonreform végrehajtására, az állami tulajdon átalakulására, az önkormányzati, tanácsi tulajdon létrehozására. A lényeg: az államháztartási és költségvetési reform nem tekinthető egyetlen törvényhozási aktusnak, amely egy naptári fordulónappal teljeskörűen megvalósítható, hanem egy olyan reformfolyamat, amely egyrészt integrálja az elosztás állami feladatainak megújítását, másrészt fokozatosan bontakozik ki és alkalmazkodik az átfogó politikai és gazdasági reformfolyamathoz. A több mint egy éve folyó előkészítő- és műhelymunkák eredményeként ma már összegezhetők azok a fő irányok és tézisek, amelyek a komplex államháztartási, költségvetési reform céljait összefoglalják, koncepcióját, tartalmát alkotják. A kormány által előterjesztett koncepció azt a célt szolgálja, hogy a parlament megismerje a szakmai munka eddigi eredményeit, ítéletet mondjon a koncepció tartalmáról, és megerősítse a további munka fő irányait. Az ülésszakot előkészítő bizottsági vitában többen felvetették - mondotta a miniszter -, hogy a koncepció nem számításokon, konkrét prognózisokon, hanem elméleti megközelítésen alapul. Ezzel szemben: a népgazdasági szintű makroszámításokat elvégezték, a részletes számítások - egy-egy konkrét terület modellezésével intenzíven folynak. Ezen a szerteágazó munkán kutatóintézetekben, minisztériumokban, intézményeknél és tanácsoknál egyaránt dolgoznak. Előrehaladott stádiumban van a tanácsi és intézményi pénzügyi és szakmai normatívák kidolgozása, a lakásfinanszírozás új konstrukciója, a nyugdíj- és szociálpolitikai reform számítási anyaga. Az 1990-es költségvetési törvényjavaslat, valamint az új államháztartási mérleg már ezekre a számításokra fog épülni. Az államháztartási reform nemcsak a költségvetésre, hanem a decentralizált pénzalapokra, a tanácsok gazdálkodására, a társadalombiztosításra, valamint a hitelből finanszírozott nagyberuházásokra is kiterjed. Az államháztartási reform koncepciója változó gazdaságpolitikánk számos célkitűzését tartalmazza, megkíséreli azokat összehangolni és megvalósításuk leghatékonyabb eszközrendszerét megteremteni - folytatta a miniszter. Mindezt rendkívül szűk gazdasági mozgásszabadság mellett, egymásnak gyakorta ellentmondó követelmények egyidejű érvényesítésére törekedve, kemény korlátok között. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (36. rész) - Békesi/2.5
|
Az ellentmondások érzékeltetésére néhány példát hozott fel Békesi László. Az adósságállomány növekedésének fékezése és megállítása jövedelem-, tőkekivonást igényel. Ugyanakkor a gazdaság struktúrájának átalakítása, a műszaki fejlesztés gyorsítása tőkefelhalmozást, külföldi tőke bevonását tesz szükségessé. A gazdaság korszerűsítése és az adósságterhek a fogyasztás csökkentését okozhatják, miközben a belső piac erősítése, a vállalkozások élénkítése a belföldi kereslet növelését tenné szükségessé. Egyidejűleg kellene antiinflációs gazdaságpolitikát követni, ugyanakkor csökkenteni a gazdaság veszteségforrásait, az alacsony hatékonyságú termelés támogatását. Következtesen kell fellépnünk a veszteségesen gazdálkodó szervezetekkel szemben, de nem adhatjuk fel a teljes foglalkoztatás céljait sem. Javítanunk kell az államháztartás egyensúlyát, az életszínvonal védelme és a jövő megalapozása érdekében pedig növelni kellene a költségvetés humán kiadásait, ugyanakkor a gazdaság teljesítményeinek növelése érdekében csökkenteni kell az adókat. A példaszerűen kiragadott ellentmondások nem a vállalkozás irreális voltát, csupán nehézségeit illusztrálják. Némi egyszerűsítéssel azt lehet mondani: az államháztartási reform megköveteli és egyben alkalmat ad arra, hogy egyszer s mindenkorra szakítsunk az elmúlt évtizedek voluntarista költségvetési politikájával, ideológiai alapokon nyugvó túlköltekezésével, a gazdaság teljesítményeitől elszakított, azokat tartósan meghaladó állami kötelezettségvállalásokkal. Fokozatosan és következetesen érvényt kell szereznünk annak az alapelvnek, hogy az állam törvények által meghatározott bevételei, adói határozzák meg egy-egy időszak állami kiadásait és nem fordítva: a túlzott állami kötelezettségekhez igazítjuk a jövedelemelvonást, a gazdaság és a lakosság adóterheit. Ennek az alapelvnek a másik oldala, hogy a jövőben adókat csökkenteni csak az állami kiadások csökkentése, illetve az adókedvezmények és preferenciák mérséklése esetén lehet. Ebből következik az is, hogy egy-egy területen az állam akkor növelheti kiadásait, ha más kötelezettségeinél megtakarításokat ér el, vagy a növekvő kiadások fedezetét növekvő adókkal képes megteremteni. Alapkövetelménynek kell tekintenünk, hogy a magyar gazdaság fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez addicionális külső erőforrásokra, működőtőkére van szükség. Adósságterheink menedzselése a jövőben is szükségessé teszi külföldi hitelek igénybevételét, ám az államháztartás és a költségvetés hiányának finanszírozására külső erőforrások nem vehetők igénybe. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (37. rész)
|
S miután a gazdaság fejlesztéséhez, átalakításához a hazai jövedelem-tulajdonosok megtakarításaira is szükség van, elengedhetetlen az államháztartás és a költségvetés hiányának fokozatos megszüntetése. Amíg ez nem sikerül, a hiány fedezetére a költségvetésnek is a pénzpiacon kell megszereznie a pénzt. Fokozott figyelmet kell fordítanunk arra a gazdasági és politikai összefüggésre, amely az állami jövedelemelvonás terheit a gazdálkodó szervezetek és a lakosság között megosztja. A teherelosztás arányait a gazdaság fejlesztési céljai és a legfontosabb társadalompolitikai, életszínvonal-politikai célok összehangolása, együttes mérlegelése alapján lehet eldönteni. Az egész államháztartási reform-koncepció vezérgondolata: csökkenteni a gazdaságban a jövedelemelvonást és -újraelosztást. El kell érnünk, hogy az államháztartás az elkövetkezendő három esztendőben a megtermelt nemzeti jövedelem 15-20 százalékkal kisebb hányadát központosítsa és ossza el újra. Ahhoz, hogy ez a program megvalósítható legyen, néhány alapfeltételt meg kell teremteni. Ezek közül első helyre a hatalmas méretű államadósság fokozatos csökkentését sorolta a miniszter. Ez már a jövő esztendőben is elkerülhetetlen. Az elmúlt években felhalmozódott államadósság kamatterhei ugrásszerűen növekednek, és évente 20-30 milliárd forinttal növelik a folyó költségvetés terheit. Ezért szükségszerű, hogy a tulajdonreformmal összhangban léltrejöjjön az állami tulajdon kezelésének, számbavételének és gazdálkodásának új rendje. Ennek első lépése az állami vagyon számbavétele, az állami vagyonmérleg megalkotása, amely lehetővé teszi a megfontolt, hatékony gazdálkodást e vagyonnal. Szembe kell néznünk azzal a követelménnyel - hívta fel a figyelmet Békesi László -, hogy e vagyon egy részét az államadósságok csökkentésére kell fordítanunk. Ezzel egyidejűleg létre kell hoznunk az állami vagyon jövedelmeit kezelő, azokat összegező és az állami vagyonnal való gazdálkodás eredményeit nyomon kísérő tőkejövedelmi mérleget, amely elkülönül az állami költségvetéstől, de része az államháztartás egészének, az állam gazdálkodásának. A tulajdonreformhoz tartozó elem az önkormányzatok, tanácsok tulajdonának megteremtése, vagy ha úgy tetszik, a jelenlegi állami tulajdon felosztása, megosztása az önkormányzatok és a központi kormányzati szervek között. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (38. rész)
|
A második feltétel az állam csökkenő részvétele a gazdasági folyamatokban, a piaci viszonyok befolyásolásában. Ez mindenekelőtt a versenyszféra állami támogatásainak következetes visszafogását illetve a vállalkozások adóterheinek párhuzamos mérséklését jelenti. El kell érni, hogy a támogatások jelenlegi 200 milliárd forint körüli összege 1990-re 160 milliárd forintra, 1991-re 120 milliárdra, 1992-re 100 milliárd forint körüli szintre csökkenjen. A csökkentésnek elsősorban a veszteség-finanszírozást szolgáló termelői ártámogatásokra, az alacsony hatékonyságú export támogatására, a termelő beruházások állami támogatására és a fogyasztói ártámogatásokra kell kiterjednie. A támogatácsökkentés ütemezésénél és összetételénél természetesen továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a lökésszerű áremelések elkerülésére, a kieső termelés nélkülözhetetlen elemeinek pótlására és a törvényszerűen fellépő foglalkoztatási gondok enyhítésére. Az államháztartási reform megvalósítása elképzelhetetlen új elosztáspolitika érvényesítése, végrehajtása nélkül. Az elkövetkezendő években el kell érnünk a munkajövedelmek védelmét, majd fokozatos növelését. A társadalmi jövedelmek, mindenekelőtt a jelenleg természetben nyújtott társadalmi jövedelmek egy részét, - azok állami finanszírozásának megszüntetésével egyidejűleg - fokozatosan be kell építenünk a bérekbe. Ennek fedezetét a versenyszférában az adók csökkentése, a költségvetési szerveknél a bérek növelése teremtheti meg. Ehhez kapcsolódóan a bérreformról is szólt néhány szót a pénzügyminiszter. Mint mondotta, sok illúzió, irreális várakozás kötődik ehhez a fogalomhoz. Mi is lehet egy megalapozott bérreform tartalma Magyarországon? - tette fel a kérdést. Legfontosabb eleme a bérgazdálkodás teljes liberalizálása a versenyszférában, a vállalatoknál, vállalkozásoknál és szövetkezeteknél. Ez annyit jelent, hogy a munkabérek színvonalát és tömegét nem adminisztratív, központi szabályok, fiskális eszközök, büntetőadók szabályozzák, hanem a piac értékítélete, valamint a munkáltatók és munkavállalók egymás közötti megállapodása. Az állam közvetlenül nem avatkozik be a versenyszféra béreinek alakításába. A miniszter célszerűnek tartotta már a jövő esztendőtől megvalósítani - a bérnövekményt terhelő, még meglévő adó megszüntetésével - a teljes bérliberalizálást. Ez a bérmechanizmus egyben azt is jelenti - mondotta -, hogy a piac értékítélete és a bérmegállapodás keretei között a vállalatoknak, szövetkezeteknek, vállalkozóknak az élőmunka-újratermelés költségeit a bruttó bérekben meg kell fizetniük. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (39. rész)
|
A bér tehát valódi költségtényezővé válik, amit éppúgy meg kell fizetni, mint például az anyagot, az energiát. Ebben a bérmechanizmusban nem az alacsony szinten tartott bérekkel lehet nyereséges gazdálkodást folytatni, hanem a teljesítményeket értékelő, honoráló bérszínvonallal, az úgynevezett kapun belüli munkanélküliség felszámolásával. A bérreform második eleme a költségvetési szervek béreinek állami alakítása, ahol az államnak közvetlen bérpolitikát kell gyakorolnia. Ez több elemből állhat: az egyik az e téren kialakult bérfeszültségek fokozatos felszámolása, a népgazdaság más ágaihoz képesti elmaradás megszüntetése, a másik a gazdaság egészében bekövetkező bérnövekedés és a költségvetési szervek dolgozóinak bérautomatizmusa közötti összhang megteremtése. Ez az állami költségvetés feladata, ami egyetlen év alatt nem oldható meg. Az idén a kormány az egészségügyben és az oktatásban már hozzákezdett e program megvalósításához, ezt kell folytatnunk és lehetőleg gyorsítanunk a következő években. Végül a bérreform harmadik eleme lehet egy-egy konkrét társadalmi jövedelem beépítése a bérekbe, kompenzáció formájában. Ez attól függ, hogy a költségvetési reform keretében mely állami feladatok megvalósítását célszerű a lakosság közvetlen döntésére, vásárlásaira bízni. Egy naptári fordulónaphoz kötött teljes körű, a kialakult bérarányokat és bérszínvonalat egycsapásra központi állami intézkedésekkel megváltoztató bérreformnak semmilyen realitása nincs - szögezte le a pénzügyminiszter. - Az államháztartási reform egyik nagy területe a társadalmi közkiadások reformja. Ennek keretében világos és határozott funkciómegosztásra kell törekednünk az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság között. A munkamegosztás végeredménye csakis az állam szerepvállalásának csökkenése lehet. Ugyanakkor, ahol az állam részvétele megmarad a feladatok ellátásában, ott biztosítani kell az állami feladat-finanszírozás garanciáit, értékállandóságát és szakmai megalapozottságát. Ezen a téren is nélkülözhetetlen a szervezetsemleges állami támogatások rendszerének kiépítése, ami azonos állami feladatok ellátásához azonos támogatást nyújt, függetlenül attól, hogy a feladatot állami intézmény, magánvállalkozás, egyesület, társadalmi szerv vagy egyházi, felekezeti intézmény látja el. (foly.köv.)
1989. június 27., kedd 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (40. rész)
|
A társadalmi közkiadásoknál nem kerülhető meg a nagy ellátási rendszerek reformja sem. Mindenekelőtt a szociálpolitika, a nyugdíjrendszer, a betegbiztosítás, az egészségügy, valamint a lakásgazdálkodás és -finanszírozás megújítására van szükség. E nagy rendszerek reformjának alapelvei kikristályosodtak. Békesi László két összefüggésre hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy az államháztartási reform megvalósítása egy pillanatig sem teheti kétségessé az alapvető oktatási és egészségügyi, valamint szociálpolitikai feladatok ellátásának állami garanciáit. Ellenkezőleg, e tennivalók magasabb szintű ellátására van szükség és lesz lehetőség. De csökkenniük kell az állami kiadásoknak a védelem, az igazgatás, a gazdasági szolgáltatások, a szórakoztató kultúra, valamint a versenysport területén. Az állam mellett nagyobb részt kell vállalniuk a szakképzésben, a kutatásban, a lakásgazdálkodásban, valamint a művelődésben a vállalkozói szférának, a társadalmi mozgalmaknak, az önkormányzatoknak és a lakosságnak, de nagyobb szerep jut a szociális ellátásban a karitatív szervezeteknek, a társadalmi szolidaritásnak. Növekedni fog az állami támogatással vagy anélkül működő alapítványok szerepe az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában, a tudományban és a sportban. A másik összefüggés: a társadalmi közkiadásoknál az államháztartási reform nem szűkülhet le tervezési, finanszírozási, pénzügytechnikai kérdésekre. Elengedhetetlen a szakmai reform végrehajtása és összehangolása a gazdasági lehetőségekkel és módszerekkel. Ezen a téren ma még jelentős a fáziskésés, amit a munka további szakaszaiban sürgősen pótolni kell. Az államháztartási reformnak jelentős része a tanácsi gazdaság reformja. A végcél itt is világos: a helyi tanácsok szerepét és gazdasági önállóságát kell erősíteni, hogy valódi önkormányzatokká válhassanak. Ehhez a feladatok világos elhatárolása mellett a legfontosabb eszköz a saját gazdasági erőforrások, jövedelmek gyarapítása. Ezt a célt szolgálja az önkormányzati tanácsi vagyon megteremtése, a helyi adóztatás lehetőségének biztosítása, a személyi jövedelemadó lakóhely szerinti átengedése, a hitelforrások növelése, és a teljes körű gazdasági önállóság biztosítása. Ehhez társul a normatív, Parlament által megállapítandó állami támogatás rendszere, amely az azonos feladatokat ellátó tanácsoknak azonos mértékű állami támogatást nyújt. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (41. rész)
|
Önálló, külön törvényjavaslat készült az állami számvevőszékről - tájékoztatta a képviselőket a miniszter. Ennek az új szervezetnek a megalkotása és működése is szerves része az államháztartási reformnak. A parlament ellenőrzési szerveként növelheti az állam, benne a kormány gazdálkodásának megalapozottságát, az Országgyűlés közvetlen ellenőrzési lehetőségeit, s mindezek útján a hatékonyabb, takarékosabb és tervszerűbb állami gazdálkodást. Egyben nagyobb biztonságot adhat a kormány számára is, segítheti az állami költségvetési folyamatok kézbentartását. Az államháztartás reformja gyorsan változó magyar valóságunk egyik legjelentősebb vállalkozása - mondotta végül Békesi László. - Eredményes megvalósításán nem kevesebb múlik, mint a gazdaság egészséges fejlődése, egy hatékonyan működő piac kibontakoztatása, a gazdasági teljesítmények és az állami kiadások összhangjának megteremtése, s egy reménybeli gazdasági fejlődés talaján nyugvó jóléti állam gazdálkodási rendjének megteremtése. A kormány nevében kérte a képviselőket, hogy vitájukkal, ajánlásaikkal tűzzék ki a további munka fő irányait, erősítsék meg vagy segítsék helyes irányba terelni a kormány szakmai munkáját. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (42. rész)
|
Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke az ------------- államháztartási reform koncepciójához fűzött bizottsági véleményt tolmácsolva üdvözölte az állami pénzügyek világosabb, áttekinthetőbb rendszerének kidolgozására irányuló törekvést. Az általa vezetett bizottságot épp az eddigi gyakorlattal szembeni elégedetlenség késztette, hogy kezdeményező szerepet vállaljon e fontos ügyben. Az előterjesztésről azonban a terv- és költségvetési bizottságnak az a véleménye alakult ki, hogy egységes koncepció helyett inkább csak költségvetési elgondolásokat tartalmaz. Nem ismerhető fel benne a kormány állásfoglalása, több fontos kérdésben bizonytalanság érzékelhető. Ezért a további vita során új javaslatokra, a képviselők, szakértők, társadalmi és politikai szervezetek aktív közreműködésére van szükség, hogy a törvényjavaslat valóban reformértékűvé váljon. Az államháztartási gyakorlat gyökeres átalakításával összhangban új alapokra kell helyezni a pénzügyi területek szabályozását; létre kell hozni az állami vagyon kezelését ellátó szervezetet, valamint az állami pénzügyek ellenőrzésére hivatott számvevőszéket - hangsúlyozta Puskás Sándor. Mindez nemcsak a piaci gazdálkodás kiterjesztéséhez, hanem a jövőbeni többpólusú politikai érdeknyilvánítás kiegyensúlyozott működéséhez is nélkülözhetetlen. A bizottsági előadó javasolta, hogy mielőbb teremtsék meg a Magyar Nemzeti Bank autonómiáját, kormányon kívüliségét, és helyezzék a Parlament felügyelete alá. Alapvető változásokra van szükség a jelenlegi számviteli rendszerben is. Tarthatatlan az az állapot, amely lehetővé teszi nem realizált - vagyis fiktív - jövedelmek képzését, felhasználását és megadóztatását, ami inflációkeltő hatású. Az állami vagyonhoz fűződő tulajdonosi jogok és kötelezettségek egyértelművé tételét a vagyonkezelő szervezet létrehozásával javasolja a terv- és költségvetési bizottság. Az állami támogatások csökkentését a termelésben határozottabban végre kell hajtani, a továbbra is szükséges dotációt a gazdasági hatékonyság és növekedés mutatóitól kell függővé tenni. Síkraszállt a bizottság a mezőgazdaság támogatási rendszerének újraértékelése és a reális tények szerinti, az ágazat sajátosságait figyelembe vevő fenntartása mellett. Puskás Sándor rámutatott arra, hogy a tervezet bizonyos esetekben - így a vállalatoknak nyújtandó támogatások megítélésében, a külföldi hitelek felvételének elbírálásában - a Parlamentre kívánja hárítani a kormányzat felelősségét. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (43. rész)
|
Az állami nagyberuházások ügyében viszont a korábbi szűk körű döntések helyett szükséges kiterjeszteni az Országgyűlés jog- és hatáskörét - mondotta. Nagymértékben csökkenthetné a nagyberuházások kockázatát, ha az állami számvevőszék jogává tennék a döntéselőkészítés ellenőrzését. A tervezet indokolatlanul csökkenteni igyekszik az országgyűlési bizottságok - így a terv- és költségvetési bizottság - hatáskörét is. Ezzel Puskás Sándor megítélése szerint a jövő többpártrendszeri parlamentjében szűkülne a nézetek ütköztetésének, új vélemények, javaslatok felszínre hozásának a lehetősége, tehát kihasználatlanul maradna a parlamenti munka színvonalának javítására kínálkozó lehetőség. Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke a ------------- településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság ülésén elhangzottakat tolmácsolta dióhéjban képviselőtársainak. Elsősorban a tanácsi gazdálkodás kérdéskörét elemezve hangsúlyozta: a helyi tanácsok rendkívül kevés pénzzel rendelkeznek, s nem ritka, hogy az elvárható minimális szinten sem képesek kielégíteni a lakossági igényeket. A képviselő hangoztatta: a tanácsi gazdálkodás rendjének szervesen illeszkednie kell az államháztartás reformjának koncepciójába. A településfejlesztési bizottságban elhangzott véleményeket összegezve pozitívumként említette az önkormányzati tulajdon gyarapítása, valamint a helyi bevételek növelése érdekében tett lépéseket. Szorgalmazta továbbá a települések egyenrangúságát, egyenlő teherviselését, valamint az ezzel összhangban lévő gazdálkodói magatartás kialakítását. Balogh László reagált azokra a felvetésekre, amelyek megkérdőjelezték a megyei tanácsi testületek tevékenységét. Ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett: a megyei tanácsoknak mindenképpen a helyi önkormányzatok érdekeit kell képviselniük és közvetíteniük. Hozzászólását zárva a képviselő bejelentette: a településfejlesztési bizottság tagjaiból ideiglenes munkacsoport alakult, amely áttekinti a tanácsi rendszer korszerűsítésének lehetséges módozatait. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (44. rész)
|
Hámori Csaba (országos lista), az MSZMP Pest Megyei Bizottságának ------------ első titkára a helyi önkormányzatok szerepével kapcsolatban kifejtette: mivel a települések adottságai nagyon különbözőek, a lehetőségek és a tennivalók sem azonosak. Az iparral, kereskedelemmel, élelmiszergazdasággal rendelkező városokban, a nagyobb településeken a tanács tulajdonosként léphet fel, és a tulajdonrész hozadékából való részesedés új érdekeltségi viszonyokat hoz majd létre. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező településeken - ilyenek az idegenforgalmi övezetek, a gyógyturizmus, a pihenő turizmus számára vonzó területek - a fejlődés feltételei öngerjesztő módon megteremthetők. Az ilyen típusú településeken az önkormányzat speciális helyi adó kivetésével elérheti majd, hogy az exportprofitból a vállalkozók mellett a helyi lakosság is részesedjék a jobb infrastruktúra és a bővülő közösségi szolgáltatások révén. Az elmaradott infrastruktúrával, kevés munkahellyel rendelkező kistelepülések várhatóan ezután is fokozott állami támogatásra szorulnak. Ám a területfejlesztési alap felhasználásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a beruházások központi támogatása egyre erőtlenebb. Elérkezett tehát annak az ideje, hogy a terület- és településfejlesztési politikát új alapokra helyezzük. Be kell látni, hogy minden falu határában nem építhetünk gyárat. A képviselő hangsúlyozta: ha megjelenik majd az önkormányzati közösségi tulajdon, vállalkozóként lép fel, integrálódik vállalati és egyéni tulajdonformákkal, akkor ez megerősíti az állampolgárok és képviselőik érdekeltségét közös dolgaik eldöntésében és ellenőrzésében. Erősödik a közvetlen demokrácia, gyakoribb lesz a helyi szavazás, a lakossági kezdeményezés, és nő majd a nagyobb nyilvánosság igénye a költségvetési előirányzatok előzetes kihirdetésére. Végezetül javasolta: a kormány úgy ütemezze a legfontosabb törvények előkészítését, hogy az új alkotmány elfogadását követően az Országgyűlés az elsők között tárgyalja az önkormányzatról szóló törvény tervezetét. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (45. rész)
|
Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), a földesi Rákóczi TSZ --------- elnöke utalt arra, hogy a 950 milliárd forintos államháztartási adósságállományt figyelembe véve kell az államháztartási reformkoncepciót kidolgozni, s ennek törvényi garanciáit megteremteni. Miként a pénzügyminiszter is említette ez is egy válságmenedzselő program része. Mára válhatott világossá ugyanis, hogy az eddigi költségvetési politika- zsákutca. A képviselő hangsúlyozta: új gazdasági modellre van szükség, amelyben szerves egységet kell képeznie a demokráciának és a piacnak. Mindez megköveteli az állam új típusú szerepvállalását. Ehhez azonban egyfelelől tisztázni kell az államháztartás rezsiköltségét, másfelől ugyancsak tisztázandó a tulajdon-, az elosztási, a társadalombiztosítási, az egészségügyi és az oktatási reformmal kapcsolatos állami szerepvállalás. Rendkívül fontos, hogy ezekben a kérdésekben még az idén társadalmi konszenzus alakuljon ki a politikai egyeztető tárgyalásokon és a nép aktív közreműködésével. Deák Géza szerint szükséges, hogy az államháztartási törvény még az idén olyan állapotba kerüljön, hogy azt 1990. január 1-jével vagy legkésőbb 1990. június 1-jével bevezethessék. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a legnagyobb változás az állam gazdálkodó szerepében következzék be. A gazdaság és a költségvetés jelenlegi problémái ugyanis az állam gazdálkodási módszereiből erednek. Ezzel véget ért az Országgyűlés soros ülésszakának első napja, amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt. Az ülésszak szerdán az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés vitájával folytatódik. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (46. rész) - Dióhéj (1.)
|
Az Országgyűlés első napjának eseményei dióhéjban: Az Országgyűlés ülésszak a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elhúzódott ülése miatt kisebb késéssel kezdte meg munkáját, amelyet Szűrös Mátyás, a Parlament elnöke nyitott meg. Az Országgyűlés 7 ellenszavazattal és 16 tartózkodással tudomásul vette Bibók Istvánné (Csongrád m., 8. vk.) és Szabó János (Zala m., 2. vk.) lemondását mandátumukról. A választási elnökség jelentését tudomásul véve Ábrahám Vince eddigi pótképviselőt Bibókné helyére 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással képviselőnek igazolta. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket, hogy a Szabó János lemondásával megüresedett Zala megyei 2. vk-ban időközi választást kell kitűzni. A Parlament az Elnöki Tanács jelentését az előző ülésszak óta hozott törvényerejű rendeletekről egy tartózkodással tudomásul vette. A tervezett napirend változtatásával kapcsolatban szót kért Pozsgay Imre államminiszter, majd ismertették Németh Miklós miniszterlenök Szűrös Mátyáshoz címzett levelét. Szót kért Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) és Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), majd Pozsgay Imre válaszolt. Az előbbi képviselői javaslatot öt ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadták, Südi Bertalan kérése ügyében az Országgyűlés elnökének indítványával értettek egyet. A napirendet egy tartózkodással elfogadta a Parlament. A napirend: 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének véW/Oyáról szóló törvényjavaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg.) (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (47. rész) - Dióhéj (2.)
|
Első napirendi pontként a jelölőbizottság ismertette javaslatait az alelnöki tisztség betöltésére. A képviselők szavaztak a több jelölt állításáról, a jelölőbizottság folytatta munkáját, majd öt jelöltet állítottak. A képviselők titkos szavazással Fodor Istvánt választották meg az Országgyűlés alelnökének. Pesta László jegyző ismertette az Elnöki Tanács levelét, Nyers Rezső államminiszteri beosztásából való felmentéséről. A javaslatot 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással fogadták el. Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) hozzászólására Németh Miklós miniszterelnök válaszolt. A képviselők megalakították a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottságot, megválasztották a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztére Sasvári Józsefet. Új tagokat választottak az építési és közlekedési bizottságba. Békesi László pénzügyminiszter előterjesztette az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A vitában felszólaltak: Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója; Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.); Jakab Róbertné (országos lista); Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.); Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.); Berdár Béla (Pest m., 25. vk.); Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.). Ezután a pénzügyminiszter válasza következett, majd szavaztak a törvényjavaslatról: 43 ellenszavazattal, 66 tartózkodással elfogadták. Következő napirendi pontként Békesi László előterjesztette az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló beszámolót. A vitában felszólaltak: Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke; Balogh László (Pest m., 29. vk.); Hámori Csaba (országos lista); Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.). Szerdán az előterjesztés vitájával folytatódik az Országgyűlés ülésszaka. Az Országgyűlés első munkanapjáról tudósítottak: Baranyó György, Baumann László, Berkics János, Bisztricsány Julianna, Garajszki István, Farkas Attila, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila, Szőke László. (MTI)
1989. június 27., kedd 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|