|
|
|
|
NSZK-képviselet - áttelepülők
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 17. péntek (MTI-tud) - Az NSZK állandó berlini képviseletére erőszakosan behatolt négy olyan NDK-állampolgár, aki át akart települni a másik német államba. A szóban forgó személyek gépkocsin nagy sebeséggel behatottak a bonni diplomáciai kirendeltség épületének udvarára, s eközben egy sorompót áttörve elütötték az épület biztonságára ügyelő egyik NDK-rendőrt. A sebesült rendőrt kórházba kellett szállítani.
E csütörtöki esetnek a nyugatnémet Bild-Zeitung pénteki számában olvasható leírását megerősítette az NSZK állandó képviseletének szóvivője. Franz Bertele, a képviselet új vezetője a sebesüléssel végződött incidensért hivatalosan bocsánatot kért az NDK hatóságaitól, s a kórházban ápolt rendőrnek virágcsokor kíséretében mielőbbi gyógyulást kívánt. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója arról számolt be, hogy az állandó képviseleten tartózkodó NDK-állampolgárok ügyében Wolfgang Vogel, a humanitárius kérdések rendezésével az NDK hivatalos megbízásából foglalkozó berlini ügyvéd máris megvitatta a problémát a belnémet kapcsolatok bonni minisztériumának államtitkárával, Walter Priesnitz-cel. Ez esetben azonban a problémát bonyolítja, hogy a menedékkérők balesetet okoztak, s ennélfogva büntetőjogi felelősségre vonhatók. A rádióadó értesülései szerint, amelyeket azonban a humanitárius szempontok bizalmas kezelése miatt hivatalosan ez alkalommal sem erősítették meg, az utóbbi időben áttelepülési szándékkal több menedékkérési eset is előfordult az NSZK állandó képviseletére történt nagy feltűnést keltő tömeges januári behatolás óta. Akkor húsz személy ottani tartózkodásáról adtak nem hivatalos tájékoztatást. Ilyenkor általában az a humanitárius megoldás, hogy az illetők - az NDK-hatóságok büntetlenségét szavatoló ígéretére - elhagyják az épületet. Később a berlini állami szervek - erre való kötelezettségvállalás nélkül is - humanitárius vagy családegyesítési indításból lehetővé teszik az áttelepülést nyugatra. Állítólag ez történt a januári eset után is. Berlin azonban tartja magát ahhoz az elvi állásponthoz, hogy nem engedi magát zsarolni, kiváltképpen nem az NSZK állandó képviseletére történő erőszakos behatolással. Ezért a rendezés első feltétele az NDK-állampolgárok önkéntes távozása, illetve a diplomáciai képviselet sértetlenségének és zavartalan munkájának szavatolása.+++
1989. február 17., péntek 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|