|
|
|
|
- Interjú Berend T.Ivánnal - 1.
|
Hiszen a 700 ezres párttagság tulajdonképpen nincs igazán felkészülve ezeknek a változásoknak a maradéktalan követésére. - Az MSZMP ebből az alkalomból Pozsgay Imrét jelölte ki köztársasági elnöknek. A megelőző vitákban úgy értesültünk róla, hogy Pozsgay Imre a maga részéről amellett kardoskodott, hogy a köztársasági elnököt széleskörű jogkörrel ruházzák majd föl. Anélkül, hogy akkor még szóba került volna, hogy Ő lesz a hivatalos jelölt. Milyen előnyök, illetve hátrányok adódhatnak ebből? Arra gondolok, hogy nem hátrányos-e, hogy ha egy reformfolyamat ennyire személyi személyekhez kötődik, illetve a köztársasági elnököt olyan jelentős jogkörrel ruházzák fel, mely hosszú időn keresztül döntő kérdésekben számára vétójogot biztosít? - Azt hiszem, hogy ezen a stádiumon már a viták túljutottak és a mai politikai megegyezés keresésben a különböző politikai erőkkel, pártokkal, de még az MSZMP-n belűl is gyakorlatilag az erős nagyhatalommal felruházott köztársasági elnök koncepciója már nem érvényes. Inkább, ahogy most mondani szokás, egy ilyen középerős köztársasági elnöki posztban gondolkodnak, de több ellenzéki párt ezt is vitatja. Úgyhogy feltehetően a megállapodásokból egy nem túl erős köztársasági elnöki pozíció fog kiemelkedni. Egy olyan azonban, amely nemcsak formális, nem úgy mint ma, tehát tényleges politikai koordináló szerepet játszhat és hatalommal is rendelkezik, ha ez hatalom a parlament által nagyon erősen korlátozott is. - Amennyiben Pozsgay Imre tényleg elnyeri ezt a hivatalt, nem arról van-e szó, hogy az MSZMP ílymódon a hatalmi befolyását továbbra is érvényesíteni tudja? - Az MSZMP reformszárnya valóban ezzel jelentős poszthoz jutna, ami azt hiszem, hogy az egész átalakulási folyamat szempontjából és egyáltalán nem csupán az MSZMP szempontjából fontos. Én nekem legalábbis az a véleményem. Nyilván ekörűl ellentétes vélemények vannak, hogy a magyar átalakulásnak nagyon nagy érdeke, hogy az MSZMP jelen legyen benne. Ugyanis, ez biztosíthatja a békés átmenetet leginkább. És a jelenlét hiánya a szélsőségek veszélyeit hozhatná és a szocialista országokkal való konfrontálódás veszélyeit. Ezt nagyon el kellene kerülni. (folyt.)
1989. június 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|