|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (1. rész)
|
1989. június 27., kedd - A Parlamentben kedden némi késéssel, csak reggel 10 óra 20 perckor kezdődött meg az Országgyűlés soros ülésszaka, mivel a plenáris ülés előtt a jogi, igazgatósi és igazgatásügyi bizottság ülése a tervezettnél tovább tartott. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke.
Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Bibók Istvánné
Csongrád megye, 8. számú és Szabó János Zala megye, 2. számú
választókerületének képviselője benyújtotta lemondását mandátumáról.
Az Országgyűlés a lemondást 7 ellenszavazattal és 16 tartózkodással
tudomásul vette. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette
az Országos Választási Elnökség javaslatát a Bibók Istvánné
lemondása folytán megüresedett képviselői hely betöltésére.
Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul
vette, és Ábrahám Vince eddigi pótképviselőt egy ellenszavazattal és
hat tartózkodással országgyűlési képviselőnek igazolta.
Szűrös Mátyás tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a Szabó János
lemondásával megüresedett Zala megyei 2. számú választókerületben
időközi választást kell kitűzni, mert a most lemondott képviselő
volt korábban a pótképviselő.
Ezt követően az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának
jelentését - az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű
rendeletekről - egy tartózkodással tudomásul vette.
Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirendjének
változásával kapcsolatban a következőket mondotta: - Tisztelt
Országgyűlés
Úgy vélem, valamennyi képviselőtársam nagy figyelemmel
kísérte a politikai egyeztető tárgyalások legutóbbi, június 10-én
tartott és azt követő plenáris ülését, ahol a Magyar Szocialista
Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a harmadik
tárgyalófélként résztvevő társadalmi szervezetek és mozgalmak
képviselői megállapodtak a további tárgyalások témaköreiről és
munkarendjéről, s ezzel reményeket ébresztő lépést tettek egy
demokratikus Magyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 12:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (2. rész)
|
A tárgyaló felek megerősítették a korábbi megállapodást, hogy a
törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. Ennek
szellemében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyaló
küldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolja a
kormánynak, hogy a mostani ülésszakon beterjessze az Országgyűlésnek
a megegyezés szempontjából sarkalatos jellegű törvényjavaslatokat.
A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött,
hogy visszavonja az Alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint
az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat.
Ezután az Országgyűlés jegyzője ismertette Németh Miklósnak, a
Minisztertanács elnökének Szűrös Mátyáshoz címzett levelét:
,,A Minisztertanács a korábban vállalt kötelezettségének eleget
téve az Országgyűlés munkaprogramjában előírt törvényjavaslatokat a
Parlament júniusi ülésszakára benyújtotta.
Időközben a politikai egyeztető tárgyalások június 21-i ülésén
olyan megállapodás született, hogy javasolják a már benyújtott
törvényjavaslatok egy részének visszavonását. A kormány a javaslatot
elfogadta és ennek megfelelően az Alkotmány módosításáról, valamint
a politikai pártokról és az Alkotmánybíróságról szóló
törvényjavaslatokat a június 27-ei ülésszak anyagai közül
visszavonja azzal, hogy ezek megtárgyalására csak a politikai
egyeztetések újabb fordulóit követően, az ott elfogadott
megállapodásokra figyelemmel kerüljön sor.
A politikai egyeztető tárgyalások résztvevői a mostani ülésszak
napirendjén szereplő, a Büntető Törvénykönyv módosítására irányuló
törvényjavaslat azon pontjai ellen nem emeltek kifogást, amelyek a
honvédelmi törvény módosításával, illetőleg a közveszélyes
munkakerülés bűncselekményének a jogrendszerből való kiiktatásával
függnek össze. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a
törvényjavaslatnak ezeket a részeit tárgyalják most meg; a
képviselők munkájának megkönnyítése érdekében az Igazságügyi
Minisztérum a fentieknek megfelelően átdolgozott szövegjavaslatot az
ülésszak megkezdése előtt az Országgyűlés főtitkárának megküldte,,.
Ezt követően a kormány megbízásából Pozsgay Imre államminiszter
adott tájékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető
tárgyalásokról. Kifejtette: az egyeztető tárgyalások megkezdődésével
új politikai helyzet keletkezett Magyarországon. Ennek pozitív
következménye lehet, hogy a jogállamra a plurális,
többpártrendszerrel működő parlamenti rendszerre békés úton, a
nemzeti közmegegyezés jegyében, szellemében sikerülhet áttérni.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 12:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (3. rész)
|
A tárgyalás résztvevői kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a
soron lévő választásokra a többpártrendszer jegyében, a szabad
választások elvei szerint, s annak következményeivel számolva
készülnek fel. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak arra, hogy
tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, mert semmiféle hatalmi cél
nem indokolhat erőszakos megoldásokat.
Új reális és potenciális politikai erők jelentek meg a
küzdőtéren, s ezeknek az erőknek egy része az eddigi berendezkedés
törvényszerűségei miatt a Parlament munkájában nem vehet részt. De
nem vezethet kiegyezéshez és nemzeti közmegegyezéshez, ha politikai
akaratuk nem lehet jelen a jövendő előkészítésében - hangsúlyozta az
államminiszter. Ezek a reális és potenciális politikai erők - az
MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a független társadalmi
szervezetek, mozgalmak képviselői - jelenleg ott ülnek a
tárgyalóasztalnál. Így együtt a politikai akaratképzésnek új, az
eddiginél sokkal bonyolultabb rendjét hordozva előkészíthetik a
közmegegyezést. Ez nem a törvényhozók, hanem elsősorban a
törvényelőkészítő kormány munkájának a korlátozását jelenti. A
Minisztertanács az önkorlátozásnak ezt a módját nemzeti
ésszerűségből, s politikai jószándékból vállalta a
tárgyalóasztalnál, amikor az MSZMP Központi Bizottsága a kormányhoz
fordult ennek elfogadtatásáért - hangoztatta Pozsgay Imre.
Kérte az Országgyűlést, hogy hasonló megfontolásokból
méltányolja a kormány elhatározását, együttműködési szándékát, s
törvényhozói munkájában a nemzeti közmegegyezést támogassa oly
módon, hogy az említett sarkalatos törvények később, már a
tárgyalóasztalnál előkészített formában kerüljenek a Parlament elé.
Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a politikai
tárgyalások eredményesek lesznek, s így lecsendesítik azokat a
vitákat, amelyekben ma kétségbe vonják a törvényhozás legitimitását,
továbbá elvezethetnek ahhoz a békés megoldáshoz, amely közös
politikai cél. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 12:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
Ezután Szűrös Mátyás elmondta: a házszabály a kormánynak
lehetőséget ad arra, hogy előterjesztését az általános vita
lezárásáig bármikor visszavonja, erről az Országgyűlésnek nem kell
külön szavaznia. Az Országgyűlés elnöke javasolta a képviselőknek,
hogy vegyék tudomásul és támogassák a kormánynak ezt a határozatát,
amellyel összhangot kíván teremteni a törvényhozói munka és a
politikai tárgyalások között. Végül rámutatott: a benyújtott
törvényjavaslatok visszavonása azt jelenti, hogy a hozzájuk
kapcsolódó módosító javaslatokat, képviselői indítványokat sem
vitatják meg.
Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a
-----------------
SOTE II. számú gyermekklinikájának tanársegédje kért szót. Elmondta:
egyetért a Pozsgay Imre által elmondottakkal. Úgy vélte: aóaésedelem
nem a törvényhozói munkát kívánja meggátolni, hanem arról van szó,
hogy a politikai akaratot jobban kifejező egyezségre kell jutni.
Indítványozta ugyanakko
8hogy az Országgyűlés a köztársasági elnöki
intézmény bevezetéséről még a választások előtt határozzon.
Indoklásként elmondta: a köztársasági elnök intézménye jelent
biztosítékot arra, hogy az állam vezetése - az államfő személyén
keresztül - folyamatos legyen a választási kampányok és a választási
küzdelem időszakában. Javasolta: bízzák meg az Országgyűlés elnökét,
tárgyaljon annak érdekében, hogy a köztársasági elnökrd szóló
törvényjavaslat még október előtt a Parlament elé kerüljön. Az
igazságügyminisztert pedig bízzák meg azzal, hogy a nyár folyamán
alternatív jvaslatokat tartalmazó tervezetet tegyen le a politikai
egyeztető tárgyalásokat folytató felek asztalára.
Südi Bertalan (Bács-Kiskun megye, 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi
-------------
Tsz MSZMP bizottságának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett
anyagok visszavonását. Úgy vélekedett, hogy ez sérti a törvényhozást
és annak tagjait. Szerinte az ilyen megoldás fellazítja a
képviselőknek a kormány iránti bizalmát, másrészt megszakítja az
alkotmányozási folyamatot, s tétlenségre kárhoztatja a törvényhozó
testületet. Kérte a kormányt, hogy a jövőben megvitatásra nem kerülő
anyagokkal ne árassza el a képviselőket. A képviselő ezenkívül
javasolta a tárgysorozat kiegészítését azzal, hogy az Országgyűlés
nyilatkozatban ítélje el a kinai vezetést a demokráciáért békésen
tüntető állampolgárok elleni véres leszámolásért. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 14:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (5. rész)
|
Pozsgay Imre válaszában egyetértett Szirtesné dr. Tomsits Erika
------------
javaslatával, miszerint az Országgyűlés elnöke kapjon megbizatást a
köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatos
tárgyalásokra. Südi Bertalan felvetésére reflektálva rámutatott: az
Országgyűlést nem sértheti semmilyen olyan eljárás, amire a
Parlament maga adott lehetőséget. Márpedig a képviselők által
elfogadott házszabály módot ad a kormánynak a törvényjavaslatok
beterjesztésének visszavonására. Úgy ítélte meg, hogy jelen esetben
nincs szó sem az Országgyűlés, sem a kormány presztizsveszteségéről.
Ugyanígy nincs szó tétlenségről, hiszen ,,az Országgyűlésnek lehet
menetrendje, a történelemnek azonban nincs, és most talán a
történelemhez kellene alkalmazkodni,,.
Az államminiszteri választ követően Szűrös Mátyás szavazásra
-------------
tette fel Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát, amit a képviselők
5 ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadtak. Südi Bertalannak
a tárgysorozat kiegészítésére - a kínai intézkedések elítélésére -
tett javaslatával kapcsolatban az elnök kérte, hogy konzultálhasson
a külügyi bizottsággal, s utána térjenek vissza a témára. Az
Országgyűlés elnökének indítványával a képviselők egyetértettek.
Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának
témájára. Elöljáróban emlékeztette az Országgyűlést arra, hogy a
legutóbbi ülésszakon időhiány miatt nem került sor személyi
javaslatok megvitatására, interpellációkra és kérdésekre. Egyúttal
bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 15:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (6 . rész)
|
A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után - egy
tartózkodással - elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek
értelmében a következőket tárgyalják meg:
1. Személyi javaslatok;
2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényjavaslat;
3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi
feladatokról szóló előterjesztés;
4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer
korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés;
5. a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat;
6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat;
7. A földről szóló az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987.
évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;
8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt
és 9 kérdést tárgyal meg.)
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 15:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (7. rész)
|
Ezután került sor az első napirendi pont, azaz a személyi
javaslatok tárgyalására. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket,
hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés
alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölőbizottság javaslatot
nyújtott be. A két jelölt: Fodor István és Zsigmond Attila. (Az
írásos jelentés szerint szóba került még Pálfi Dénes, Szigethy
Dezső, valamint Király Zoltán, aki külföldön tartózkodik, így
véleményét az esetleges jelölésről nem tudták megkérdezni.)
A jelölőbizottság jelentésével kapcsolatban Fodor Sándor (Fejér
------------
m., 5. vk.) jelentkezett szólásra, s javasolta, hogy a jelölőlistára
az Országgyűlés vegye fel - a jelölőbizottság jelentésében is
megjelölt - Pálfi Dénest és Szigethy Dezsőt.
Az elnök szavazásra bocsátotta a javaslatot, de előtte
megkérdezte az érintetteket, hogy vajon vállalnák-e a megbizatást.
Mindketten igennel válaszoltak. A képviselők közül 105-en támogatták
a több jelölt állítására vonatkozó indítványt, 129-en ellene voltak,
34-en pedig tartózkodtak. Mivel nem volt meg a szükséges egyszerű
többség (ugyanis a jelenléti ívet aláírt 349 képviselő közül 81-en
nem vettek részt a szavazásban), az elnök elrendelte, hogy a
jelölőbizottság folytassa munkáját. Szünetet követően Gyuricza
László, a jelölőbizottság elnöke ismertette szótöbbséggel elfogadott
javaslatukat: mind az öt, eddig szóba jött képviselő kerüljön fel a
jelölőlistára, abc-sorrendben: Fodor István, Király Zoltán, Pálfi
Dénes, Szigethy Dezső és Zsigmond Attila. Egyben felkérte az
elnököt, hogy állapítson meg szavazási rendet és szavazási
szabályokat.
Szűrös Mátyás javasolta, hogy az ebédszünet elején tartsák meg a
titkos szavazást, mégpedig oly módon, hogy csak egy név maradjon a
szavazólapon. Amennyiben nem születik döntés, meg kell ismételni a
szavazást úgy, hogy a két legtöbb szavazatot elért jelölt neve
maradjon a szavazólistán. A javaslattal az Országgyűlés egyetértett.
Ezután Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felolvasta az
Elnöki Tanács elnökének levelét, amelyben ,,A Minisztertanács
elnökének kezdeményezésére az Elnöki Tanács javasolja az
Országgyűlésnek, hogy Nyers Rezső államminisztert - e megbizatása
alól - mentse fel.,, Szűrös Mátyás emlékeztette a képviselőket, hogy
a Magyar Szocialista Munkáspárt Oözponti Bizottsága június 24-én
Nyers Rezsőt a párt elnökévé választotta, s erre tekintettel
javasolta: az Országgyűlés Nyers Rezsőt a kormányban viselt
államminiszteri tisztségéből érdemei elismerése mellett mentse fel.
Az Országgyűlés 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással egyetértett a
javaslattal. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 15:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (8. rész)
|
A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság
megalakításáról szóló javaslattal foglalkozott ezután az
Országgyűlés. A javaslathoz észrevétel nem érkezett, s a képviselők
egyhangúlag megalakították az új bizottságot. Ennek tagjai: Biacs
Péter, Bognár József, Bognár Rezső, Cselőtei László, Eke Károly,
Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász Mihály, Lásztity Radomir, Lotz Ernő,
Morvay László, Simon Péter (Tolna m.), Szentágothai János és Tóth
János.
Ezután Szőrös Mátyás javasolta, hogy a településfejlesztési és
környezetvédelmi bizottság Újvári Sándor képviselő lemondásával
megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet válasszák meg. A
javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezt követően az
építési és közlekedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger
István jelölését 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett, Dauda
Sándorét pedig 5 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett
elfogadták.
Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt
------------------
kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót. Hangsúlyozta:
bölcs lépésnek tartja, hogy Nyers Rezső lemond a kormányban viselt
tisztségéről. Viszont az MSZMP KB múlt heti ülése után e döntés
ellenére úgy tűnik - mondotta -, hogy a párt és a kormány ismét
összefonódik. Választ várt Németh Miklóstól, hogy miért vállalt
szerepet a párt elnökségében, amikor miniszterelnökként is sok fontos
és nehéz feladat hárul rá.
Németh Miklós kifejtette: erre a kérdésre részben már választ
kaphattak az érdeklődők a Hét legutóbbi műsorából. Mint mondotta, a
KB-ülésen hosszú ideig gondolkodott, hogy vállalja-e az elnökségi
tagságot. Végül is úgy vélte: az ország jelene, de még inkább jövője
szempontjából döntő jelentőségű, hogy Magyarországon a demokráciába
való átmenet békésen, rendezetten, az alkotmányosság követelményeit
szem előtt tartva történjen meg. Tudatában kell lenni azonban annak,
hogy ez a békés átmenet csak egy, a reformok iránt elkötelezett,
szervezetében, platformjában, politikájában egyaránt megújuló MSZMP
részvétele és meghatározó szerepe mellett valósulhat meg.
Hangsúlyozta: MSZMP-elnökségbeli tagsága nem csorbíthatja a
pártállam szétválasztására tett eddigi, nem csekély eredményeket, s
nem korlátozhatja a kormány önállóságát és felelősségét. Az
elnökségben ugIanjs kizárólag a pártpolitikai szempontokat
hangolják össze, s a párt reformplatformjának kidolgozásában
működnek együtt, nem foglalkoznak a kormányzatot érintő kérdésekkel.
(folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (9. rész)
|
Végezetűl megnyugtatta a képviselőket: nem áll vissza a pártállam
konstrukciója, az ő MSZMP-elnökségben vállalt szerepe nem fogja
megtörni azt a folyamatot, amelyet a kormány elindított.
Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényjavaslatot Békesi László pénzügyminiszter terjesztette elő.
Mint mondta, a törvényjavaslat tárgyalása szerves folytatása az elmúlt
parlamenti ülésszakon tárgyalt gazdasági, mindenekelőtt
költségvetési csomagtervnek. A szellemi, gondolati és társadalmi
kapcsolatot a magyar gazdaságban évek óta zajló ellentmondásos és
napjainkra éles feszültségekhez, gazdasági válsághoz vezető
folyamatok bemutatása, feltárása és elemzése adja. - Noha a
törvényjavaslat feladata az, hogy elszámoljon az elmúlt évi állami
költségvetés végrehajtásáról, nem kerülhetjük meg, hogy röviden
összegezzük a gazdaság mélyében zajló folyamatokat, amelyek végül is
a bemutatott költségvetési eredményekhez vezettek. Pozitív és
negatív folyamatok egyaránt jellemezték gazdaságunk működését, és a
kormány gazdaságirányítási tevékenységének eredményét 1988-ban -
mondotta.
- A bruttó nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem terveinktől
eltérően nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5-1 százalékkal
csökkent. Az ipari termelés a tervezett növekedés helyett stagnált,
az élelmiszergazdaság termelése a tervezettnél kisebb mértékben
nőtt. Az ország teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, megőrizte
fizetőképességét, ennek megfelelően a megtermelt nemzeti jövedelem
belső felhasználása csökkent. A csökkenés a lakosság fogyasztását és
a beruházásokat egyaránt érintette, miközben ugrásszerűen, több mint
60 milliárd forinttal növekedtek a gazdaságban a készletek. A
külkereskedelem a tervezettnél jobb eredményeket ért el. A
külkereskedelmi áruforgalom 500 millió forintos aktívuma kiemelkedő
eredmény, jelzi az exportorientáció erősödését, az értékesítés
szerkezetének átalakulását. A lakosság jövedelmei és a fogyasztói
árindex meghaladta a tervezettet, az egy főre jutó reáljövedelem és
reálbér csökkenése kisebb volt a prognózisoknál. A gazdaság
jövedelemviszonyai is eltértek a tervezettől. Miközben az országban
megtermelt összes jövedelem nem növekedett, a jövedelem elosztási
arányai - nagyrészt a tervezettnél magasabb infláció, illetve az
adóreform jövedelemátcsoportosító hatására - megváltoztak. A
tervezettnél több jövedelem marad a vállalatoknál és
szövetkezeteknél, arányait tekintve kevesebb a lakosságnál és a
költségvetésnél. A külső és belső pénzügyi egyensúly nem javult, a
folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya nagyobb a
tervezettnél. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (10. rész)
|
A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult meg a gazdasági
növekedés az elmúlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a
gazdaságban az elavult gazdasági struktúra változása, ami még lassú,
de néhány ponton már világosan kirajzolódik. Ezt jelzi a
konvertibilis export tervezettnél nagyobb növekedése és a
termékváltás folyamatának gyorsulása. Ezzel törvényszerűen együtt
jár, hogy a csökkenő belföldi és szocialista piac értékesítés miatt
átmenetileg visszaesik a termelés, amíg a vállalatok
termékváltással, korszerűsítéssel megtalálják a tőkés piaci
értékesítés lehetőségeit. Ez az átmeneti visszaesés nem
kárhoztatható, legfeljebb a váltás üteme minősíthető lassúnak. A
miniszter emlékeztetett arra, hogy gyakran és joggal éri az a
kritika a kormányzati gazdaságirányítást, mert nem elég határozott
és következetes a veszteségforrások csökkentésében, felszámolásában.
A csődtörvény életbe léptetése óta elenyészően kevés veszteséges
vállalat és szövetkezet felszámolására került sor - mondotta. A
kormányszervek és a bankok a csődbe jutott gazdálkodó szervezetek
többségénél arra tettek kísérletet, hogy az adósságok egy részének
elengedésével, illetve átvállalásával, a termelési szerkezet
korszerűsítésével, szervezeti változtatásokkal, kisebb-nagyobb
fejlesztésekkel és alkalmasabb vezetők megbízásával kíséreljék meg
talpra állítani, a fejlődés útján elindítani az ipar, az építőipar
és a mezőgazdaság több nagy múltú egységét. Tagadhatatlan: az
adósságok elengedése, a támogatások növelése nem minden esetben
teremtette meg a fellendülés feltételeit, hanem konzerválta a
veszteségforrásokat. A kormány levonta a szükséges
következtetéseket. A legutóbbi parlamenti ülésszak óta rendezetlen,
nagy összegű tartozások miatt eddig 18 vállalattal és szövetkezettel
szemben indította meg a felszámolási eljárást az adóhivatal. A
közeljövőben nagy kereskedelmi bankjaink további 15-20, tartósan
fizetésképtelen gazdálkodó egység felszámolását kezdik meg. A
kormány rövidesen ismét áttekinti a felszámolási eljárás szabályait
és intézkedik a még mindig meglévő ellenérdekeltség további
csökkentésére.
A miniszter ezután a gazdálkodó szervezetek jövedelempozícióinak
alakulását befolyásoló tényezőkről szólt.
- Növelte a vállalatok, szövetkezetek jövedelmeit a csökkenő
jövedelemelvonás, a hazai inflációs árnyereség és néhány területen
-, mint például a vaskohászatban és az alumíniumiparban - a
külpiacokon érvényesülő konjunktura. Csökkentette a vállalkozók
jövedelmeit a termelés fajlagos költségeinek, valamint az egyes,
költségtényezőnek számító termékek, nyersanyagok árainak emelkedése.
(folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (11. rész)
|
Mindent összevetve, az elmúlt esztendőben vállalatainknál és
szövetkezeteinknél 32,5 milliárd forinttal több nettó jövedelem
maradt, mint 1987-ben. A vállalkozói kör 62 százaléka több szabad
forrással rendelkezett tavaly, mint az előző esztendőben. Igaz, hogy
nőtt a veszteség tömege és részaránya is. A vállalati jövedelmek
alakulásának fontos vonása, hogy erőteljesen nőtt a gazdálkodó
szervezetek differenciálódása. A vállalkozói kör egyharmadánál a
nyereségtöbblet meghaladta a 40 százalékot, 25 százalékánál a
nyereség csökkenése elérte az 50 százalékot. Az iparban 13.5
százalékkal, az építőiparban 60 százalékkal, a kereskedelemben és a
szolgáltatásokban 26 százalékkal nőtt 1987-hez képest a szabad
erőforrások tömege. Ezen belül lényegesen javult a kohászat és a
vegyipar, csökkent a villamosenergiaipar és az élelmiszeripar
jövedelme. Az egyes ágazatokon belül is nagy a vállalatok közötti
szóródás.
A meezőgazdaság eredményeiről s
/É
4(o=,Ű-hs
Ű?
4=-YéYÉ:YL a
termelőágak közül az elmúlt esztendőben itt csökkent legkisebb
mértékben a bruttó nyereség. Az ipar 40, az építőipar 52 százalékos
eredménycsökkenésével szemben a mezőgazdaság eredményei 14,6
százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a szabad források 1 százalékkal,
több mint 2 milliárd forinttal növekedtek. Az sem tagadható, hogy az
elmúlt esztendőben is nyílt az agrárolló. A mezőgazdaság termelési
költségeinek és értékesítési árainak növekedése 2.1 százalékos
különbséget mutat a mezőgazdaság terhére.
Tovább nőtt a mezőgazdasági üzemek differenciálódása.
Ezernégyszázötven mezőgazdasági üzemből 920-nál nőtt a szabadon
felhasználható forrás 1987-hez képest. Ezek a gazdálkodó egységek
közel 19 milliárd forintot, 6 milliárddal többet fordítottak
fejlesztésre, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a másik oldalon
500 mezőgazdasági üzem eredményei tovább csökkentek, adósságaik
növekedtek, kritikus helyzetben vegetálnak. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (12. rész)
|
Az eladósodott mezőgazdasági üzemek helyzetének rendezése
megkezdődött, az első mintegy 140 gazdaság stabilizálása
kedvezményes hitelekkel, állami támogatással, illetve az adósságok
egy részének elengedésével megtörtént, 150 üzem rendezésének
programja készül, ezek megvalósítására fokozatosan kerül sor. A
kormány számol azzal, hogy több száz működő mezőgazdsági üzem nem
maradhat tartósan létbizonytalanságban. A súlyosan eladósodott,
tartósan veszteséges üzemek mindegyike nem tartható életben, nem
menthető meg. A mezőgazdaságban is szembe kell nézni a hosszú távon
veszteséges üzemek egy részének fokozatos felszámolásával. Joggal
vetődött fel több parlamenti bizottság és az agrárszekció vitájában,
hogy a formálódó új agrárpolitika keretében világos és határozott
választ kell adni arra a kérdésre: vajon szükség van-e a hatalmas
veszteségekkel, támogatással előállítható és értékesíthető
mezőgazdasági termékekre, vagy ezen a területen is a hazai és a
külső piac szükségletei határozzák meg a termelés mennyiségét és
összetételét. A választ csak az utóbbi követelmény teljesítése
adhatja meg. A támogatásokról szólva elmondta: 25 milliárd forinttal
haladták meg a tervezett mértéket, s döntően a szocialista exportot,
ezen belül is nagyrészt a tervezettnél nagyobb mértékű mezőgazdasági
kivitelt és beruházást finanszírozták. A kormányt számos kritika éri
következetlen támogatáscsökkentési politikájáért. 1988-ban -
nagyrészt az adóreform keretében - megkezdődött a támogatások
csökkentése. Jelentősen mérséklődött a fogyasztói ártámogatás,
megszűnt az árkiegészítés a húsipari termékekre és az iparcikkekre.
Ugyanakkor nőtt az export- és a beruházási támogatások összege.
- A támogatási döntéseknél mindig három tényezőt kell a
kormányzatnak mérlegelni. Hogyan hat a támogatáscsökkentés az
árakra, az exportra és a foglalkoztatásra. Az esetek többségében az
árszínvonal növekedésének fékezése, az export növelése, illetve a
megszűnő munkahelyek minimalizálása motíválta a kormányt
döntéseiben. Jól tudjuk, ez a részben halogató magatartás hosszú
távon nem tartható, a támogatáscsökkentés kapcsán előtérbe került
feszültségekkel sajnos szembe kell nézni. A kormány ez évi
intézkedéseit és jövőbeni magatartását - a legkevésbé fájdalmas
kompromisszumok keresése mellett - már ez a törekvés jellemzi.
A miniszter ezután rámutatott egy olyan összefüggésre, amelyben
visszatükröződik eddigi jövedelemelvonási és támogatási politikánk
minden hibája. Az elmúlt esztendőben az államháztartás összesen 235
milliárd forintos támogatást nyújtott a gazdálkodó szervezeteknek,
miközben ezen gazdálkodó szervek teljes nyeresége 238 milliárd, a
támogatásoknál mindössze 3 milliárd forinttal volt több.
(folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 16:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (13. rész)
|
Az a gazdaság, ahol a támogatások összege majdnem eléri a bruttó
nyereség színvonalát, nem lehet fejlődőképes. S ha ehhez
hozzátesszük, hogy a magyar államháztartás több mint 20 százalékát
kitevő támogatások fedezetének túlnyomó többségét nem azoktól a
gazdálkodó szervezetektől kell elvonni, amelyek e támogatások
haszonélvezői, akkor még nyilvánvalóbb a feladat: nem lehet más
választásunk, csak a szubvenciók, dotációk radikális csökkentése,
reális piaci árarányok kialakítása. Enélkül nem érvényesülhetnek a
piac hatásai, nem gyorsulhat az egészséges szelekció, nem lehet
csökkenteni a fejlődést gátló magas adókat - hangoztatta Békesi
László.
A külkereskedelmi áruforgalom javuló eredményei ellenére az
ország folyó fizetési mérlege a tervezettnél lényegesen
kedvezőtlenebbül alakult - folytatta beszámolóját a miniszter. -
Ebben meghatározó szerepe az úgynevezett bevásárló turizmusnak volt,
amely nemcsak az ország fizetési mérlegét, hanem a kormány
tekintélyét is rombolta. Nem tagadhatjuk, óriási hiba volt, hogy egy
kül- és belpolitikai szempontból egyaránt fontos és pozitív lépés -
a világútlevél bevezetése - nem párosult a szükséges gazdasági
intézkedésekkel. Az állampolgárok jogait és lehetőségeit szélesítő
döntés nem volt tekintettel gazdasági hátterünkre, az ország
teherbíró képességére. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a
világútlevél bevezetésének gazdasági feltételei hiányoztak. Hibát
követtünk el, hogy mindezt későn ismertük fel. A felismerést is
késői reagálás követte, aminek időzítése és bejelentése
átgondolatlan, súlyos szakmai hiba volt. Nem kétséges, hogy ha a
világútlevél bevezetésével egyidejűleg a legkeresettebb
hiánycikkekből növeli a kormány a belföldi piac kínálatát - akár
növekvő import árán is -, megteremti a kereskedelmi importtal azonos
vám- és adófeltételeket, akkor a deviza- és tekintélyvesztés nagy
része elkerülhető lett volna.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
- A lecke sokba kerül. A kormány a tanulságokat levonta, a
legszükségesebb intézkedéseket megtette. Intézkedései nyomán a
legkeresettebb tartós fogyasztási cikkekből ma már megfelelő a belső
piaci kínálat, a kereskedelmi és magánimport árszínvonala közelít
egymáshoz. A kormány hosszú távú megoldásokon is dolgozik. Ezek
lényege: a belföldi kínálat további bővítése; hatékonyabb
külkereskedelem; a devizaellátási rendszer korszerűsítése, majd
hosszabb távon a forint konvertibilitásának megteremtése. E program
keretében szó sincs a lakossági devizaszámlák zárolásáról,
ellenkezőleg a devizaszámlák további liberalizálásán, illetve a
devizamegtakarítások ösztönzésén dolgozunk.
Nem hallgatható el, hogy miközben a lakosság hazai fogyasztása
az elmúlt esztendőben a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 4.5
százalékkal csökkent, addig a határainkon túli lakossági vásárlások
mintegy 2.5 százalékkal növelték a lakosság fogyasztását. Mindez úgy
következett be, hogy összességében a lakosság hazai megtakarításai
sem csökkentek. Mivel ennek a fogyasztásnak a fedezetét sem a
munkajövedelmek, sem a növekvő kamat- és osztalékjövedelmek nem
biztosították, az egyéni vállalkozásokból, illetve a második
gazdaságból származó jövedelmek gyors növekedésére kell
következtetnünk. E jövedelmek megismerése, feltárása és elemzése az
elkövetkezendő időszak egyik fontos feladata lesz, hiszen pontos
ismeretének hiányában nem alkothatunk képet a lakosság valódi
jövedelmi helyzetéről, életkörülményeiről, szociális viszonyairól,
így jövedelem- és szociálpolitikánknak sem lehet szilárd alapja.
A miniszter a továbbiakban arról szólt, hogy a költségvetés sok
szálon kapcsolódik a fogyasztás finanszírozásához. A pénzbeli
társadalmi jövedelmek, a társadalombiztosítási kiadások az évközi
intézkedések miatt a tervezettnél magasabb szinten teljesültek. El
kell ismerni, hogy a kiadási többletben szerepet játszottak
megalapozatlan lépések is. Így például évközben kénytelenek voltunk
korrigálni azt a szabályt, amely szerint a táppénz alapjába már az
első táppénzes naptól kezdve beszámíthatók a különböző jutalmak is.
Jogos felháborodást keltett, hogy betegállományban táppénzből
nagyobb jövedelemre lehetett szert tenni, mint a folyamatosan
végzett munkából. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (15. rész)
|
A társadalombiztosítás kiadásainak növekedése néhány területen
lehetővé tette a juttatások reálértékének megőrzését. Ezt a célt
szolgálták az évközi nyugdíj- és családipótlék-emelések, amelyek
követték az árak tervezettnél magasabb emelkedését. Így lehetett
elérni, hogy a családi pótlék a gyermeknevelés költségeiből a
korábbinál valamivel nagyobb hányadot fedezzen, bár jól tudjuk, hogy
a terhek nagy része változatlanul a családokra hárul. Az egy főre
jutó havi 1280 forintos átlagos családi pótlék a gyermeknevelés
költségeinek körülbelül egyharmadát fedezte tavaly. Az egy főre jutó
átlagos nyugdíj 1988-ban 4500 forint volt. Az átlagnál nagyobb
nyugdíjak reálértéke csökkent, az alacsony nyugdíjak reálértéke
valamelyest emelkedett.
A tavalyi esztendő is bebizonyította, hogy a
társadalombiztosítás mai rendszere reménytelen versenyfutás a
bevételek és a kiadások között, amit a kiadások rohamos növekedése
ellenére az ellátottak általános elégedetlensége kísér. E
zárszámadás is megerősít abban a meggyőződésünkben, hogy a
társadalombiztosítás reformja elkerülhetetlen, amelynek első, csupán
kezdeti, de feltétlenül szükséges lépése volt a társadalombiztosítás
ez évi önállósítása.
- A bizottsági viták során elhangzott az a jogtalan kritika a
kormánnyal szemben, hogy az elmúlt esztendőben rövid távú
költségvetési érdekeinek oltárán feláldozta a szociálpolitikát. A
tények épp az ellenkezőjét bizonyítják. A költségvetés hiányának
növekedése árán is emelte a kormány a társadalombiztosítás állami
támogatását, hiszen annak bevételei nem fedezték a gyorsan növekvő
kiadásokat. A természetbeni juttatások hordozói a költségvetési
intézmények. E szervezetek működése meghatározó szerepet játszik a
lakosság életkörülményeinek alakításában, jövőnk megalapozásában. A
kiadások ezen a területen 3.4 százalékkal növekedtek, ám a
mennyiségi fejlesztések, az új feladatok finanszírozása mellett jó
néhány területen nem jutott elég pénz a növekvő árak teljes
kompenzálására, a reálérték megőrzésére. Összességében két százalék
körüli mértékben csökkent a költségvetési szervek által nyújtott
szolgáltatások reálértéke. Ez a csökkenés kisebb mértékű volt az
egészségügyi ellátás területén, nagyobb a kommunális, és jelentős az
igazgatási feladatok terén. Bár a közvéleményben ellentétes vélemény
uralkodik, a tényszámok azt mutatják, hogy az oktatás területén
szerény mértékben emelkedett a reálérték az elmúlt esztendőben.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (16. rész)
|
Tavaly tovább egyszerűsödtek a költségvetési szervek
gazdálkodási szabályai, csökkentek a kötöttségek, nőtt az
intézmények, tanácsok önállósága.
Ezek az intézkedések nagyobb sikert váltanának ki, ha több
forrás állna e feladatok rendelkezésére. Vitathatatlan, hogy az
egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a kultura intézményei
ma sok helyütt anyagi gondokkal küzdenek. Ugyanakkor az sem
hallgatható el, hogy ez a kényszerű gazdasági helyzet még mindig nem
volt elég ahhoz, hogy a nélkülözhető, illetve felesleges és
párhuzamos intézmények, szervezetek leépüljenek, megszüntetésükre
sor kerüljön. Nem lehet szó nélkül hagyni néhány jellemző példát
sem. Miközben egyfelől a felsőoktatási dolgozók alacsony
bérszínvonala keserves realitás, napirenden vannak a bérkövetelések,
aközben ma Magyarországon egy, a felsőoktatás területén dolgozó
oktatóra alig négy hallgató, jut és a heti kötelező óraszám kevesebb
mint 8 óra. Miként arról is őszintén kell szólnunk, hogy az elavult
műszaki technikával, anyagi gondokkal küzdő televízió belső
gazdálkodásában - és persze más költségvetési szervek
gazdálkodásában is - ellenőrzéseink egyszersmind elképesztő
pazarlást, irracionális költekezést tapasztalnak évről évre.
Tudjuk és valljuk - mondotta Békesi László -, hogy
elkerülhetetlen államháztartásunk és ezen belül költségvetésünk
reformja, a költségvetési szervek gazdálkodási, finanszírozási
rendszerének korszerűsítése. Eltökélten dolgozunk ennek
előkészítésén. E nagy formátumú program koncepcióját a parlament elé
tárjuk. De nem lehet kizárólag reformokra várni akkor, amikor a napi
gazdálkodásban, az ésszerű munkaszervezésben és irányításban, a
józan takarékosságban kiaknázatlan tartalékok rejlenek.
(folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (17. rész)
|
A miniszteri expozé külön is szólt a tanácsok elmúlt évi
gazdálkodásáról. - Csökkenő állami támogatás, növekvő saját
bevételek jellemezték 1988-ban a tanácsi feladatok finanszírozását -
mondta Békesi László. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet
szólni tanácsaink erőfeszítéseiről, s a vállalati, szövetkezeti,
lakossági hozzájárulásról, arról a társadalmi összefogásról,
amelynek eredményeként közösségi célok megvalósítására a tanácsok
lényegesen több pénzt fordíthattak az eredetileg tervezettnél. A
növekvő feszültségek azonban felhívják a figyelmet arra a
tendenciára, ami az elmúlt esztendőt is jellemezte, és aminek a
lényege, hogy a tanácsok többsége a növekvő helyi erőforrásokat
elsősorban új beruházásokra, új intézmények építésére fordítja, s ez
tovább növeli az üzemeltetés, a működtetés gondjait. Szükség van új
iskolákra, kórházakra, szociális otthonokra, ám a meglévők
fenntartása és működtetése veszélybe kerülhet, ha a rohamosan
nözekvő mennyiségi feladatok ellátásához szükséges erőforrásokat
tanácsaink az állami támogatás növelésére építik. Ez azért is a jövő
gondja, mert tovább folytatódott tanácsaink eladósodása. A
fejlesztések finanszírozására kibocsátott kötvények, az igénybe vett
hitelek a jövő anyagi alapjait terhelik, esetleg a működtetés
fedezetét szűkítik.
- A költségvetés 1988-ban elköltötte többletbevételeit,
felhasználta 10 milliárdos tartalékát, nem tudta csökkenteni a
költségvetés hiányát. Emellett növekvő pénzforgalmi áthúzódásaival
nem kis mértékben terhelte a folyó esztendőt. A gazdasági folyamatok
ellentmondásos alakulásáért, az egyensúlyi pozíció romlásáért,
egyáltalán az évek óta tartó gazdasági válság elmélyüléséért a
bizottsági viták során kemény, helyenként szélsőséges és türelmetlen
kritika, elmarasztalás érte a kormányt. Több képviselő, valamint az
építési és közlekedési bizottság az elmúlt évi költségvetésről szóló
beszámolót nem fogadta el, hangoztatta bizalmatlanságát a kormánnyal
szemben. Nincs oka és joga a kormánynak a kritikát elhárítani. A
jogos bírálatot akkor is el kell fogadni, ha pontosan tudjuk - és
ezzel minden bizonnyal a kritikát gyakorló képviselők is tisztában
vannak -, hogy a mélyülő gazdasági válságért nem kizárólag a kormány
gyengesége, következetlensége, esetenként hibás vagy elmulasztott
intézkedései felelősek, és nem elsősorban a jelenlegi kormány
irányítómunkájának hiányosságai vezettek a gazdaság mai helyzetéhez.
Ez a kormány vállalja a súlyos gazdasági örökséget, vállalja, hogy
őszintén, hiánytalanul feltárja a parlament és az ország népe előtt
a gazdaság valódi helyzetét, a válság okait, s nem titkolja saját
hibáit sem - hangoztatta Békesi László. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (18. rész)
|
A kormány elszánt arra, hogy a következtetéseket ne csak szavakban,
hanem tettekben is levonja. Erre meggyőző példát szolgáltatott azzal
a rövid távú programmal, amelyet az 1989-es esztendő kiélezett
feszültségeinek enyhítése érdekében az elmúlt ülésszakon a Parlament
elé terjesztett, vagy a bős-nagymarosi beruházás felfüggesztésével,
amit az Országgyűlés megerősített. Ezen túl a kormány megfeszített
munkával dolgozik a gyökeres gazdasági fordulat előkészítésén,
hiszen pontosan tudja, hogy az eddigi gazdaságpolitika és
gazdaságirányítási gyakorlat nem folytatható tovább. Ennek jegyében
terjeszti a Parlament elé a következő napirendek keretében
tárgyalandó koncepciókat, majd ősszel a válság kezelésére és
megállítására alkalmas kormányprogramot.
A kormány nevében ezután mindössze annyit kért az
Országgyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne
bizonytalanítsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit,
fordulatot előkészítő lépéseit. Az 1988. évi költségvetési
zárszámadás elfogadásával nem az elmúlt év hibái alól kér felmentést
a kormány, hanem keservesen nehéz feladatai megvalósításához, a
fordulat megalapozásához vár támogatást és megerősítést.
Békesi László végül tájékoztatást adott arról, hogy a kormány
közvetlen áremelés, adóemelés, illetve a kiemelt költségvetési
feladatok támogatásának csökkentése nélkül teremtette meg az 1989.
évi költségvetés egyensúlyának javításához szükséges 5 milliárd
forintos tartalék-fedezetet. Egy-egy milliárd forinttal tovább
csökkentette a védelem, a központi beruházások, a legalacsonyabb
hatékonyságú export-támogatás és a nemzetközi kötelezettségek
kiadásait, valamint a szocialista import alacsony árai miatt
realizált, teljesítménnyel alá nem támasztott vállalati
jövedelmeket. A kormány arra is felkészült, hogy az év hátralévő
felének gazdasági bizonytalanságait a minimumra csökkentse. Ezért
további 3,2 milliárd forint összegű, biztonságot növelő
intézkedéseket határozott el. Ennek keretében további 1,1 milliárd
forinttal csökkentik a felesleges központi tartalék-készleteket. A
szocialista áruforgalmi aktívum növekedésének és az ezzel együttjáró
veszteségek csökkentésének érdekében további 2,1 milliárd forinttal
mérséklik a rubelexport támogatását. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (19. rész)
|
Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója
--------------------
elmondta, hogy a testület több órás szenvedélyes vitában alakította
ki álláspontját a költségvetés tavalyi mérlegének alakulásáról. A
vitában a magyar gazdaság olyan vissza-visszatérő problémái kerültek
felszínre, mint például a terv és az eredmények szélsőséges
eltérése, a nagymérvű túlköltekezés, a magas társadalmi rezsi, a
támogatások magas aránya. Mindezen kedvezőtlen jelenségek nyomán a
bizottság ülésén is felvetődött a zárszámadás elutasításának
lehetősége. Ennek jogi alapja a kormány gazdálkodásával szembeni
bizalmatlansági indítvány lehetett volna. A testület végül úgy
határozott, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, mert a jelenleg
hivatalban lévő kormány alig másfél hónapja állt össze, s maga a
miniszterelnök is csak 1988 novemberétől tölti be tisztét. Így a
jelenlegi Minisztertanács nem lehet felelős az 1988-as
folyamatokért.
A bizottsági előadó kritikusan szólt arról, hogy a Parlament
1985 óta a költségvetések teljesítésének vitáiban örökös ígéreteket
kapott az éppen hivatalban lévő pénzügyminisztertől arra: a
vállalatok megfelelő kibontakozási program nélkül nem jutnak
pénzügyi segítséghez; szűkül a támogatások mértéke; csökken a
költségvetés centralizációja. A kormány ezirányú tevékenysége
azonban még az elmúlt évben is nagyon enervált, következetlen volt.
A terv- és költségvetési bizottságnak ezért már nem csak szende
óhaja, hogy a különféle támogatásokat, ,,mentőpénzeket,, csökkentse
a kormány, hanem követeli, s a jövőben számon kéri a Minisztertanács
ezzel kapcsolatos radikális intézkedéseit.
A tennivalókat számba véve a testület ülésén felvetődött, hogy
jelenleg mintegy 290 féle támogatás és adóforma van érvényben. Ennek
rendszerét csak bürokratikusan lehet kezelni, ezért a testület
célszerűnek látja e szövevényes rendszer felülvizsgálatát. Hasonlóan
gondok forrása, hogy a központi költségvetési szervek tavaly is
túlköltekeztek; 14,6 milliárd forinttal lépték túl az előirányzott
összeget. Sajnálattal vették tudomásul a képviselők, hogy a
minisztériumok átszervezése sem csökkentette a költségeket, sőt
mellettük számos más olyan párhuzamos, illetve háttérintézmény
kapott költségvetési támogatást, amelynek társadalmi hasznossága
megkérdőjelezhető volt. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (20. rész)
|
Az állami nagyberuházások, valamint a KGST-kapcsolatok
alakulását áttekintve a testület úgy vélte: Magyarországnak jó
árpozíciókat kell kiharcolnia partnereinél, nem pedig a belső
gazdaságot eltorzító elvonások, illetve támogatások rendszerét
fenntartani.
A tanácsok általában jól sáfárkodtak a támogatásokkal,
ugyanakkor néhány területen, így például az oktatásban és az
egészségügyben, elmaradt kiadási tervük az előírányzottól.
A kedvezőtlen jelenségek jó része kiküszöbölhető lett volna, ha
működne a társadalmi ellenőrzés hatékony rendszere. Az állami
ellenőrzés jelenlegi szisztémája ezzel szemben nem kellően szigorú,
túlzottan elnéző. Ezért a bizottság ismételten sürgette a Legfőbb
Állami Számvevőszék mielőbbi felállítását. Úgy vélte, ennek
halogatása nem írható a kormány számlájára, mivel a számvevőszék
létrehozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A bizottsági
előadó ezzel kapcsolatban azt tudakolta a Parlament tisztikarától:
milyen stádiumban van a számvevőszék felállításáról intézkedő
törvény előkészítése.
Szabó Tamás József végezetül röviden sorra vette azokat a
legfontosabb javaslatokat, amelyek a zárszámadás vitájában
hangzottak el az egyes bizottságokban. Elmondta, hogy az
Országgyűlés kulturális bizottsága a jövőben tételes beszámolót kér
a fegyveres testületek oktatási és kulturális kereteinek
felhasználásáról, illetve azoknak az összegeknek a hasznosításáról,
amelyeket a társközségek fordíthatnak az alsxfokú oktatásra. A
testület szorgalmazta továbbá a középfokú oktatás támogatásának
növelését is.
A mezőgazdasági bizottság a kormány támogatását kérte az
élelmiszergazdaság tőkeellátásának javításához, illetve a
mezőgazdasági állóalapok korszerűsítéséhez. Felvetette egy gazdasági
minisztérium létrehozásának szükségességét is, mert a képviselők
megítélése szerint a Pénzügyminisztérium egyfajta fiskális
pénzügypolitikával uralja a gazdaságot. A testület kérte, hogy az
Országgyűlés már az idén vitassa meg az agrárpolitika megújításának
téziseit.
A kereskedelmi bizottság arra kérte a kormányt: a társadalomban
egyre mélyülő szociális gondok enyhítésére a nyugdíjasok és a
gyermeket nevelő családok számára még az idén legalább egyszer
folyósítsanak külön juttatást.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (21. rész)
|
Az építési és közlekedési bizottság nem fogadta el a kormány
zárszámadását. Indokai között szerepelt, hogy nem valósult meg a
belső és a külső egyensúly javítása, a vállalkozások serkentése, s
várat magára a gazdaság szerkezetátalakításához szükséges feltételek
megteremtése.
A terv- és költségvetési bizottság az idei költségvetés
maradéktalan végrehajtása érdekében arra kérte a kormányt:
következetesen, engedmények nélkül vigye végig programját. Szerezzen
érvényt a piacgazdálkodásnak, segítse a piaci viszoyok
kialakulását, a szerkezetváltást. Következetesen hajtson végre olyan
fájdalmas lépéseket is, mint a veszteséges vállalatoknak átmeneti
munkanélküliséggel járó felszámolása, a különböző elvtelen
támogatások kategorikus megvonása. Készítsen egy rövid távú
,,válságmenedzselő,, programot, hogy a stagnálásból végre
kimozduljon a magyar gazdaság.
Szabó Tamás József végül arra kérte az Országgyűlést, hogy az
elhangzott kritikai észrevételekkel együtt fogadja el a tavalyi
zárszámadást. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (22. rész)
|
Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatszedő bizottság
elnöke ismertette a szünet idején lezajlott alelnök-választás
eredményét. A legtöbb szavazatot - szám szerint 175-öt - Fodor
István kapta, így ő foglalhatja el a Vida Miklós távozásával
megüresedett alelnöki helyet. A szavazás során Király Zoltán 28,
Pálfi Dénes 36, Szigethy Dezső 41 és Zsigmond Attila 39 voksot
kapott. Eke Károlyra és Kovács Jánosra egy-egy képviselő adta
szavazatát.
Az újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országgyűlés
bizalmát, s hozzátette: elsősorban a Parlament munkájának
előkészítésében, illetve az ülésszakok levezetésében kíván
segédkezni a jövőben.
A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában
ezután
Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj-
-----------------
és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője kapott szót.
Nem kötődve szorosan a napirendi pont témájához, az energiaellátás,
az energiagazdálkodás helyzetét tekintette át. Rámutatott: az elmúlt
húsz évben - egy esetet, az 1985. évit kivéve - sikerült
megvalósítani a korlátozás nélküli, folyamatos energiaellátást.
Ennek okát a megfelelő energiagazdálkodási politikában látta. Az
energiapolitikát ért sajtóbeli bírálatok kapcsán a képviselő
kifejtette: a sokat kritizált eocénprogram során például 1988-ban
5,2 millió tonna szenet bányásztak ki, jóval a határköltség alatt.
Részletesen szólt a képviselő a jamburgi földgázszállítási
kormányegyezményről. Mint elmondta, a földgázszállítások 1989-ben
megkezdődnek, 500 millió köbméter mennyiséggel, s 1991-től 2
milliárd köbméter földgáz kontingensen felüli szállítása válik
lehetővé. Elmondta, hogy ipari bizottsági képviselőtársaival a
közelmúltban megtekintették a tengizi építkezést, s elismerően szólt
a látottakról. A kivitelezők jó munkájának eredményeként a helyi
építési és szerelési munkák transzferábilisrubel-kitermelési
mutatója a tervezettnél jobb. A vitatott kérdés a hitelnyújtás, a
beruházás gazdaságossága, mert - mint a képviselő rámutatott - a
jelenlegi számítások bizonytalansága miatt a jövőre nézve a
gazdaságosságot nehéz, kockázatos megállapítani.
A képviselő végezetül kifejtette: a rubel-dollár-forint szorzó
változása, illetve a földgáz világpiaci árának alakulása
figyelembevételével folyamatosan konzultálni és tárgyalni kell a
beruházás gazdasági oldaláról, s adott esetben az egyezményt ennek
megfelelően korrigálni kell. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (23. rész)
|
Jakab Róbertné, (országos lista), a Magyarországi Szlovákok
---------------
Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Országgyűlés alelnöke
hozzászólását anyanyelvhasználati jogával élve szlovákul kezdte,
majd néhány mondat után második anyanyelvén, magyarul folytatta
beszédét. Rámutatott arra, hogy a zárszámadó jelentésben először
foglalkoztak a nemzeti szövetségekkel s a kulturális bizottság
anyaga is egész oldalt szentelt a kormányzat nemzetiségi politikája
kiadási költségeinek. Ezt követően néhány állítást helyreigazított,
illetve pontosított. Ironikusan szólt arról, hogy a jelentésben szó
van nemzetiségi óvodai fejlesztési programról. Megállapítása szerint
ebből a ,,nemzetiség,, és a ,,fejlesztés,, szavak feleslegesek.
Ugyanis a nemzetiségi gyerekek magyar óvodákba járnak, amelyekben
kétszer fél- vagy egyórás anyanyelvi foglalkozáson vesznek részt.
Állítása szerint összesen három olyan óvoda van, amelyben
kísérletként heti három vagy négy napon anyanyelvükön foglalkoznak a
gyerekekkel.
A jelentés megállapítása szerint több nemzetiségi oktatási
intézetben fogadtak rendszeres munkavégzésre külföldi
vendégtanárokat. Az igazság az - állapította meg a képviselő -, hogy
a mai napig egyetlen vendégtanár sem dolgozik nemzetiségi oktatási
intézményben. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (24. rész)
|
A jelentésben szó van arról is, hogy tervek készültek különböző
nemzetiségi iskolakomplexumok építésére. Ezek megvalósítása több
helyen megkezdődött. Jakab Róbertné ezzel szemben megállapította,
hogy eddig csak egyetlen, a szerb-horvát kollégium rekonstrukciója
kezdődött meg ebben az évben.
A továbbiakban a képviselő a már megtartott nemzetiségi
kongresszusokkal foglalkozott, amelyeknek élénk hazai és nemzetközi
visszhangja volt. Röviden áttekintette, hogy az elmúlt években
milyen személyi és pénzügyi feltételek között dolgoztak a
nemzetiségi szövetségek. Mint költségvetési intézmények - 15 év
átlagát tekintve - 2,5-4 millió forinttal gazdálkodtak évente. Ebbe
minden kiadásuk beleszámítandó. A működésre körülbelül 360-400 ezer
forint jutott. Felhívta a figyelmet arra, hogy kivételes volt az
1988-as év, amikor a hat nemzetiségi szövetség (szerb, horvát,
szlovén, német, szlovák, román) kongresszust tartott, s ez összesen
2 millió 800 ezer forint kiadással járt. Folyóiratindításra
mindegyik szövetség 400 ezer forintot kapott a művelődési tárcától
1988-ban. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem kívánja kommentálni a
költségvetési lehetőségeket, s csak kínosan mosolygott azon, hogy -
mint mondotta - az anyanemzetektől kapott támogatást is elszámolta a
pénzügyi kormányzat.
Összefoglalóan megállapította, hogy 1983 óta a szép szavak és a
szinte teljes eszköztelenség ellentmondása között vergődnek a
nemzetiségi szövetségek. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (25. rész)
|
Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.), a Falco Fakombinát vezérigazgatója
------------
rámutatott: a gazdaságirányító munkában sok a bizonytalankodás.
Ennek okát abban látta, hogy a gazdaságban még nem kezdődött el a
felülről lefelé építkező, monolitikus modell lebontása, az igazi
demokratizálódás. A politika egyelőre nem tud mit kezdeni a dogmává
merevedett tulajdonviszonyokkal. A gazdasági bajok orvoslására
kipróbált megannyi módszer nem hozott érdemi javulást. Az
állampolgárok romló életkörülményei mellé az államadósság állandó
növekedése párosult. A kormány által megbízott szakértők a
tulajdonviszonyok reformjában látják a gazdasági gondok megoldását.
Ehhez azonban több év, esetleg egy évtized is szükséges, s a
gazdaság mai állapota ennél gyorsabb megoldást sürget. Az elmúlt
években több olyan intézkedés is napvilágot látott, amely a
tulajdonviszony reformja érdekében született. De nem sokat
változtatott egy-egy gazdálkodó egység gondjain az, hogy társasággá
alakult, a szektorsemleges adózás ugyancsak alig érezhető
változásokat hozott, s az újabb ,,gyógyír,,, a részvény,
valószínűleg szintén mérsékelt hatású lesz. Az állami tulajdon
eladásának akadálya, hogy belföldön nincs kellő vásárlóerő, a
külföldiek pedig rendszerint a tulajdon mai állapota miatt
tartózkodóak. Az elkövetkező néhány évben tehát kicsi a
valószínűsége annak, hogy a tulajdonformák sokfélesége a kívánatos
arányt elérje - hangsúlyozta a képviselő.
A tulajdonreform lassú folyamatát jól kiegészíthetné a
vállalkozási reform - mondotta, hozzátéve: arra van szükség, hogy
minél gyorsabban adjuk haszonbérletbe azt az állami tulajdont, amely
kis- és középvállalkozásként jól működtethető. Épp ezért
megfontolásra ajánlotta a kormánynak a bérbeadásokon alapuló
vállalkozások kiszélesítését. A kereskedelemben már alkalmazott
bérbeadási módszert alapvetően korszerűsítve, és az ipari termelés
körére is kiterjesztve, az árutermelés sajátosságaihoz igazítva
olyan vállalkozási folyamatot lehetne elindítani, amelynek nagyon
sok előnye lenne. A vállalkozás kitűnő iskolája a gazdasági
demokráciának, gyors megoldást hozhat a gazdasági
szerkezetváltásban, helyre tenné a szaktudás rangját, értékét, s
ezáltal a morális állapotok javulására is számítani lehetne az
országban - mondotta Schmidt Ernő.
Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényjavaslatot a képviselő nem fogadta el.
x x x
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (26. rész) - Sajtótájékoztató (1.)
|
Az ülés szünetében Szűrös Mátyás társaságában sajtótájékoztatón
mutatkozott be Fodor István, az Országgyűlés új alelnöke.
Az Országgyűlés elnöke fontosnak tartotta, hogy a Parlament
tisztikarában az új alelnök megválasztásával a független képviselők
parlamenti csoportja is jelen a Parlament vezérkarában. Úgy
vélekedett, hogy ez politikailag és tartalmilag egyaránt az
Országgyűlés előnyére válik.
Fodor István kifejtette: a Parlament elnökének elsősorban az
Országgyűlési ülésszakok előkészítésében, az állandó bizottságok
munkájának összehangolásában, a plenáris ülések vezetésében tud
segítséget nyújtani. Ehhez a munkához az ügyrend és az
előterjesztések nagyon alapos ismerete, kitartás, munkabírás
szükséges - hangsúlyozta.
Kérdésekre válaszolva elmondotta: tisztában van azzal, hogy az
ország jelenlegi politikai helyzetében, mint az Országgyűlés
tisztségviselője, nem gondolkodhat távlatokban. Ugyanakkor az
alelnöki poszt elvállalásakor tiszteletben tartotta képviselőtársai
javaslatát, illetve döntését. Hozzátette: a Parlament nunkája a
jelenlegi mandátum lejártáig hátralévő időben sem lesz kevés,
indokolt tehát a vezérkar megerősítése. Egy másik kérdésre
válaszolva kitért arra, hogy Szűrös Mátyás akadályoztatása esetén
diplomáciai küldetést is elvállalna, s kész lenne helyettesíteni az
Országgyűlés elnökét a politikai egyeztető tárgyalásokon.
Az újságírók kérdéseire válaszolva Szűrös Mátyás kiemelte: az
Országgyűlés mostanra majdhogynem törvénygyárrá vált, a törvényhozás
jelenlegi üteme még a hivatásos képviselőknek is megerőltető lenne.
A képviselőknek pihenőidőt kellene adni, ezért megfontolásra
ajánlja: a kormány a bős-nagymarosi beruházás felülvizsgálatáról
szóló jelentését írásban juttassa el a törvényhozóknak, hogy ne
korábban, mint szeptemberben lehessen a következő ülésszak. Felhívta
a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben a Parlamentet, a
képviselőket folyamatosan támadások érik, eddig csak két párt - az
MSZMP és az MDF - hajlott a választások előrehozására. Hangsúlyozta:
az Országgyűlést kívülről senki sem oszlathatja fel, a törvényhozó
testület erről csak önmaga hozhat döntést. Rámutatott; nem lehet
senkinek érdeke, hogy az Országgyűlés ellehetetlenülésével politikai
vákuum keletkezzék az országban. Végezetül annak a meggyőződésének
adott hangot, hogy ez az Országgyűlés európai színvonalú törvények
meghozására képes.
x x x
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (27. rész)
|
Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.), a pápai Elekthermax
------------
Vállalat műszaki igazgató-helyettese az 1988. évi költségvetési
törvény végrehajtását lényegében sikertelennek minősítette. A
társadalom alapvető egészségügyi, szociálpolitikai és kulturális
szükségleteit nem sikerült kielégíteni. Változatlanul nagy a
költségvetés újraelosztó szerepe, s ez a piaci viszonyok
kialakulását gátolja.
Adatokkal bizonyította a képviselő, hogy a nemzeti termék a múlt
évben változatlan áron nem növekedett, a gazdaság kívánatos
elmozdulása nem következett be. Ugyanakkor nőtt a vállalati
támogatás, s az évről évre jelentősen növekvő beruházási összeg
1988-ban elérte a 290 milliárd forintot. A nemzetközi
összehasonlításban is rendkívül magas, 25 százalékos beruházási
hányad azonban gazdaságunk elavult szerkezetét konzerválta, a
korszerűsítés ellen ható beruházáspolitika nem segítette kellően a
konvertibilis export növelését. Fejletlen piaci viszonyainkra nem
lehet teljesen rábízni a gazdaság szerkezeti átalakulását, ehhez
céltudatos gazdasági ösztönzésre van szükség. A képviselő ajánlotta,
hogy a kormány dolgozzon ki határozottabb konjunktúra-politikát, s a
kampányjellegű beavatkozások helyett honosítson meg olyan
gyakorlatot, amelyben a stabilitás elemei erőteljesebben orientálják
a gazdasági egységeket.
A pénzügyi visszafogásra alapozott gazdaságpolitika hosszabb
távon tarthatatlan. A kormány mozgásterét alapvetően meghatározó
külföldi fizetési kötelezettségek könnyítésére az eddiginél nagyobb
erőfeszítések szükségesek. Mindenekelőtt azonban belső értékeink és
erőforrásaink céltudatosabb mozgósításával, határozottabb
gazdaságszervező tevékenységgel kell olyan állapotot teremteni,
amely vonzóvá teszi gazdaságunkat a külföldi tőke, a vegyes
tulajdonú vállalatok számára is - mutatott rá. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (28. rész)
|
Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő
-----------
Gazdaság főigazgatója a költségvetés vitája kapcsán a
környezetvédelem, illetve a tanácsi gazdálkodás helyzetéről fejtette
ki véleményét.
A képviselő szomorúan állapította meg: a környezet állapota - a
középtávú környezetvédelmi tervben megfogalmazott célok ellenére -
nem javult, több területen a korábbi romlást sem sikerült
megállítani. Különösen aggasztó, hogy olyan kiemelt problémakörökben
sem sikerült előrehaladást elérni, mint például a veszélyes
hulladékok kezelése, a vízek védelme, illetve a levegőtisztasági
program. A legszembetűnőbb a lemaradás a vízkészlet védelmében. Az
éves beszámoló tanúsága szerint tovább folytatódott a közműolló oly
sokat emlegetett szétnyílása, vagyis a csatornázás még jobban
lemaradt a vízvezeték-hálózat kiépítésétől. Ennek eredménye, hogy
130 vízműtelepen - amelyek együttes termelése naponta 220 ezer
köbméter - a termelt víz nitrát-tartalma a határérték közelében van.
Napi 150 ezer köbméteres vízműkapacitást pedig helyettesíteni
kellett a vízminőség romlása miatt. A képviselő elfogadhatatlannak
ítélte ezt a helyzetet, s hangoztatta, hogy áttörés csak akkor
érhető el ezen a területen, ha a főművek és a gerinccsatorna
kiépítésének feladatát a költségvetés magára vállalja, az amúgy is
agyonterhelt fogyasztóknak pedig csak a rákötések még mindig tetemes
költégét kellene fizeteniük. E problémát az államháztartási reform
vitájának egyik pontjaként ajánlotta Berdár Béla. Indokoltnak
tartotta azt is, hogy a kormány és a Parlament vizsgálja meg: a
környezetvédelem hatósági és ágazatirányítási munkáját nem lenne-e
célszerű szervezetileg is leválasztani a vállalkozás-jellegű építési
és gazdálkodási tevékenységről.
A tanácsi gazdálkodás és a településfejlesztés állapotát
értékelve Berdár Béla úgy vélte: a tanácsi gazdálkodás jelenlegi
rendszere kimerítette összes tartalékát; az ismételt pénzügyi
elvonások hatására egyes intézmények a működőképesség határára
kerültek. A képviselő ezzel kapcsolatban figyelmeztetett arra is,
hogy a tanácsi gazdálkodás érzékelhető ,,hátrálása,, a politikára is
hatással lesz. A közelgő tanácsi választásokon sok tisztességgel
dolgozó tanácsi vezető kerülhet nehéz helyzetbe a központi támogatás
elapadása miatt. A problémákat számba véve Berdár Béla a tanácsi
gazdálkodás átfogó reformja mellett szállt síkra. Álláspontja
szerint ennek ki kell terjednie a többi között a tanácsi
pénzgazdálkodásra, és egy új alapokon álló településfejlesztési,
hitelezési gyakorlat meghonosítására. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (29. rész)
|
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a sarkadi Lenin TSZ
-------------
főkönyvelő-helyettese felidézte az 1988. évi költségvetés
elfogadását megelőző parlamenti vitát, s ennek kapcsán utalt arra:
akkor úgy vélte, hogy a költségvetési előterjesztés pozitív elemeket
tartalmaz. A végrehajtás során azonban mintha e pozitív elemek
kimaradtak volna a költségvetésből - summázta tömören véleményét.
E vélekedését indokolva az elmúlt év több parlamenti határozatát
a Pénzügyminisztérium taktikai úton elért döntésének minősítette.
Ugyanakkor a gazdaságirányítás eredményének könyvelte el, hogy az
elmúlt év során nem szabadultak el az árak, nem következett be
megfékezhetetlen infláció. Hozzátette azonban: az áremelések nagyon
differenciáltan érintették mind a termelőket, mind a társadalmi
rétegeket. A képviselő véleménye szerint az áremelés és a reálbérek
csökkenése leginkább a bérből és fizetésből élő, gyermekes
családokat sújtotta, sőt e családok nagy hányadát valósággal
kilátástalan helyzetbe sodorta.
A költségvetési mérlegről szólva a képviselő rámutatott, hogy az
eredetileg tervezetthez viszonyítva mintegy 23 százalékkal, azaz 16
milliárd forinttal több bevételt könyvelhet el az államkassza a
személyi jövedelemadókból. Ez az összeg - mondotta Vass Józsefné -
elsősorban a középrétegek jövedelméből származik, és éppen ezért
valamilyen formában e rétegekhez kell visszajuttatni is.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
A vitát lezárva Békesi László válaszolt a képviselők
-------------
felvetéseire, javaslataira. Mindenekelőtt leszögezte: a kormány és a
Pénzügyminisztérium is tudatában van annak, hogy a felszínre került
gazdaságirányítási problémák miatt a képviselői kritikákat még
jövőre is el kell viselni, amikor majd az idei esztendő
zárszámadását végzik. Egyetértett azzal, hogy több felszólaló
szigorúbb és következetesebb magatartást sürgetett, ami erőt is
jelent a kormányzatnak ahhoz, hogy változtasson eddigi magatartásán.
A következetességre bíztató egységes vélemények fontosak, hiszen
most készül az 1990-92-re szóló gazdaságpolitikai program, amelynek
alapvető célja valóban a válságmenedzselés, s e program része a
költségvetési reform is. A pénzügyminiszter kifejtette, hogy a
vitában egyetlen olyan javaslattal sem találkozott, amellyel nem tud
egyetérteni. Így a pénzügyi kormányzat megerősítve látja szándékait
olyan kérdésben is, mint például az állami számvevőszék
felállításának halaszthatatlan volta. Elfogadhatónak tartotta a
bizottsági javaslatokat is, amelyek beépülnek majd a jövő évi
költségvetési tervezetbe és az államháztartási Beformkoncepcióba.
A miniszter ezután részletesen is kitért több konkrét
felvetésre. Az úgynevezett pénzforgalmi áthúzódásokról szólva azt
mondta, hogy ez a téma úgy került szóba, mintha a kormány a
Parlament felhatalmazása nélkül nagyobb költségvetési hiányt
produkálna egy pénzügytechnikai manőverrel, mint amit a Ház
elfogadott. Ez a körülbelül 25 milliárd forintnyi áthúzódás 1989-re
elkerülhetetlen volt. Ennek oka, hogy a költségvetés
finanszírozásában érvényesülnek bizonyos automatizmusok, mint
például a kedvezményes lakás-hitelkamatok állami támogatása és a
növekvő államadósság kamatterheinek rendezése. Ezeket az
elszámolásokat a bankok az év utolsó napjára, illetve az induló év
első napjára teszik. Ez esetben az áthúzódás természetes és
elkerülhetetlen. A gond az, hogy az ilyen áthúzódások összege évről
évre nő. Riasztó mértékben növekednek azok a kamatterhek is, amelyek
a folyó költségvetést terhelik. Az áthúzódásokat végül is nem lehet
teljeskörűen megszüntetni, de jövőre a kormányzat igyekszik azokat
minimalizálni.
Békesi László kitért arra is, hogy a tervezettnél nagyobb
többletbevételeket, illetve az eredetileg félretett 10 milliárd
forintos költségvetési tartalékot a kiadások fedezésére a kormány
felhasználta. Több felvetés szerint a Minisztertanács ez esetben is
parlamenti felhatalmazás nélkül döntött. A felhasználás során
egyetlen esetben sem lépték túl az úgynevezett csengőszámokat -
mondotta. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Kérte: ne az a kép rögződjön a Parlamentben, hogy a kormány önkéntes
lépéseket tett.
A biztonságos energiaellátásra vonatkozó felvetésekkel
kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy a lakosság energia
ellátása nem lehet mérlegelés kérdése. Ugyanakkor az ország
energiaigényeit nem egy változatlan struktúrájú, rendkívül
gazdaságtalanul termelő, nagy energiafelhasználásra berendezkedett
iparra és gazdaságra kell méretezni, hanem átalakuló szerkezetre,
modern iparra, csökkenő fajlagos energiaigényekre alapozva kell
megszabni az igényeket. Ez az alapja a most készülő energiapolitikai
és -ellátási koncepciónak is. A mostani energetikai beruházások is a
régi struktúrához igazodnak, felülvizsgálatuk azt is jelentheti,
hogy a már megkezdett beruházások esetenként kisebb kapacitással
épülnek fel. Volt, aki új energiaracionalizálási program hirdetését
sürgette megfelelő hitelakcióval, de mint a miniszter mondta, ilyet
nem tervez a kormány.
Békesi László ezután elmondta, hogy a nemzetiségi politika
megvalósításával kapcsolatos beterjesztett adatokkal a kormány
semmiképpen nem hivalkodni kívánt, hanem pusztán csak tájékoztatást
adott. Ha ez mégis hivalkodásnak tűnt, úgy megkövetik a Parlamentet.
A kormány az erőforrásokat kevésnek tartja, de a szóvátett
problémákat igyekszik mielőbb megoldani.
A miniszter ezután arról szólt, hogy a tulajdonviszonyok
rendezése segítheti majd a gazdaság mobilizálását, a kormányzat
ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, és elő akarja segíteni
fellendülésüket. A kisvállalkozások száma az idén már gyors ütemben
nő, és remélhetőleg ez a tendencia folytatódik. Hazánkban ez évben a
beruházások összege mintegy 310-320 milliárd forintnyi, de a belső
szerkezetük nem hatékony, nem hozza a kívánt megtérülést, azt a
jövedelmet, amit joggal elvárhatunk. Ezzel kapcsolatosan szólt az
egyes tárcák szerkezetátalakítási törekvéseiről, amelyek beépülnek
majd a készülő kormányprogramba. A miniszter közölte: a
lakáskamat-támogatás fedezésére rövidesen új finanszírozási
koncepciót dolgoznak ki. Végül arra kérte a képviselőket, hogy a
törvényjavaslatot és a választ fogadják el.
Mivel a törvénytervezet szövegezésére nem hangzott el képviselői
módosító indítvány, szavazás következett. Az Országgyűlés 43
ellenszavazattal, 66 tartózkodás mellett elfogadta a múlt évi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (32. rész)
|
Szünetet követően az elnöklő Jakab Róbertné ismét Békesi
Lászlónak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az
államháztartás reformkoncepciójáról. A pénzügyminiszter
bevezetésképpen elmondta: a több mint egy évtizede felbukkant
válságtünetek napjainkra széles körű gazdasági válsággá mélyültek. A
magyar gazdaságot súlyos egyensúlyi, strukturális, technikai,
technológiai és hatékonysági válság jellemzi. Ezek az összetevők
együttesen az egész gazdasági modell és annak működését jellemző
gazdaságirányítási rendszer válságaként is felfoghatók. Gazdaságunk
nehéz helyzete törvényszerűen felerősíti a társadalmi, politikai
életben jelenlévő feszültségeket, miközben azok erőteljesen
visszahatnak a gazdaság fejlődésére.
Az államháztartás és benne a költségvetés, valamint a gazdaság
általános állapota között szoros az összefüggés - mondotta. Az
államháztartás és a költségvetés pozíciói tükrözik a gazdaság
helyzetét, ugyanakkor az állam gazdálkodása, szerepvállalása
közvetlenül is hat az egész gazdaság állapotára. Evidencia ma már,
hogy a válsággal küzdő magyar gazdaságban az államháztartás, a
költségvetés is válságos állapotban van. A magyar gazdaság jelenlegi
kritikus helyzetét sokan a rossz pénzügypolitika és pénzügyi
eszközrendszer következményének tartják, fiskális és monetáris
terrorról, pénzügyi diktatúráról beszélnek. Az összefüggés nem
vitatható, ám a döntő hatás éppen fordított - hívta fel a figyelmet
Békesi László. A pénzügyi rendszer, benne az államháztartás válságát
alapvetően a gazdaság súlyos gondjai okozzák, a pénzügyi rendszer
gyengéi tehát nagyrészt következmények, miközben tagadhatatlan, hogy
egyes elemeivel és hatásaival maga is hozzájárul a gazdasági válság
elhúzódásához és elmélyüléséhez.
Mindezek egyik okozója, hogy az államháztartás a nemzeti
jövedelem több mint 65 százalékát, a bruttó nemzeti termék csaknem
60 százalékát centralizálja és osztja el újra. Ez a magas
jövedelem-átcsoportosítás kifejezésre juttatja az állam széles körű
beavatkozását a gazdaságba, a rendkívül szerteágazó állami
kötelezettségvállalásokat, a magas állami kiadásokat, az állam
túlköltekezését. A jövedelemcentralizáció nagyrészt az adóprés
erőteljes működtetésével valósul meg. Az a sajátos ellentmondás és
eddig feloldhatatlan feszültség alakult ki - folytatta -, hogy a
magyar gazdaság - ezen belül a lakosság - a dinamikus fejlődéshez
szükséges ösztönző erő, a szabad rendelkezésű, adózás után
felhasználható jövedelmek szempontjából túladóztatott, miközben az
állami kötelezettségek finanszírozásához az államháztartás bevételei
nem elégségesek. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (33. rész)
|
Mindez konzerválja az elavult gazdasági struktúrát, fékezi az
eredményesen gazdálkodó szervezetek növekedési, fejlődési
lehetőségeit, ugyanakkor széles körű támogatásokkal és
kedvezményekkel lassítja a veszteséges és alacsony hatékonyságú
gazdasági tevékenységek csökkentését, fékezi a teljesítmények
növelését, ellenérdekeltséget teremt a gazdálkodó szerveknél és a
lakosság körében egyaránt.
Egy másik ok: az államháztartáson és benne a költségvetésen
keresztül az ország gazdasági teljesítményeihez, a termelőerők
színvonalához viszonyítva erőteljes túlelosztás valósul meg.
Rendkívül magas az állami kötelezettségek, állami feladatok tömege,
és torz az állami kiadások szerkezete. Ebben az évben a magyar
államháztartás költségeinek mintegy 20 százaléka a különböző célú
vállalati támogatás. Domináns az alacsony hatékonyságú
exporttámogatások, a fogyasztói ártámogatások, a termelő célú állami
beruházások, valamint a termelői ártámogatások részaránya. Hasonlóan
magas az állami rezsi költsége és részaránya is. A védelem és
fegyveres erők, valamint az igazgatás és igazságszolgáltatás
működtetése csaknem 100 milliárd forintba kerül, s az államháztartás
10 százalékát emészti fel. Rendkívül magas és diszfunkcionálisan
működik a társadalombiztosítás, amely 260 milliárdos
költségvetésével az államháztartás több mint 27 százalékát
képviseli, ugyanakkor következetlen biztosítási- és
nyugdíjrendszerével, torz elosztást megvalósító szociálpolitikai
eszközeivel a rendkívül magas költségek ellenére növekvő
feszültségek hordozója. Kevés pénz jut oktatásra, egészségügyre,
tudományra, kultúrára és sportra. E területek intézményei működési
zavarokkal küzdenek, teljesítményük egyenetlen, gyakorta alacsony
színvonalú. A magas állami kötelezettségek és a gazdaság
teljesítményei, valamint az adósságszolgálati terhek által erősen
determinált belső felhasználási lehetőségek a jelenlegi struktúrában
tartósan olyan helyzetet teremtenek, amelyben az állam nem tud
eleget tenni vállalt kötelezettségeinek, rövid távú döntései
keresztezik hosszú távú érdekeit, a permanens szószegés állapotába
kerül, tovább növelve a bizalmi válságot, a társadalmi, politikai
feszültségeket.
Az elosztható jövedelmek szűkössége és a széles körű állami
kötelezettségek közötti ellentmondás tartós egyensúlyi zavarokat
okoz. A deficit az állami pénzalapokban 1973 óta jelen van.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (34. rész)
|
1979 óta - kisebb ingadozásokkal - 1987-ig rohamosan nőtt, s bár
azóta lassan csökkent, külső egyensúlyi viszonyaink romlása és belső
megtakarításaink szűkössége miatt egyértelműen káros. Önmagában a
deficit mértéke nem minősíti a gazdaság állapotát, jelenlegi szintje
akár elhanyagolható is lenne, ha finanszírozása nem csökkentené az
egyébként is rendkívül szűk hitelforrásokat, vagy nem növelné
nemzetközi adósságterheinket.
Az államháztartás és a költségvetés fő feszültségpontjaiban, az
elmúlt időszakban követett gazdaságpolitikánk ellentmondásai és
hibái éppúgy tükröződnek, mint az azt végrehajtó gazdaságirányítási
rendszer gyengeségei, valamint politikai és állami döntési
rendszerünk hiányosságai - mondotta a miniszter. A gazdasági
struktúra átalakítását elodázó, a veszteségforrások csökkentését
meghírdető, de végre nem hajtó gazdaságirányítás, a stabilitásra, a
hallgatólagos kompromisszumokra építő, erőltetett konszenzusra
törekvő, és azt túlelosztással megalapozó politika konzekvenciái
koncentráltan jelennek meg az államháztartás és a költségvetés
pozícióiban, feszültségeiben.
Nyilvánvaló, hogy az államháztartás és költségvetés
kisebb-nagyobb korrekciói ma már nem elégségesek ahhoz, hogy az
összegyűlt problémákat kezelhetővé tegyék - hangsúlyozta Békesi
László. A jelenlegi struktúrában az államháztartás és a költségvetés
működésképtelen, alkalmatlan feladatai teljesítésére. Ezt a keserű
igazságot az 1989. évi állami költségvetés, valamint az elmúlt
ülésszakon tárgyalt úgynevezett csomagterv parlamenti vitája is
világossá tette. Ezért vált elkerülhetetlenné az államháztartás, a
költségvetés átfogó reformja, gyökeres megújítása. Ez a
reformfolyamat 1988-ban, az adóreform első szakaszával kezdődött
meg. Ezt követi a Parlament mostani, első olvasatú vitája az
államháztartási reform koncepciójáról, valamint az adórendszer
korszerűsítésének programjáról és téziseiről. További szakaszait
jelenti az új államháztartási törvény, valamint az állami
számvevőszékről szóló törvény megalkotása még ebben az évben. De
része a folyamatnak a kormány négyéves támogatás-leépítési
programja, a tanácsi gazdálkodás rendszerének, vagy a költségvetési
szervek finanszírozási módszereinek tervezett megújítása, a
társadalombiztosítás, benne a nyugdíjrendszer reformja, a
lakásfinanszírozás és -gazdálkodás átalakítása, vagy a
szociálpolitika reformja is. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (35. rész)
|
Közvetlen kapcsolatban van és szervesen épít a gazdaság
tulajdonviszonyainak megváltoztatására, a tulajdonreform
végrehajtására, az állami tulajdon átalakulására, az önkormányzati,
tanácsi tulajdon létrehozására. A lényeg: az államháztartási és
költségvetési reform nem tekinthető egyetlen törvényhozási aktusnak,
amely egy naptári fordulónappal teljeskörűen megvalósítható, hanem
egy olyan reformfolyamat, amely egyrészt integrálja az elosztás
állami feladatainak megújítását, másrészt fokozatosan bontakozik ki
és alkalmazkodik az átfogó politikai és gazdasági reformfolyamathoz.
A több mint egy éve folyó előkészítő- és műhelymunkák eredményeként
ma már összegezhetők azok a fő irányok és tézisek, amelyek a komplex
államháztartási, költségvetési reform céljait összefoglalják,
koncepcióját, tartalmát alkotják.
A kormány által előterjesztett koncepció azt a célt szolgálja,
hogy a parlament megismerje a szakmai munka eddigi eredményeit,
ítéletet mondjon a koncepció tartalmáról, és megerősítse a további
munka fő irányait.
Az ülésszakot előkészítő bizottsági vitában többen felvetették -
mondotta a miniszter -, hogy a koncepció nem számításokon, konkrét
prognózisokon, hanem elméleti megközelítésen alapul. Ezzel szemben:
a népgazdasági szintű makroszámításokat elvégezték, a részletes
számítások - egy-egy konkrét terület modellezésével intenzíven
folynak. Ezen a szerteágazó munkán kutatóintézetekben,
minisztériumokban, intézményeknél és tanácsoknál egyaránt dolgoznak.
Előrehaladott stádiumban van a tanácsi és intézményi pénzügyi és
szakmai normatívák kidolgozása, a lakásfinanszírozás új
konstrukciója, a nyugdíj- és szociálpolitikai reform számítási
anyaga. Az 1990-es költségvetési törvényjavaslat, valamint az új
államháztartási mérleg már ezekre a számításokra fog épülni.
Az államháztartási reform nemcsak a költségvetésre, hanem a
decentralizált pénzalapokra, a tanácsok gazdálkodására, a
társadalombiztosításra, valamint a hitelből finanszírozott
nagyberuházásokra is kiterjed. Az államháztartási reform koncepciója
változó gazdaságpolitikánk számos célkitűzését tartalmazza,
megkíséreli azokat összehangolni és megvalósításuk leghatékonyabb
eszközrendszerét megteremteni - folytatta a miniszter. Mindezt
rendkívül szűk gazdasági mozgásszabadság mellett, egymásnak gyakorta
ellentmondó követelmények egyidejű érvényesítésére törekedve, kemény
korlátok között. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (36. rész) - Békesi/2.5
|
Az ellentmondások érzékeltetésére néhány példát hozott fel
Békesi László. Az adósságállomány növekedésének fékezése és
megállítása jövedelem-, tőkekivonást igényel. Ugyanakkor a gazdaság
struktúrájának átalakítása, a műszaki fejlesztés gyorsítása
tőkefelhalmozást, külföldi tőke bevonását tesz szükségessé. A
gazdaság korszerűsítése és az adósságterhek a fogyasztás
csökkentését okozhatják, miközben a belső piac erősítése, a
vállalkozások élénkítése a belföldi kereslet növelését tenné
szükségessé. Egyidejűleg kellene antiinflációs gazdaságpolitikát
követni, ugyanakkor csökkenteni a gazdaság veszteségforrásait, az
alacsony hatékonyságú termelés támogatását. Következtesen kell
fellépnünk a veszteségesen gazdálkodó szervezetekkel szemben, de nem
adhatjuk fel a teljes foglalkoztatás céljait sem. Javítanunk kell az
államháztartás egyensúlyát, az életszínvonal védelme és a jövő
megalapozása érdekében pedig növelni kellene a költségvetés humán
kiadásait, ugyanakkor a gazdaság teljesítményeinek növelése
érdekében csökkenteni kell az adókat. A példaszerűen kiragadott
ellentmondások nem a vállalkozás irreális voltát, csupán nehézségeit
illusztrálják. Némi egyszerűsítéssel azt lehet mondani: az
államháztartási reform megköveteli és egyben alkalmat ad arra, hogy
egyszer s mindenkorra szakítsunk az elmúlt évtizedek voluntarista
költségvetési politikájával, ideológiai alapokon nyugvó
túlköltekezésével, a gazdaság teljesítményeitől elszakított, azokat
tartósan meghaladó állami kötelezettségvállalásokkal. Fokozatosan és
következetesen érvényt kell szereznünk annak az alapelvnek, hogy az
állam törvények által meghatározott bevételei, adói határozzák meg
egy-egy időszak állami kiadásait és nem fordítva: a túlzott állami
kötelezettségekhez igazítjuk a jövedelemelvonást, a gazdaság és a
lakosság adóterheit. Ennek az alapelvnek a másik oldala, hogy a
jövőben adókat csökkenteni csak az állami kiadások csökkentése,
illetve az adókedvezmények és preferenciák mérséklése esetén lehet.
Ebből következik az is, hogy egy-egy területen az állam akkor
növelheti kiadásait, ha más kötelezettségeinél megtakarításokat ér
el, vagy a növekvő kiadások fedezetét növekvő adókkal képes
megteremteni. Alapkövetelménynek kell tekintenünk, hogy a magyar
gazdaság fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez addicionális külső
erőforrásokra, működőtőkére van szükség. Adósságterheink
menedzselése a jövőben is szükségessé teszi külföldi hitelek
igénybevételét, ám az államháztartás és a költségvetés hiányának
finanszírozására külső erőforrások nem vehetők igénybe. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (37. rész)
|
S miután a gazdaság fejlesztéséhez, átalakításához a hazai
jövedelem-tulajdonosok megtakarításaira is szükség van,
elengedhetetlen az államháztartás és a költségvetés hiányának
fokozatos megszüntetése. Amíg ez nem sikerül, a hiány fedezetére a
költségvetésnek is a pénzpiacon kell megszereznie a pénzt.
Fokozott figyelmet kell fordítanunk arra a gazdasági és
politikai összefüggésre, amely az állami jövedelemelvonás terheit a
gazdálkodó szervezetek és a lakosság között megosztja. A
teherelosztás arányait a gazdaság fejlesztési céljai és a
legfontosabb társadalompolitikai, életszínvonal-politikai célok
összehangolása, együttes mérlegelése alapján lehet eldönteni.
Az egész államháztartási reform-koncepció vezérgondolata:
csökkenteni a gazdaságban a jövedelemelvonást és -újraelosztást. El
kell érnünk, hogy az államháztartás az elkövetkezendő három
esztendőben a megtermelt nemzeti jövedelem 15-20 százalékkal kisebb
hányadát központosítsa és ossza el újra. Ahhoz, hogy ez a program
megvalósítható legyen, néhány alapfeltételt meg kell teremteni. Ezek
közül első helyre a hatalmas méretű államadósság fokozatos
csökkentését sorolta a miniszter. Ez már a jövő esztendőben is
elkerülhetetlen. Az elmúlt években felhalmozódott államadósság
kamatterhei ugrásszerűen növekednek, és évente 20-30 milliárd
forinttal növelik a folyó költségvetés terheit. Ezért szükségszerű,
hogy a tulajdonreformmal összhangban léltrejöjjön az állami tulajdon
kezelésének, számbavételének és gazdálkodásának új rendje. Ennek
első lépése az állami vagyon számbavétele, az állami vagyonmérleg
megalkotása, amely lehetővé teszi a megfontolt, hatékony
gazdálkodást e vagyonnal. Szembe kell néznünk azzal a követelménnyel
- hívta fel a figyelmet Békesi László -, hogy e vagyon egy részét az
államadósságok csökkentésére kell fordítanunk. Ezzel egyidejűleg
létre kell hoznunk az állami vagyon jövedelmeit kezelő, azokat
összegező és az állami vagyonnal való gazdálkodás eredményeit nyomon
kísérő tőkejövedelmi mérleget, amely elkülönül az állami
költségvetéstől, de része az államháztartás egészének, az állam
gazdálkodásának. A tulajdonreformhoz tartozó elem az önkormányzatok,
tanácsok tulajdonának megteremtése, vagy ha úgy tetszik, a jelenlegi
állami tulajdon felosztása, megosztása az önkormányzatok és a
központi kormányzati szervek között. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (38. rész)
|
A második feltétel az állam csökkenő részvétele a gazdasági
folyamatokban, a piaci viszonyok befolyásolásában. Ez mindenekelőtt
a versenyszféra állami támogatásainak következetes visszafogását
illetve a vállalkozások adóterheinek párhuzamos mérséklését jelenti.
El kell érni, hogy a támogatások jelenlegi 200 milliárd forint
körüli összege 1990-re 160 milliárd forintra, 1991-re 120
milliárdra, 1992-re 100 milliárd forint körüli szintre csökkenjen. A
csökkentésnek elsősorban a veszteség-finanszírozást szolgáló
termelői ártámogatásokra, az alacsony hatékonyságú export
támogatására, a termelő beruházások állami támogatására és a
fogyasztói ártámogatásokra kell kiterjednie. A támogatácsökkentés
ütemezésénél és összetételénél természetesen továbbra is
megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a lökésszerű áremelések
elkerülésére, a kieső termelés nélkülözhetetlen elemeinek pótlására
és a törvényszerűen fellépő foglalkoztatási gondok enyhítésére.
Az államháztartási reform megvalósítása elképzelhetetlen új
elosztáspolitika érvényesítése, végrehajtása nélkül. Az
elkövetkezendő években el kell érnünk a munkajövedelmek védelmét,
majd fokozatos növelését. A társadalmi jövedelmek, mindenekelőtt a
jelenleg természetben nyújtott társadalmi jövedelmek egy részét, -
azok állami finanszírozásának megszüntetésével egyidejűleg -
fokozatosan be kell építenünk a bérekbe. Ennek fedezetét a
versenyszférában az adók csökkentése, a költségvetési szerveknél a
bérek növelése teremtheti meg. Ehhez kapcsolódóan a bérreformról is
szólt néhány szót a pénzügyminiszter. Mint mondotta, sok illúzió,
irreális várakozás kötődik ehhez a fogalomhoz. Mi is lehet egy
megalapozott bérreform tartalma Magyarországon? - tette fel a
kérdést. Legfontosabb eleme a bérgazdálkodás teljes liberalizálása a
versenyszférában, a vállalatoknál, vállalkozásoknál és
szövetkezeteknél. Ez annyit jelent, hogy a munkabérek színvonalát és
tömegét nem adminisztratív, központi szabályok, fiskális eszközök,
büntetőadók szabályozzák, hanem a piac értékítélete, valamint a
munkáltatók és munkavállalók egymás közötti megállapodása. Az állam
közvetlenül nem avatkozik be a versenyszféra béreinek alakításába. A
miniszter célszerűnek tartotta már a jövő esztendőtől megvalósítani
- a bérnövekményt terhelő, még meglévő adó megszüntetésével - a
teljes bérliberalizálást. Ez a bérmechanizmus egyben azt is jelenti
- mondotta -, hogy a piac értékítélete és a bérmegállapodás keretei
között a vállalatoknak, szövetkezeteknek, vállalkozóknak az
élőmunka-újratermelés költségeit a bruttó bérekben meg kell
fizetniük. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (39. rész)
|
A bér tehát valódi költségtényezővé válik, amit éppúgy meg kell
fizetni, mint például az anyagot, az energiát. Ebben a
bérmechanizmusban nem az alacsony szinten tartott bérekkel lehet
nyereséges gazdálkodást folytatni, hanem a teljesítményeket
értékelő, honoráló bérszínvonallal, az úgynevezett kapun belüli
munkanélküliség felszámolásával.
A bérreform második eleme a költségvetési szervek béreinek
állami alakítása, ahol az államnak közvetlen bérpolitikát kell
gyakorolnia.
Ez több elemből állhat: az egyik az e téren kialakult
bérfeszültségek fokozatos felszámolása, a népgazdaság más ágaihoz
képesti elmaradás megszüntetése, a másik a gazdaság egészében
bekövetkező bérnövekedés és a költségvetési szervek dolgozóinak
bérautomatizmusa közötti összhang megteremtése. Ez az állami
költségvetés feladata, ami egyetlen év alatt nem oldható meg. Az
idén a kormány az egészségügyben és az oktatásban már hozzákezdett e
program megvalósításához, ezt kell folytatnunk és lehetőleg
gyorsítanunk a következő években. Végül a bérreform harmadik eleme
lehet egy-egy konkrét társadalmi jövedelem beépítése a bérekbe,
kompenzáció formájában. Ez attól függ, hogy a költségvetési reform
keretében mely állami feladatok megvalósítását célszerű a lakosság
közvetlen döntésére, vásárlásaira bízni. Egy naptári fordulónaphoz
kötött teljes körű, a kialakult bérarányokat és bérszínvonalat
egycsapásra központi állami intézkedésekkel megváltoztató
bérreformnak semmilyen realitása nincs - szögezte le a
pénzügyminiszter.
- Az államháztartási reform egyik nagy területe a társadalmi
közkiadások reformja. Ennek keretében világos és határozott
funkciómegosztásra kell törekednünk az állam, az önkormányzatok, a
vállalatok és a lakosság között. A munkamegosztás végeredménye
csakis az állam szerepvállalásának csökkenése lehet. Ugyanakkor,
ahol az állam részvétele megmarad a feladatok ellátásában, ott
biztosítani kell az állami feladat-finanszírozás garanciáit,
értékállandóságát és szakmai megalapozottságát. Ezen a téren is
nélkülözhetetlen a szervezetsemleges állami támogatások rendszerének
kiépítése, ami azonos állami feladatok ellátásához azonos támogatást
nyújt, függetlenül attól, hogy a feladatot állami intézmény,
magánvállalkozás, egyesület, társadalmi szerv vagy egyházi,
felekezeti intézmény látja el. (foly.köv.)
1989. június 27., kedd 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (40. rész)
|
A társadalmi közkiadásoknál nem kerülhető meg a nagy ellátási
rendszerek reformja sem. Mindenekelőtt a szociálpolitika, a
nyugdíjrendszer, a betegbiztosítás, az egészségügy, valamint a
lakásgazdálkodás és -finanszírozás megújítására van szükség. E nagy
rendszerek reformjának alapelvei kikristályosodtak. Békesi László
két összefüggésre hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy az
államháztartási reform megvalósítása egy pillanatig sem teheti
kétségessé az alapvető oktatási és egészségügyi, valamint
szociálpolitikai feladatok ellátásának állami garanciáit.
Ellenkezőleg, e tennivalók magasabb szintű ellátására van szükség és
lesz lehetőség. De csökkenniük kell az állami kiadásoknak a védelem,
az igazgatás, a gazdasági szolgáltatások, a szórakoztató kultúra,
valamint a versenysport területén. Az állam mellett nagyobb részt
kell vállalniuk a szakképzésben, a kutatásban, a
lakásgazdálkodásban, valamint a művelődésben a vállalkozói
szférának, a társadalmi mozgalmaknak, az önkormányzatoknak és a
lakosságnak, de nagyobb szerep jut a szociális ellátásban a
karitatív szervezeteknek, a társadalmi szolidaritásnak. Növekedni
fog az állami támogatással vagy anélkül működő alapítványok szerepe
az oktatásban, az egészségügyben, a kultúrában, a tudományban és a
sportban.
A másik összefüggés: a társadalmi közkiadásoknál az
államháztartási reform nem szűkülhet le tervezési, finanszírozási,
pénzügytechnikai kérdésekre. Elengedhetetlen a szakmai reform
végrehajtása és összehangolása a gazdasági lehetőségekkel és
módszerekkel. Ezen a téren ma még jelentős a fáziskésés, amit a
munka további szakaszaiban sürgősen pótolni kell.
Az államháztartási reformnak jelentős része a tanácsi gazdaság
reformja. A végcél itt is világos: a helyi tanácsok szerepét és
gazdasági önállóságát kell erősíteni, hogy valódi önkormányzatokká
válhassanak. Ehhez a feladatok világos elhatárolása mellett a
legfontosabb eszköz a saját gazdasági erőforrások, jövedelmek
gyarapítása. Ezt a célt szolgálja az önkormányzati tanácsi vagyon
megteremtése, a helyi adóztatás lehetőségének biztosítása, a
személyi jövedelemadó lakóhely szerinti átengedése, a hitelforrások
növelése, és a teljes körű gazdasági önállóság biztosítása. Ehhez
társul a normatív, Parlament által megállapítandó állami támogatás
rendszere, amely az azonos feladatokat ellátó tanácsoknak azonos
mértékű állami támogatást nyújt. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (41. rész)
|
Önálló, külön törvényjavaslat készült az állami számvevőszékről
- tájékoztatta a képviselőket a miniszter. Ennek az új szervezetnek
a megalkotása és működése is szerves része az államháztartási
reformnak. A parlament ellenőrzési szerveként növelheti az állam,
benne a kormány gazdálkodásának megalapozottságát, az Országgyűlés
közvetlen ellenőrzési lehetőségeit, s mindezek útján a hatékonyabb,
takarékosabb és tervszerűbb állami gazdálkodást. Egyben nagyobb
biztonságot adhat a kormány számára is, segítheti az állami
költségvetési folyamatok kézbentartását.
Az államháztartás reformja gyorsan változó magyar valóságunk
egyik legjelentősebb vállalkozása - mondotta végül Békesi László. -
Eredményes megvalósításán nem kevesebb múlik, mint a gazdaság
egészséges fejlődése, egy hatékonyan működő piac kibontakoztatása, a
gazdasági teljesítmények és az állami kiadások összhangjának
megteremtése, s egy reménybeli gazdasági fejlődés talaján nyugvó
jóléti állam gazdálkodási rendjének megteremtése. A kormány nevében
kérte a képviselőket, hogy vitájukkal, ajánlásaikkal tűzzék ki a
további munka fő irányait, erősítsék meg vagy segítsék helyes
irányba terelni a kormány szakmai munkáját. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (42. rész)
|
Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke az
-------------
államháztartási reform koncepciójához fűzött bizottsági véleményt
tolmácsolva üdvözölte az állami pénzügyek világosabb, áttekinthetőbb
rendszerének kidolgozására irányuló törekvést. Az általa vezetett
bizottságot épp az eddigi gyakorlattal szembeni elégedetlenség
késztette, hogy kezdeményező szerepet vállaljon e fontos ügyben.
Az előterjesztésről azonban a terv- és költségvetési
bizottságnak az a véleménye alakult ki, hogy egységes koncepció
helyett inkább csak költségvetési elgondolásokat tartalmaz. Nem
ismerhető fel benne a kormány állásfoglalása, több fontos kérdésben
bizonytalanság érzékelhető. Ezért a további vita során új
javaslatokra, a képviselők, szakértők, társadalmi és politikai
szervezetek aktív közreműködésére van szükség, hogy a
törvényjavaslat valóban reformértékűvé váljon.
Az államháztartási gyakorlat gyökeres átalakításával összhangban
új alapokra kell helyezni a pénzügyi területek szabályozását; létre
kell hozni az állami vagyon kezelését ellátó szervezetet, valamint
az állami pénzügyek ellenőrzésére hivatott számvevőszéket -
hangsúlyozta Puskás Sándor. Mindez nemcsak a piaci gazdálkodás
kiterjesztéséhez, hanem a jövőbeni többpólusú politikai
érdeknyilvánítás kiegyensúlyozott működéséhez is nélkülözhetetlen.
A bizottsági előadó javasolta, hogy mielőbb teremtsék meg a
Magyar Nemzeti Bank autonómiáját, kormányon kívüliségét, és
helyezzék a Parlament felügyelete alá.
Alapvető változásokra van szükség a jelenlegi számviteli
rendszerben is. Tarthatatlan az az állapot, amely lehetővé teszi nem
realizált - vagyis fiktív - jövedelmek képzését, felhasználását és
megadóztatását, ami inflációkeltő hatású.
Az állami vagyonhoz fűződő tulajdonosi jogok és kötelezettségek
egyértelművé tételét a vagyonkezelő szervezet létrehozásával
javasolja a terv- és költségvetési bizottság. Az állami támogatások
csökkentését a termelésben határozottabban végre kell hajtani, a
továbbra is szükséges dotációt a gazdasági hatékonyság és növekedés
mutatóitól kell függővé tenni. Síkraszállt a bizottság a
mezőgazdaság támogatási rendszerének újraértékelése és a reális
tények szerinti, az ágazat sajátosságait figyelembe vevő fenntartása
mellett.
Puskás Sándor rámutatott arra, hogy a tervezet bizonyos
esetekben - így a vállalatoknak nyújtandó támogatások megítélésében,
a külföldi hitelek felvételének elbírálásában - a Parlamentre
kívánja hárítani a kormányzat felelősségét. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (43. rész)
|
Az állami nagyberuházások ügyében viszont a korábbi szűk körű
döntések helyett szükséges kiterjeszteni az Országgyűlés jog- és
hatáskörét - mondotta. Nagymértékben csökkenthetné a nagyberuházások
kockázatát, ha az állami számvevőszék jogává tennék a
döntéselőkészítés ellenőrzését.
A tervezet indokolatlanul csökkenteni igyekszik az országgyűlési
bizottságok - így a terv- és költségvetési bizottság - hatáskörét
is. Ezzel Puskás Sándor megítélése szerint a jövő többpártrendszeri
parlamentjében szűkülne a nézetek ütköztetésének, új vélemények,
javaslatok felszínre hozásának a lehetősége, tehát kihasználatlanul
maradna a parlamenti munka színvonalának javítására kínálkozó
lehetőség.
Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke a
-------------
településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság ülésén
elhangzottakat tolmácsolta dióhéjban képviselőtársainak. Elsősorban
a tanácsi gazdálkodás kérdéskörét elemezve hangsúlyozta: a helyi
tanácsok rendkívül kevés pénzzel rendelkeznek, s nem ritka, hogy az
elvárható minimális szinten sem képesek kielégíteni a lakossági
igényeket.
A képviselő hangoztatta: a tanácsi gazdálkodás rendjének
szervesen illeszkednie kell az államháztartás reformjának
koncepciójába. A településfejlesztési bizottságban elhangzott
véleményeket összegezve pozitívumként említette az önkormányzati
tulajdon gyarapítása, valamint a helyi bevételek növelése érdekében
tett lépéseket. Szorgalmazta továbbá a települések egyenrangúságát,
egyenlő teherviselését, valamint az ezzel összhangban lévő
gazdálkodói magatartás kialakítását.
Balogh László reagált azokra a felvetésekre, amelyek
megkérdőjelezték a megyei tanácsi testületek tevékenységét. Ezzel
kapcsolatosan úgy vélekedett: a megyei tanácsoknak mindenképpen a
helyi önkormányzatok érdekeit kell képviselniük és közvetíteniük.
Hozzászólását zárva a képviselő bejelentette: a településfejlesztési
bizottság tagjaiból ideiglenes munkacsoport alakult, amely áttekinti
a tanácsi rendszer korszerűsítésének lehetséges módozatait.
(folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (44. rész)
|
Hámori Csaba (országos lista), az MSZMP Pest Megyei Bizottságának
------------
első titkára a helyi önkormányzatok szerepével kapcsolatban
kifejtette: mivel a települések adottságai nagyon különbözőek, a
lehetőségek és a tennivalók sem azonosak. Az iparral,
kereskedelemmel, élelmiszergazdasággal rendelkező városokban, a
nagyobb településeken a tanács tulajdonosként léphet fel, és a
tulajdonrész hozadékából való részesedés új érdekeltségi viszonyokat
hoz majd létre. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező
településeken - ilyenek az idegenforgalmi övezetek, a gyógyturizmus,
a pihenő turizmus számára vonzó területek - a fejlődés feltételei
öngerjesztő módon megteremthetők. Az ilyen típusú településeken az
önkormányzat speciális helyi adó kivetésével elérheti majd, hogy az
exportprofitból a vállalkozók mellett a helyi lakosság is
részesedjék a jobb infrastruktúra és a bővülő közösségi
szolgáltatások révén. Az elmaradott infrastruktúrával, kevés
munkahellyel rendelkező kistelepülések várhatóan ezután is fokozott
állami támogatásra szorulnak. Ám a területfejlesztési alap
felhasználásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatási
lehetőségek bővítése, a beruházások központi támogatása egyre
erőtlenebb. Elérkezett tehát annak az ideje, hogy a terület- és
településfejlesztési politikát új alapokra helyezzük. Be kell látni,
hogy minden falu határában nem építhetünk gyárat.
A képviselő hangsúlyozta: ha megjelenik majd az önkormányzati
közösségi tulajdon, vállalkozóként lép fel, integrálódik vállalati
és egyéni tulajdonformákkal, akkor ez megerősíti az állampolgárok és
képviselőik érdekeltségét közös dolgaik eldöntésében és
ellenőrzésében. Erősödik a közvetlen demokrácia, gyakoribb lesz a
helyi szavazás, a lakossági kezdeményezés, és nő majd a nagyobb
nyilvánosság igénye a költségvetési előirányzatok előzetes
kihirdetésére.
Végezetül javasolta: a kormány úgy ütemezze a legfontosabb
törvények előkészítését, hogy az új alkotmány elfogadását követően
az Országgyűlés az elsők között tárgyalja az önkormányzatról szóló
törvény tervezetét. (folyt. köv.)
1989. június 27., kedd 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (45. rész)
|
Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), a földesi Rákóczi TSZ
---------
elnöke utalt arra, hogy a 950 milliárd forintos államháztartási
adósságállományt figyelembe véve kell az államháztartási
reformkoncepciót kidolgozni, s ennek törvényi garanciáit
megteremteni. Miként a pénzügyminiszter is említette ez is egy
válságmenedzselő program része. Mára válhatott világossá ugyanis,
hogy az eddigi költségvetési politika- zsákutca. A képviselő
hangsúlyozta: új gazdasági modellre van szükség, amelyben szerves
egységet kell képeznie a demokráciának és a piacnak. Mindez
megköveteli az állam új típusú szerepvállalását. Ehhez azonban
egyfelelől tisztázni kell az államháztartás rezsiköltségét, másfelől
ugyancsak tisztázandó a tulajdon-, az elosztási, a
társadalombiztosítási, az egészségügyi és az oktatási reformmal
kapcsolatos állami szerepvállalás. Rendkívül fontos, hogy ezekben
a kérdésekben még az idén társadalmi konszenzus alakuljon ki a
politikai egyeztető tárgyalásokon és a nép aktív közreműködésével.
Deák Géza szerint szükséges, hogy az államháztartási törvény még
az idén olyan állapotba kerüljön, hogy azt 1990. január 1-jével vagy
legkésőbb 1990. június 1-jével bevezethessék. Ennek legfontosabb
feltétele, hogy a legnagyobb változás az állam gazdálkodó szerepében
következzék be. A gazdaság és a költségvetés jelenlegi problémái
ugyanis az állam gazdálkodási módszereiből erednek.
Ezzel véget ért az Országgyűlés soros ülésszakának első napja,
amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva
elnökölt. Az ülésszak szerdán az államháztartási reform
koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés
vitájával folytatódik. (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (46. rész) - Dióhéj (1.)
|
Az Országgyűlés első napjának eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés ülésszak a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság elhúzódott ülése miatt kisebb késéssel kezdte meg
munkáját, amelyet Szűrös Mátyás, a Parlament elnöke nyitott meg.
Az Országgyűlés 7 ellenszavazattal és 16 tartózkodással
tudomásul vette Bibók Istvánné (Csongrád m., 8. vk.) és Szabó János
(Zala m., 2. vk.) lemondását mandátumukról. A választási elnökség
jelentését tudomásul véve Ábrahám Vince eddigi pótképviselőt Bibókné
helyére 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással képviselőnek
igazolta. Szűrös Mátyás tájékoztatta a képviselőket, hogy a Szabó
János lemondásával megüresedett Zala megyei 2. vk-ban időközi
választást kell kitűzni.
A Parlament az Elnöki Tanács jelentését az előző ülésszak óta
hozott törvényerejű rendeletekről egy tartózkodással tudomásul
vette.
A tervezett napirend változtatásával kapcsolatban szót kért
Pozsgay Imre államminiszter, majd ismertették Németh Miklós
miniszterlenök Szűrös Mátyáshoz címzett levelét. Szót kért Szirtesné
dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) és Südi Bertalan (Bács-Kiskun
m., 12. vk.), majd Pozsgay Imre válaszolt. Az előbbi képviselői
javaslatot öt ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadták, Südi
Bertalan kérése ügyében az Országgyűlés elnökének indítványával
értettek egyet.
A napirendet egy tartózkodással elfogadta a Parlament. A
napirend:
1. Személyi javaslatok;
2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének véW/Oyáról
szóló törvényjavaslat;
3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi
feladatokról szóló előterjesztés;
4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer
korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés;
5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat;
6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat;
7. A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított
1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;
8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt
és 9 kérdést tárgyal meg.) (folyt.köv.)
1989. június 27., kedd 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (47. rész) - Dióhéj (2.)
|
Első napirendi pontként a jelölőbizottság ismertette javaslatait
az alelnöki tisztség betöltésére. A képviselők szavaztak a több
jelölt állításáról, a jelölőbizottság folytatta munkáját, majd öt
jelöltet állítottak. A képviselők titkos szavazással Fodor Istvánt
választották meg az Országgyűlés alelnökének.
Pesta László jegyző ismertette az Elnöki Tanács levelét, Nyers
Rezső államminiszteri beosztásából való felmentéséről. A javaslatot
5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással fogadták el. Moravcsik Ferencné
(Bács-Kiskun m., 19. vk.) hozzászólására Németh Miklós
miniszterelnök válaszolt.
A képviselők megalakították a tudománypolitikai és
műszaki-fejlesztési bizottságot, megválasztották a
településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett
titkári tisztére Sasvári Józsefet. Új tagokat választottak az
építési és közlekedési bizottságba.
Békesi László pénzügyminiszter előterjesztette az 1988. évi
állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
A vitában felszólaltak:
Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója;
Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.);
Jakab Róbertné (országos lista);
Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.);
Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.);
Berdár Béla (Pest m., 25. vk.);
Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.).
Ezután a pénzügyminiszter válasza következett, majd szavaztak a
törvényjavaslatról: 43 ellenszavazattal, 66 tartózkodással
elfogadták.
Következő napirendi pontként Békesi László előterjesztette az
államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról
szóló beszámolót.
A vitában felszólaltak:
Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke;
Balogh László (Pest m., 29. vk.);
Hámori Csaba (országos lista);
Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.).
Szerdán az előterjesztés vitájával folytatódik az Országgyűlés
ülésszaka.
Az Országgyűlés első munkanapjáról tudósítottak: Baranyó György,
Baumann László, Berkics János, Bisztricsány Julianna, Garajszki
István, Farkas Attila, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila, Szőke László.
(MTI)
1989. június 27., kedd 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|