|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Címerbizottság alakult Pécsett
|
![](../img/spacer.gif)
1989. április 14., péntek - Pécs új címerének és zászlajának megformálására szakértői bizottságot hívott életre a városi tanács. A történészekből, levéltárosokból, muzeológusokból, egyetemi oktatókból és városvédőkből alakult bizottságot arra kérte a testület, hogy foglaljon állást a pécsi címerrel és zászlóval kapcsolatban, s adjon javaslatot egy új tanácsrendelet megalkotásához.
A jelenlegi városcímert megszületése óta kritizálta a közvélemény, idegen szimbólum maradt számára mind a mai napig. Nem őriz hagyományokat, nem felel meg a heraldikai szabályoknak, az ábrázolt kalapács és könyv semmitmondó, sematikus. Ráadásul a tervezője Pécs kétezer éves történelmének legszerencsétlenebb korszakára, a török hódoltságra utaló félholdas dzsámikupolát tette meg a címer főmotivumává. A címerbizottság több megoldási változatot vett fontolóra. Az egyik lehetőség a Mária Terézia által adományozott barokk címer visszaállítása, ezt a lehetőséget ajánlotta a tanácsnak az MSZMP pécsi bizottsága is. A XVIII. századi címer különböző változatai díszitik ma is a városházát, a polgárok ismerik és kedvelik, ámde ez sem felel meg igazán a heraldika szabályainak. Egy címer - köztudottan - annál értékesebb, minél régebbi. A szakértői bizottság tehát példát keres a város korábbi évszazadaiban. Állítólag volt egy középkori címer, megpróbálják felkutatni. Lehetőségként számításba került az 1367-ben alapított pécsi egyetem vagy valamelyik pécsi püspök címere, továbbá a régészeti ásatások során napvilágra került heraldikák is. A címerbizottság úgy foglalt állást, hogy akár valamelyik régi címer elfogadására, akár új címer megalkotására kerül sor, a tanács döntését előzze meg széleskörű társadalmi vita. A Janus Pannonius Múzeum vállalta, hogy kiállításon mutatja be a különféle címerelőzményeket és a javasolt változatokat. S ha igény van rá, akkor a lakosság helyi népszavazással döntsön az új pécsi címerről és zászlóról. (MTI)
1989. április 13., csütörtök 22:19
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|