|
|
|
|
Brzezinski nyilatkozata az MTI-nek (2.rész)
|
A kérdésre, ő mely álláspontot vallja, Brzezinski a közös nyugati erőfeszítések fontosságát hangsúlyozta. Nézete szerint a magyar- és lengyelországi helyzet Spanyolországéhoz hasonlítható, az 50-es évek végén: lezárul egy politikai korszak és a társadalmi-gazdasági erők készen állnak új, építő kezdetre, amennyiben erre pozitív ösztönzést kapnak kivülről. Spanyolország a 60-as-70-es években jelentős gazdasági sikereket ért el. ,,Véleményem szerint Magyarországnak és Lengyelországnak megvannak az adottságai ahhoz, hogy építően bekapcsolódjanak a szélesebb európai gazdasági együttműködésbe, ami igen jótékony hatással lenne az életszínvonalra, az ipar korszerűsítésére, a részvételre a világkereskedelemben. E két országnak jól képzett, művelt munkásosztálya, meglehetősen jó gazdasági erőforrásai vannak - nemcsak a mezőgazdaságban -, jó ipari-műszaki káderállománya. Igen gyengék viszont a vezetési ismeretekben, iparuk pedig elavult. Ezért gazdasági problémáik súlyosabbak, mint a spanyolokéi voltak. Ám ha a nyugat, Amerika, az NSZK, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia támogatólag reagál, a helyzet pozitív elemei kihasználhatók s a két ország 5-10 éves távlatban egészséges, szükségleteit fedező növekedést érhet el. A részletes nyugati elgondolásokról Brzezinski nem kívánt nyilatkozni azzal, hogy a kezdeményezéseket Bush elnök jelenti majd be, útja során. ,,Nem lenne azonban hasznos szélsőséges várakozásokat kelteni, amit aztán csalódás követne,,, hangsúlyozta. Nézete szerint két feladatról van szó. Az egyik, hogy rövid távon megkönnyítsék e két országban az átmenet elkerülhetetlenül fájdalmas következményeit, amit az inflációs spirál, az adósságteher és szélesebb értelemben az egész, katasztrófális gazdasági helyzet jelent. E feladatnak Amerika sem tud egyedül eleget tenni. Ezért volna szükség összefogására Nyugat-Európával és Japánnal s a kérdésnek fontos helyet kell elfoglalnia a vezető tőkés országok juliusi, párizsi csúcstalálkozóján. A rövidtávú támogatás egyébként nem igényel nagymértékű tőkebevonást - ez most nem is lehetne hasznos. Szó lehetne viszont hosszú távon növekvő nyugati beruházásokról, a közös vállalkozások fejlesztéséről, az exportra termelő ágazatok, illetve a mezőgazdaság támogatásáról. (folyt.)
1989. június 23., péntek 11:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|