|
|
|
|
A SZU haditengerészet helyzete
|
Washington, 1989. június 27. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Az utóbbi időben többször is bajba kerültek a szovjet atomtengeralattjárók. Munkatársunk írósa ennek kapcsán áttekinti a szovjet haditengerészet helyzetét: - A norvég partok közelében tüzet fogott szovjet tengeralattjáró, a NATO meghatározása szerint Echo-II tipusú, rakéta- kilövésre alkalmas atommeghajtású tenger alatti vizi jármű. Ezekből a szovjet haditengerészet legalább huszonkilenccel rendelkezik. Az Echo-II-es tengeralattjáróknak két atomerőműve van, amely gőzturbinával hajtott motorokat üzemeltet. 1961 és 1967 között építették ezeket a hajókat. Cirkáló- rakétákat hordoznak, amelyeket nyolc állványról képesek kilőni. Víz alatti sebességük eléri a 25 tengeri mérföldet óránként. Legénységük általában 90 fő. Nyugati szakértők szerint az Echo-II-es flotta fele az Atlanti-óceánban tevékenykedik. A szovjet haditengerészetben a harmincas évek vége óta jelentős szerepet játszottak a tengeralattjárók. A szovjeteknek mintegy 375 tengeralattjárójuk van, majdnem háromszor annyi, mint az Egyesült Államoknak. Ezek közül csaknem kétszáz atommeghajtású. Mindent összevetve, ma a Szovjetunió dicsekedhet a világ legnagyobb hadiflottájával, háború esetén még a kereskedelmi hajóhadat is alkalmazhatják, amely ugyancsak a legnagyobb a világon. (folyt.)
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A SZU haditengerészet helyzete - 1. folyt.
|
A szovjet tengeralattjárók számos osztályba tartoznak, de valamennyi három feladat teljesítését szolgálja. A torpedóhordozók az ellenséges tengeralattjárók és torpedó-, vagy rakétanaszádok megsemmisítésére szolgálnak. Cirkáló rakétahordozó tengeralattjárók - mint az Echo-II - mind torpedókat, mind atomrakétákat kilőhetnek. A harmadik osztályba azok tartoznak, amelyek nukleáris robbanófejekkel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétákat lőnek ki, szárazföldi célpontokra. Az elmúlt tíz évben legalább négy végzetes baleset érte a szovjet tengeralattjárókat. 1980. augusztusában kilenc matróz halt meg a Kínai-tengeren, mert hajójukon tűz ütött ki. 1983. júniusában egy másik atomtengeralattjáró süllyedt el a Csendes-óceán északi vizein. A legénységnek mind a kilencven tagja odaveszett. 1986. októberében Bermudától észak-keletre három matrózt robbanás ölt meg egy szovjet tengeralattjáró fedélzetén. A hajó ezután elsüllyedt. Ez év áprilisában a norvég partoktól háromszáz tengeri méröldre tűz keletkezett egy szovjet tengeralattjárón. A hatvankilenc tagú legénységből negyvenkét matróz meghalt. A hadihajók sem voltak baj nélkül. A tavalyi év végén egy szovjet jégtörő hajón az atomreaktor kezelőjének tévedése következtében csaknem lelolvadt a reaktor. Ha ez megtörtént volna, a 400 ezer lakosú Murmanszk városa ugyanúgy járt volna, mint Csernobil. Nyugati szakértők szerint a hatalmas szovjet hadiflottát sok probléma üldözi. A hadihajók és tengeralattjárók útban az Atlanti-, Csendes- és Indiai-óceán felé először sekély vizeken kénytelenek áthaladni, és ez nagyon sebezhetővé teszi őket. (folyt.)
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A SZU haditengerészet helyzete - 2. folyt.
|
Amíg a japán Toshiba Gépgyár 1987-ben illegálisan el nem adta a szovjeteknek fejlett hajócsavar-technológiáját, a szovjet tengeralattjárók nagyon zajosak voltak, s emiatt könnyű prédát képeztek volna háború esetén. Szakértők szerint ma a szovjeteknek vannak olyan Alfa nevű tengeralattjárói, amelyek mélyebbre hatolnak és gyorsabban haladnak, mint a világ bármelyik hasonló hajója. Ezek azonban nem képesek nagy mélységben tüzelni. Rendkívül zajosak, és amikor maximális sebességgel haladnak, képtelenek használni ultrahangos lehallgató- berendezéseiket. A felszíni flotta hajói között kizárólag Kijev-mintájú repülőgépanyahajók vannak. Ezeknek függőlegesen felszálló sugárhajtású hadigépei legfeljebb 20 percig képesek a levegőben maradni. Szakértők szerint a szovjetek képességei kétéltű járművek terén is rendkívül korlátozottak, különösen az amerikai tengerészgyalogsághoz hasonlítva. +++
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|