|
|
|
|
Galambtenyésztő,történész,forradalmár-Látogatóban Király Bélánál (1. rész)
|
1989. június 8. csütörtök (MTI-Panoráma) - Király Béla, az 1956-os nemzetőrség hajdani parancsnoka - akinek nyilatkozatát a napokban közölte a magyar sajtó - 33 év múltán először látogat haza. A népfelkelés egyik irányítója Nagy Imre és mártírtársai temetésén beszél. Ám nemcsak ott: vendége lesz a Magyarságkutató Intézetnek és a FIDESZ-nek. Tíznapos látogatása idején bizonyára elhalmozzák más meghívásokkal is.
Aki sorsa ismeretében (öt év börtön, halálos itélet, forradalom, emigráció, új kezdés kényszere, érett férfiként) vagy korát tudva (betöltötte már 77. évét) megtört aggastyánra számít, nem fogja felismerni Király Bélát. A magas, feszes tartású férfi messziről elárulja az egykori katonatisztet, a csillapíthatatlan szellemi érdeklődés, a közlés vágya pedig a tudóst - második életét. A kaposvári állomásfőnök fia állatorvos szeretett volna lenni, de az akkor hosszú, költséges tanulmányokra nem tellett a csáládnak. Maradt a díjmentes Ludovika Akadémia, amelyet a véletlen-teremtette katonatiszt oly sikerrel végzett el, hogy pár év múlva már a vezérkari akadémiára került. Ítélje meg ki-ki a maga szemszögéből a Horthy-Magyarország tisztképzését. Szakmai színvonala mindenesetre nemzetközileg ismert, sőt elismert volt. Olyannyira, hogy amikor Király Béla, az újdonsült, jó negyvenes éveiben járó emigráns felvételre jelentkezett a New York-i Columbia Egyetemen, felsőfokú diplomáit minden további nélkül betudták. A magyar ,,öregdiák,, azonban ragaszkodott ahhoz, hogy rendes hallgatóként bejárjon az előadásokra és vizsgázzon. Tanítani és kutatni akart, de előbb éveken át tanulmányozta, hogy mit és hogyan tanítanak. ,,Úgy véltem, csak magas tudományos színvonalon szolgálhatom a magyar ügyet,, - mondja erről. Amikor a hadtörténet oktatását megkezdte, jószerével abban a korban volt, amikor mások már a kényelmesebb életet, a visszavonulást fontolgatják. Király Béla tanított, és csak 72 évesen ment nyugdíjba, a New York-i városi egyetem professzori katedrájáról. Ez az Egyesült Államok második legnagyobb állami egyeteme a kaliforniai után, diákok tízezreivel. A professzor vidéki háza - ahol egyedül él, könyvek ezrei és a legújabban elektronikus szövegszerkesztő társaságában - szemmel láthatóan eleven műhely. Az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat az ő gyermeke. Ez jellegzetesen amerikai vállalkozás, haszonra nem törekvő intézményként adómentességet élvez, sőt, támogatói nem adóznak a társulatnak juttatott összegek után. (folyt.)
1989. június 8., csütörtök 10:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|