|
|
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 6., kedd - A kormány tevékenységének irányvonalát az Országgyűlésnek kell meghatároznia, s ez alól még az olyan, korábban kényesnek tartott, kérdéseket sem lehet kivonni mint a fegyveres erők és a testületek tevékenysége, feladataik, működési körülményeik kijelölése. Ez az elvi jelentőségű állásfoglalás határozta meg az Országgyűlés honvédelmi bizottságának keddi ülésén elhangzott véleményeket. A képviselők a dunai flottilla Petőfi laktanyájában megtartott kihelyezett tanácskozásukon a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkásőrség tavalyi költségvetésének végrehajtását tekintették át.
Az éles megfogalmazásokban is bővelkedő vita legfontosabb tanulsága, hogy a mindinkább erőre kapó magyar parlamentarizmus nyomán a törvényhozók az állami-társadalmi élet minden területén gazdaként kívánnak fellépni, szakítva az elmúlt években rájuk osztott szavazógép-szereppel. Ezt a megváltozott törvényhozói mentalitást világosan tükrözte az 1988-as honvédelmi költségvetés végrehajtásának értékelése. Az elsőként felszólaló Börcsök Dezső budapesti képviselő sarkosan úgy fogalmazott, hogy a honvédelmi bizottság nem azzal foglalkozik, amivel egy korszerűen működő parlament állandó bizottságának foglalkoznia kellene. Álláspontja szerint a testületnek nem annyira a hagyományos gondolkodásmód szabályainak megfelelően készült beszámolók passzív tudomásul vétele lenne a feladata, mint inkább a magyar katonapolitika, a védelmi koncepció fő irányainak kimunkálása. A képviselő véleménye szerint a gazdaság jelenlegi gyengélkedése mellett érthető ugyan a fegyveres erők és testületek képviselőinek panaszkodása - a jelenlévők egyike sem vonta kétségbe e testületek áldozatvállalását -, de ebben a bonyolult, súlyos helyzetben nekik is mindenekelőtt a kilábalás lehetőségeit kellene keresniük. Az eddigi megnyilvánulások arról tanúskodnak, hogy a hadsereg még mindig az extenzív fejlesztés kategóriáiban gondolkodik. Ezzel kapcsolatban felvetődött a vitában egy jóval kisebb létszámú, de jobban felszerelt, ütőképesebb hadsereg felállításának gondolata is. Winkler László (Győr-Sopron megye) a megüresedő szovjet laktanyák sorsa felől érdeklődött. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei arról tájékoztatták a képviselőt, hogy még folyik az egyeztető munka ezeknek az objektumoknak a sorsáról. Többségüket értékesítik, mivel az államkassza már betervezett 1 milliárdos bevételt ebből a forrásból. (folyt.köv.)
1989. június 6., kedd 18:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|