|
|
|
|
Magyar fejlemények
|
Köln, 1989. június 27. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - A szocialista táborról nyújt helyzetképet a Süddeutsche Zeitung, de kommentárjában különleges figyelmet szentel a magyarországi fejleményeknek. A lap szó szerint így ír: A szocialista országokban uralkodó társadalmi és politikai nyugtalanság most már Vietnamban is észlelhető. Az NDK, Csehszlovákia, Románia és Bulgária a stabilitás szigetei szeretnének lenni. Ez a kívánságuk azonban - mint ahogyan a tények mutatják - aligha teljesülhet. Ezek az országok nem élnek a nyugalom tengerében. És nemcsak a felszínen fodrosodnak a hullámok. A szél most az egyszer nemcsak nyugatról fúj: sokkal nagyobb hajtóerőt jelentenek a szocialista szomszédok reformkísérletei. Mert azok alámossák a rendszer ideológiai fundamentumát - írja a lap, majd Magyarországra kitérve megállapítja: A belső hatalom megosztására való készségben a legmesszebb a Magyar Szocialista Munkáspárt ment el. A reform szárnya, amely most meg tudta erősíteni pozícióját, de ellenfelét nem tudta teljesen lerázni, meg akarja kockáztatni a többpártrendszert. A lengyelországi választási eredmények mutatják, hogy ez rizikóval jár. A magyarországi reformerek azzal akarják magukat ez ellen felvértezni, hogy az eddigi állapotok bírálóinak az élére állnak. Ezenkívül egy idő óta megpróbálják visszaadni a magyar nemzetnek azt, amit a sztalinizmus exponensei annak azonosságából elvettek. Az 1958-ban kivégzett Nagy Imre rehabilitálása is ehhez a fáradozáshoz tartozik. (folyt.)
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Magyar fejlemények - 1. folyt.
|
Mindez azonban nem lenne elegendő, ha az 1990-re tervezett - a többi párttal való első - szabad erőpróbához, ha az MSZMP Pozsgay Imre személyében nem rendelkezne egy olyan politikussal, aki helyesen méri fel az ország helyzetét, és tudja: ki kell nyitni a szelepeket. Konkrétan ez, a szocializmus sztálinista modelljétől való radikális elfordulást jelenti. Végezetül pedig az egyeduralomról való lemondást. Külpolitikailag a hovatartozás felülvizsgálatát jelenthetné. A vezérszó: semlegesség - már elhangzott ugyanúgy, mint 1956-ban. A hatalom megosztása a kommunista pártok számára olyan út, amelyen ők is továbbhaladhatnak. Egy másik út a Tienanmen téren vezet keresztül. Európa - reméljük - már messze eltávolodott attól - olvassuk a Süddeutsche Zeitungban. A Berliner Morgenpost a szovjetunióbeli helyzet tükrében szemléli a magyar változásokat. Idézzük: Budapesten a reformpolitikusoknak hatalmas áttörés sikerült az ortodox erőkkel szemben. Grósz pártfőtitkár csillaga hanyatlóban van. Pozsgay államminisztert akarják az államelnöki hivatalra jelölni. Pozsgay az a reformer, aki kijelentette: néhány nyugati ország többet megvalósított a szocializmusból, mint egyes kommunista államok. Ez egy budapesti tavasz? Nem kevés azoknak a száma, akik azt hiszik, hogy visszafordíthatatlan a magyar reformfolyamat. Természetesen a magyar reformok sorsa attól is függ, hogy vajon a Szovjetunióban a glasznoszty és a peresztrojka sikere jut-e osztályrészül Gorbacsovnak. Hogy mennyire bizonytalan marad ez, mutatja a legfelsőbb szovjet tegnapi moszkvai megnyitó ülése. A rádió és a tv tervezett élő közvetítése legfőbb utasításra elmaradt. A glasznoszty megmutatta határait. Nyilvánvalóan nemrég túlbecsülte magát Gorbacsov a népi küldöttek konresszusának bizonyos vita-párbajának nyilvánosságával - eddig a Berliner Morgenpost. (folyt.)
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Magyar fejlemények - 2. folyt.
|
A Düsseldorfban megjelenő Rheinische Post így ír: Nyers Rezső és követői még nincsenek túl a nehezén. Megmaradnak a gazdasági problémák, és a nyugtalanító külföldi adósságok. Mindenekelőtt megmarad az a mély árok, ami a Magyar Szocialista Munkáspártban elválasztja egymástól a reformereket és a konzervatívokat. Tekintettel kell lenni a testvérországokra is. És arra a férfira a Kremlben, aki nem engedhet meg magának ilyen reformütemet. Meg kell gondolni a Varsói Szerződéshez való tartozást is. Budapest nem léphet ki anélkül, hogy ne ingatná meg az európai egyensúlyt. Az 1956-os népfelkelés óta megbélyegzettek a magyarok. A jelenlegi helyzetben a helyes szemmértéket kell nekik kívánni - írja a Rheinische Post. +++
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|