|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A Mindszenty-per - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Az elvek szintjén állva nem tudott megalkudni és meghajolni senki és semmi előtt, s ez olyan korban, döntő években, mint az 1945-öt követő időszak, eleve meghatározta a marxista államvezetés céljainak értékelését. Világosan látta benne, amit nyíltan ki is mondott, hogy a Rákosi rendszere nemcsak az egyház meggyöngítésére, hanem annak végső felszámolására tör. Mindszenty hercegprímásnak ezt a látását a későbbi fejlemények világosan igazolták is. Hatalmas mértékben nőtt a vallástól, az egyházaktól elidegenítettek száma, a magyar nép lelki és erkölcsi züllésbe süllyesztését eredményező kormánypolitika vészes gyümölcse. A hercegprímás teológiai képzettségét és műveltségét felvető kérdésre válaszolva Cserháti püspök azt emelte ki, hogy Mindszenty József jó hitoktató és igehirdető hírében állt, a II. vatikáni zsinatot azonban a maga mélységében nem tudta megfelelően értékelni. Interjúja végén Cserháti József pécsi püspök megállapítja, hogy a hercegprímás rehabilitálása már megindult ügynek tekinthető, a nevezetes koncepciós per felülvizsgálatának megkezdésével. A hercegprímás, bármit is fogtak reá - mondotta a püspök - úgy áll előttünk, mint az örök emberi értékeket tisztelő ember és a magyarság megmentéséért a végsőkig elmenő hazafi. Magyar akart lenni, a magyarságért sokat tett és szenvedett. Úgy áll előttünk és a világ előtt, hogy mint ember tiszta és fenséges magasságban tündöklik. A Mindszenty rehabilitáció kapcsán természetesen sorra kell kerülnie az ártatlanul bebörtönzött és meghurcolt, hallgatásra ítélt egyházi vezetők és papok ügyének is, hogy az ország a maga teljességében láthassa az egyházak életének céltudatos kíméletlen szűkítését, az államhatalom minden eszközével és magából az egyházból kiválasztott és beszervezett gyászpapokkal és laikusokkal, akikből a protestáns egyházak esetében többen a legmagasabb egyházi tisztségek betöltésével üldözték az anyaszentegyházat. (folyt.)
1989. június 11., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|