|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyarországi egyházi megújhodás
|
![](../img/spacer.gif)
Washington 1989. július 06. (Amerika Hangja) - Simányi Tibor. 15 esztendővel ezelőtt, 1974 októberében sajtókonferenciát rendezett a nagynevű berlini Propilén könykiadó vállalat. Bemutatta a világsajtónak új könyvét, s megjelent ott a könyv szerzője is, Mindszenty József magyar bíboros prímás. A német nyelvű kiadással egyidőben jelent meg Kanadában a magyar nyelvű kiadás. Mindszenty bíboros, a magyar katolikus egyház mártírja, akit a rákosista rendőrség meghurcolt, kínzott, ütlegelt, akit bírósági tárgyalásnak nevezett komédiában elítéltek, aki 1956 novemberétől 1971 szeptemberéig a budapesti amerikai követségen élt, s azután Nixon elnök udvarias hangú leveléből megértette - így írja -, hogy többé nem szívesen látott vendég a követségen. Ezután követte a pápa felhívását és elhagyta az országot. De ez az erős jellemű főpap valahol a Vatikánnak is mártírja lett. Éppen letartóztatása 25. évfordulóján, 1973. december 18-án értesítette őt VI. Pál pápa arról, hogy az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. Mindszenty bíboros ezt nem fogadta el. Minderről, elsősorban Mindszenty József személyéről és működéséről, még vagy két hónappal ezelőtt nemigen lehetett beszélni Magyarországon. Minden demokratikus fejlődés ellenére sem. És most íme megjelenik Mindszenty József említett könyve és átütő siker a magyar könyvpiacon. A könyv egyik utolsó fejezetének címe: A békepapok visszatérnek. Azonban annyi idő után ismét eltünnek a rossz emlékű békepapok. Mindez a Magyar Katolikus Egyházat nagy nehézségek elé állítja. Hiszen az évtizedes elnyomás után, amikor a világtól és Rómától hermetikusan elzárva légszomjasan kellett élnie és szellemi katakombákban titokban működnie, anyagilag és szervezetileg szinte csődbe jutott. Segítségre van szüksége, hogy pásztori elhivatottságának eleget tehessen. Segítséget pedig csak külföldről várhat. A Püspöki Karnak nincs titkársága, némely püspöknek telefonja sincs. Az első lépés az egyház ujjászervezése kell legyen, ezért a Püspöki Kar elsőrendü célja olyan intézet felállítása, amely a papok és a laikusok szervezett működését irányítja. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|