|
|
|
|
A Munkásőrség csökkentése
|
A Munkásőrség csökkentése SZER ------------------------- München, 1989. június 7. Magyar Híradó Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát. Kovács Kristóf kommentárját hallják: A munkásőrnek - ahogyan a gárda indulója mondta: "...idáig mindössze egy baja, egy baja volt, hogy nem volt három élete, élete, amelyek közül egyiket a pártnak adja, másikat a párja kapja, míg a harmadikkal egy a fegyvere". Most pedig - és már megint ez az átkozott hármas szám - 30 százalékkal csökkentik a nagy múltú szervezet létszámát. A 60 ezer munkásőr közül tehát 20 ezren kibújnak acélszürkének nevezett, ám kékes árnyalatú egyenruhájukból és szegre - mégpedig remélhetőleg nem az otthoni szegre - akasztják próbált fegyverüket. Nem lehet tudni, hogy különösen jól időzített bejelentésről van-e szó, vagy csak a véletlen volt kivételesen kedves az ország vezetőihez. A pekingi vérengzés előtt még nehéz lett volna eldönteni, vajon tényleg veszélyes-e a Munkásőrség. Ezek a hupikék törpikék homályövezte hovatartozásuk, szentimentalizmust és acsargást ötvöző megnyilvánulásaik, sőt fegyvereik ellenére is - valljuk be - inkább tűntek komikusnak, mint valódi politikai ütőerőnek. Persze kezdetben az SA-legények sem igen látszottak többnek dadaista matyóbabáknál. (folyt.)
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Munkásőrség csökkentése - 5/1. folyt.
|
Akár kapcsolatban van a létszámcsökkentés a Tienanmen térrel, akár nem, ezt az intézkedést mindenképpen meg kellett hozni. A reformfolyamat már jó ideje elérkezett abba a szakaszba, ahol egy fegyveres rendcsináló gárda jelenléte minden politikai döntés hitelét aláássa, és tovább tépázza a döntéshozók amúgy is ronggyá tépett hitelét. Ne felejtsük el, bármekkora és bármilyen őszinte legyen is a nézeteltérés mondjuk Pozsgay Imre és Ribánszky Róbert között, ők ketten még mindig ugyanannak a pártnak a tagjai. Akárcsak a munkásőrök. Ribánszky Róbert hőzöngése tehát adott esetben nyomhat annyit latban, mint Pozsgay reformjai, különös tekintettel arra, hogy kettejük közül csak az előbbinek van fegyveres háttere. Márpedig a Tienanmen téren bebizonyosodott az, hogy a fundamentalisták fegyveres ereje igenis lehet politikai tényező. Úgyhogy lehetnek a magyar munkásőrök olyan komikusak, ahogy csak kitelik tőlük, szőjék csak tovább jótékonykodó, buksi gyerekfejeket simogató legendájukat, ha akarják, amíg jelen vannak a politikai porondon, addig minden magyarországi reform csak féloldalasan döcöghet. A mostani határozat csak 20 ezret bocsát el a 60 ezerből, úgyhogy fogalmazzuk át inkább Dósa István bejelentését: a szervezet állományának 70 százaléka marad. +++
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (06.16-08.15) - A hatalmi kötélhúzás
"Június 27-én történt valami, aminek a jelentőségét azon a napon igen kevesen foghatták csak fel. Hát még a következményeket! Horn Gyula külügyminiszter - osztrák kollégájával közösen - elkezdte a magyar-osztrák haráton a vasfüggyöny lebontását."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hazánk vendége Bush amerikai elnök. Fogadta az EKA-ban résztvevő pártok egy-egy vezetőjét. Június 27-én részt vett az EKA ülésén Mark Palmer az USA budapesti nagykövete. Beszélgetett a jelenlevő ellenzéki pártok szervezőivel és képviselőikkel. Sok jelenlevőben olyan érzés alakult ki, hogy a szabaddemokraták iránt különös érdeklődést mutat, míg más pártokat alig méltat figyelemre. Néhányan megjegyezték, hogy nem diplomatikus az ilyen magatartás."
SZER-hallgató telefonja:
"Ma, amikor a Szovjetunió is a nyíltságra biztat, meg kellene kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a kivégzés szükségességét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|